A határozat elvi tartalma: A kifizetési kérelmet elbíráló hatóság együttműködési kötelezettsége körében hivatalból köteles a nyilvánvaló hiba kijavítására. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.IV.35.390/2012/4.szám A Kúria a dr. Técsy Gyula ügyvéd által képviselt H.Kft. felperesnek dr. Ivanovits Andrea ügyvéd által képviselt alperes neveSzerve (1097 Budapest, Soroksári út 22-24.) alperes ellen támogatási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Gyulai Törvényszék
- március
- napján kelt 9.K.23.552/2011/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Gyulai Törvényszék 9.K.23.552/2011/
- számú ítéletét és az alperes 217/0401/19622/15/
- számú határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezi és az elsőfokú közigazgatási szervet új eljárásra kötelezi. Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 50.000 (ötvenezer) forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költséget. A kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s Az alperes
- szeptember 22-én helyt adott a felperes agrárkörnyezet-gazdálkodási támogatás (a továbbiakban: AKG támogatás) iránti kérelmének. Megalapozottnak ítélte a 2004/2005., a 2005/2006., a 2006/
- és a 2007/
- gazdasági évekre vonatkozó kifizetési kérelmeket is. 2008-ban a felperes bejelentése alapján és kérelmére csökkent az AKG támogatásba bevont területnagyság 78,20 ha méretűre. A felperes
- május 15-én benyújtott kifizetési kérelmét adminisztratív ellenőrzés után - az első és másodfokú hatóság elutasította arra hivatkozással, hogy a támogatható terület 20 %kot meghaladóan kisebb annál, amire a felperes ötéves támogatási kötelezettséget vállalt. A területcsökkenést az alperes arra vezette vissza, hogy az egységes kérelemben az E8K51-Q-07 fizikai blokkban lévő parcella esetében elmaradt az AKG megjelölés. Az alperes a kifizetési kérelem teljes elutasítása mellett szankciót is alkalmazott a felperessel szemben. A felperes keresete folytán eljárt Gyulai Törvényszék (a továbbiakban: Törvényszék) megállapította, hogy az alperes határozatai jogszerűek. Alkalmazva - egyebek mellett - a 131/
- (IX. 11.) FVM rendeletet (a továbbiakban: R.) megállapította, hogy az egységes kérelem benyújtására szolgáló nyomtatvány hiánytalan kitöltése a felperes kötelezettsége. „Nyilvánvalónak csak olyan hibát lehet tekinteni, amely maga a kérelem vagy a hatóság hivatalos tudomását képező más körülmények alapján nyilvánvaló és minden további tényfeltárás, bizonyítás nélkül egyértelmű.” Csak a kérelmező rendelkezik információkkal arról, hogy a támogatás ténylegesen milyen területet érint az adott gazdasági évben.” A felperes a jogerős ítélet ellen felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését. A felperes téves jogértelmezésre hivatkozva állította, hogy a Törvényszék ítélete a R. rendelkezéseibe, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseibe ütközően jogsértő. A Kúria a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között, a felek ilyen irányú kérelme hiányában a 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül vizsgálta felül. A felülvizsgálati kérelem megalapozott. A Kúriának a felülvizsgálati kérelem kapcsán abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy miként értékelendő a célprogramba bevont területek AKG támogatásának kifizetése iránti kérelem esetén a „nyilvánvaló hiba” jogszabályi fogalma. A „nyilvánvaló hiba” fogalmának tisztázása azért elengedhetetlen, mert a kérelem ilyen típusú hiányossága az alperes általi - akár hiánypótlási felhívás nélkül is - automatikus helyesbítéssel jár, amely a támogatás megszerzését ezért nem akadályozhatja. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló
- évi XVII. törvény (a továbbiakban: Eljárási tv.)
- § m) pontja meghatározza a nyilvánvaló hiba fogalmát. E szerint „... az ügyfél által benyújtott kérelemben, pályázatban feltüntetett adatok olyan egyértelmű hiányossága vagy hibája, amely a kérelem, vagy a pályázat más adataiból vagy más, a végrehajtási feladatokat ellátó szervezet által közvetlenül elérhető nyilvántartásból származó adatok alapján hiánypótlásra felszólítás nélkül, saját hatáskörben pótolható vagy javítható, kivéve a kérelem hitelességét befolyásoló hiányosság (aláírás, bélyegző lenyomat stb.)”. Az Eljárási tv. értelmében a „nyilvánvaló hiba” fogalmi összetevője az egyértelműség, azaz a hatóság által felfedezett hiba kétséget kizáró módon fennáll és kétséget kizáró módon pótolható. A hiba megjelenhet hiányosságban - a kérelmező valamilyen adatot nem tüntetett fel -, avagy szám, név elírásában, számítási hibában. A kérdéses adat, vagy a megfelelő adattartalom az alperes számára rendelkezésre álló dokumentumokból beszerezhető. A fogalommeghatározásból egyértelmű, hogy a törvényi rendelkezés a kérelem bármely adatára, és nem csak a nyilvánvaló név, szám elírására, illetve számítási hibára vonatkozik. A 3508/92/EGK tanácsi rendelettel az egyes közösségi támogatási intézkedésekre vonatkozóan létrehozott egységes igazgatási és ellenőrzési rendszer részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, a Bizottság
- december 11-i 2419/2001/EK rendelete (a továbbiakban: EK rendelet) több preambulum-bekezdésében is egyértelművé teszi, hogy a támogatási kérelmek nyilvánvaló hibáit bármikor kiigazíthatóvá kell tenni (14.,
- preambulum bekezdés). E rendelkezések jelennek meg normatív jelleggel az EK rendelet
- cikkében, amikor a közösségi jogalkotó a kérelem benyújtása után bármikor helyesbíthetőnek minősíti az illetékes hatóság által észlelt nyilvánvaló hibákat. Az Eljárási tv.
- §
(1)bekezdése - az EK rendelettel egyezően az alperes által bármikor javíthatónak mondja ki a nyilvánvaló hibát. Végül a felek által is hivatkozott R. 8. §
(1)bekezdése kifejezetten az alperes kötelezettségévé teszi a nyilvánvaló hibák - feljegyzés készítése melletti - javítását. A perbeli esetben a felperes elutasított kifizetési kérelmét többéves támogatási célprogram részeként nyújtotta be. Az alperes a megelőző években, a 2004/2005-ös gazdasági évtől kezdődően minden évben megalapozottnak minősítette kérelmét. Az alperesnek ezért megfelelő dokumentáció állt rendelkezésére úgy a felperest, mint a gazdálkodási tevékenységet illetően: birtokában volt a célprogramba bevont területek elhelyezkedésének, területnagyságának, és a felperes által használt területeken folytatott gazdálkodásra vonatkozó adatoknak. A felperes az elektronikusan benyújtott, W0091 egységes kérelem 7. pontjában megadott táblaadatok között igényelt területként tüntette fel az E8K51Q07 megjelölésű fizikai blokkban található 23,20 ha nagyságú területet is. A kérelem hiányossága az, hogy a többi igényelt területhez képest ezen parcella esetében nem tűnik ki a támogatás „AKG célp.” jelölése. A perbeli esetben teljesülnek a „nyilvánvaló hiba” Eljárási tv. 9. §
- m)pontja szerinti fogalmi kritériumok: a felperes az egységes kérelem 14. pontjában - a 2008-as évtől eltérően nem jelezte, hogy bármely használatában álló földterületet akár részlegesen is ki kívánná vonni az AKG támogatás hatálya alól. Emellett az egységes kérelem 7. pontjában megjelölt valamennyi terület mellett feltüntette a 2005. szeptember 22-én kelt támogatási határozatbeli sorszámot, amely az alperes számára a blokkazonosítókkal együttesen - félreérthetetlenül egyértelművé tette a kérdéses területek gazdasági és támogatási viszonyait. Ezért alperes - a Ket. 2. §-ban megfogalmazott együttműködési kötelezettség fényében - alappal nem feltételezhette, hogy a felperes kérelme az utolsó gazdasági évben e területet illetően csupán területalapú támogatásra irányult. Teljesül az Eljárási tv. 9. §
- m)pontjának azon kritériuma is, amely szerint a hiányzó, támogatási formára utaló megjelölés az alperes dokumentációjából, egyéb nyilvántartásaiból is megállapítható, hiszen a felperes évek óta, jogszerűen részesül e támogatásban. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hivatkozott Kfv.35421/2011/4. számú kúriai eseti döntésre. A jelen perben az elfogadott támogatási kérelmen alapuló, több évre visszanyúló kifizetési gyakorlat képezte a jogvita lényegét, míg a hivatkozott ítéletben a támogatási kérelembeli hibát kellett a Kúriának megítélni. Az eltérő tényállás miatt az eseti döntésben foglalt érvelés nem igazolhatta az alperes határozatainak jogszerűségét a perbeli esetben. A kifejtettek értelmében a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet sérti az Eljárási tv. 40. §
(1)bekezdését, az EK rendelet
- cikkét, valamint az R.
- §
(1)bekezdését is. Ezért a Kúria azt a Pp. 275. §
(4)bekezdése értelmében a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte. Mivel önmagában a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése nem reparálja a jogsértő ítélet által okozott joghátrányt, ezért a Kúria a Pp. 270. §
(1)bekezdés alapján alkalmazandó 339. §
(1)bekezdésére figyelemmel az alperes határozatát az első fokú határozatra is kiterjedő hatállyal hatályon kívül helyezte és a közigazgatási szervet új eljárásra kötelezte. A megismételt eljárásban a közigazgatási szerv nyilvánvaló hibaként kell kezelje a felperes egységes kérelmének
- pontja alatti táblaadatok
- sorában megjelölt terület támogatási formájának hiányosságát. Azt pótolni köteles és annak megfelelően köteles elbírálni a felperes támogatási igényét. A felperes sikeres felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, ezért a Pp.
- §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó 78. §
(1)bekezdése alapján a Kúria az alperest kötelezte a felperes 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §-ára tekintettel megállapított összegű együttes perköltségének megfizetésére. Mivel az alperest az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény
- §-a értelmében teljes személyes illetékmentesség illeti, ezért a kereseti és a felülvizsgálati illeték a 6/
- (IV. 26.) IM rendelet
- §-a alapján az állam terhén marad. Budapest,
- október
- Dr.Kozma György sk. a tanács elnöke, Dr. Hörcherné Ildikó sk. előadó bíró, Dr. Balogh Zsolt sk. bíró Dr. Marosi