Kfv.37832/2012/6 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Állami vadászati engedély visszavonását követően történt jogosulatlan vadászat jogkövetkezménye. KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.832/2012/6.szám A Kúria a dr.Pápai Ügyvédi Iroda ... ügyintéző: dr.Pápai Ferenc ügyvéd) által képviselt ... felperesnek a dr.Járdány Erzsébet jogtanácsos által képviselt Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (1024 Budapest, Keleti Károly u. 24.) alperes elleni vadászati ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Zalaegerszegi Törvényszék

1. szeptember
2. napján kelt 9.K.20.832/2012/
3. számú jogerős ítélete ellen a felperes részéről 6.sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon - tárgyaláson kívül meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a Zalaegerszegi Törvényszék ítéletét hatályában fenntartja. 9.K.20.832/2012/
4. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül alperesnek 30.000 (harmincezer) forint perköltséget. számú fizessen meg az felülvizsgálati Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - további 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes vadászati engedélyét vadvédelmi bírság kiszabása mellett az alperes 04.3/12476-2/
5. számú
6. január
7. napján jogerős határozatával visszavonta, nem engedélyezve részére az állami vadászati engedély kiadását. A határozat ellen előterjesztett kerestet a Zala Megyei Bíróság 9.K.20.600/2011/
8. számú jogerős ítéletével elutasította. A felperes az említett jogerős alperesi határozat kézhezvételét követően 34 alkalommal vadászott és 23 nagyvadat ejtett a Z. Zrt. által haszonbérelt vadászterületen. Az elsőfokú hatóság jogosulatlan vadászati tevékenység miatt határozatával a felperest 3.450.000 forint vadvédelmi bírság megfizetésére kötelezte, egyben 5 évre megtiltotta részére az állami vadászati engedély kiadását. Határozat indokolásában kifejtette, hogy a felperes érvényes vadászati engedély hiányában, annak visszavonását követően vadászati tevékenységet folytatott, megsértve ezzel a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló
9. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.)
10. § /1/ bekezdésében és
11. § /4/ bekezdésében foglaltakat. A bírság összege kiszabásakor értékelte a felperes nyilatkozatát, az engedély nélküli vadászat tényét, továbbá azt a körülményt, hogy a felperes jogosulatlan vadászatot már elkövetett
12. évben. A határozat elleni fellebbezést követően az alperes
13. április
14. napján meghozott 04.3/1255-1/
15. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozata indokolásában kifejtette, a felperes tisztában volt azzal, hogy vadászati engedélyét visszavonták, azt máshol nem válhatja ki. Magyar anyanyelvű ügyvédje révén az eljárás minden szakaszát pontosan megismerte. A felperes a vadászati hatóságot megtévesztve több alkalommal vadászott. A kiszabott vadvédelmi bírság és a vadászati engedély kiváltási tilalmának időtartama az általa elkövetett jogsértés súlyával arányban áll. A felperes keresetében az alperes határozatának az elsőfokú határozatra kiterjedő hatályon kívül helyezését kérte, annak megállapításával, hogy vele szemben mind jogalapjában, mind összegszerűségében jogsértően szabtak ki vadvédelmi bírságot. Hivatkozott arra, hogy a jogosulatlan vadászatot tévedés miatt valósította meg, továbbá az anyagnyelv használatához való jog a korábbi eljárásban sérült. Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét, mint megalapozatlan elutasította. Ítéletében rámutatott, hogy a vadászjegy, illetőleg állami vadászati engedély hiányában folytatott vadászat jogosulatlan vadászati tevékenység, amely miatt a Vtv.
16. § /1/ bekezdés g/ pontja alapján a vadvédelmi bírság, míg a Vtv.
17. § /1/ bekezdés a/ pontja mentén a vadászati engedély visszavonása a felperessel szemben megalapozott és jogszerű jogkövetkezmény. A jogosultan vadászat nem szabálysértési és bűncselekményi tényállás, az „elkövető” tudattartalma jelentőséggel nem bír. A közigazgatási határozat jogszerűségére nem hat ki az, hogy a felperes a vadászatot milyen feltevésben folytatta. A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, kérve a törvényszék ítéletének hatályon kívül helyezését és a kereseti kérelmének történő helyt adást. Felülvizsgálati kérelmében jogszabálysértésként a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
18. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
19. § /3/ bekezdését,
20. §-át,
21. § /1/ bekezdését,
22. § /1/ bekezdés ea/ és eb/ pontjában foglaltakat jelölte meg. Álláspontja szerint az eljárás során sérült az anyanyelv használatához való joga, a bizonyítékokat a hatóság tévesen értékelte, a döntéshozatalhoz szükséges tényállást nem tisztázta, a határozat indokolása hiányos. A Vtv.
23. § /3/ bekezdés g/ és h/ pontja szerinti jogosulatlan vadászatot, valamint a jogszerű vadászati és vadgazdálkodási tevékenység akadályozását nem valósította meg. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában fenntartására tett indítványt. a jogerős ítélet A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
24. § /1/ bekezdése alkalmazásával tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan. A Pp.
25. § /2/ bekezdéséből és
26. § /2/ bekezdéséből fakadóan a Kúriától jogszabálysértésre hivatkozással lehet kérni a jogerős ítélet felülvizsgálatát. A felülvizsgálati kérelemben megsértett jogszabályhely megjelölése mellett elő kell adni, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. A Pp.
27. § /2/ bekezdése szerint a jogerős határozat csak felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálható felül. A felperes felülvizsgálati kérelmében eljárási jogszabálysértésként, a Ket-béli szabályok megsértését rótta az elsőfokú bíróság terhére. A Kúria felhívja a figyelmet arra, hogy ezen szabályok a közigazgatási eljárásra és nem a peres eljárásra vonatkozóan tartalmaznak rendelkezéseket, így azokat eljárása során a törvényszék meg sem sérthette. Utóbbinak a feladata a közigazgatási határozatok és a közigazgatási hatóság eljárása jogszerűségének felülvizsgálata, míg a Kúria kizárólag a jogerős ítélet felülvizsgálatát ejtheti meg, erre tekintettel a rendkívüli jogorvoslat során a Ket. szabályainak megsértésére történő hivatkozás az ítélet jogsértő voltának megállapításához nem vezethet. Az ügy érdeméhez kapcsolódóan a Kúria a következőket tartja szükségesnek kiemelni. A felperes kizárólag a Vtv.
28. § /3/ bekezdés g/ és h/ pontját jelölte meg felülvizsgálati kérelmében anyagi jogszabálysértésként. A Vtv.
29. § /3/ bekezdésének g/ és h/ pontja nincs, az mindösszesen visszautal az /1/ bekezdés g/ és h/ pontjára. A
30. § /1/ bekezdés h/ pontja a közigazgatási határozatokban a döntés alapjául nem szolgált, azt ebből fakadóan sem az alperes, sem annak határozatát felülvizsgáló elsőfokú bíróság nem sérthette meg. A rendelkezésre álló iratokból kétségkívül kitűnik, hogy felperes az állami vadászati engedélyek visszavonását követően jogosulatlanul vadászott, amely tényt az elsőfokú bíróság helyesen rögzítette, nem tulajdonítva jelentőséget a felperes ezen cselekményéhez kapcsolódó tudattartalmának. A felperes ellentétben állításával - tisztában kellett, hogy legyen a vadászat jogellenes voltával, ennek ellenére folyamatosan vadászott és jelentős számú vadat ejtett el, amely okán a Vtv.
31. § /1/ bekezdés g/ pontjára alapozottan vadvédelmi bírság megfizetésére is köteles. Összegezve, az elsőfokú bíróság a helyesen megállapított tényállásból helytálló következtetést vont le, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat a jogerős ítélet nem sértette meg, ezért a Kúria azt a Pp.
32. § /3/ bekezdése alapulvételével hatályában fenntartotta. A Pp.
33. § /1/ bekezdése alapján kötelezte a pervesztes felperest, az alperes jogtanácsosi képviselettel felmerült perköltségének megfizetésére. A felperes a per tárgyi illetékfeljegyzési joga ellenére felülvizsgálati kérelmén 50.000 forint eljárási illetéket lerótt, ezért a Kúria - figyelemmel az illetékekről szóló
34. évi XCIII. törvény
35. § /3/ bekezdés d/ pontjára és
36. § /1/ bekezdésére, valamint a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
37. § /2/ bekezdésére kötelezte további 20.000 forint felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére. Budapest,
38. szeptember
39. Dr.Sperka Kálmán sk. a tanács elnöke, előadó, Dr.Kárpáti Zoltán sk. bíró, Dr.Fekete Ildikó sk. bíró A kiadmány hiteléül bírósági írnok