A határozat elvi tartalma: A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal az állami támogatások körében olyan helyszíni ellenőrzésről készült jegyzőkönyvre nem alapozhat határozatot, amely jegyzőkönyvet az ügyfél nemkapta meg, arra nem tehetett észrevételt, vagy akkor, ha a jegyzőkönyv olyan időpontot tartalmaz, amely időpontban valójában helyszíni ellenőrzés nem is volt. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.IV.35.564/2012/4.szám A Kúria a Dr. Jobbágy Ügyvédi Iroda, ügyintéző dr. Jobbágy Krisztina ügyvéd által képviselt felperes neve(felperes címe) felperesnek dr. Ivanovits Andrea ügyvéd által képviselt alperes neveSzerve (1097 Budapest, Soroksári út 22-24.) alperes ellen támogatási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Veszprémi Törvényszék
- június
- napján kelt 2.K.20.133/2012/
- számú jogerős ítélete ellen az alperes által 6 sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Veszprémi Törvényszék 2.K.20.133/2012/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg felperesnek 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A felperes
- május 6-án a kedvezőtlen adottságú területeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás igénybevétele céljából kérelmet nyújtott be, amit az elsőfokú hatóság a
- június 30-án kelt határozatával bírált el és a felperes részére 327.994.- Ft támogatási összeget állapított meg. Ezt követően a hatóság az igényelt területek tekintetében ellenőrzést folytatott le, és ennek eredményeként a
- szeptember 7-én hozott határozatával a korábbi támogatást megállapító határozatát visszavonta és egyidejűleg a kérelmet elutasította. Kötelezte a felperest a 327.994.- Ft támogatási összeg visszafizetésére. A felperes a határozat ellen fellebbezett, a másodfokon eljárt alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A közigazgatási határozatok ellen a felperes keresetet nyújtott be az elsőfokú bírósághoz. Az ügyben eljárt Veszprémi Törvényszék a határozatával az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. A bíróság döntését a mezőgazdasági agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló
- évi XVII. törvény (a továbbiakban: Tv.), valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseire alapította. A bíróság megállapította, hogy a közigazgatási eljárás során sérült a Tv.
- §
(6)bekezdése. E szabály előírja, hogy az ügyfélre nézve terhelő megállapításokat tartalmazó jegyzőkönyvet a hatóság köteles az ügyfélnek a helyszínen átadni, vagy azt az ügyfél részére a jegyzőkönyv lezárásától számított 15 napon belül megküldeni. A bíróság megállapította, hogy az alperes által
- augusztus 19-én lefolytatott helyszíni szemlén a felperes nem volt jelen, a jegyzőkönyvet részére nem küldték meg, ebből következően arra észrevételt sem tehetett. A
- augusztus 19-ei helyszíni jegyzőkönyvi megállapítások a bíróság szerint továbbá azért értelmezhetetlenek jelen ügyben, mivel a felperes
- május 6-án nyújtotta be a támogatás iránti kérelmet és a 327.994.- Ft támogatási összeget
- június 30-ával állapították meg. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kedvezőtlen adottságú területeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatások részletes szabályairól szóló 25/2007.(IV.17.) FVM rendelet
- §
(1)bekezdés
- pontja szerint a gazdálkodási év a kérelem benyújtására figyelemmel
- szeptember 1-től augusztus 31-ig tartó időszak. Ennek alapján nem értelmezhető, hogy milyen célból folytatott az alperes a perbeli támogatással összefüggésben
- augusztus 19-én helyszíni ellenőrzést. A Ket.
- §
(1)bekezdése és az akkori 92. §
(3)bekezdése alapján a helyszíni ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell felvenni, ez a jegyzőkönyv a Pp. 195. §
(1)bekezdése értelmében közokirat. Az ügyben felterjesztett és a döntés alapjául szolgáló
- június 30-ai időpontról készült jegyzőkönyv nem felel meg a közokirattal kapcsolatos jogszabályi előírásoknak, se aláírást, se bélyegzőt nem tartalmaz, a teljes bizonyító erőhöz szükséges minimális kellékekkel sem rendelkezik. A Ket.
- §-a a hatóság számára tényállás-tisztázási kötelezettséget ír elő. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a hatóság az alapul fekvő eljárásban a Ket. ezen kötelezettségének nem tett eleget, mivel a döntését a
- parcellával kapcsolatban a
- június 30-án kelt helyszíni szemléről felvett jegyzőkönyvre alapította, ugyanakkor megállapítható, hogy ebben az időpontban a kérdéses parcellánál helyszíni szemle nem volt és arról jegyzőkönyv sem készült. A korábbi évben készült jegyzőkönyvet pedig a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő határidőben az ügyfél részére észrevételezésre nem küldték meg. A hatóság tehát nem tisztázta a tényállást, döntését nem megalapozott bizonyítékokra alapította. A jogerős döntés ellen az alperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Ebben előadta, hogy az ellenőrzési jegyzőkönyv dátumára hivatkozáskor elírás történt, ez az okirat a felperes részére is kiküldésre került és a jegyzőkönyv megfelelt a jogszabályi előírásoknak. Az alperes álláspontja szerint az ügyben a Tv.
- §a az irányadó, nem pedig a Ket. rendelkezései. A Tv.
- §
(1)bekezdése és
(7)bekezdése lehetővé teszi a hatóság számára, hogy a Ket. jegyzőkönyvre vonatkozó előírásaitól eltérjen, így az erre a jegyzőkönyvre alapított határozat jogszerű. A határozattal szemben a felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nyújtott be. Álláspontja szerint a Tv. 19. §
(7)bekezdésében lehetőségként szabályozott elektronikus jegyzőkönyv mellett értelemszerűen a kézzel írott közokiratnak miniősülő jegyzőkönyv kiállítása kötelező. A felperes szerint az alperesnek a felülvizsgálati kérelmében előadott jogszabályi hivatkozások az alapul fekvő eljárásban nem hangoztak el. A Pp. és a Kúria gyakorlata szerint a felülvizsgálati kérelemben már újabb hivatkozásokat előadni nem lehet. A felperes előadta, hogy a jegyzőkönyv dátumára vonatkozó előírásra hivatkozás sem hangzott el sem a közigazgatási, sem a bírósági eljárás során. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Pp. 270. §
(2)bekezdés szerint a jogerős ítélet felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással lehet kérni a Kúriától. A felülvizsgálati kérelem szerinti vizsgálandó jogszabálysértés, hogy a kedvezőtlen adottságú területeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás igénybevétele céljából nyújtott támogatásokhoz kapcsolódó hatósági eljárás során a helyszíni ellenőrzésről készült jegyzőkönyvre - ahogy az alperes állítja - a Tv. 19. §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés d) pont, illetve
(7)bekezdés szabályai az irányadóak vagy pedig - ahogy ezt a jogerős bírósági döntés tartalmazza - a Ket. rendelkezéseit kell figyelembe venni. A Kúria több döntésében - így Kfv.IV.35.358/2012/
- számú ítéletében, vagy legutóbb a Kfv.IV.35.321/
- számú ítéleteiben is - megállapította, hogy az európai mezőgazdasági támogatásokkal összefüggésben az ún. jogcím rendeletek, illetve az ezekhez kapcsolódó eljárási szabályok, a Tv. és a Tv.
- § foglaltak szerint a Ket. rendelkezései az irányadók. A Tv.
- §
(1)bekezdése értelmében „Ha e törvény másként nem rendelkezik, a törvény hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági eljárásban - a
(2)-
(4)bekezdésekben meghatározott kivételekkel - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.” A Tv. 12. §
(2)bekezdése kimondja, hogy „Az e törvény hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági eljárásokban nem alkalmazhatók a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek az eljárás megindítására, a kérelem benyújtása és a hiánypótlási felhívás során az ügyféltől be nem kérhető adatok és mellékletek körére, valamint az eljáró hatóság által az ügyfél kérésére a más hatóságtól beszerzendő adatokra vonatkozó rendelkezései.” A Tv.
- §-a, de más rendelkezési sem veszik ki a Tv. alá tartozó közigazgatási hatósági eljárásokban a jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat a Ket. hatálya alól. A felülvizsgálati kérelemben hivatkozott Tv.
- §-a az „Irányítás és végrehajtás” című fejezetben a „Hatáskörrel rendelkező hatóság feladatait” állapítja meg. Ebben a körben rendelkezik úgy, hogy: „
- §
(1)A hatáskörrel rendelkező hatóság a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó ellenőrzéseket végez.
(2)A hatáskörrel rendelkező hatóság az ellenőrzések eredményeiről a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet a
(3)-
(5)bekezdésben foglaltaknak megfelelően tájékoztatja.
(3)A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv és a hatáskörrel rendelkező hatóság a kölcsönös megfeleltetés keretében történő ellenőrzések ellátásával, valamint az adatok kölcsönös átadásával kapcsolatos részletes feltételekről írásban állapodnak meg. Az írásbeli megállapodásnak tartalmaznia kell különösen:
- a)a hatáskörrel rendelkező hatóság által a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó feltételek ellenőrzésének a körét;
- b)az ellenőrzés során alkalmazandó mintavétel módját;
- c)a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv ellenőrzésre kiválasztott ügyfeleinek és azok kérelmeinek a hatáskörrel rendelkező hatóság részére átadandó adatainak körét;
- d)a hatáskörrel rendelkező hatóság által kiállítandó ellenőrzési jegyzőkönyvek tartalmát, átadásának ütemezését és módját.” A Kúria megállapítja, hogy a Tv. fent idézett szabályaiból - így a felülvizsgálati kérelemben kiemelt 19. §
(3)bekezdés d) pontjából - egyáltalán nem következik, hogy a hivatal a Ket. jegyzőkönyvre vonatkozó előírásait nem köteles betartani. Az alá nem írt, bélyegzőt nem tartalmazó, és a közokirat kellékeivel nem rendelkező jegyzőkönyvre - mint amilyen jelen ügyben a vonalkóddal ellátott jegyzőkönyv - nem lehet hatósági határozatot alapítani. Mind a Tv. 52. §
(6)bekezdése mind pedig a Ket. 93. §
(1)bekezdése szerint a hatóság a hatósági ellenőrzésről készített jegyzőkönyv egy példányát az ügyfélnek a helyszínen köteles átadni, vagy azt az ügyfél részére megküldeni. A Tv. 52. §
(6)bekezdése szerint a jegyzőkönyv lezárásától számított 15 napon belül megküldendő jegyzőkönyvre az ügyfél észrevételt tehet. A Kúria megítélése szerint az eljárás garanciális rendelkezései sérülnek akkor, amikor az ügyfél a helyszíni ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet nem kapja meg, s arra nem tehet észrevételt, vagy akkor, ha a jegyzőkönyv olyan időpontot tartalmaz, amely időpontban - jelen esetben a
- parcellára vonatkozóan - valójában helyszíni ellenőrzés nem volt. A Mezőgazdasági-és Vidékfejlesztési Hivatal határozatainak meghozatala során köteles a tényállást tisztázni. E tekintetben a Ket. rendelkezései az irányadóak. A Kúria úgy ítélte meg, hogy helyes következtetésre jutott az elsőfokú bíróság, amikor megállapította, hogy a hatóság a tényállás tisztázási kötelezettségének nem tett eleget a törvények által megkívánt módon. A fentiek alapján a Kúria a jogerős döntést a Pp.
- §
(3)bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. A Kúria a Pp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó
- § alapján kötelezte a pervesztes alperest a felülvizsgálati eljárás költségeinek megfizetésére. A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény
- §-a alapján az állam viseli. Budapest,
- szeptember
- Dr. Kozma György sk. a tanács elnöke Dr. Balogh Zsolt sk. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő . Hörcherné Dr. Marosi Ildikó sk. bíró