Kfv.35592/2012/3 – Kúria

(2)bekezdés b) pontjában foglalt feltételeknek, ami pedig a gyepgazdálkodás élőhely fejlesztési előírásokkal célprogramot illeti, ott a felperes a Jogcímrendelet 70. §

(2)bekezdés b) pontja szerinti kritériumokat nem teljesítette. A kifizetés iránti kérelem megalapozatlanságát a fentiek túl az is alátámasztotta, hogy nem tett eleget a 119/2007.(X.18.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 4. §

(1)bekezdésében foglaltaknak. Az alperes határozatában utalt arra is, hogy a tényállás-tisztázása körében helyszíni ellenőrzést folytatott a felperes által használt földterületeken. Megállapította, hogy az F33HV-A-07 azonosítószámú fizikai blokkban található

1. sorszámú táblát a felperes a támogatási szerződésben vállaltaktól eltérően kaszált legelőként hasznosítja, ami a támogatás mértékét csökkenti. Összességében a kifizetés mértékét jelentősen kisebb mértékben látta megalapozottnak, mint amire a felperes kérelme irányult. A felperes keresete folytán eljárt Miskolci Törvényszék ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatállyal hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Az ítélet indokolásából kitűnően a létrehozott több állatállomány közül a felperes a tenyészetet visszamenőlegesen,
2. szeptember elsejével a hatósági nyilvántartásba bejelentette. A törvényszék értelmezése szerint a felperes jogszabályi kötelezettsége nem arra vonatkozott, hogy az állatállományt a támogatási időszak kezdetétől fogva ténylegesen tartsa, hanem arra, hogy a nyilvántartásban az állatállomány kitűnjön. Így ebben a tekintetben a felperes keresetét megalapozottnak ítélte. Elfogadta ítélkezése alapjául a felperes által csatolt magánszakértői szakvéleményt és abból arra a következtetésre jutott, hogy a felperes teljesítette a támogatás megszerzéséhez szükséges feltételeket. Megállapította, hogy a felperes kifizetés iránti kérelmét a 2009-2010-es gazdálkodási évekre vonatkozóan érdemben kellett volna alperesnek elbírálni. A használati jogcím megváltozásával érintett földterület vonatkozásában is jogsértőnek ítélte az alperes határozatát. Az alperes felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához, amelyben az ítélet hatályon kívül helyezése mellett a jogszabályoknak megfelelő új határozat hozatalát és a felperes költségeiben való marasztalását kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet a
3. évi XVII. törvény 43/A. §-ába, a Jogcímrendelet 4-
4. §-aiba, illetve
5. §

(1)bekezdésébe ütközik, ezért törvénysértő. A Kúria a Pp. 275. §

(2)bekezdése alapján a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között, a felek ilyen irányú kérelme hiányában a 274. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül vizsgálta felül. A felülvizsgálati kérelem megalapozott. Az alperes felülvizsgálati kérelme alapján a Kúriának elsődlegesen abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a szarvasmarha állatállomány ENAR nyilvántartásba való bejelentése, illetve a bejelentés elmulasztása a 2009-

1. közötti támogatási időszakban milyen következményekkel jár az AKG célprogramok keretében nyújtott támogatás kifizetése iránti kérelem tekintetében. A Jogcímrendelet értelmében ugyanis a perbeli célprogramok (extenzív gyepgazdálkodás célprogram, gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram) esetében a kifizetés iránti kérelem csak akkor megalapozott, ha a kérelmező gazdálkodó az érintett gyepterületen hektáronként legalább 0,2 állategység legeltethető állatállományt tart. Az állatűrűség számításának alapja pedig a kérelmező gazdálkodó által ténylegesen tartott állomány lehet. A kifizetési kérelem benyújtása idején hatályos Jogcímrendelet
2. §

(1)bekezdése a jogosultság két feltételét írja elő: „(...) a támogatásra az a kérelmező jogosult, aki a II. fejezet szerinti legeltethető állatokra vonatkozóan a támogatási időszak teljes időtartama alatt a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló 119/

1. (X. 18.) FVM rendelet alapján vezetett nyilvántartásban az állatállomány tartójaként szerepel, valamint eleget tesz: a) szarvasmarhafélékre vonatkozóan a szarvasmarha fajok egyedeinek jelöléséről, valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 99/
2. (XI. 5.) FVM rendeletben (...) előírt, az állatállományra vonatkozó bejelentési kötelezettségeknek." A Jogcímrendelet tehát a
3. szeptember 1-től kezdődő támogatási időszakban [Jogcímrendelet
4. §

(3)bekezdés] a támogatás két, konjunktív feltételét támasztja a kérelmezővel szemben: - a támogatási időszak teljes időtartama alatt az R. szerinti nyilvántartásban az állatállomány tartójaként tűnik ki; állatállományát (szarvasmarha állomány esetében) az ENAR nyilvántartásba bejelentette. Összefoglalva: a Jogcímrendelet előírásai szerint a támogatás kifizetésének feltétele az, hogy a kérelem alapjául szolgáló gazdasági évben - ez a perbeli esetben a 2009/2010-es gazdasági év - a kérelmező gazda az állatállomány tényszerű tartása mellett a nyilvántartásba való bejelentés iránti kötelezettségét is teljesítse. E feltételeknek - a Jogcímrendelet 4. §

(2)bekezdése értelmében - „a támogatási időszak teljes időtartama alatt, teljes körűen, minden kérelmező esetén és adminisztratív úton ellenőrizhető" módon, a teljes támogatási időszak alatt meg kell felelni". E két feltételnek a kérelmezett gazdasági évben való teljesítése esetén teszi alkalmazhatóvá a Jogcímrendelet 10. §

(2)bekezdését, amely rendelkezés megadja az állategység (állatsűrűség) számításának módját. Végül a Jogcímrendelet 67. §

(3)bekezdés b) pontja, valamint 70. §

(3)bekezdés b) pontja határozza meg azt a célprogramba bevitt hektáronkénti állatsűrűséget, amely a támogatás kifizetésére jogosítja a kérelmezőt. A perbeli esetben a felperes több állatállományt is tartott. Ezek közül .... tenyészetek esetében a felperes nem teljesítette a tényszerű tartásra, illetve a bejelentési kötelezettségre vonatkozó kötelezettségét. Ezért e három tenyészet esetében nem teljesültek a kérelemmel érintett, 2009/2010-es gazdasági évben a Jogcímrendelet szerinti feltételek (tényszerű és adminisztratív úton ellenőrizhető körülmények közötti tartás). Az AKG támogatás kifizetését megalapozó állatsűrűség számítás alapjául csak olyan állomány szolgálhat, amelyet a kérelmező ténylegesen tartott és amely a nyilvántartásban is kimutatható. Helytállóan hivatkozik ezért az alperes felülvizsgálati kérelmében arra, hogy nem jogszerű az az állatsűrűség számítás, amely „napi állományadatok éves átlaga alapján" határozza meg a céltámogatásba bevont területeken hektáronként legeltetett állatállomány arányát akkor, amikor az adott gazdasági év egészében a kérelmező nem rendelkezett az állománnyal. Ebben az esetben a felperes olyan időszakra is hozzájutna a támogatáshoz, amikor állatokat nem tartott. A jogerős ítélet annak ellenére adott helyt a felperesi keresetnek - és állapította meg az alperes határozatának jogszerűtlenségét -, hogy a három megjelölt állatállomány nem volt a felperes tartásában és adminisztratív úton sem volt ellenőrizhető a kérelemmel érintett gazdasági évben. A kifejtettek alapján az alperes helyállóan hivatkozott arra is felülvizsgálati kérelmében, hogy a helyszíni ellenőrzés eredményeként a F33HV-A-07 azonosító számú fizikai blokkban található 36. sorszámú tábla használati módjának esetleges megváltozása csak abban az esetben lett volna releváns a támogatás kifizetése iránti kérelem elbírálása szempontjából, amennyiben az állatsűrűség számításának fenti feltételei teljesültek volna. Mindezen indokok alapján a Kúria megállapította, hogy a Törvényszék a Jogcímrendelet 4. §-ának, valamint 10. §-ának téves értelmezése mellett jutott arra a következtetésre, hogy az alperesi határozat jogsértő. Ezért a Pp. 275. §

(4)bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította. Az alperes felülvizsgálati kérelme sikeres volt, ezért a Kúria a Pp. 270. §

(1)bekezdése folytán alkalmazandó 78. §

(1)bekezdése alapján a felperest kötelezte az alperes 32/

1. (VIII. 22.) IM rendelet
2. §-ára tekintettel megállapított összegű perköltségének megfizetésére. Ugyancsak pervesztességére tekintettel kötelezte a Kúria a felperest az illetékekről szóló
3. évi XCIII. törvény szerinti mértékű kereseti és felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére. Budapest,
4. szeptember
5. Dr.Kozma György sk. a tanács elnöke, Dr. Hörcherné Ildikó sk. előadó bíró, Dr. Balogh Zsolt sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Marosi