Mfv.10701/2012/8 – Kúria

(1), 1992. XXXIII. Tv. 21/A. §

(1)Mfv.II.10.701/2012/8.szám A Kúria a Viszló Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Viszló László ügyvéd) által képviselt felperesnek - a dr. P. Németh Andrea ügyvéd által képviselt Iparművészeti Múzeum alperes ellen közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetésének megállapítása és jogkövetkezményei iránt a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon 33.M.1375/

1. szám alatt megindított és másodfokon a Fővárosi Törvényszék 55.Mf.631.087/2011/
2. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - a
3. szeptember
4. napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Fővárosi Törvényszék 55.Mf.631.087/2011/
5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 20.000,- Ft (Húszezer forint) és 5.400,- Ft (Ötezer-négyszáz forint) áfa felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. I n d o k o l á s Az alperes
6. november 20-ával kinevezte a felperest közalkalmazotti jogviszonyba, igazgatási ügyintézői munkakörbe. A kinevezésben a próbaidő
7. november 20-tól
8. február
9. napjáig került megállapításra. Az alperes a felperes közalkalmazotti jogviszonyát
10. február 20-ával próbaidő alatt azonnali hatállyal megszüntette. A felperes keresetében a közalkalmazotti jogviszonya jogellenes megszüntetésének megállapítását és a jogellenesség Kjt.
11. §-a szerinti jogkövetkezményei alkalmazását kérte. Hivatkozása szerint
12. november 19-én az alperesnél már munkába állt, ezért a jogviszonya ezen időpontú kezdetére tekintettel a 3 hónapos próbaidő utolsó napja
13. február 19-e volt, így az alperes február 20-án erre alapítva jogellenesen szüntette meg a jogviszonyát. A Fővárosi Munkaügyi Bíróság 33.M.1375/2009/
14. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. A munkaügyi bíróság érdemi döntése meghozatalakor azt értékelte, hogy a felperes a kinevezése tartalma, valamint a kinevezési okmányon szereplő elfogadó nyilatkozata alatt lévő dátum és aláírása szerint is
15. november 20-án fogadta el a kinevezését. Értékelte továbbá, hogy a felperes a közalkalmazotti jogviszonya fennállása alatt nem kifogásolta, hogy november 19-ére nem történt illetményfizetés a részére. Ezen a napon egyébként még más munkáltatónál, a ... Kft-nél állt munkaviszonyban, a TB kiskönyvében rögzítettek szerint is az utolsó munkanapjaként november 19-e került megjelölésre, amely iratok valóságtartalmát a felperes a perben nem vitatta. A megállapított tényállás szerint a felperes
16. november 19-én ugyan megjelent az alperesnél és a számítógépéhez ekkor kapott hozzáférhetőséget, ez a körülmény azonban a munkaügyi bíróság szerint nem jelenti azt, hogy a közalkalmazotti jogviszonya ezen időponttal jött létre. A felperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Törvényszék 55.Mf.631.087/2011/
17. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helyes indokainál fogva a Pp.
18. §

(2)bekezdése és 254. §

(3)bekezdése alapján helybenhagyta. A másodfokú bíróság ítélete indokolásában kiemelte, hogy a kinevezést a felperes a kinevezési okiraton általa feltüntetett napon,

1. november 20-án fogadta el. A felperes ettől eltérő állítását aggálytalanul nem tudta bizonyítani. A másodfokú bíróság utalt az elsőfokú eljárás peradatai közül a jelenléti ívre - amelyet a felperes csak
2. november 20-tól kezdődően írt alá, továbbá azon dokumentumokra, amelyek a korábbi jogviszony
3. november 19-ig történő fennállását igazolták. A felperes nem tudta bizonyítani azon állítását, amely szerint az alperessel - a kinevezéstől eltérő módon -
4. november 19-től történő munkakezdésben állapodott meg. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését és keresete szerinti határozat hozatalát kérte. A felperes a Kjt.
5. §

(1)bekezdésében foglaltak helytelen értelmezésére hivatkozott, valamint sérelmezte az Mt. 78. §

(1)bekezdésének figyelmen kívül hagyását, amely szerint a munkaviszony kezdete a munkába lépés napja. Ezért az alperesnél a jogviszonya, a tanúvallomásokkal igazoltan

1. november 19-ei munkába állásával kezdődött. Ezen a napon ugyanis már ténylegesen munkát végzett, és a munkahelyi vezetője munkáltatói jogkörének megfelelően lépett fel vele szemben, hiszen nem engedte, hogy aznap korábban távozzon a munkahelyéről. Ezen a napon történt munkavégzést az alperes nem tekinthette próbamunkának, hiszen a foglalkoztatás e formáját sem az Mt., sem a bírósági gyakorlat nem ismeri el. A felperes a korábban fennállt munkaviszonya vonatkozásában azt hangsúlyozta, hogy jogszabály nem tiltja, hogy a közalkalmazott egyszerre több jogviszonyban álljon. Az a hivatkozás pedig, mely szerint a november 19-ére eső illetményét nem igényelte, még nem bizonyítja, hogy aznap nem végzett ténylegesen munkát. A felperes a felülvizsgálati kérelmét döntésekre hivatkozva azzal egészítette kikötése érvénytelen volt. a tárgyaláson eseti ki, hogy a próbaidő Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A felülvizsgálati kérelem kiegészítésének nincs helye, ezért a Kúria a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére nyitva álló határidőn belül előadottak alapján vizsgálta a jogerős ítéletet, amely a jogszabályoknak megfelel. A perbeli bizonyítékok azt valóban alátámasztják, hogy a felperes
2. november 19-én előzetes szóbeli megállapodás alapján munkába állás céljából megjelent az alperesnél. A peres iratok közül azonban a Kúria kiemeli, hogy ezen a napon a munkáltatói jogkört gyakorló főigazgató távol volt, a jelenlévő titkárságvezetőtől a felperes általa is elismerten azt a tájékoztatást kapta, hogy addig állományba nem vehető, ameddig a jogviszony létesítéséhez szükséges valamennyi (előző munkaviszonya megszüntetését igazoló) irattal nem rendelkezik. (
3. sorszámú jegyzőkönyv
4. oldal utolsó bekezdés,
5. sorszámú jegyzőkönyv
6. oldal
7. bekezdés) Arról, hogy a felperes november 19-én nem létesített jogviszonyt, a főigazgató csak másnap szerzett tudomást, vallomása szerint azonban november 18-án világossá tette a felperes számára, hogy amikor az előző munkahelyén a munkaviszonya lezárásra kerül, akkor jelentkezhet munkavégzés céljából. (
8. sorszámú jegyzőkönyv
9. oldal
10. bekezdés) A perben az a körülmény pedig nem volt vitatott, hogy a felperes az előző munkaviszonyát november
11. napjával szüntette meg. Az előbbi tények kiemelésével szükséges értékelni a felperes november 19-ei alperesi munkahelyen való tartózkodását, ahol ugyan történtek előkészületek a munkavégzése érdekében és sor került a munkaköri feladatokkal való ismerkedésére is, de a felperes konkrét, személyes előadásában is elismert tájékoztatására és tudomására is tekintettel megállapítható, hogy a munkába állására ezen a napon nem került sor. A felperes hivatkozása a közalkalmazotti jogviszonyokban is irányadó Mt.
12. §

(1)bekezdésében foglaltakra, az előbbi lényeges tények hiányában sem alapozná meg az igényét. A közalkalmazottak jogállásáról szóló

1. évi XXXIII. törvény (Kjt.) próbaidőre vonatkozó rendelkezése ugyanis a munkaviszonyokra irányadó rendelkezésekkel nem azonos. A közalkalmazottak tekintetében a próbaidőre vonatkozó szabályokat kizárólag a Kjt. tartalmazza, az Mt-nek az erre vonatkozó rendelkezéseit nem lehet alkalmazni, így a Kjt. 21/A. §-ába foglalt előírást a Kjt. valamennyi rendelkezésével összhangban kell értelmezni. A Kjt.
2. §

(1)bekezdése szerint a közalkalmazotti jogviszony határozatlan időre történő kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. A kinevezést és annak elfogadását írásba kell foglalni. Erre a kinevező okirat tanúsága szerint a perbeli esetben 2008. november 20-án került sor. A Kjt. 21/A. §

(1)bekezdése értelmében a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a

(4)-

(5)bekezdéseben foglalt kivétellel - 3 hónap próbaidő megállapítása kötelező. A próbaidő érvényes kikötését a felperes maga sem vitatta. A Kjt.

1. szeptember 1-jétől hatályos 21/A. §-a a próbaidő tekintetében nem „kikötésről", hanem a próbaidő megállapításáról rendelkezik, ami azt jelenti, hogy a kötelező próbaidőnek a kinevezésben való megállapítása hiányában is a kinevezést követő 3 hónapban próbaidős közalkalmazotti jogviszony áll fenn. A próbaidő megállapítása tehát a közalkalmazottak esetében az érvényes kinevezéshez kötődik. Minthogy a felperes kinevezésére
2. november 20-án került sor,
3. február 20-án az alperes jogszerűen megszüntethette a felperes jogviszonyát azonnali hatállyal a próbaidőre való hivatkozással. Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet jogszabálysértés hiányában - a Pp.
4. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A pervesztes felperest kötelezte a Pp. 78. §

(1)bekezdésének alkalmazásával felülvizsgálati eljárási költség alperes részére való megfizetésére, míg a felülvizsgálati eljárás illetékét - a felperes munkavállalói költségkedvezményére való tekintettel - a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet

1. §-a értelmében az állam viseli. Budapest,
2. szeptember
3. Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, előadó bíró, Szolnokiné Dr. Csernay Krisztina s.k. bíró, dr. Bicskei Ildikó s.k bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő