Mfv.10832/2012/4 – Kúria

(6)c) Mfv.II.10.832/2012/4.szám A Kúria a dr. Borsos József ügyvéd által képviselt felperesnek - a dr. ... jogi főelőadó által képviselt ...i Rendőr-főkapitányság alperes ellen felmentés jogellenességének megállapítása és jogkövetkezményei alkalmazása iránt a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon 36.M.5053/

1. szám alatt megindított és másodfokon a Fővárosi Törvényszék 55.Mf.642.140/2011/
2. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Fővárosi Törvényszék 55.Mf.642.140/2011/
3. számú ítéletét hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. I n d o k o l á s A felülvizsgálati eljárás alapjául szolgáló tényállás szerint a felperes
4. július 1-jétől állt az alperes alkalmazásában ellenőrző járőr munkakörben. Szolgálaton kívül szabadidejében
5. március 6-án 17 óra 40 perc körüli időben a ..., ... szám alatt található üzemanyagtöltő állomáson az általa vezetett ... forgalmi rendszámú gépjárműbe 15.176,- Ft értékben tankolt, majd a helyszínről a barátnőjével telefonon keresztül lezajlott veszekedés hatására - fizetés nélkül távozott. A kútkezelő értesítette a rendőrséget. A felperes hazaért ...ra, amikor észlelte, hogy elfelejtett fizetni, ezért visszaindult a töltőállomásra. Odaérve vette észre, hogy nincs nála a pénztárcája, azt a barátnőjénél hagyta, ezért 18 óra 51 perckor jelentkezett H.J. kútkezelőnél és jelezte fizetési szándékát. A kútkezelő ezt tudomásul vette és kinyomtatta a nyugtát. A kútkezelő már ezt megelőzően feljelentést tett, ezért a felperes által vezetett gépjárművet körözték. Ezt követően a felperes ...ra ment barátnőjéhez, hogy magához vegye a pénzt, útközben azonban D.A. és A.J. igazoltatták őt. A felperes ezt követően - mivel a benzinkút időközben bezárt - otthonában felkereste a kútkezelőt és kifizette a számla összegét. A felperest igazoltató körzeti megbízott és őrsparancsnok e napon feljelentést tett a felperes ellen lopás szabálysértése miatt. A feljelentésben a felperes által előadottaktól eltérő tényállás szerepelt. Aszerint a felperes kapucniját a fejére húzta a tankoláskor, járművéről a hátsó hatósági jelzés hiányzott, illetve az igazoltatáskor tagadta, hogy ő tankolt az adott gépjárművel, s e tettét csak később ismerte el. ... Város Önkormányzatának jegyzője
6. április 16-án kelt határozatával a feljelentésben szereplő tényállásra alapítva tulajdon elleni szabálysértés elkövetése miatt 5.000,Ft pénzbírsággal sújtotta a felperest, amely
7. április 28-án jogerőre emelkedett. E határozatról a felperes később értesült, mivel az azt tartalmazó levelet a szülei vették át, s tudomása nélkül befizették a bírság összegét. ... rendőrfőkapitánya
8. április 2-án szolgálaton kívüli magatartása miatt méltatlansági eljárást indított a felperessel szemben, majd az alperes
9. június 15-én kelt határozatával megállapította, hogy a felperes a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
10. évi XLIII. törvény (Hszt.)
11. §

(6)bekezdése c) pontja szerinti szolgálaton kívüli magatartásával a hivatásos szolgálatra méltatlanná vált. A határozat indokolása szerint szolgálati magatartása a rendőrség működéséhez szükséges bizalom fenntartását olyan súlyos mértékben veszélyeztette, amely miatt a további hivatásos szolgálatra már nem méltó. A magatartás megítélésekor figyelembe vette, hogy az állomány tagjától joggal várható el, hogy szolgálaton kívül is jogkövető magatartást tanúsítson. Ezt követően a ...RFK vezetője a felperes szolgálati viszonyát felmentéssel megszüntette, amely ellen benyújtott panaszát az országos rendőrfőkapitány, mint alaptalant elutasította. A határozat ellen a felperes keresetet terjesztett elő, melyben arra hivatkozott, hogy a méltatlansági bizottság nem vette figyelembe az enyhítő körülményeket, miszerint a szülei a felperes értesítése nélkül, jóindulatból fizették be a szabálysértési bírságot, igyekeztek az ügyet mielőbb lezárni. A körzeti megbízott nyilatkozatait ellentmondónak ítélte, elöljárói pedig pozitív jellemzést adtak róla. Az alperes fenntartotta abbéli álláspontját, hogy a méltatlanság kimondása indokolt volt. A Fővárosi Munkaügyi Bíróság 36.M.5053/2010/

1. számú ítéletével az alperes
2. június 15-én kelt 01000-103/198/45/2010.Me. számú határozatát, valamint az országos rendőrfőkapitány
3. július 2án kelt 29000-73/17166/1/2010.Ált. számú határozatát hatályon kívül helyezte, és kötelezte az alperest, hogy a felperest eredeti beosztásába helyezze vissza és fizessen meg számára 2.430.003,- Ft elmaradt munkabért, 60.000,Ft+áfa perköltséget. Ítélete indokolásában kifejtette, hogy bár a rendőröktől szolgálaton kívül is fokozott magatartási követelmények várhatók el, ugyanakkor annak megítélése, miszerint a felperes méltatlanná vált e hivatására, mérlegelési körbe tartozó kérdés, mindig az eset összes körülményei alapján kell megítélni az adott kötelezettségszegést. A felperes magatartása nem tekinthető szándékosnak, s a fizetési kötelezettség elmulasztásának észlelése után azonnal megpróbálta helyrehozni azt. Már az igazoltatása előtt jelezte fizetési szándékát és azt követően még a tankolás napján eleget tett fizetési kötelezettségének. A bíróság a feljelentésben, illetve a jelentésben foglaltakat ellentmondásosnak találta és egybevetve az egyéb bizonyítékokkal azt a tényt fogadta el, hogy a felperes már igazoltatása előtt eleget akart tenni fizetési kötelezettségének. Az eset összes körülménye alapján megállapította, hogy aránytalan, eltúlzott volt a cselekmény személyi és tárgyi körülményeire tekintettel a méltatlanná válást kimondó határozat. Az alperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Törvényszék 55.Mf.642.140/2011/
4. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A fellebbezés kapcsán utalt arra, hogy a felperes által elkövetett kötelezettségszegéseket az eset összes körülményei alapján kellett megítélni. Kellő indokát adta annak, mely tanú vallomását milyen mértékben, miért fogadta el. A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte, hogy a Kúria a jogerős ítéletet helyezze hatályon kívül és a felperes keresetét utasítsa el. Arra hivatkozott, hogy a Hszt.
5. §

(6)bekezdésének c) pontja vonatkozásában a jogszabály előírja, hogy minden esetben el kell rendelni a méltatlansági eljárást, ha a szolgálaton kívüli magatartás szabálysértést is megvalósít és az ügyben szabálysértési eljárás indult. A hivatásos állományú tag magatartásának a hatályos jogszabályi rendelkezéseken túlmenően a közerkölcs és a jó ízlés szigorúbb előírásainak is meg kell felelnie. Hivatkozott a Rendőri hivatás etikai kódexe

1. és
2. pontjára is, mely szerint a közbizalom súlyos veszélyeztetésére alkalmas magatartásnak tekinthető, ha a hivatásos állományú tag tulajdon elleni szabálysértést követ el. A felperes által elkövetett cselekmény e körbe tartozik, egyértelműen jogsérelmet és anyagi sérelmet okozott, s annak következményeit csak utóbb kísérelte meg enyhíteni. Kifogásolta, hogy az üzemanyagtöltő állomás kútkezelője, H.J. a felperessel történt találkozáskor értesült arról, hogy rendőr, ez alkalommal a felperes rendőrigazolványát felmutatta. Az e nyilatkozatot tartalmazó okirat valóságtartalmát a bíróság a perben nem vizsgálta. Álláspontja szerint az eljárás során beszerzett iratok és bizonyítékok azt támasztják alá, hogy a felperessel szemben megalapozott intézkedést hozott, így a méltatlanság kimondása indokolt volt. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
3. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogszabálysértést tartalma szerint abban jelölte meg, hogy az eljárt bíróságok a rendelkezésükre álló bizonyítékokat nem a Pp. 206. §

(1)bekezdése szerint mérlegelték, így téves következtetés alapján hozták meg ítéletüket. A Pp. 270. §

(2)bekezdése szerint a jogerős ítélet felülvizsgálatát az ügy érdemét érintő jogszabálysértésre hivatkozással lehet kérni. A Pp. 275. §

(1)bekezdése alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján dönt, a felülvizsgálati eljárásban azonban a bizonyítékok felülmérlegelésének, továbbá bizonyítás felvételének nincs helye. Ezért a Kúria azt vizsgálta, hogy milyen bizonyítékok álltak az eljárt bíróságok rendelkezésére, s azt okszerűen mérlegelték-e. Helytállóan hivatkozott az alperes arra, hogy a Hszt. perbeli időben hatályos 56. §

(6)bekezdésének c) pontja értelmében hivatásos szolgálatra méltatlan az, aki szolgálaton kívüli magatartásával a fegyveres szerv működéséhez szükséges bizalom fenntartását súlyosan veszélyezteti. Osztotta azt az érvelést is, hogy a tulajdon elleni szabálysértés elkövetése a fegyveres szerv működéséhez szükséges közbizalom fenntartását minden esetben érinti. A rendőrtől szolgálaton kívül is elvárható olyan magatartás tanúsítása, amely megfelel ennek a magasabb erkölcsi mércének. Az Etikai kódex csak a méltatlansági eljárás kötelező elrendeléséről rendelkezik és a közbizalom súlyos veszélyeztetésére alkalmas magatartásnak tekinti a tulajdon elleni szabálysértést, azonban az, hogy az elkövetett kötelezettségszegés milyen súlyú és az elkövetett cselekmény alapján méltatlanná vált-e a szolgálati viszony fenntartására az érintett szolgálati viszonyban álló, mindig az eset összes körülményeinek figyelembevétele alapján kell megítélni. Osztotta a Kúria az eljárt bíróságok azon álláspontját, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapítható, hogy a felperesi magatartás nem tekinthető szándékosnak, bár az felróható neki. Már az igazoltatást megelőzően jelezte fizetési szándékát (kinyomtatott nyugta), s még aznap kiegyenlítette tartozását a kútkezelőnél. Az eljárt bíróságok az egyes bizonyítékok egybevetésével kellő magyarázatot adtak arra, hogy milyen okból nem vették teljes terjedelmében figyelembe a feljelentésben, illetve jelentésekben foglaltakat (azt egyéb bizonyítékok cáfolták). Helytállóan utaltak arra, hogy a felmentés alapjául szolgáló határozat felülvizsgálata során figyelembe kellett venni azt is, hogy milyen esetben indultak méltatlansági eljárások és annak ismeretében aránytalanul eltúlzottnak tekinthető a felperes esetében a méltatlanná válást kimondó határozat. A felperes nem szándékosan követte el cselekményét, rövid időn belül visszatért az elkövetés helyszínére, ott jelezte fizetési szándékát, amelyről nyugtát állítottak ki, majd rövid időn belül kifizette tartozását. Az aljegyzőt is felkereste annak érdekében, hogy a szabálysértési eljárásban tisztázza magát. Egymagában az a körülmény, hogy a felperes közölte a kútkezelővel, hogy rendőr, az adott tényállás mellett nem alkalmas arra, hogy a fegyveres szerv működéséhez szükséges bizalom fenntartását veszélyeztesse. Mindezekből megállapítható, hogy a másodfokú bíróság jogszerűen fogadta el az ítélete alapjául a munkaügyi bíróság által megállapított tényállást, az nem tekinthető iratellenesnek, ellentmondónak, nem tett a per adataiból okszerűen nem következő megállapítást és nem jutott a bizonyítási eljárás lefolytatására vonatkozó előírások megsértésével megalapozatlan tényállási következtetésre. A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az eljárási illetéket az 1990. évi XCIII. törvény 5. §

(3)bekezdésére figyelemmel a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. §

(1)bekezdése és

1. §-a alapján az állam viseli. Budapest,
2. október
3. Dr. Tálné Dr. Molnár Erika s.k.a tanács elnöke, Sipőczné Tánczos Rita s.k. előadó bíró, Dr. Suba Ildikó s.k. bíró A kiadmány hiteléül: kúriai tisztviselő Dr.