A határozat elvi tartalma: Amennyiben az alperes az elsőfokú eljárásban a felperes kereseti kérelmének jogalapját nem vitatja, a másodfokú eljárásban ennek vitatása céljából a korábban is ismert, de általa nem hivatkozott új tényre már nem hivatkozhat. A felülvizsgálati eljárás tárgyát nem képezheti a felperes által a korábbi eljárás során ugyan hivatkozott, de a felülvizsgálati kérelemben konkrétan meg nem jelölt indok. 1996. XLIII. Tv. 63. §
(2)Mfv.II.10.045/2013/5.szám A Kúria a dr. Juhász Andrea Julianna ügyvéd által képviseltfelperesnek - a ... jogtanácsos által képviselt Készenléti Rendőrség alperes ellen szolgálati viszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei iránt a Budapest Környéki Munkaügyi Bíróságon 1.M.933/
- szám alatt megindított és másodfokon a Budapest Környéki Törvényszék 8.Mf.21.178/2012/
- számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem és a felperes által előterjesztett csatlakozó felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Budapest Környéki Törvényszék 8.Mf.21.178/2012/
- számú ítéletét abban a részében, amelyben a Budapest Környéki Munkaügyi Bíróság 1.M.933/2009/
- számú ítéletének a perköltséget megállapító rendelkezését helybenhagyta hatályon kívül helyezi, a munkaügyi bíróság ítéletét e tekintetben megváltoztatja és az alperest terhelő elsőfokú perköltség összegét 880.000,- forintról 605.700,- Ft-ra (Hatszázötezer-hétszáz forintra) leszállítja. Egyebekben a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelemmel, illetve csatlakozó felülvizsgálati kérelemmel érintett részében hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000,- Ft (Tízezer forint) felülvizsgálati eljárási részköltséget. A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. I n d o k o l á s Az alperes jogelődje a felperest a
- július 16-án kelt 3074/9/2007.Fe. számú határozatával szolgálati viszony megszüntetés fenyítéssel sújtotta. A felperes fenyítést kiszabó határozat ellen benyújtott panaszát az Országos Rendőrfőkapitány a 24-48/35/2007.P. számú határozatával elutasította. A Pest Megyei Munkaügyi Bíróság az 1.M.933/2009/
- számú közbenső ítéletével a fenyítést kiszabó határozatot, valamint az Országos Rendőrfőkapitány határozatát megváltoztatta és a felperest egy fizetési fokozattal 1 évre visszavetés fegyelmi büntetéssel sújtotta. A Pest Megyei Bíróság a 8.Mf.20.904/2011/
- számú közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét részben megváltoztatta és a felperest eggyel alacsonyabb rendfokozatba 1 évig történő visszavetés fenyítéssel sújtotta. A közbenső ítélet
- május 16-án jogerőre emelkedett. A felperes erre tekintettel a keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg a szolgálati viszonyát. Ehhez kapcsolódóan elmaradt illetmény, jubileumi jutalom,
- havi illetmény, keresetkiegészítés, valamint ezen összegek törvényes kamata, ruházati ellátmány, étkezési hozzájárulás, iskolakezdési támogatás, végkielégítés, valamint 12 havi átlagilletménynek megfelelő átalány-kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az alperes az elsőfokú eljárásban a tárgyalás berekesztését megelőzően úgy nyilatkozott, hogy az átalány-kártérítés kivételével a kereset jogalapját és összegszerűségét nem vitatja, a 12 havi átlagilletménynek megfelelő kártérítési igényt azonban eltúlzottnak tartja. A Budapest Környéki Munkaügyi Bíróság az 1.M.933/2009/
- számú ítéletével megállapította, hogy a szolgálati viszony megszüntetés fenyítés jogellenes, a felperes szolgálati viszonya az ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. Kötelezte az alperest 12.758.682,- Ft elmaradt illetmény, 368.721,- Ft jubileumi jutalom, 821.470,- Ft
- havi illetmény, illetve keresetkiegészítés, valamint ezen összegek törvényes kamata, 866.358,- Ft ruházati utánpótlási ellátmány, étkezési hozzájárulás és iskolakezdési támogatás, 1.546.401,- Ft végkielégítés, valamint 1.159.801,- Ft kártérítés és 880.000,Ft perköltség megfizetésére. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította, az illetékről úgy rendelkezett, hogy azt az állam viseli. Az ítéletének indokolásában hivatkozott arra, hogy az alperes az elmaradt illetmény, a jubileumi jutalom, a
- havi illetmény és keresetkiegészítés, a ruházati utánpótlási ellátmány, az étkezési hozzájárulás, az iskolakezdési támogatás, valamint a végkielégítés címén előterjesztett kereseti kérelem jogalapját és összegszerűségét elismerte. A felperes kártérítési igényét a jogsértés súlyának mérlegelésével 6 havi átlagilletmény mértékéig találta megalapozottnak, tekintettel arra, hogy a felperessel szemben a fegyelmi eljárás megindítása és fenyítés alkalmazása indokolt volt. A perköltség összegét 17.521.433,figyelembevételével a 32/2003.(VIII.22.) bekezdésére utalással állapította meg. Ft-os pertárgyérték IM rendelet
- §
(3)Az alperes fellebbezése, illetve a felperes csatlakozó fellebbezése folytán eljárt Budapest Környéki Törvényszék a 8.Mf.21.178/2012/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezett részében részben megváltoztatta és megállapította, hogy a felperes szolgálati viszonya
- augusztus 31-én szűnt meg az alperesnél. Az alperest terhelő marasztalás összegét az elmaradt illetmény vonatkozásában 9.482.745,- Ft-ra leszállította, a kamatfizetés kezdő időpontját módosította, a jubileumi jutalom összegét nem érintette, a
- havi illetmény és keresetkiegészítés összegét 687.470,- Ft-ra leszállította, a kamatfizetés kezdő időpontját módosította, a ruházati utánpótlási ellátmány, étkezési hozzájárulás és iskolakezdési támogatás összegét pedig 860.358,Ft-ra szállította le. A végkielégítés jogcímén megítélt 1.546.401,Ft-ot helybenhagyta. Az átalány-kártérítés összegét 579.900,- Ft-ra leszállította. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Az alperest 120.000,- Ft + áfa másodfokú perköltség megfizetésére kötelezte és megállapította, hogy a másodfokú eljárás illetékét az állam viseli. Ítéletének indokolása szerint a felperes a keresetét a másodfokú eljárásban módosította, a jogviszonya megszűnésének időpontját
- augusztus
- napjával kérte megállapítani és a járandóságait is eddig az időpontig kérte megítélni. Erre tekintettel került sor az elmaradt illetmény, a
- havi illetmény és keresetkiegészítés, a ruházati utánpótlási ellátmány, az étkezési hozzájárulás és az iskolakezdési támogatás összegének leszállítására. Az alperes az elsőfokú eljárásban a felperes által előterjesztett összegszerű igényeket az átalány-kártérítést kivéve nem vitatta, így azt a másodfokú bíróság a felperes keresetével egyezően elfogadta. Figyelemmel arra, hogy a felperes a fegyelmi eljárás tárgyává tett cselekményt nem vitásan elkövette, a bűncselekmény elkövetését a bíróság megállapította, az elsőfokú bíróság által megítélt 6 havi átalány-kártérítés összegét 3 havi átlagilletménynek megfelelő mértékre leszállította. Az elsőfokú perköltség összegét helybenhagyta, figyelemmel pertárgy értékére és arra, hogy az eljárás 2008-ban indult. a Az alperes a felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és annak megállapítását, hogy a felperes kártérítésre és végkielégítésre nem jogosult. Kérte továbbá az elsőfokú perköltség összegének mérséklését arra tekintettel, hogy a másodfokú bíróság annak ellenére sem csökkentette az elsőfokú perköltség mértékét, hogy a felperest megillető járandóságok összegének leszállítására került sor, a tárgyalások száma pedig egyik félnek sem róható fel. A végkielégítés kapcsán hivatkozott arra, hogy a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
- évi XLIII. törvény
- §
(6)bekezdés a) pontja kimondja, hogy végkielégítésre nem jogosult a hivatásos állomány tagja, ha a szolgálati viszony megszűnésekor nyugdíjasnak minősül. A felperes
- szeptember 30-án „közös megegyezéssel nyugdíjba vonult", így sem végkielégítésre, sem kártérítésre nem jogosult. A felperes a csatlakozó felülvizsgálati kérelmében kérte „a felülvizsgálati kérelem elutasítását", és az alperes 12 havi átlagilletményének megfelelő kártérítés megfizetésére történő kötelezését. A Pp.
- §
(2),
(6)bekezdésére utalással hivatkozott arra, hogy az alperes az elsőfokú eljárásban a végkielégítés jogosságát nem vonta kétségbe és az átalánykártérítésnek is csak a mértékét tartotta eltúlzottnak. A kártérítés és a végkielégítés jogalapját első esetben a fellebbezésében vitatta. Az alperes fenyítést kiszabó határozata súlyosan jogellenes volt, ennek ellenkezőjét az alperes nem tudta bizonyítani. Az alperes a felperesnek járó juttatások megfizetése tárgyában csak késedelmesen intézkedett. A megítélt perköltséggel a felperesi jogi képviselő munkája arányban áll, az IM rendeletben foglalt 5 %-os, illetve 3 %-os mértéktől némileg el is marad. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet, felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem részben felülvizsgálati kérelem nem alapos. illetve a csatlakozó
(1)bekezdése alapján alapos, míg a csatlakozó A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 141. §
(2)bekezdésének második mondata szerint „a fél köteles a tényállításait, nyilatkozatait, bizonyítékait - a per állása szerint - a gondos és az eljárást elősegítő pervitelnek megfelelő időben előadni, illetve előterjeszteni." A Pp. 163. §
(2)bekezdése úgy rendelkezik, hogy „a bíróság az ellenfél beismerése, mindkét fél egyező, vagy az egyik félnek az ellenfél által bírói felhívás [141. §
(2)bekezdés] ellenére kétségbe nem vont előadása folytán valónak fogadhat el tényeket, ha azok tekintetében kételye nem merül fel." Helytállóan állapította meg a jogerős ítélet, hogy az alperes az elsőfokú eljárásban az átalány-kártérítést kivéve a felperes kereseti kérelmét nem vitatta és az átalány-kártérítésnek is csupán a mértékét találta eltúlzottnak. Első esetben a fellebbezésében hivatkozott arra, hogy a felperes végkielégítésre, illetve kártérítésre egyáltalán nem volt jogosult, tekintettel arra, hogy 2010. szeptember 30-ától nyugdíjasnak minősült. A másodfokú bíróság a Pp. 235. §
(1)bekezdése alapján helyesen mellőzte az alperesnek erre az új tényre történő hivatkozását a végkielégítésre való jogosultság megállapításánál. Az alperes a felülvizsgálati kérelmében nem jelölte meg, hogy a fenti körülmény miért zárja ki a felperes átalány-kártérítésre való jogosultságát, a másodfokú bíróság milyen jogszabályt sértett annak megítélésével. [Pp. 272. §
(2)bekezdés] A Kúria a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem, illetve a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatta felül, nem képezhette a felülvizsgálati eljárás tárgyát a felperes által korábban hivatkozott, de a felülvizsgálati kérelmében konkrétan meg nem jelölt indok. [Pp. 275. §
(2)bekezdés] Erre tekintettel az átalány-kártérítés mértékének a vizsgálata sem képezhette a felülvizsgálati eljárás tárgyát, hiszen a felperes a csatlakozó felülvizsgálati kérelmében csupán arra hivatkozott, hogy a felperes szolgálati viszonyának megszüntetéséről rendelkező fegyelmi határozat súlyosan jogellenes volt, azt azonban nem adta elő, hogy ezt az állítását mire alapozza. Ugyanakkor megalapozottan hivatkozott az alperes a felülvizsgálati kérelmében arra, hogy az elsőfokú perköltség megállapításánál a másodfokú bíróság nem vette figyelembe azt, hogy a jogerős ítélet az alperest az elsőfokú ítélettől eltérően alacsonyabb összegben (13.524.695,- Ft) marasztalta. Tekintettel arra, hogy az alperes egyébként a pertárgy értékének megállapítási módját nem vitatta, a fenti összeg alapulvételével a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés b) pontja alapján 605.700,- Ft elsőfokú perköltség megállapítására volt lehetőség. Ettől magasabb összeg megállapítására csak akkor kerülhetett volna sor az IM rendelet 3. §
(6)bekezdése alapján, ha azt az ügy bonyolultsága indokolja. E jogszabályi rendelkezésre azonban az elsőfokú bíróság nem hivatkozott és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem is az IM rendelet 3. §
(2)bekezdésének b) pontjára utal az irányadó százalékos mérték meghatározásakor. Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelemmel, illetve csatlakozó felülvizsgálati kérelemmel érintett részében a per főtárgya (végkielégítés, átalány-kártérítés) tekintetében a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta, míg az elsőfokú perköltséget helybenhagyó részében a Pp. 275. §
(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, a munkaügyi bíróság ítéletét e körben megváltoztatta és az elsőfokú perköltségre vonatkozó alperesi marasztalás összegét 880.000,- Ftról 605.700,- Ft-ra leszállította. A felülvizsgálati eljárásban nagyobb részt pervesztes felperes a Pp. 81. §
(1)bekezdése alapján köteles az alperes felülvizsgálati eljárási költségének a részbeni megfizetésére. A felülvizsgálati eljárási illetéket az alperes személyes illetékmentességére [1990. évi XCIII. törvény 5. §
(1)bekezdés c) pont], valamint a per tárgyi költségmentességére [6/1986.(VI.26.) IM rendelet 2. §
(1)bekezdés f) pont] tekintettel az állam viseli. Budapest,
- október
- Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Dr. Suba Ildikó s.k. előadó bíró, Sipőczné Dr. Tánczos Rita s.k. bíró A kiadmány hiteléül: kúriai tisztviselő