Pfv.21519/2012/19 – Kúria

(1)Pfv.V.21.519/2012/

1. A Kúria dr. Nemes Gábor pártfogó ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Kun Krisztián ügyvéd által képviselt I.r. és II.r. alperes ellen kártérítés megfizetése iránt a Pesti Központi Kerületi Bíróságon 4.P.90.956/
2. szám alatt folyamatban volt, és a Fővárosi Törvényszék 56.Pf.631.154/2012/
3. számú ítéletével befejezett perében a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt az I.r. és a II.r. alperes részére 12.700 - 12.700 (Tizenkettőezer-hétszáz Tizenkettőezer-hétszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Megállapítja, hogy a feljegyzett 100.000 (Egyszázezer) felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. forint Megállapítja, hogy a felperes pártfogó ügyvédjének díja a felperes terhére esik. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes arra hivatkozva érvényesített igényt az I.r. és a II.r. alperesekkel szemben, hogy
4. decemberében egy Suzuki Wagon-R+ 1,3 GLX típusú gépkocsit rendelt, ugyanakkor egy Suzuki Wagon-R+ 1,3 GC típusú gépjárművet kapott. Ezt az első kötelező szerviz idején észlelte, azonban a gépjármű kért cseréjére nem került sor. A felperesnek kölcsön visszafizetési kötelezettsége keletkezett mivel az ügyletet finanszírozó bank a felperes szerződéses fizetési kötelezettségének nem teljesítése miatt a gépkocsit visszavette. E kötelezettségének a felperes jogerős bírósági marasztaló határozat ellenére sem tett eleget. A felperes kereseti kérelmében 1.488.970 forint és járulékai egyetemleges megfizetésére kérte kötelezni az alpereseket. Állította, hogy a megkötött szerződés érvénytelen, illetőleg hibás teljesítés történt, valamint az alperesi magatartás révén őt kár érte. Az alperesek érdemi ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték. Az I.r. alperes arra hivatkozott, hogy érvényes szerződést kötött a felperessel, azt szerződésszerűen teljesítette, és kárt sem okozott a felperesnek, a II.r. alperes pedig szerződéses jogviszony hiányában kérte a kereset elutasítását. A bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította, és az alperesek javára perköltség megfizetésére kötelezte. Az érvénytelenség körében rámutatott arra, hogy az I.r. alperes esetleges hibás teljesítése nem eredményezi a szerződés érvénytelenségét. A jogerős ítélet értelmében a felperes a szerződés megtámadására és az I.r. alperes esetleges hibás teljesítésére vonatkozó igényérvényesítési határidőket lekéste, és nem bizonyította azt sem, hogy az alperesi magatartással okozati összefüggésben érte károsodás. A jogerős ítélet indokolása szerint önmagában az, hogy a felperes az I.r. alperes esetleges hibás teljesítésére következtetett, nem ad okot arra, hogy a perben nem álló harmadik személlyel a hitelfedezetet nyújtó bankkal megkötött szerződést megszegje, és azt a továbbiakban ne teljesítse, majd pedig a kölcsönszerződés megszegéséből fakadó kötelezettségét kárigényként az I.r. alperessel szemben érvényesítse. A II.r. alperessel szemben a kereseti kérelem elutasítására arra tekintettel került sor, hogy a felperes és a II.r. alperes között jogviszony nem áll fenn. A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. A jogi képviselő útján hatályosan előterjesztett felülvizsgálati kérelmében a felperes a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő döntés meghozatalával az alperesek 1.000.001 forintban történő marasztalását kérte. Álláspontja szerint az általa három különböző jogcímen előterjesztett igényéről a bíróság tévesen foglalt állást. Arra hivatkozott, hogy a szerződésnek ki nem küszöbölhető fogyatékossága van, ami miatt az érvénytelen, és miután semmisségi ok áll fenn, azt a bíróságoknak határidő nélkül kell észlelniük. Ezen túlmenően, mivel a teljesítés nem felel meg a Ptk.
5. §

(1)bekezdésében írtaknak, a teljesítés a Ptk. 305. §

(1)bekezdése értelmében hibás. Érvelése értelmében a szavatossági kötelezettség mind a kellékszavatosságot, mind a jogszavatosságot magában foglalja. Szerinte az eladó nem tett eleget tájékoztatási kötelezettségének, e kötelezettség megszegése pedig szerződésszegésnek minősül. Arra is hivatkozott, hogy a bíróság a pertárgyértékét tévesen állapította meg, megalapozatlanul nem értékelte a keresetleszállító nyilatkozatát, és az alperesek javára megítélt ügyvédi munkadíj egyebekben is túlzó mértékű. A felperes a felülvizsgálati eljárás során személyesen is több beadványt terjesztett elő. Az I.r. és a II.r. alperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérték. A Pp. 73/A. §

(1)bekezdés a) pontja értelmében a Kúria előtti eljárásban a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező, és a 73/B. §

(1)bekezdése szerint a jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan. Így a felperes személyesen előterjesztett nyilatkozatai, beadványai nem vehetők figyelembe, ezért a Kúria kizárólag a jogi képviselő által előterjesztett felülvizsgálati kérelmet vizsgálta, az képezhette a jogerős ítélet felülvizsgálatának alapját. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból nem jogszabálysértő. A felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályok tartalmát a felperes helyesen idézte, azonban a perbeli esetben e jogszabályok megsértése nélkül hozott a bíróság jogerős ítéletet. Helyesen mutatott rá a bíróság arra, hogy a perbeli esetben a lefolytatott bizonyítás eredményeként nem lehetett megállapítani a felperes által hivatkozott szerződés semmisségét. A felperes sem a szerződés megtámadási jogát, sem pedig az esetleges hibás teljesítésből eredő szavatossági igényét nem érvényesítette a törvényi határidőn belül, így érdemben ezen igényei sem voltak vizsgálhatók. A felülvizsgálati kérelemben megjelölt teljesítés hibáját, a dolog hibátlanságáért való kellékszavatosság és jogszavatosság kérdéseit, továbbá a peres felek közötti jogviszonyban generálklauzulaként érvényesülő tájékoztatási kötelezettséget akkor lehetett volna érdemben vizsgálni, ha a hibás teljesítéssel összefüggő igényérvényesítés megfelelő határidőben történik. A rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg a felperes alperesi magatartással összefüggő károsodása sem, ugyanis a felperes és a jelen perben nem álló, ügyletet finanszírozó bank közötti kölcsönügyletből eredő szerződéses kötelezettségek megszegése alperesi kártérítő felelősséget nem vált ki akkor sem, ha a felperesnek azzal összefüggő téves elképzelései voltak, hogy a kölcsönszerződés és a gépjárműre kötött adásvételi szerződés egymással összefügg. A felperes és a II.r. alperes közötti jogviszony létrejötte híján a II.r. alperessel szembeni igényérvényesítés megalapozatlan. A bíróság a pervesztes felperest a Pp. 78. §

(1)bekezdése, valamint a 32/

1. (VIII.22.) IM számú rendelet helyes alkalmazásával jogszabálysértés nélkül kötelezte perköltség megfizetésére, az ügyvédi munkadíj nagyságrendje sem tekinthető túlzott mértékűnek, így mind a perköltség jogalapját, mind annak összegszerűségét tévesen kifogásolta a felperes a felülvizsgálati kérelemben. A keresetleszállító nyilatkozatról is helyesen foglalt állást a bíróság, e kérdésnek azonban a pertárgyérték meghatározása körében relevanciája egyebekben sem volt, ugyanis a kereset leszállítása esetén az illetékalap, s erre figyelemmel a pertárgyérték leszállításának nincs helye (Itv.
2. §

(1)bekezdés). A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Pp. 78. §

(1)bekezdése értelmében kötelezte a felperest az I.r. és a II.r. alperes - ÁFA-t is magában foglaló ügyvédi munkadíjból álló felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. A felperes számára engedélyezett személyes költségmentességre tekintettel a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. §

(1)bekezdése és

1. §-a alapján rendelkezett a Kúria a felülvizsgálati eljárási illeték viseléséről. A felperes pártfogó ügyvédjének díja a Pp.
2. §

(2)bekezdése szerint a felperes terhére esik. Budapest,

1. október
2. Dr. Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Simonné Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Farkas Attila s.k. bíró Dr. Gombos