Gf.30259/2013/5 – Szegedi Ítélőtábla

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.I.30.259/2013/

1. szám A Szegedi Ítélőtábla a dr. Faludi Csaba ügyvéd által képviselt felperes neve (címe) szám alatti székhelyű felperesnek, - a Maklári Ügyvédi Iroda (ügyintéző: ifj. dr. Maklári László ügyvéd) által képviselt I.rendű alperes neve(címe) szám alatti székhelyű I. rendű, a Maklári-Klekner Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Maklári Szabolcs ügyvéd) által képviselt II.rendű alperes neve (címe) szám alatti székhelyű II. rendű és a dr. Tomor Attila ügyvéd által képviselt III.rendű alperes neve (címe) szám alatti székhelyű III. rendű alperes ellen késedelmi kötbér megfizetése iránt indított perében a Szegedi Törvényszék
2. május
3. napján kelt 7.G.40.146/2012/
4. számú ítéletével szemben az I-II-III. rendű alperesek 63.,
5. és
6. sorszám alatt előterjesztett fellebbezései folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett rendelkezését részben megváltoztatja, és az alpereseket terhelő eljárási költség összegét 6.000.000,-(Hatmillió) Ft-ra felemeli. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. Kötelezi a I-III. rendű alpereseket, fizessenek meg egyetemlegesen a felperesnek 15 nap alatt 1.000.000,-(Egymillió) Ft másodfokú eljárási költséget, valamint az államnak - külön felhívásra - 48.000,-(Negyvennyolcezer) Ft le nem rótt csatlakozó fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS: Nyílt közbeszerzési eljárás eredményeként a felperesi önkormányzat az alperesek által létrehozott konzorciummal vállalkozási szerződést kötött
7. december
8. napján a (település neve)-n futó (X) számú villamospálya és felsővezeték, valamint a kapcsolódó építmények Európai Uniós támogatás mellett megvalósuló kivitelezésére. A szerződés műszaki tartalmát a kivitelezési tervdokumentáció, az ajánlatkérési dokumentáció és a mellékletben felsorolt dokumentumok határozták meg. Az alperesek kiegészítő tervezésként gyártmánytervek, részlettervek készítését is -2vállalták. A vállalkozói díjat bruttó 2.606.959.658,-Ft határozták meg azzal, hogy ebből nettó 99.312.749,-Ft feltételes díj tartalékösszeg volt, amely a kivitelezés során felmerülő, előre nem látható, műszaki szükségességből felmerülő munka ellenértéke, amelyre a vállalkozó tételes elszámolás alapján jogosult. A teljesítési határidő
9. július
10. napja volt. Úgy rendelkeztek, a vállalkozó akkor teljesíti a szerződést, ha a sikeres üzempróbákat követően a műszaki átadás-átvétel az előírt határidőn belül vagy határnapon megkezdődött. „A műszaki átadás-átvételi eljárás magában foglalja a megtekintést, a szemlét és a bejárást. Az eljárás során Vállalkozónak igazolnia kell, hogy az Átvételt megelőző üzempróbák sikeresen befejeződtek” (
11. 4/c pont). Az alperesek késedelmes teljesítés esetére napi 10.000.000,-Ft kötbér fizetését vállalták, a kötbér maximuma a nettó vállalkozói díj 20 %-a. A pályázati kiíráshoz mellékelt tervdokumentáció alapján az alperesek
12. május 12-én megrendelték a részlettervek elkészítését. Az alaptervi szintű tervezési tevékenység végül mintegy 7 hónapot vett igénybe, az áttervezés azonban - a megrendelői érdekek szempontjából - indokolatlan volt, és akadályozta a kivitelezést. Az alperesek a munkaterületen a szerződés megkötésétől számított 106 nap elteltével sem végeztek munkát, 112 nap elteltével sem rendelkeztek a kivitelezés sikeres befejezéséhez nélkülözhetetlen alvállalkozási szerződéses partnerrel. A felek a szerződést többször módosították a befejezési határidő tekintetében. A
13. július 26-án előterjesztett vállalkozói kérelemben felsorolt objektív akadályozó körülményekre figyelemmel a végteljesítési határidőt
14. szeptember
15. napjára módosították. Ezen szerződésmódosítás 3.
16. pontja tartalmazta: „Vállalkozó a teljes létesítmény kivitelezését és minden szerződéses kötelezettségét - a módosított műszaki ütemterv szerint -
17. szeptember 18-ra köteles teljesíteni (kötbérterhes véghatáridő)”. A módosítás
18. pontja szerint a kivitelező elkészítette a módosított ütemtervet (4.
19. pont), a módosított véghatáridőre minden szerződéses kötelezettségének teljesítését vállalja elvégezni, a szerződés egyéb pontjainak változtatása nélkül (4.
20. pont). A felperes műszaki ellenőre (Mérnök)
21. július
22. napján kérte a konzorciumtól a vágányok ellenőrző méréséről készült jegyzőkönyvek átadását, mire a konzorcium közölte
23. augusztus 9-én, hogy a geodéziai mérést augusztus 5-én megtartotta, később pedig úgy nyilatkozott, hogy a mérési jegyzőkönyveket
24. augusztus
25. napján elektronikus úton a felperesnek megküldte. A felek és az üzemeltető (üzemeltető neve) képviselői
26. augusztus 23-án az (X) villamosvonalon gyalogos bejárást tartottak. Megállapították, hogy az próbamenetre alkalmas, majd az (üzemeltető neve) valamennyi villamosjármű típusával beutazták. A felperes műszaki ellenőre az üzempróbát sikertelennek minősítette arra hivatkozással, hogy a konzorcium a mérési jegyzőkönyveket nem adta át. A műszaki ellenőr a konzorciumtól
27. szeptember
28. napján átvette a korábban hiányolt mérési jegyzőkönyveket. Újabb próbaüzemi eljárást folytattak le
29. október
30. napján, és megállapították, a váltóvezérlők és a biztosító berendezés nem működik, ezért a próbaüzemet a műszaki ellenőr sikertelennek minősítette. A próbaüzemet
31. november
32. napján megismételték, ugyanezen lényeges műszaki problémák azonban változatlanul fennálltak, ezért a próbaüzemi eljárás sikertelen volt. A
33. december 19-i próbaüzemi eljárás végül eredményre vezetett. -3Gf.I.30.259/2013/
34. szám Másnap -
35. december 20-án - megkezdődött a műszaki átadás-átvételi eljárás, amelyet
36. március
37. napján zártak le. A kivitelezést akadályozó, az alperesi konzorcium érdekkörén kívül eső okból előállt körülmények - az elsőfokú ítélet szerint - a következők:
38. A hírközlési hálózati tervek nem lettek egyeztetve az útépítési tervekkel, így az útpálya szélesítésekor épülő burkolati szegély az (áruház neve)-parkoló előtti nyomvonalon egybeesett a már átépült hírközlési nyomvonallal. A tervezés, engedélyezés, átépítés
39. július 12-től szeptember
40. napjáig tartott.
41. Az (utca 1 - utca 2) kereszteződésében a tervegyeztetés hiánya miatt az útpálya kiszélesítésekor a burkolat túlért a (...) hírközlési kábel védőcsövein. A védőcsővel ellátott hálózat a villamospálya szerkezeteinek kiépítését nem tette lehetővé, ezért azt le kellett süllyeszteni. A megrendelő hiányos tervszolgáltatása miatt a munkát
42. július
43. és november
44. napja között végezték.
45. Az (utca 1 - utca 2) kereszteződésében egy nyilvántartásokban nem szereplő ártézi kutat tártak fel. Megszüntetése engedélyköteles volt amihez tervet kellett készíteni. A kút megszüntetése
46. december
47. és
48. április
49. napja között történt. Valójában a téli időjárás miatt
50. december 7-től
51. március 15-ig munkavégzés nem folyt, de a kút is hátráltatta a munkavégzést.
52. A villamospálya tervezése során a vízhálózat nyomvonalának módosítását a tervek nem tartalmazták. A nyomóvezeték a sínpálya fekvésváltása alatt helyezkedett el, de nem abban a mélységben, ahogy az eredeti tervekben szerepelt. Le kellett süllyeszteni és bevédeni, mely munkák
53. november 8-tól december 13-ig folytak.
54. A járdaépítés szükségességét a kiviteli tendertervek nem tartalmazták. Az útburkolat szélesítése miatt elbontották az (utca 3 - utca 4) közötti baloldali járdát, emiatt újat kellett építeni. A tervezés, engedélyezés, majd a munkavégzés
55. december
56. és
57. szeptember
58. napja között tartott.
59. Az (utca 3 neve)-i jelzősköri csatlakozás kiépítése során megállapították, hogy az (Y) és az (X) villamosvonalnál 15 cm-es szintkülönbség van. Ez a tenderkiírásban nem szerepelt. A jelzőskör átépítése a nem megfelelő tervszolgáltatás miatt történt
60. február 22-től június
61. napjáig.
62. Az alperesi konzorcium az aszfalt kopóréteg minőségével és rétegrendjével kapcsolatban
63. augusztus 21-én kért tájékoztatást és adatszolgáltatást a felperestől, amelyre csak
64. májusában került sor. A felperes keresetében 417.113.545,-Ft késedelmi kötbér és kamatai egyetemleges megfizetésére kérte kötelezni az I-III. rendű alpereseket. Arra hivatkozott, hogy az alperesek a vállalkozási szerződésben megjelölt határidőt elmulasztották, ezért igényt tartott a szerződésben meghatározott maximális kötbér megfizetésére. Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Arra hivatkoztak, hogy a megrendelő a közcélú hálózat építésére a vezetékjogi és bontási engedélyt, valamint az építési engedélyt jelentős késedelemmel adta át, ezek hiányában munkát nem végezhettek. Kimentési okként hivatkoztak a fenti 1-
65. pontban leírt műszaki akadályozó körülményekre, valamint arra, hogy a kivitelezéshez - geodéziai alappontok hiányában - megfelelő munkaterületet nem kaptak. Állították, hogy a téli időjárás miatt
66. december 21-től
67. március
68. napjáig munkát nem végezhettek. A megrendelői késedelem és hiányos tervszolgáltatás, illetve a munkavégzést hátráltató műszaki problémákra tekintettel kötbér fizetésére nem kötelezhetők, hiszen a késedelem az érdekkörükön kívüli okokból következett be. -4A Szegedi Törvényszék a 7.G.40.058/2011/
69. számú ítéletével elutasította a felperes keresetét megállapítva, hogy az alperesek a felróható késedelem alól kimentették magukat. A felperes fellebbezése folytán eljárt Szegedi Ítélőtábla a
70. június
71. napján kelt Gf.I.30.178/2012/
72. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és ugyanezt a bíróságot a per újabb tárgyalására és új határozat hozatalára utasította. Kifejtette, hogy a perben elsőként meg kell határozni az objektív késedelem időtartamát, erre az időtartamra terheli a vállalkozót a kimentéses bizonyítási kötelezettség. Annak tényét, hogy mely időpontban valósította meg a szerződésben felvállalt oszthatatlan műszaki szolgáltatást, a vállalkozónak kell hitelt érdemlő módon bizonyítani. A vállalkozási szerződés 5.
73. pontja értelmében a vállalkozónak a műszaki átadás-átvétel megkezdése előtt sikeresen be kell fejeznie az átvételt megelőző üzempróbákat, így alaptalan az alperesek értelmezése, amely szerint az üzempróbák a műszaki átadás-átvétel alatt is megtarthatók. Az alperesi teljesítés akkor szerződésszerű, ha az átfogja a teljes műszaki tartalmat (jelzőrendszerek, műszaki biztonsági berendezések, állomások, peronok, váltóberendezések, felsővezetékek, forgalomirányítás, járdaépítés, stb.), az üzemi próbák mindezek megvalósulását, rendeltetésszerű működésének és használhatóságának ellenőrzését szolgálják. Az objektív késedelem időtartamának tisztázása során az építési naplóban és felvett jegyzőkönyvben foglaltakat ellenőrizve azt kell meghatározni, hogy a vállalkozó mikor valósította meg a teljes műszaki tartalmat, a készrejelentés, a releváns üzempróbák után mikor kezdődött meg a szerződés
74. pontjában részletezett műszaki átadás-átvétel. A határozat utalt arra is, hogy a szerződésmódosítás előtti akadályoztatásra - így pl. a munkaterület átadásával, geodéziai alappontok kitűzésével, vagy az előleg fizetésével összefüggésben, illetve a közművek már ismert akadályozó hatására - a vállalkozó nem hivatkozhat. A kimentéses bizonyítás körében kitért arra is, nem annak van jogi jelentősége, hogy az egyes akadályozó körülmények egyenként külön-külön hány napi akadályoztatást valósítottak meg, hanem annak, hogy az objektív késedelem időtartamából a kivitelező érdekkörén kívül felmerült okok, körülmények összességükben hány napi késedelmet indokolnak (mentenek). Az egyes akadályozó okok miatt különkülön számításba vett kimentés időtartama nem számítható össze, nem kumulálható. A megismételt eljárásra előírta új szakértő kirendelését és részletesen meghatározta a szakértői vélemény készítésének irányát, a szakértő vizsgálódási körét. Az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásban lefolytatott bizonyítás eredményeként ítéletével 415.465.723,-Ft és járulékai megfizetésére kötelezte egyetemlegesen az alpereseket, az ezt meghaladó keresetet elutasította. Kötelezte továbbá az I-III. rendű alpereseket 4.810.000,-Ft eljárási költség megfizetésére is. A kirendelt (szakértő neve) szakértő véleménye alapján megállapította, hogy az objektív késedelem
75. október
76. napjáig tartott, mivel ezt követően sem a villamospálya, sem pedig annak csatlakozó építményei rendeltetésszerű használatát az egyébként meglévő, fennálló hibák, hiányosságok nem akadályozták. Erre figyelemmel az alperesek teljesítésének időpontjaként
77. október
78. napját fogadta el, és megállapította, hogy az objektív késedelem
79. szeptember
80. napjától
81. október 28-ig tartott. -5Gf.I.30.259/2013/
82. szám A kimentés körében (szakértő neve) szakértő véleményét elfogadta, a tényállási részben 1-
83. pontban megjelölt akadályozó okok, körülmények álláspontja szerint együttesen
84. szeptember
85. napjáig mentik az alperesek késedelmét, ezen időszakra mentették ki magukat a kötbérfizetési kötelezettség alól. Miután az alperesek a
86. szeptember
87. október
88. napja közötti időszakban bekövetkezett objektív késedelem alól nem tudták magukat sikerrel kimenteni, ezért ezen időszakra a kötbérfizetési kötelezettségük fennáll. Nem fogadta el azt az alperesi érvelést, amely szerint az összes akadályozó körülményt úgy kell figyelembe venni, hogy a kimentett napokat össze kellene adni. A szerződés módosítását megelőzően felmerült akadályozó körülményeket kimentési okként nem fogadta el. A ki nem mentett késedelem időtartama alatt a kötbér a maximumot (20 %) elérte. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben az I-III. rendű alperesek - külön-külön fellebbezéssel éltek, melyben az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását kérték. Egyrészt arra hivatkoztak, hogy az objektív késedelem nem
89. október
90. napjáig tartott, az átadás-átvétel legkésőbb
91. szeptember 6-án ugyanis megkezdhető lett volna. (Szakértő neve) szakértő is úgy nyilatkozott a tárgyaláson, hogy a műszaki átadás-átvétel
92. augusztus 24., illetve szeptember
93. napjától megkezdhető volt, ezt a véleményt az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta. Kitért a szakértő arra is, hogy az üzempróbákról, próbaüzemekről készült jegyzőkönyvekben megjelölt hibák, hiányosságok nem akadályozzák a rendeltetésszerű használatot. Álláspontjuk szerint a teljes objektív késedelem időtartamára kimentették a késedelmüket, felróható késedelem hiányában a kötbérigény alaptalan. A másodfokú eljárás során kérték a kötbér mérséklését is. A felperes csatlakozó fellebbezéssel élt, melyben az elsőfokú bíróság ítéletének indokolási részét kérte megváltoztatni akként, hogy a szolgáltatás teljesítése, a műszaki átadásátvétel időpontja
94. március
95. napja, továbbá a javára megállapított eljárási költség felemelését kérte. Fellebbezési ellenkérelmében egyebekben az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Az alperesek fellebbezése alaptalan, a felperes csatlakozó fellebbezése az alábbiak szerint részben megalapozott. A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság az ítélőtábla hatályon kívül helyező végzésében foglaltaknak megfelelően abból indult ki, a késedelmi kötbér megfizetése iránti perben elsőként meg kell határozni a szerződésben kikötött befejezési határidő és a tényleges teljesítési idő közötti objektív késedelem időtartamát. Az elrendelt szakértői bizonyítás arra irányult, az eredeti, illetve módosított szerződéses határidőt -
96. szeptember
97. napját - követően mikor jutott a kivitelezés abba a stádiumba, hogy a még fennálló, a rendeltetésszerű használatot nem gátló hibák, hiányok mellett eredményesen megkezdhessék a felek a műszaki átadás-átvételi eljárást. Ebben a kérdésben (szakértő neve) szakértő a
98. szám alatti szakértői véleményében D/1-
99. pontok alatt ismertette a kivitelezés menetét, alakulását, és a műszaki átadással kapcsolatos próbálkozásokat, a
100. pontban pedig egyértelműen megállapította, hogy a
101. október 28-i próbaüzemi eljárás azért volt sikertelen, „mert a váltóvezérlők és a biztosító berendezés nem működtek. A fenti -6hiányosságokkal terhelt villamos vasút nem üzemeltethető biztonságosan … ...” (
102. oldal). A szakértő véleménye szerint „A projekt létesítményeinek műszaki átadás-átvételét a Vállalkozó
103. december 20-ra kérte. Ekkor a létesítmény készültségi foka megfelelő volt az eljárás megindításához” (
104. oldal). A szakértő a
105. október 28-i próbaüzemi eljárás során fennálló hiányosságot később a tárgyalási meghallgatása során (
106. számú jegyzőkönyv 10-
107. oldal), a rendeltetésszerű használatot nem akadályozó, kisebb hiányosságnak minősítette. Az ítélőtábla az ellentmondó szakértői nyilatkozatok közül, a hiba természetét jogi szempontból mérlegelve az írásbeli szakvélemény értékelését fogadta el. A
108. október 28-án észlelt hibaokok a biztonságos üzemeltetést zárták ki, a hiba egyszerű elháríthatósága ellen szól, hogy „
109. november 14-én újabb próbaüzemi eljárás során a biztosító berendezés ismét nem működött, holott a Vállalkozó
110. november 10-ig vállalta korábban a hiba kijavítását”. Ezért a próbaüzemi eljárás ekkor is sikertelen volt (
111. számú szakértői vélemény
112. oldal
113. pont). Amennyiben a vasúti biztosító berendezés nem működik, és a villamos vasút nem üzemeltethető biztonságosan, ez olyan hiba, amely a rendeltetésszerű használatot kizárja. A műszaki átadás-átvétel körében született jegyzőkönyvek, nyilatkozatok, amelyekre a felperes csatlakozó fellebbezésében helyesen nyilatkozott, mind azt igazolják, hogy a műszaki átadás-átvétel
114. december 20-án kezdődhetett. Tény, hogy az átadás-átvétel „megszakadt”, ennek indokai ugyanakkor nincsenek kellően alátámasztva, a fennálló kisebb hiányosságok az átvétel megtagadását ekkor már valóban nem indokolhatták. Az előbbiek azt igazolják, hogy a perbeli vállalkozási szerződés joghatályos teljesítése
115. december 20-án történt meg (Ptk.
116. §