A ... Törvényszék a ...(....) ügyvéd által képviselt ...( 3...) felperesnek - a ... (....) ügyvéd által képviselt .. Szakközépiskola Szakiskola és Kollégium (....) alperes ellen elmaradt illetmény megfizetése, munkáltatói intézkedés jogellenességének megállapítása iránt indított perében a ... Munkaügyi Bíróság
- június
- napján kelt 4.M.15/2012/
- számú ítélete ellen, a felperes részéről
- sorszámra benyújtott fellebbezés folytán, melyet
- sorszám alatt indokolt, meghozta a következő ítéletet. A törvényszék a munkaügyi bíróság ítéletét h e l y b e n h a g y j a . Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000.- (Tízezer) forint másodfokú perköltséget. A len rótt fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: A ... Munkaügyi Bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletével kötelezte az alperest, hogy a felperesnek 15 napon belül fizessen meg
- szeptember hónapra járó elmaradt illetmény címén bruttó 17.508,- Ft-ot, ezen összeg után
- október
- napjától - a kifizetés napjáig járó a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot, valamint
- október hónapra járó bruttó 17.508,- Ft-ot, ezen összeg után
- november
- napjától - a kifizetés napjáig járó kamatot. Ezt meghaladóan a bíróság a felperes keresetét elutasította. Kötelezte az alperest, hogy a felperesnek 15 napon belül fizessen meg 50.000,- Ft+Áfa perköltséget. Kötelezte a felperest, hogy az alperesnek 15 napon belül fizessen meg 20.000,- Ft perköltséget. Megállapította, hogy a le nem rótt illetéket az állam viseli. A megállapított tényállás szerint, a felperes az ... Főiskola Pedagógia Szakán, fejlesztő pedagógia szakon
- január
- napján szerzett pedagógia szakos nevelő diplomát.
- február
- napján munkaügyi szakképesítő,
- november
- napján felsőfokú személyi szakképesítő vizsgát tett. E mellett mérlegképes könyvelő tanfolyamot végzett.
- január
- napján okleveles pedagógia tanár képzettséget szerzett a pedagógia szakos képzettségre épülő mesterképzés keretén belül. A
- február
- napján kelt közalkalmazotti jogviszonyról szóló kinevezése szerint a felperes
- február
- napjával a ... Szakközépiskola Szakiskola és Kollégium munkahelyre került kinevezésre fejlesztő pedagógusként, napi nyolc órában, heti kötelező 24 óra óraszám mellett. A kinevezési okirat szerint a fizetési osztálya megállapításához figyelembe vett, jogszabályban előírt végzettsége a Kjt.
- § szerint az ... Főiskola, fejlesztő pedagógus. E mellett a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, szakképesítés mellett további szakképesítések, szakképzettségek kerültek rögzítésre, melyek a Kjt.
- §
(2)-
(3)bekezdése szerint felsőfokú tanfolyam munkaügyi, felsőfokú tanfolyam személyügyi. A felperes garantált illetménye bruttó 153.440,- Ft-ban került meghatározásra azzal, hogy a Kjt. 66. §
(2)-
(3)bekezdései alapján rögzítésre került bruttó 12.275,- Ft illetménynövekedés is. A kinevezési okirat megjegyzés rovata rögzíti, hogy a felperes 50 %-ban fejlesztő pedagógus munkakörben, heti 12 órában, valamint 50%-ban, azaz heti 20 órában munkaügyi előadó munkakörben kerül foglalkoztatásra. A kinevezéshez csatolásra került a munkaidő beosztás, mely rögzítette, hogy mely napokon, milyen időbeosztással dolgozik a felperes fejlesztő pedagógusként, illetve munkaügyi előadóként. A felperes kinevezése 2006. június 6. napján változott július 1-i hatállyal akként, hogy teljes munkaidőben, 100%-ban fejlesztő pedagógus munkakörben került alkalmazásra. Egyebekben a korábbi kinevezése változatlan maradt. Havi illetménye körében megállapításra került az új garantált illetménye, illetménynövekedése körében a korábbi Kjt. 66. §
(2)bekezdése helyett a Kjt. 66. §
(4)bekezdésében került rögzítésre az új illetménynövekedés, melynek összege bruttó 13.019,Ft volt. A
- október 8-án kelt kinevezés - módosítás okirat szerint, a felperes
- október
- napjától - visszavonásig a ... Kollégiumba kapott kinevezést. Az illetménynövekedése ismét a Kjt.
- §
(2)-
(3)bekezdése szerint került megállapításra. A
- november
- napján kelt kinevezés - módosítás szerint a felperes
- november
- napjával kinevezésre került tagintézmény -vezető munkakörbe. Egyben átsorolták F fizetési osztály 11-es fokozatába. A fizetési osztály megállapításához figyelembe vett iskolai végzettsége ezen kinevezési okirat szerint is az ... Főiskola, fejlesztő pedagógus végzettség volt. A Kjt.
- §
(2)-
(3)bekezdése szerint, legalább 10%-ban hasznosított egyéb szakképzettségként felsőfokú tanfolyam, személyügyi referens került megjelölésre. A
- február
- napján kelt újabb kinevezés - módosítás okiratban a felperes kinevezése
- február
- napjával ismételten változott azzal, hogy a tagintézmény-vezető elnevezés beosztása ezen időponttal visszavonásra került a lemondására tekintettel. A fizetési osztály és fokozat változatlan maradt, és ugyancsak változatlan maradt a Kjt.
- §
(2)-
(3)bekezdése alapján megállapított illetménynövekedés. A besoroláshoz figyelembe vett iskolai végzettség továbbra is az ...Főiskola, fejlesztő pedagógus végzettség volt. A felperes utolsó érvényes és hatályos munkaköri leírása
- november
- napján kelt. A munkaköri leírás szerint a felperes munkaköre fejlesztő pedagógus, a munkakörének célja a különböző okból tanulmányi zavarral küzdő tanulók egyéni, az osztályközösségből kiemelt felzárkóztató foglalkozása, az adottságokból fakadó, illetve a tanulási, tanítási folyamatokból eredő hátrányok leküzdésének segítése. A felperes kötelező óraszáma
- óra. Ebből 19 közvetlen fejlesztő - foglalkozás, 5 óra szűrés, szülőkkel való foglalkozás, fejlesztő tevékenységgel összefüggő egyéb feladatok ellátása. A
- február
- napján kelt kinevezés - módosítás okirattal a felperes H fizetési osztály
- fizetési fokozatába került átsorolásra, figyelemmel a 99-TK/
- számú oklevélre, mely igazolta, hogy a felperes mesterfokozatú okleveles tanári szakképzettséget szerzett. Az alperes a
- október
- napján kelt értesítés illetményváltozásról közalkalmazotti jogviszonyban elnevezésű okiratban
- szeptember 1-i hatállyal visszamenőlegesen egyoldalúan módosította a felperes illetményét azzal, hogy a Kjt.66.§
(2)-
(3)bekezdése alapján őt megillető illetménynövekedést a korábbi bruttó 17.508,-Ft helyett nulla forintban állapította meg. Az értesítés indokolást nem tartalmazott, jogorvoslati tájékoztatást igen. Az okiratot a felperes nem írta alá. A munkaügyi bíróság ítéletével szemben a felperes élt fellebbezéssel, melyben a munkaügyi bíróság ítéletének megváltoztatását, és a felperes keresetének való helytadást kérte. Kérte továbbá, hogy a törvényszék kötelezze az alperest, hogy haladéktalanul készítse el a felperes szabályszerű kinevezés - módosítását, amely tartalmazza az egyéb, további szakképesítések pontos megnevezését és helyes százalékos arányát. Kötelezze továbbá az alperest, hogy a felperes részére a
- szeptember 1-től a kifizetés napjáig a további szakképesítései után járó, jogszabályban előírt százalékokkal számolt illetményét és azok kamatait térítse meg. Előadása szerint a munkaügyi bíróság a tényállást tévesen állapította meg és ennek következtében helytelen következtetésre jutott. Álláspontja szerint nem felel meg a valóságnak a bíróság azon megállapítása, miszerint a felperest szaktárgyakra épülő pedagógiai módszer alkalmazására az alperest nem kérte fel. Ezzel szemben bizonyított tény, hogy ..., a felperest első ízben alkalmazó igazgató elvárásként fogalmazta meg a felperes szakképesítéseinek kötelező használatát, ezt kinevezési okmányában rögzítette, és több szempontból, több alkalommal is ellenőrizte. Ennek értelmében az intézményi sajátosságokat is figyelembe véve, egy olyan pedagógiai eljárást és tematikát kellett kidolgoznia a felperesnek, amivel a fejlesztő pedagógiai módszereibe be kellett illesztenie munkajogi, pénzügyi, gazdálkodási és vállalkozási ismereteit. Ezeket a tényeket ... volt alperesi igazgató tanúvallomása és a csatolt dokumentumok is igazolták, amint azt a bíróság is megállapította. Ebből megállapítható, hogy az alperes - szemben a bíróság indokolásával - utasította a felperest további szakképesítéseinek használatára. A kifejezett munkáltatói utasítás szerint az elkészült kinevezés egyértelműen messze túlmutat az alperes egyéni pedagógiai szabadságra való hivatkozásán. A felperesnek egy törvényes, kétoldalú szerződés alapján kötelessége volt használni a további szakképesítéseit. Ezért őt végzettségei alapján megilleti a további szakképesítés után járó illetménynövekedés. Téves azon bírói megállapítás is, amely szerint a felperes valamennyi kinevezésének alapja az ... Főiskola, fejlesztő pedagógus végzettsége volt. Ezzel szemben tény, hogy a felperes
- február 4i utolsó kinevezésének alapja, és ezzel besorolási főmunkaköre nem a főiskolai fejlesztő pedagógia, hanem az egyetemi végzettsége szerinti pedagógia tanári végzettség. Tehát a felperes a kinevezése szerint nem fejlesztő pedagógus, hanem pedagógia szakos tanár. Az alperes azonban ellentétben a kinevezésében foglaltakkal nem mint pedagógia szakos tanárt foglalkoztatta, hanem fejlesztő pedagógiai feladatok ellátásával bízta meg. Ebből kiindulva hibás az a bírói jogi álláspont, hogy a felperes fejlesztő pedagógiai végzettsége nem vehető figyelembe a Kjt.
- §
(2)-
(3)bekezdésének alkalmazásával. Mivel a felperes legmagasabb iskolai végzettsége szerinti szakképesítése nem azonos az általa betöltött munkakörhöz szükséges szakképesítéssel, viszont rendelkezik azzal, így kötelező részére a Kjt. szerinti garantált illetmény megfizetése. A kinevezés tehát ebből a szempontból teljesen szabályszerű és egyértelmű, jogilag nem kifogásolható, ellentmondást, szabálytalanságot nem tartalmaz, ezért az a semmisségre nem adhat okot, mint ahogy azt az elsőfokú ítélet indokolása tévesen tartalmazza. A felperes 2011. február 4-i kinevezésének alapja tehát az egyetemi tanári végzettsége, melyre munkakörének betöltéséhez az alperes által hivatkozott közoktatási törvény 17. §
(1)bekezdés e.) pontja alapján is szükség van, annak megszerzését az alperes tanulmányi szerződéssel is támogatta. Ahhoz azonban, hogy valaki fejlesztő pedagógusi tevékenységet végezhessen, a 4/2010. (I.19) OKM. rendelet alapján valamilyen pedagógusi, és külön fejlesztőpedagógusi szakképesítés is szükséges. A Kjt. 66. §
(2)-
(3)-
(4)bekezdése értelmében, ha egy munkakör betöltéséhez további szakképesítés is szükséges és azzal a közalkalmazott rendelkezik, és azt használja is, azt el kell ismerni. A további szakképesítés, szakképzettség megnevezésének hiányából adódó jogi hátrányok a felperest nem sújthatják, mivel az a munkáltató mulasztásából ered. Az alperes bizonyíthatóan rendszeres munkaügyi, adminisztratív, technikai jogszabályellenes gyakorlata, hogy a Kjt. 66. §
(2)
(3)-
(4)bekezdések nevesítését az iratokon üresen hagyja, a további szakképesítéseket, szakképzettségeket a kinevezés - módosításokon, átsorolásokon, értesítéseken nevesítés nélkül csak az illetmény összegét tünteti föl. Így történt ez a felperes esetén is, amikor az alperes a felperes kinevezés - módosításán ugyan nem tüntette fel a további szakképesítéseket, ugyanakkor az illetmény összegébe beépítette a további szakképesítések használatáért járó illetménynövekedést. Álláspontja szerint ugyancsak elfogadhatatlan a munkaügyi bíróságnak a BH. 2007.
- számú jogesetre való hivatkozása, s erre alapítottan az egyoldalú illetménymegvonás jogszerűségének megállapítása is. A felperes vonatkozásában ezen eseti döntés jogilag nem releváns, mivel az abban taglalt jogi tényállás teljesen eltérő, ott a felperes nem hasznosította további szakképzettségét, és azt egyik fél sem vitatta. Ezzel szemben a perbeli jogvitában a bíróság tényként állapította meg, hogy
- február
- napjától a felperes mindig is használta további szakképesítéseit egy törvényes kétoldalú szerződés alapján, melyet az alperessel kötött. Így a felperesnél nem áll fönn a különös feltételek alapján járó juttatás feltételeinek hiánya. Mindezekre tekintettel egyoldalúan nem lehetett volna a felperes illetményét megvonni, különösen nem a kinevezés módosítása nélkül, mivel ez súlyos eljárási hiba, illetve az további tisztázatlan jogi helyzetet teremtett. Tényként kell megállapítani előadása szerint, hogy mivel vonatkozásában új kinevezési okmány mind a mai napig nem készült, az nem került aláírásra, így érvényes kinevezésének az utolsó, mind a két fél aláírását tartalmazó kinevezését kell tekinteni. Ezen a kinevezésen a további szakképesítések után járó százalékok fel vannak tüntetve, de azok hibásan kerültek megállapításra. Az alperes fellebbezési ellenkérelme a munkaügyi bíróság ítéletének a helybenhagyására irányult. A törvényszék az iratok felülvizsgálata alapján megállapította, hogy a fellebbezés az alábbiak szerint nem megalapozott. A munkaügyi bíróság a tényállást helyesen állapította meg, az arra alapított döntése megfelel az alkalmazandó és az általa is alkalmazott jogszabályi rendelkezéseknek, ezért a törvényszék azt a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A fellebbezésben előadottakra tekintettel a törvényszék a következőkre mutat rá. A bíróságnak a perben azt kellett vizsgálnia, hogy a felperes illetménynövekedésre jogosult-e. E körben vizsgálnia kellett, hogy külön a 7 %, illetve külön a 3 % illetménynövekedés megilleti-e őt a Kjt. 66. §
(2)-
(3)-
(4)bekezdései alapján, hivatkozásának megfelelően. A törvényszék egyetértett a munkaügyi bíróság azon megállapításával, hogy a felperes első kinevezésénél, ahol 50-50%-ban munkaügyi feladatot, illetve fejlesztőpedagógusi feladatot is ellátott, indokolt volt a további szakképesítései után illetmény - növekedés megállapítása. Az ezt követő kinevezés - módosítás alapján azonban a felperes már 100%-ban fejlesztő pedagógusi tevékenységet látott el. Itt nem állapítható meg, nem bizonyított az, hogy alkalmaznia kellett a fejlesztőpedagógia terén az egyéb ismereteit. A törvényszék e körben részbizonyítást is lefolytatott. A felperes által ezen részbizonyítás keretében becsatolt, saját maga által összeállított fejlesztési programterv és az alperes által becsatolt fejlesztő pedagógia, fejlesztendő területek osztálycsoportoknál 2012/2013 elnevezésű, szintén a felperes által készített okirat sem támasztja alá ezen felperesi előadást, mivel nincs olyan tantervi kötelezettség, ami megalapozta volna az illetménynövekedés megállapítását. A Kjt. 66. §
(2)-
(3)bekezdéseinek megfelelő illetménynövekedés megállapításához a felperesnek azt kellett volna bizonyítania, hogy a további szakképesítését munkaidejének legalább 10%-ában hasznosítja. Ez azonban a perben rendelkezésre álló adatok alapján nem volt megállapítható. A becsatolt okiratok alapján a törvényszék nem vonja kétségbe, hogy a felperes esetleg adott át ilyen ismereteket munkája során, ugyanakkor az nem nyert bizonyítást, hogy további szakképesítéseit köteles volt használni. Az „önkéntes" alkalmazás, használat pedig nem jogosítja a felperest illetmény - növekedésre. Az egyetemi diploma megszerzését követően a felperes átsorolása megtörtént, fizetési fokozatában nyert elismerést a képesítése. Ez a képesítés azonban az ...Főiskolán szerzett képesítéssel megegyezik, csak magasabb szintű. Nincs tehát olyan plusz iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség, vagy azzal jogszabályban egyenértékűnek elismert képesítés, amelyre a felperesnek a munkaköre ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség mellett szüksége van. Így az ... Főiskolán szerzett képzettsége után illetmény növekedés szintén nem illeti meg a felperest. A törvényszék e vonatkozásban mindenben osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját. Az egyoldalú munkáltatói intézkedés kapcsán a törvényszék szintén egyetértett a munkaügyi bíróság ítéletében foglaltakkal. Az egyoldalú munkáltatói intézkedéssel egy jogszerűtlen állapotot szüntetett meg a munkáltató, amely így jogszerű volt. Tekintettel arra, hogy a felperes fellebbezése nem vezetett eredményre, a törvényszék kötelezte őt az alperes részére másodfokú perköltség (ügyvédi munkadíj) megfizetésére a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján. Az ügyvédi munkadíj megállapítása a 32/
- (VIII. 22) IM. rendelet rendelkezései alapján történt. A le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket a felperes munkavállalói költségkedvezménye folytán az állam viseli a 6/
- (VI. 26.) IM. rendelet
- §-ának megfelelően. ...,
- január
- napján ... sk. a tanács elnöke ... előadó bíró ... sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő