← Magyarország

Kfv.37241/2013/8 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A jegyzőt kizárni az eljárásból csak indokolt esetben, valódi összeférhetetlenség esetén kell. Ha az önkormányzat adott ügyben nem ügyfél, a jegyző ellenérdekűsége fel sem merülhet. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.II.37.241/2013/8.szám A Kúria a Feldmájer és Somogyi Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Feldmájer Péter ügyvéd, cím) által által képviselt Felperes (Felperes címe) felperesnek a Dr. ... jogtanácsos által képviselt Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal (6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 3.) alperes ellen működési engedély visszavonása ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben, amely perbe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozott a Dr. Pencz Kamilló ügyvéd (cím) által képviselt Alperesi beavatkozó (Alperesi beavatkozó címe) beavatkozó, a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

  1. február
  2. napján kelt 7.K.27.049/2013/
  3. számú jogerős ítélete ellen a felperes által
  4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon tartott tárgyaláson meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Kúria a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi 7.K.27.049/2013/
  5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek és az alperesi beavatkozónak külön-külön 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A felperes az alperesi beavatkozó tulajdonában álló Művelődési Házban a beavatkozóval kötött bérleti szerződés alapján egy presszót működtetett. A beavatkozó
  6. évben felmondta a bérleti szerződést, a felmondási időt egy évben jelölte meg. A felperes a bérelt helyiségben végzett beruházások ellenértékét polgári perben követelte a beavatkozótól, utóbb előterjesztett kereset kiegészítésében vitatta a szerződés felmondásának érvényességét is. A felmondási idő leteltét követően, a polgári per tartama alatt a beavatkozó Polgármesteri Hivatalának jegyzője az alpereshez fordult, és kérte, hogy a felettes szerv a felperes működési engedélye bevonására más, a polgári perrel nem érintett hatóságot jelöljön ki. Az alperes felhívta a jegyzőt, hogy jelöljön meg konkrét - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
  7. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 42.§ szerinti - abszolút kizárási okot, mivel a polgári per nem alapozza meg az elfogultságot, mint relatív kizárási ok. A fentieket követően az elsőfokú hatóság (a jegyző)
  8. augusztus
  9. napján kelt 1879-2/
  10. számú határozatával a felperes működési engedélyét visszavonta. A határozat indokolása szerint a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009.(IX.29.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm.r.) 27.§

(2)bekezdés a) pontja értelmében a jegyző az engedélyt visszavonja, ha a működési engedély kiadásának feltételei nem állnak fenn. A felperes esetében, miután már nem rendelkezik bérleti szerződéssel, így a tevékenység gyakorlásához szükséges helyiséggel, a működési engedély visszavonásáról intézkedni kellett. A másodfokon eljárt alperes a
  1. szeptember
  2. napján kelt I-B001/5026-2/
  3. számú határozatával az elsőfokú döntést helybenhagyta. A határozat indokolásában rögzítette, hogy az elsőfokú hatóság nem volt az ügy elintézéséből kizárva, mivel a beavatkozóra nem vonatkoztatható a Ket. 42.§
(5)bekezdésben megfogalmazott abszolút kizárási ok, az elfogultságról pedig a jegyzőnek kellett volna nyilatkoznia, aki ezt nem tette meg. A felperes keresetét az elsőfokú bíróság elutasította. Ítéletének indokolása szerint a Ket. 42.§
(5)bekezdésében előírt feltételek a jegyző esetében nem valósultak meg, miután az önkormányzat, az önkormányzat szerve, illetve a polgármester nem ellenérdekű ügyfél a perbeli hatósági ügyben, illetőleg a visszavonó határozattal nem válnak jogosulttá vagy kötelezetté, nem vállalnak az eljárás tárgyával összefüggő kötelezettséget. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a per tárgya az alperesi határozat és nem az elsőfokú határozat, így az elsőfokú döntés tekintetében a jogszabálysértés nem vizsgálandó. Ezen túlmenően kifejtette, hogy a felperes nem határozta meg pontosan, hogy melyik jogszabályt sértette meg az alperes, hivatkozásai csak példálózó felsorolások. Hangsúlyozta, hogy az alperes esetében fel sem merül a kizárás kérdése, de ugyanez a helyzet az elsőfokú eljárással is, mivel a beavatkozó nem azonos az önkormányzat jegyzőjének személyével. A jogerős ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmében a felperes az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését, a hatóságok új eljárásra kötelezését kérte. Álláspontja szerint az alperesi határozat jogsértő, mert egy jogsértő elsőfokú határozatot hagyott helyben, amely határozat végrehajtása egyértelműen kihathat a folyamatban lévő polgári per kimenetelére. Cáfolta, hogy a keresetében nem jelölte meg kellő alapossággal a hatóságok jogsértésének mibenlétét, ismételten hivatkozott Ket. 1.§, 4.§, 5.§ és 42.§, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5.§ és 7.§-a sérelmére. Hangsúlyozta, hogy a jegyző mind a bérleti szerződés felmondásában, mind a működési engedély visszavonásában részt vett, így elfogultsága egyértelműen fennáll. A hatóság megsértette Magyarország Alaptörvényét, amikor közhatalmi jogosítványa felhasználásával akarta megakadályozni a felperes polgári jogi igénye érvényesítését [B. cikk
(1)bekezdés], illetve a hatóság és a bíróság is teret engedett az erőfölénnyel való visszaélésnek (M. cikk). A felperes kifogásolta, hogy a bíróság megsértve a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 206.§-t, mellőzte a polgári per iratainak beszerzésére vonatkozó bizonyítási indítványát. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében az elsőfokú ítélet hatályában fenntartását kérte. Álláspontja szerint a felperes csak általános jogelvekre hivatkozik, konkrét jogsértést nem tudott megjelölni. Hangsúlyozta, hogy az Önkormányzat és annak jegyzője nem azonos személyek, az egyik polgári jogalany, a másik hatóságként járt el. A Ket. 42.§
(5)bekezdésben foglaltak nem állnak fenn, az elfogultságot semmi sem alapozta meg, míg a Korm.r. 27.§
(2)bekezdés a) pontjának alkalmazása esetén nincs mérlegelési lehetőség. Vitatta az Alaptörvény megsértését, mivel a bérleti szerződés felmondásáról a képviselőtestület és nem a jegyző döntött. A bizonyítási indítvány tekintetében úgy nyilatkozott, miszerint tudomása van arról, hogy az elsőfokú bíróság a polgári per anyagába betekintett, így valamennyi bizonyíték rendelkezésére állt a megalapozott döntéshez. Csatolta a Kecskeméti Járásbíróságnak a polgári perben hozott ... számú részítéletét, mely elutasította a felperes keresetét. Az alperesi beavatkozó ellenkérelmet nem terjesztett elő, azonban a tárgyaláson tett nyilatkozatában az elsőfokú ítélet hatályában fenntartását kérte. A felperes felülvizsgálati kérelme nem alapos. A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a Pp. 272.§
(2)bekezdése és a Pp. 275.§
(2)bekezdése alapján. A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyesen megállapított tényállásból helytálló következtetésre jutott az alperesi határozat jogszerűségével kapcsolatban, döntésével a felülvizsgálati bíróság egyetért. A Kúria alperesi ugyanakkor rögzíteni kívánja, hogy valóban határozat a bírósági felülvizsgálat tárgya, a jogerős amennyiben azonban az alperes helyben hagy egy jogsértő elsőfokú döntést, úgy az elsőfokú határozat hibája a vizsgált határozat jogszerűségét is befolyásolja. A fentiek szerint nem helytálló az elsőfokú bíróság azon érvelése, hogy a jegyző által hozott elsőfokú döntés esetében irreleváns, hogy fennállt-e a kizárási ok, vagy sem, mivel a kizárási szabály lényeges eljárási rendelkezés. A Kúria a felülvizsgálati kérelemben foglaltakra tekintettel a következőkre mutat rá. A Ket. 42. és 43. §-a rendelkezik a kizárás jogintézménye szabályairól. Az eljárási jog ismer abszolút és relatív kizárási okokat. Ezek bármelyike fennállása esetén az érintett szerv, illetve személy vagy kötelezően, vagy esetlegesen kizárható az eljárásból. A perbeli esetben a Ket. 42.§
(5)bekezdése rendezi a jegyzőre vonatkozó kizárási szabályokat. Eszerint a jegyző az ügy elintézéséből akkor van kizárva, ha az őt foglalkoztató önkormányzat az adott ügyben ellenérdekű fél, illetve a jegyző által hozott határozattal jogosulttá, vagy kötelezetté válhat, kötelezettséget vállalhat. A jegyző által lefolytatott eljárás eredményeként hozott és jelen ügyben felülvizsgálandó határozat a felperes működési engedélyét vonta vissza, mely eljárásban a beavatkozó nem volt ellenérdekű fél, illetve a jegyző által hozott határozattal nem vált jogosulttá, vagy kötelezetté, és nem vállalt semmilyen kötelezettséget. Ennek alapján egyértelműen megállapítható, hogy a jegyző esetében a felperes által állított abszolút kizárási ok nem valósult meg. A fenti jogértelmezést támasztja alá az is, hogy a Ket. kizárásra vonatkozó szabályait éppen azért módosította a jogalkotó, hogy elkerülje a jegyző indokolatlan valódi összeférhetetlenség hiányában történő - kizárását, értelmetlenné téve az illetékességi szabályokat. Az a körülmény, hogy a beavatkozó felmondta a szerződésben foglaltak szerint egy évre a bérleti jogot, előzménye a perbeli határozatnak, de nem keletkeztet abszolút kizárási okot, mivel abban az ügyben a felek közötti polgári jogviszony alakulásáról a beavatkozó önkormányzat, mint tulajdonos képviselő testülete és nem a jegyző döntött. Ugyancsak nem keletkeztet sem kizárási okot, sem felfüggesztési okot a felperes által 2012. január 9. napján indított polgári per ténye, mivel felperes először csak a bérelt helyiségben végzett beruházások ellenértékét követelte a perben. A felmondás jogszerűségét vitató kereset kiegészítést csak a működési engedélyt visszavonó, az alperes által 2012. szeptember 28. napján kelt másodfokú határozatot követően 2012. október 4. napján terjesztette elő, így e körülmény a hatósági vizsgálatnak nem képezhette részét. A fentieket figyelembe véve és a Pp. 339/A.§-a szerint helyesen döntött az elsőfokú bíróság akkor, amikor a felperes bizonyítási indítványát - a polgári per iratainak beszerzését - mellőzte, ezért a Pp. 206.§ sérelme nem állapítható meg. A jegyző elfogultságát (relatív kizárási ok) állító felperesi érvelés tarthatatlanságát alátámasztja a fentieken túl a már idézett Korm.r. 27.§
(2)bekezdés a) pontjában foglalt jogszabályi rendelkezés, amely szerint a működési engedély visszavonásáról intézkedni kellett, a jegyzőnek mérlegelési lehetősége nem volt, a hatósági eljárásban szubjektív meggyőződése szerepet nem játszott. A felperes csak állította, de alátámasztani nem tudta az Alaptörvény sérelmét, az erőfölénnyel való visszaélés megtörténtét, így ezt a Kúria érdemben nem vizsgálta. Minderre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A pervesztes felperes a Pp. 270.§
(1)bekezdése folytán a felülvizsgálati eljárásban is alkalmazandó Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján köteles az alperes és alperesi beavatkozó jogi képviselettel felmerült felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére. A pervesztes felperes Pp. 78.§
(1)bekezdése és a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdése alapján köteles a tárgyi illetékfeljegyzési jog miatt le nem rótt felülvizsgálati illeték viselésére, melynek összegét a felülvizsgálati kérelem előterjesztésekor hatályos, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50.§
(1)bekezdése alapján állapította meg a Kúria. Budapest,
  1. szeptember
  2. Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Rothermel Erika s.k. előadó bíró, Dr. Surányi József s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.