← Magyarország

Mfv.10172/2013/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Amennyiben az ügyeletes tisztet helyettesítők egységesen az illetményalap 30 %-ának megfelelő díjazásban részesülnek, többlettényállási elem nélkül nem indokolható ettől magasabb összegű megbízási díj megfizetése a felperes részére. 1996. XLIII. Tv. 50. §

(4), 18/
  1. IRM. rend.
  2. §
(5)Mfv.II.10.172/2013/2.szám A Kúria a ... Szakszervezet (ügyintéző: dr. ... jogtanácsos, 1388 Budapest, Pf. 52.) által képviselt felperesnek - a dr. ... jogtanácsos által képviselt ... Megyei Rendőr-főkapitányság alperes ellen megbízási díj megfizetése iránt az Egri Munkaügyi Bíróságon 4.M.23/
  1. szám alatt megindított és másodfokon az Egri Törvényszék 2.Mf.25.654/2012/
  2. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria az Egri Törvényszék hatályában fenntartja. 2.Mf.25.654/2012/
  3. számú ítéltét A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. I n d o k o l á s A felperes Közlekedési Alosztályán töltött be.
  4. szeptember 1-jétől a ...i Rendőrkapitányság és Közrendvédelmi Osztály Őr- és Járőrszolgálati járőrvezetői, majd szolgálatparancsnoki beosztást A szolgálati panaszának elutasítását követően benyújtott keresetében
  5. szeptember 1-jétől 2011.december 31-ig terjedő időszakra vonatkozóan a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
  6. évi XLIII. törvény (Hszt.)
  7. §
(4)bekezdése alapján havi 38.650,- Ft megbízási díj és törvényes kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest, hivatkozva arra, hogy a jelzett időszakban az eredeti beosztásának ellátása mellett alkalmanként, de visszatérő jelleggel az ügyeletes tiszti beosztásba tartozó feladatokat el látott. Az Egri Munkaügyi Bíróság 4.M.23/2012/
  1. számú ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 521.775,- Ft-ot, valamint ezen összeg törvényes kamatát. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint a felperes szolgálati helyén az eredeti beosztásának ellátása mellett rendszeresen a napi szolgálati idejének közel felét az ügyeletes tiszt feladatainak ellátásával töltötte. Ezen túlmenően havonta 1-2 alkalommal a teljes szolgálatot ügyeletesként látta el, így jogosult a köztisztviselői díjazásra. illetményalap 50 %-os mértékének megfelelő Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, kérve a munkaügyi bíróság ítéletének megváltoztatásával „alperes számára elfogadható döntés" hozatalát. Érvelése szerint a felperes a munkaköri leírása alapján volt köteles a helyettesítést ellátni és mivel a két munkakör között átfedés van, a feladatok pontosan nem különböztethetőek meg egymástól, ezen feladatok ellátása megbízási díjra a felperest nem jogosítja. A felperes csatlakozó fellebbezést benyújtva kérte az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatásával a megbízási díj összegét a köztisztviselői illetményalap 100 %-ának megfelelő havi bruttó 38.650,- Ft, azaz mindösszesen 1.082.200,- Ft-ra felemelni. Az Egri Törvényszék a 2.Mf.25.654/2012/
  2. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és az alperest terhelő marasztalás összegét bruttó 521.775,- Ft-ról bruttó 324.660,- Ft-ra leszállította a késedelmi kamat kezdő időpontjának érintetlenül hagyása mellett. Rendelkezett arról is, hogy a másodfokú költségeiket a felek maguk, míg a le nem rótt fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet indokolása szerint a jogalapot tekintve az elsőfokú bíróság helyesen alkalmazta az irányadó jogszabályokat, azokból helytálló jogi következtetésre jutott. Az összegszerűség vonatkozásában a másodfokú bíróság kifejtette, hogy a Hszt.
  3. §
(4)bekezdése lehetőséget biztosít a munkáltatónak arra, hogy mérlegelési jogkörében döntsön arról, milyen mértékű megbízási díjat fizet. Minthogy az alperes
  1. január 1-jétől valamennyi szolgálatparancsnoknak a köztisztviselői illetményalap 30 %-os mértékének megfelelő megbízási díjat folyósít az ügyeletes tiszt helyettesítésének ellentételezéséül az egyenlő bánásmód követelményére is figyelemmel - többlettényállási elem nélkül magasabb mértékű megbízási díj megállapítására nem kerülhet sor. A jogerős ítélet ellen kizárólag a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az alperesnek a köztisztviselői illetményalap 100 %-ának megfelelő, mindösszesen 1.082.200,- Ft összegű megbízási díj és kamatai megfizetésére történő kötelezését kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet a Hszt.
  2. §
(3)-
(4)bekezdésébe, továbbá a 18/2008.(IX.18.) IRM rendelet 14. §
(5)bekezdésébe ütközik. Érvelése szerint minden egyes szolgálatteljesítési napon többször, több órában helyettesítette az ügyeletes tisztet, a hivatali munkaidőn túl az ügyeletes kapitányságvezető helyetteseként járt el, a többletterhek pszichésen is megviselték, továbbá beosztása és az ügyeletes beosztás jelentősen eltérő besorolású, így a két beosztás közötti illetmény-különbözet összegét havi 61.840,- Ft-ban kell megállapítani. A törvényszék által alkalmazott csekély mértékben megállapított megbízási díj akkor lenne indokolt, amennyiben a helyettesítés nem minden szolgálati napon, minimális időben, vagy alacsonyabb beosztású helyettesítéseként történne. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 175. §
(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta. Ezért a felülvizsgálati eljárás tárgyát a felperes megbízási díjra való jogosultsága nem képezte, kizárólag abban a kérdésben kellett dönteni, hogy a felperes milyen mértékű megbízási díjra jogosult az ügyeletes tiszt helyettesítéséért. A 18/2008.(IX.18.) IRM rendelet 14. §
(5)bekezdése szerint a megbízási díj mértékét a többletfeladat nagysága, a megbízással járó többletterhek, a helyettesített beosztás besorolása, valamint a Hszt. 50. §
(3)-
(4)bekezdésében foglaltak figyelembevételével kell meghatározni. A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy
  1. január 1-jétől az ügyeletes tisztet helyettesítők egységesen az illetményalap 30 %-ának megfelelő díjazásban részesülnek. Helytállóan állapította meg a másodfokú bíróság, hogy többlettényállási elem nélkül az adott körülmények között nem indokolható ettől eltérő mértékű, magasabb összegű megbízási díj megfizetése a felperes részére. A felülvizsgálati eljárás keretében a bíróság mérlegelése körébe tartozó kérdés - a megalapozatlanság esetét kivéve - nem vizsgálható, és nincs lehetőség a lefolytatott bizonyítás adatainak újabb egybevetésére és értékelésére. Felülmérlegelésre csak igen kivételesen akkor kerülhet sor, ha a tényállás feltáratlan maradt, iratellenes vagy okszerűtlen, illetve logikai ellentmondást tartalmaz. Ilyen a perbeli esetben nem volt megállapítható. Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
  2. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárásban pernyertes alperesnek bizonyított költsége nem merült fel, ezért arról rendelkezni nem kellett. A felperest a munkavállalói költségkedvezményére tekintettel a Pp. 359/A. §-a alapján teljes költségmentesség illeti meg, így mentesül az illetékfizetési kötelezettség alól, a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 14. §-a értelmében az állam viseli. Budapest, 2013. október 30. Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Dr. Bicskei Ildikó s.k. előadó bíró, Sipőczné Dr. Tánczos Rita s.k. bíró A kiadmány hiteléül: kúriai tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.