A határozat elvi tartalma: Visszterhes megbízási szerződés alapos felmondási ok nélküli azonnali hatályú felmondása esetén a megbízó köteles a megbízott kárát megtéríteni. A megbízottat kárenyhítési kötelezettség terheli. Pfv.V.20.348/2013/
- A Kúria a dr. Kerényi Ervin ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Ocsák József ügyvéd által képviselt alperes ellen kártérítés megfizetése iránt a Győri Városi Bíróság előtt P.20.030/
- szám alatt folyamatban volt, és a Győri Törvényszék 2.Pf.20.660/2012/
- számú ítéletével befejezett perében az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperes részére 80.000 (Nyolcvanezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A peres felek
- október
- napján megbízási szerződést kötöttek, amelyben a felperes, mint megbízott a következő feladatok végrehajtására vállalt kötelezettséget: - Gépkocsi kölcsönzéssel, bérbeadással összefüggő teendők folyamatának kialakítása, optimalizálása a megbízó érdekében és felelősségére; - Pénzügyi stratégiai terv kidolgozása az ... jövőbeli kialakítására, piaci bevezetésére
- november
- napjáig bezárólag; - Részvétel a megbízó által szervezett rendezvényeken, az ... szolgáltatás aktív felelős képviselete. A megbízott díjazása havi 350.000 forint + 25 % ÁFA összeg volt. A felek a szerződést határozatlan időre kötötték, azzal, hogy közös megegyezéssel bármikor, míg rendes felmondással az évforduló előtt 90 nappal írásban megszüntethetik. Az alperes a megbízási szerződést
- december
- napján azonnali hatállyal felmondta. Felmondását azzal indokolta, hogy a megbízási feladatok teljesítése okafogyottá, illetve tárgytalanná vált, így a továbbiakban a határozatlan idejű megbízást fenntartani nem kívánja. A felperes leszállított keresetében 3.425.000 forint + 25 % ÁFA és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperes kereseti kérelme szerint kötelezte az alperest a felperes részére mindösszesen 4.281.250 forint és annak
- május
- napjától számított késedelmi kamata és a perköltség megfizetésére. A határozat indokolása szerint az alperes azonnali hatályú felmondását nem indokolta megfelelően, nem bizonyította, hogy a felmondás alapos okkal történt. Tény, hogy a felperes a pénzügyi sratégiai tervet
- november 30-ig nem dolgozta ki, de erre figyelemmel az alperes rövid határidőn belül nem élt azonnali hatályú felmondási jogával. A felperes az igényelt szolgáltatást aktívan és felelősen képviselte. Az alperes bérautó üzletága
- évben nem volt veszteséges. A jogellenes azonnali hatályú felmondással a felperesnek kára keletkezett, ennek a kárnak az összege a rendes felmondás esetén járó megbízási díj. A felperes kárenyhítési kötelezettségének eleget tett. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helyes indokai alapján helybenhagyta. A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, elsődlegesen a kereset elutasítását, a felperes perköltségben való marasztalását, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását kérte. Jogszabálysértésként a Pp.
- §
(3), 206. §
(1)és
(3), 253. §
(2), 254. §
(3)bekezdésének, a Ptk. 483. §
(1)és
(3), 318. §
(1), 339. §
(1), 355. §
(4), 340. §
(1)bekezdésének, a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának 3/
- Polgári jogegységi határozatának törvénysértő alkalmazására hivatkozott. Sérelmezte, hogy a másodfokú ítélet részletes indokolást nem tartalmazott. Szerinte az elsőfokú ítélet indokolásából nem állapítható meg, hogy kártérítés vagy elmaradt megbízási díj címén kell fizetnie a felperes részére. A kártérítés összege automatikusan nem lehet azonos az elmaradt megbízási díj összegével. Az elsőfokú bíróság nem vizsgálta, hogy a felperes eleget tett-e kárenyhítési kötelezettségének, felperes bizonyítást sem ajánlott fel. Érvelése értelmében az azonnali hatályú felmondási jog a megbízót a megbízottal szemben a megbízás bizalmi jellegéből eredően megilleti, amennyiben a megbízó az azonnali hatályú felmondási jogát alapos indok nélkül gyakorolja, abban az esetben a megbízottat a felmondási jog korlátozása esetén a hátralévő időtartamra elmaradt megbízási díj címén díjazás nem illetheti meg. Kifogásolta, hogy ezzel szemben a jogerős ítélet a
- december
- és
- október
- közötti időtartamot alapul véve elmaradt megbízási díj összegének megfizetésére kötelezte. A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő. Az alperes hivatkozásával szemben a másodfokú bíróság nem sértette meg a Pp.
- §
(2)és 254. §
(3)bekezdését. A Pp. 254. §
(3)bekezdése értelmében, ha a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet indokai alapján hagyja helyben, a másodfokú ítélet indokolásában csupán erre a körülményre kell utalni. A másodfokú bíróság ítéletének indokolása a jogszabálynak megfelel, ezért ebben a körben alaptalan a felülvizsgálati kérelem. Az alperes azonnali hatályú felmondása tekintetében a bíróság helytállóan állapította meg, hogy az alapos felmondási ok hiányában történt. Visszterhes megbízási szerződés esetén nem tekinthető rendeltetésszerű joggyakorlásnak az alapos felmondási ok nélküli azonnali hatályú felmondás. Ilyen magatartás esetén a Ptk. 483. §
(3)bekezdése szerint a megbízó köteles a megbízott kárát megtéríteni (3/
- Polgári jogegységi határozat). Az elsőfokú bíróság a szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, a Ptk.
- §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó Ptk.
- § rendelkezései szerint helyesen vizsgálta a kártérítési felelősség fennállásának feltételeit, így a bíróság a jogerős ítéletében megalapozottan állapította meg, hogy az alapos indok nélküli azonnali hatályú felmondás és a felmondási idővel történő szerződés megszűnése közötti időszakra járó elmaradt jövedelem az a kárösszeg, amely közvetlen okozati összefüggésben áll az alperes magatartásával. Ezt az összeget, mint kártérítést köteles megfizetni az alperes a felperes részére. A felülvizsgálati kérelemben írtakkal szemben az elsőfokú bíróság ítélete
- oldalának utolsó bekezdéséből egyértelműen kitűnik, hogy a bíróság kártérítés megfizetésére kötelezte az alperest a felperes javára. Helytállóan jutott a bíróság arra a következtetésre, hogy a felperes az őt terhelő bizonyítási kötelezettségének eleget tett, és az elsőfokú bíróság az indoklási kötelezettsége szerint az ítéletében részletesen értékelte a felperes által benyújtott bizonyítékokat. Ennek alapján jogszabálysértés nélkül állapította meg, hogy a felperes a kárenyhítési kötelezettségét sem sértette meg. A jogerős ítélet tartalmazta azokat a körülményeket, amelyeket a bíróság a bizonyítékok mérlegelésénél irányadónak vett, utalt azokra az okokra is, amelyek tekintetében nem találta bizonyítottnak az alperesi előadást. A bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok helytálló és okszerű mérlegelése eredményeként jogszabálysértés nélkül állapította meg az alperes kártérítés fizetési kötelezettségének jogalapját, és határozta meg annak mértékét is. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésének pedig nincs helye. A kifejtettekre figyelemmel a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelem által vitatott körben nem sért jogszabályt, a Kúria ezért azt a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alperest a Pp. 78. §
(1)bekezdése értelmében kötelezte a felperes felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére. Budapest,
- október
- Dr. Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Kostyákné Dr. Vass Ágnes s.k. előadó bíró, Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin s.k. bíró