← Magyarország

Kfv.37152/2012/3 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A Kúria újra értékelheti a bizonyítékokat, ha az elsőfokú bíróság a bizonyítékokat okszerűtlenül mérlegelve állapította meg a tényállást. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.152/2012/3.szám A Kúria a dr.Nagy László ügyvéd ... által képviselt ... felperesnek a dr.Szabó Alexandra jogi főelőadó (Budapest, Auróra u. 29-31.) által képviselt Budapest Rendőrfőkapitánya (Budapest, Teve u. 4-6.) alperes ellen közlekedési bírság tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a Baranya Megyei Bíróság

  1. november
  2. napján meghozott 6.K.20.919/2011/
  3. számú jogerős ítélete ellen a felperes részéről
  4. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a Baranya Megyei Bíróság 6.K.20.919/2011/
  5. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, az alperes 21000-121/23709-8/2009/.objf. számú határozatát az elsőfokú közigazgatási határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezi. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 40.000 (negyvenezer) együttes elsőfokú és felülvizsgálati perköltséget. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s Az elsőfokú közigazgatási hatóság hivatalból indult eljárásban meghozott határozatával 50.000 forint közigazgatási bírság megfizetésére kötelezte a felperest, mert
  6. december
  7. napján a ... utcában a közúti közlekedés szabályiról szóló 1/1975.(II.5.) KPM-BM együttes rendeletnek (a továbbiakban: KRESZ) a behajtás tilalmára, a kötelező haladási irányra vonatkozó
  8. § /1/ bekezdés n/ pontjában foglalt előírását megszegve közlekedett. A felperes az elsőfokú határozat elleni fellebbezésében előadta, hogy gépkocsija a körforgalomba történő behajtáskor, sebesség visszakapcsolásakor állt meg, a forgalmat zavarta volna, ezért segítőivel egy parkolóba tolták a kocsit. A műszaki mentéshez szerelőt hívott és csatolta a szerelő igazolását az általa elvégzett műszaki mentésről. Az alperes
  9. VIII.
  10. napján meghozott 21000-121/237098/2009.objf. számú határozatával helybenhagyta az elsőfokú közigazgatási határozatot. A fényképfelvételek alapján megállapította, hogy a felperesi gépjármű vonatkozásában „műszaki ok jelzésre utaló körülmény nem észlelhető". A gépjárműnek nem a közlekedés biztonságát veszélyeztető, baleset előidézéséhez vezető, a KRESZ
  11. §-a szerinti műszaki hibája következett be. A felperes keresetében kérte a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatát. A megyei bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában a bizonyítékok Pp.
  12. §-ának / 1/ bekezdése szerinti értékelésével megállapította, hogy a felperes által tett hivatkozás, mely szerint műszaki okból tolták a gépjárművet a mozgáskorlátozottaknak kijelölt parkolóhelyere, alaptalan, figyelemmel arra, hogy kétséget kizáró módon megállapítható, a felperes behajtott a fenti útszakaszra, e vonatkozásban fényképfelvételek is rendelkezésre állnak. A felperes attól függetlenül elkövette a szabályszegést, hogy a gépkocsival működőképes állapotban hajtotta be, avagy a gépkocsit műszaki meghibásodás miatt betolták erre az útszakaszra. A KRESZ
  13. § /1/ bekezdés n/ pontja alól nem ad felmentést a műszaki meghibásodásra való hivatkozás. A felperes a jogerős ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmében kérte annak hatályon kívül helyezését. Álláspontja szerint a megyei bíróság ítélete törvénysértő, mert műszaki meghibásodás történt, így a KRESZ
  14. §-ában foglaltak szerint járt el. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A felperes felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint alapos. A felperes felülvizsgálati kérelmében lényegében a bizonyítékok Pp.
  15. §-ának /1/ bekezdése szerinti szabad mérlegelését is támadta azzal az állításával, hogy műszaki meghibásodás miatt a KRESZ vonatkozó rendelkezései szerint járt el. Rámutat a Kúria arra, hogy a Pp.
  16. §-ának /2/ bekezdése értelmében a Kúriától jogszabálysértésre alapítottan lehet a jogerős ítélet felülvizsgálatát kérni. Anyagi jogi és eljárási szabályok megsértése egyaránt alapot adhat a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére. Amennyiben a bírósági ítélet tényállása iratellenesen került megállapításra, okszerűtlen, logikai ellentmondást tartalmazó módon történt a bizonyítékok mérlegelése, akkor az eljárási szabálysértés megállapítható. Ebben az esetben a Pp.
  17. §-ának /1/ bekezdésében írt tilalmi szabály nem érvényesül, a felülvizsgálati bíróság elvégezheti a bizonyítékok újramérlegelését. A rendelkezésre álló bizonyítékok értékelését követően a Kúria azt a következtetést vonta le, hogy a megyei bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékokat iratellenesen és okszerűtlenül mérlegelve állapította meg a tényállást. Figyelmen kívül hagyta a felperes előadását, a szerelő igazolását az általa elvégzett műszaki mentésről, és a műszaki meghibásodást igazoló egyéb adatokat, körülményeket, ezért tévesen találta alkalmazhatónak a KRESZ
  18. §ának vonatkozó rendelkezését, a műszaki hibára vonatkozó
  19. § /5/ bekezdése helyett. Az alperesi hatóság is tévesen értékelte a bizonyítékokat, figyelmen kívül hagyt a felperes előadását és szerelő igazolását. Az így megállapított tényállásból téves jogi következtetésre jutott, ezért a közigazgatási bírság kiszabása jogszabálysértően történt. Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
  20. §-ának /4/ bekezdése alkalmazásával hatályon kívül helyezte, a közigazgatási határozatokat a Pp.
  21. §-ának /1/ bekezdése alapján ugyancsak hatályon kívül helyezte. A Kúria megjegyzi, hogy a felperes felülvizsgálati kérelmében az ügyintézési határidő túllépésével kapcsolatban előadottak vizsgálata nem képezte a felülvizsgálati eljárás tárgyát, tekintettel a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezésére. A pervesztes alperest a Pp.
  22. §-ának /1/ bekezdése alapján kötelezte a Kúria a felperes együttes elsőfokú és felülvizsgálati eljárási perköltségének a megfizetésére. A kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket az alperes teljes személyes illetékmentessége folytán az állam viseli (6/1986.(VI.26.) IM rendelet
  23. §-a). A Kúria észlelte, hogy a felperes felülvizsgálati kérelmére 10.000 forint illetéket bélyegben tartozatlanul lerótt, melynek visszatérítését az illetékes adóhatóságtól kérheti. ,
  24. november
  25. Dr.Sperka Kálmán sk. a tanács elnöke, előadó, Dr.Fekete Ildikó sk. bíró, Dr.Dávid Irén sk. bíró A kiadmány hiteléül bírósági írnok

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.