← Magyarország

Pf.20466/2013/2 – Szegedi Ítélőtábla

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.I.20.466/2013/

  1. szám A Szegedi Ítélőtábla dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd által képviselt I.rendű felperes neve (címe) szám alatti lakos I. rendű és II.rendű felperes neve (címe)szám alatti lakos II. rendű felperesnek - dr. D. Magyar László ügyvéd által képviselt alperes neve (címe) szám alatti székhelyű alperes ellen licencdíj megfizetése iránt indított perében a Szegedi Törvényszék
  2. március
  3. napján kelt 13.P.20.459/2011/
  4. sorszámú ítéletével szemben az alperes részéről
  5. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő Í T É L E T E T: Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, 15 napon belül fizessen meg az I., II. rendű felperesnek személyenként 50.000,- (Ötvenezer) Ft másodfokú eljárási költséget. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 438.300,(Négyszázharmincnyolcezer-háromszáz) Ft fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS: A felperesek és az alperes jogelődje között
  6. október
  7. napján hasznosítási szerződés jött létre ("R") nevű ...krém gyártására, előállítására, értékesítésére, forgalomba hozatalára. A felek megállapodása értelmében a receptúrát az alperesi jogelőd technikai okokból változtathatta meg, ehhez azonban a másik fél jóváhagyása kellett. A felpereseket a termék árbevétele után 12,5 % licencdíj illette meg, egymás között 68-32 % arányban. A felek megállapodtak abban is, hogy haladéktalanul tájékoztatják egymást, amennyiben a know-how és a licenc szerinti terméket tökéletesítik, javítják. A hasznosítási szerződés
  8. március
  9. napja és
  10. november
  11. napja között volt hatályban. A felperesi szellemi alkotás
  12. május
  13. napján (szabadalmi oltalom elnevezése) név alatt szabadalmi oltalmat nyert. A peres felek a hasznosítási szerződést
  14. június
  15. napján kiegészítették. Eszerint a szabadalom alapján gyártott ...krém Magyarországon és más meghatározott országokban ("S") néven kerül forgalmazásra azzal, hogy ezekben -2- az országokban az alperes ("R") néven nem hozza forgalomba a terméket. A licencdíj mértékét az árbevétel 8 %-ában határozták meg, szabadalmi részarányuk szerint megosztva. A szerződés kiegészítése
  16. július
  17. napján lépett hatályba. Az Európai Szabadalmi Hivatal
  18. augusztus 20-án több európai országra - köztük ...országra is kiterjedően - európai szabadalmi védelmet adott a termékre. Az alperes 2004-
  19. évek között a licencdíj fizetési kötelezettségének csak részben tett eleget arra hivatkozással, hogy a termék forgalmazása csökkent, összetételében a fogyasztói igényekre tekintettel változásokat kellett eszközölni. 2006-ban még gyártotta és forgalmazta, 2007-2008-ban pedig értékesítette a korábban előállított és a felperesek szabadalma alapján készült terméket. Az alperes által forgalmazott ("R"), ("Rp") és ("S") nevű termékek közül előbbi kettő összetétele tartalmazza a szabadalmi igénypontokban megnevezett komponensek mindegyikét, valamint egyéb komponenseket is, ezek jelenléte a termékben azonban nem érinti a szabadalom lényegét. A ("S") néven forgalmazott termékek összetétele nem egyezik meg a felperesi szabadalommal érintett ...krém alkotóival. A felperesek módosított keresetükben kérték, a bíróság kötelezze az alperest, hogy fizessen meg az I. rendű felperesnek 3.725.551,- Ft-ot, míg a II. rendű felperesnek 1.753.200,- Ft-ot, valamint ezen összegek késedelmi kamatait. Indoklásul előadták, hogy az alperes az ("R") termékcsalád forgalmazásából a 2006-
  20. évekre őket megillető hasznosítási díjat csak részben fizette meg. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Kifejtette, hogy az ("R") márkanév alatt gyártott és forgalmazott termékek az utóbbi években az igénypontokban meghatározottakhoz képest már más összetételben és más technológiával készülnek. Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg az I. rendű felperesnek 3.725.551,- Ft-ot és késedelmi kamatait, a II. rendű felperesnek 1.753.200,Ft-ot és késedelmi kamatait. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a felek között
  21. október 10-én létrejött hasznosítási szerződés és annak kiegészítése az
  22. évi XXXIII. törvény
  23. §

(1)bekezdése alapján szabadalmi licencdíjas szerződésnek felel meg. A perben beszerzett igazságügyi szakértői vélemény alapján az állapítható meg, hogy az ("R") márkanevű termékek esetében a találmány lényegi elemeinek tartott, az igénypontokban felsorolt összetevőket hiánytalanul tartalmazzák a krémek, eltérés csupán az egyéb kiegészítők vonatkozásában tapasztalható. Lényegi eltérés a ("S") márkanevű termék vonatkozásában állapítható meg, amelyet azonban a felperesek leszállított keresete már nem érintett. Az összegszerűség vonatkozásában a felperesek által a (külföldi) forgalmazótól beszerzett kimutatást fogadta el ítéletének alapjául, mivel az alperes által a perben, valamint a pert megelőzően előadott adatok egymástól teljes mértékben eltértek, ezért a leszállított keresettel egyezően marasztalta az alperest. -3Pf.I.20.466/2013/
  1. szám Az ítélet ellen az alperes terjesztett el fellebbezést elsődlegesen az ítélet megváltoztatása és a kereset elutasítása, másodlagosan annak hatályon kívül helyezése iránt. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság nem értékelte megfelelően a szakvéleményeket, továbbá indokolás nélkül mellőzte a releváns ismeretekkel rendelkező és általa meghallgatni kért (tanú neve) tanút, ezért a tényállás részben hiányos, illetve ellentétes a beszerzett bizonyítékokkal. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte annak helyes indokai alapján. A fellebbezés alaptalan. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló
  2. évi XXXIII. törvény
  3. §
(1)bekezdése szerint hasznosítási szerződés alapján a szabadalmas engedélyt ad a találmány hasznosítására, a hasznosító pedig köteles ennek fejében díjat fizetni. A per során nem volt vitatott, hogy a felperesek és az alperesi jogelőd között határozott időre szóló szabadalmi licencia szerződés jött létre. A felperes
  1. sorszám alatti leszállított keresetében kizárólag az ("R") termékcsaládba tartozó termékek után kért licencdíjat és kizárólag a szabadalmi oltalom alá tartozó időszakra vonatkozóan. Az alperes a keresetlevélhez F/
  2. alatt csatolt
  3. január
  4. napján kelt levelében maga nyilatkozott akként, hogy
  5. évben hagyott fel a felperesek által szabadalmaztatott eljárás alkalmazásával készült ("R") termékek gyártásával, 2007.,
  6. évben pedig a szabadalom alapján előállított termékek utolsó értékesítése történt. A felperesek által érvényesített 2006-
  7. időszakra vonatkozóan az alperes - saját nyilatkozata szerint -
  8. évben gyártotta is, 2007-
  9. évben pedig forgalmazta a felperesek szabadalmaztatott eljárása alapján készült ("R") termékcsaládot. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy bár az alperes a termék eladhatóságának növelése és korszerűsítése érdekében végzett változtatásokat - a felperesek hozzájárulása nélkül - ezek a szabadalom lényegi elemeit nem érintették, ezért a termék forgalmazása után az alperes licencdíjat köteles fizetni. Ezt alátámasztotta az alapszakvélemény is, amely egyértelműen megállapította, hogy az ("R") termékek a szabadalmi igénypontokban megjelölt valamennyi összetevőt tartalmazzák. Az összegszerűség vonatkozásában az ítélőtábla rámutat arra, hogy a felperesek csak a rendelkezésükre álló adatok alapján tudták megjelölni követelésük összegszerűségét, a (külföldi) forgalmazó igazolása alapján az értékesített termékek árbevételéhez igazodóan. Az alperes lett volna abban a helyzetben, hogy ezzel szemben meggyőző ellenbizonyítást (pl. könyvszakértő) ajánljon fel. Ilyen bizonyítási indítványt azonban nem tett, sőt bizonyos időszakra vonatkozóan akként nyilatkozott, hogy a forgalmazási adatok már nem állnak rendelkezésére. Ennek hiányában az elsőfokú bíróság helyesen fogadta el a felperesek által keresetük összegszerűségének alátámasztására becsatolt bizonyítékokat. Helytállóan mellőzte továbbá (tanú neve) tanúkénti meghallgatását, aki az alperes alkalmazottjaként érdektelennek nem tekinthető, másrészt a bizonyítási indítvánnyal -4ellentétben a Pp.
  10. §
(2)-
(3)bekezdése alapján a szakértőhöz a tanú nem tehet fel kérdéseket. A fentiekre figyelemmel az ítélőtábla az ítéletet a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Az alperes pervesztes lett, ezért a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles a felperesek másodfokú eljárási költségét megfizetni, amelyet a kifejtett jogi képviseleti tevékenységgel arányosan a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2)és
(5)bekezdése alapján állapított meg. Az alperes köteles továbbá az eljárás tárgyi illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt másodfokú eljárási illetéket megfizetni az 1993. évi XCIII. törvény 74. §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó 6/
  1. (VI. 26.) IM rendelet
  2. §
(2)bekezdése alapján. S z e g e d ,
  1. november
  2. napján Dr. Kemenes István sk. a tanács elnöke Dr. Bálind Attila sk. előadó bíró Dr. Bánfalvi-Bottyán Csilla sk. táblabíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.