Pécsi Ítélőtábla Pf.V.20.511/2013/
- szám A Pécsi Ítélőtábla felperes neve (címe) felperesnek - aalperes neve (fél címe ) alperes ellen társadalmi szervezet megszűnésének megállapítása iránt indított perében a ..Törvényszék
- június
- napján kelt ...számú ítélete ellen felperes neve
- sorszámon előterjesztett fellebbezése folytán - tárgyaláson kívül meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság helybenhagyja. az elsőfokú bíróság ítéletét fellebbezett részében Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az alperesi alapítványt S.E. magánszemély alapította. Az alperest a .. Megyei Bíróság a
- február
- napján kelt ....számú végzésével ...sorszám alatt vette nyilvántartásba, egyben elrendelte közhasznúsági nyilvántartásba vételét is. Az alapítvány alapító okirata szerint az alapítvány célja elsődlegesen az arra rászoruló személyek otthoni ápolása, illetve azok részére történő segítségnyújtás, akik saját otthonukban, önmaguk ellátásáról részben vagy teljes mértékben képtelenek gondoskodni, és akikről mások nem gondoskodnak. Az alapítvány bevételét az ellátottak után kapott állami támogatások képezték. Az állami támogatások felhasználását a Magyar Államkincstár minden évben ellenőrizte, amelynek során a tapasztalt mulasztások miatt kevesebb támogatást kapott az alapítvány, ez az összeg a működési költségeit már nem fedezte. 2001 nyarán ezért az alperes a tevékenységét befejezte, a ..Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatal
- szeptember hónapban az alapítvány működési engedélyét is visszavonta. Az alperes a Sz.T.-nél
- január 17-től, a .B.Zrt.-nél
- december 31-től rendelkezik számlával. A bankszámlákon elhelyezett pénzösszeg nagysága nem ismert, azonban a bankszámlákra az adóhatóság által kibocsátott azonnali beszedési megbízások nem vezettek eredményre. Az alapítványnak ingó-, ingatlan, valamint készpénzvagyonával kapcsolatban tényadat nem áll rendelkezésre, az alperes nagy valószínűséggel vagyonnal nem rendelkezik. Az alapítvánnyal szemben fennálló köztartozása miatt végrehajtási eljárás van folyamatban. Az alperes alapító okiratának
- pontja szerint „a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont az alapító más, hasonló közhasznú célokat kitűző alapítvány rendelkezésére bocsátja". A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság az alperest szüntesse meg, módosított keresetében pedig kérte azt is, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a tartozások kifizetése után esetleg megmaradó vagyon a hasonló célokkal létrehozott „......" Alapítványt illeti meg. Az alperes a kereset teljesítését nem ellenezte. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével a ... Törvényszék által ...sorszám alatt nyilvántartásba vett ......Alapítványt megszüntette. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Döntését a megmaradó vagyonra vonatkozó rendelkezés elutasítása tekintetében azzal indokolta, hogy a Ptk.74/E.§
(7)bekezdése, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXX. tv. (Civil tv.) 9.§
(1)bekezdése, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) rendelkezései alapján a Ctv. nem a perbíróság feladatává teszi a megszűnt alapítvány után fennmaradó vagyonnal kapcsolatos eljárást, hanem azt kifejezetten a végelszámolási eljárás lefolytatása során a végelszámoló kötelezettségévé teszi (Ctv.111.§
(1)bekezdés
- c)és
- e)pont), ezért amennyiben a perbíróság a fennmaradó, összegszerűségében nem ismert vagyonnal kapcsolatos rendelkezést hozna, azzal a végelszámoló feladat és hatáskörébe tartozó intézkedést foganatosítana, azaz feladat és hatáskör elvonás valósulna meg. Az ítélet ellen, annak megváltoztatása és annak megállapítása iránt, hogy az alperesi alapítvány tartozásainak kifizetése után megmaradó vagyona.... Alapítványt illeti meg, felperes neve terjesztett elő fellebbezést. Álláspontja szerint helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a Civil tv. 9.§
(1)bekezdése alapján az alapítvány végelszámolására a törvény eltérő rendelkezése hiányában a Ctv. rendelkezéseit kell alkalmazni. A Ctv. 111.§
(1)bekezdés
- c)és
- e)pontjai azonban az elsőfokú ítélet indokolásával szemben nem annak eldöntésére jogosítják fel a végelszámolót, hogy kit illet a megmaradó vagyon. Kifejtette, hogy míg a cégek tekintetében a végelszámolás lefolytatását követően megmaradó vagyon a tagokat illeti meg, addig az alapítvánnyal kapcsolatban nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely kimondaná, hogy a megszűnő alapítvány megmaradó vagyona az alapítót illeti meg. Az alapítvány megszűnése esetén ezért olyan kérdésben is egyedi döntést kell hozni, ami a cégek esetében fel sem merül, így a Ctv. végelszámolásra vonatkozó rendelkezései e körben a Civil törvény 9.§
(1)bekezdésében szereplő utaló szabály ellenére nem alkalmazhatóak. Hivatkozott arra is, hogy nincs is szükség e körben a Ctv. alkalmazására, mert a Ptk.74/A.§
(5)bekezdése az alapítvány megszűnésére vonatkozó rendelkezésekhez kapcsolódva kimondja, hogy a megszűnt alapítvány vagyonát az alapító okirat eltérő rendelkezése hiányában a bíróság a N. E. A. támogatására köteles fordítani. E szabályozás részben diszpozitív, az alapítvány megmaradó vagyonát tehát akkor lehet és kell a N. E. A. támogatására fordítani, ha az alapító okirat nem tartalmaz eltérő rendelkezést. Az eltérő rendelkezés pedig értelemszerűen csak arra vonatkozhat, hogy a N. E. A. támogatása helyett milyen más célra kell a megmaradó vagyont fordítani. A más célt megjelölő alapító okirati rendelkezés azonban nem eredményezi a bíróság azon hatáskörének megszűnését, hogy a vagyont valamely, vagy a Ptk.-ban, vagy az alapító okiratban meghatározott cél vagy szervezet támogatására köteles fordítani. Ez azt jelenti, hogy a diszpozítivitás a támogatandó célt (szervezetet) meghatározó anyagi jogi előírásra vonatkozhat, nem pedig a bíróság eljárási kötelezettségére. A bíróság döntése kötelezni az alapítvány végelszámolóját és lehetővé teszi, hogy a jogosult szervezet, mint fél végelszámolási kifogással élhessen a Ctv.109.§
(1)bekezdése alapján, ha a végelszámoló tevékenysége neki sérelmet okoz. Téves ezért az elsőfokú bíróságnak az a megállapítása, hogy a végelszámoló feladat és hatáskörébe tartozó intézkedést foganatosítana az elutasított kereseti kérelemmel kapcsolatban és a megmaradó vagyonra irányuló döntésével feladat és hatáskör elvonást valósítana meg. A fellebbezés nem megalapozott. A Ptk. 74/E.§
(3)bekezdése szerint a bíróság felperes neve keresete alapján az alapítványt megszünteti, ha céljának megvalósítása lehetetlenné vált. A Civil tv. 9.§
(7)bekezdése szerint, ha a bíróság megállapítja, hogy az alapítvány nyilvántartásból való törlésének polgári jogi feltételei bekövetkeztek, vagy az alapítványt megszünteti [Ptk. 74/E. §
(1)bekezdés vagy Ptk. 74/E. §
(3)bekezdés], a bíróság felhívja az alapítványt a végelszámolás lefolytatására. A Civil tv. 9. §
(8)alapján az alapítvány végelszámolásának elrendelése iránti kérelmet a bíróság
(7)bekezdés szerinti felhívásának kézhezvételétől számított 30 napon belül kell benyújtani az alapítványt nyilvántartó bíróság részére. Az alapítvány végelszámolása esetén a Ctv. 112. §
(4)bekezdésben meghatározottakon túl a kérelemhez csatolni kell a Ptk. 74/E. §
(1)vagy
(3)bekezdésében meghatározott feltétel bekövetkezését megállapító végzést. Ha a végelszámolás elrendelése iránti kérelem nem kerül benyújtásra, a bíróság elrendeli az alapítvány kényszervégelszámolását. A Civil tv. 9. §
(1)értelmében a civil szervezet végelszámolására - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény (a továbbiakban: Ctv.) rendelkezéseit, kényszer- végelszámolására a Ctv. 2012. február 29-én hatályos 116. §
(3)-
(6)bekezdését,
- §-át és
- §-át az e törvényben szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni. A Ctv.
- §
(1)szerint a végelszámoló a végelszámolás során a cég vagyoni helyzetét felméri, követeléseit behajtja, tartozásait kiegyenlíti, jogait érvényesíti és kötelezettségeit teljesíti, vagyoni eszközeit pedig szükség esetén értékesíti. Az idézett rendelkezések értelmében az alapítvány megszüntetése iránt indított perben a bíróság a megfelelő feltételek fennállása esetén az alapítvány megszüntetéséről és a jogerős ítélet nyilvántartást vezető bíróság részére való megküldéséről határozhat. Ebben az eljárásban az alperesként szereplő alapítvány vagyoni helyzetének tisztázására csak abban a körben van szükség, hogy a bíróság megalapozottan állást tudjon foglalni abban a kérdésben, hogy az alapítvány alapító okiratban meghatározott céljainak megvalósítása vagyon hiányában valóban lehetetlenné vált-e. Amennyiben az alapítvány megszüntetésének helye van, a megmaradt vagyon hova fordításáról a bíróság e perben nem dönthet, a döntést meg kell előznie a szükségszerűen lefolytatandó végelszámolási vagy kényszervégelszámolási eljárásnak. A kifejtettekre tekintettel, az indokolás fentiek szerinti kiegészítésével a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét fellebbezett részében a Pp. 253.§
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Mindkét fél személyes illetékmentességére tekintettel a le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 14.§-a alapján az állam viseli. A másodfokú bíróság a fellebbezést a Pp.256/A§
(1)bekezdés f) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Pécs,
- november
- Dr. Zóka Ferenc s.k. a tanács elnöke, Dr. Hrubi Adrienn s.k. előadó bíró, Dr. Kutasi Tünde s.k. bíró