← Magyarország

Pfv.20733/2013/3 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Ha a felek az

  1. évi IV. tv. diszpozitív szabályától eltérve jutalékos, sikerdíjas megbízási szerződést kötnek, a megbízó díjfizetési kötelezettsége csak a feladat sikeres teljesítése esetén áll be.
  2. IV. Tv.
  3. § Pfv.V.20.733/2013/
  4. A Kúria a dr. Juhász Zoltán Tamás ügyvéd által képviselt perújított felperesnek a perújító alperes ellen megbízási díj megfizetése iránt a Budapest Környéki Törvényszéken 25.P.28.164/
  5. szám alatt indult, és a Fővárosi Ítélőtábla 9.Pf.20.434/2012/
  6. számú ítéletével befejezett perében a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Megállapítja, hogy a feljegyzett 663.700 (Hatszázhatvanháromezerhétszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s Az alperes, mint megbízó és a felperes, mint megbízott között
  7. december 07-én megbízási szerződés jött létre, amellyel a felperes vállalta az alperes által a ... Kft-től felvett 265.000 Euro hitel kiváltása során az ... történő ügyintézést, a hitelkérelem szakmai előkészítését. A felek a szerződésben megállapodtak, hogy a megbízottat a benyújtásra kerülő hitelkérelem eredménye esetén sikerdíj illeti meg, melynek mértéke az igényelt hitelösszeg 10 %a. Kikötötték, hogy a sikerdíj összege csak sikeres hitelbírálat esetén jár. A megbízási szerződés szerinti hitelkérelem benyújtására nem került sor. A felperes kereseti kérelmében 6.694.695 forint megbízási díj és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A kereseti kérelemmel azonos tartalommal az elsőfokú bíróság jogerős bírósági meghagyást bocsátott ki, amellyel szemben az alperes sikeres perújítási kérelmet nyújtott be. A perújítási eljárásban az elsőfokú bíróság hatályon kívül helyezte a jogerős bírósági meghagyást és kötelezte a perújító alperest 57.500 forint és járulékai felperes javára történő megfizetésére, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének megfellebbezett elutasító rendelkezéseit helybenhagyta. Rámutatott arra, hogy a peres felek közötti Ptk.
  8. §-ában szabályozott megbízási szerződés jött létre azzal, hogy a felek - élve a Ptk.
  9. §

(1)bekezdésében foglalt jogosultságukkal - az alperes szolgáltatási kötelezettségének feltételét a megbízással járó tevékenységgel elérni kívánt eredmény megvalósulásához kötötték. Az eredmény nem következett be, így sikerdíj a felperes részére nem jár. A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és elsődlegesen a perújítási kérelem elutasítását, másodlagosan a jogerős ítéletnek az elsőfokú ítéletre is kiterjedő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára történő utasítását kérte. Szerinte a jogerős ítélet sérti a Ptk. 478. §
(3)bekezdését és
  1. §-át, továbbá a Pp.
  2. §
(3)bekezdését, 164. §
(1)bekezdését, 141. §
(2)és
(6)bekezdését és
  1. §-át. Előadta, hogy a másodfokú bíróság tévesen állapította meg, hogy a díjazásának feltételeként kikötött eredmény nem valósult meg, és a sikerdíjat a felek megbízással járó tevékenységgel elérni kívánt eredmény megvalósulásához kötötték. Szerinte a bíróság a tájékoztatási kötelezettségét és a bizonyítási teher szabályát, továbbá az indokolási kötelezettségét megsértve nem értékelte azon bizonyítékokkal alátámasztott állítását, hogy az általa közvetített hitelügylet kizárólag az alperesnek felróható okból nem ment teljesedésbe. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő. A bíróság a felek peranyag szolgáltatási kötelezettségével összefüggő tájékoztatási kötelezettsége megsértése nélkül, a bizonyítási teher szabályát helyesen alkalmazva döntött a felperesi kereseti kérelemről, és a bíróság a szükséges mértékű indokolási kötelezettségének is eleget tett (.... számú jegyzőkönyv
  2. oldal). A felülvizsgálati kérelemben a felperes alaptalanul sérelmezte a bizonyítékok feltárása és értékelése körében végzett bírói tevékenységet, ugyanis logikus, okszerű mérlegeléssel került megállapításra a tényállás, így a bizonyítékok felülmérlegelésére melyre felülvizsgálati eljárásban egyebekben is csak kivételesen kerülhet sor - nincs indok (BH 2012/179., BH 2002/29., KGD 2012/60.). Helyesen minősítette a bíróság a peres felek közötti jogviszonyt megbízási szerződésnek azzal, hogy a felek - a Ptk. diszpozitív szabályától eltérve - a jutalékos, sikerdíjas megbízás keretében a megbízott sikeres tevékenységétől tették függővé az alperes díjfizetési kötelezettségét. Miután a díjazást a felek jutalék formájában kötötték ki, a felperes mint megbízott ellenszolgáltatásra csak a feladat sikeres ellátása esetén tarthatott volna igényt. A megbízási díj jutalék formájában történő kikötése az elvégzett munkával arányos díjazáshoz képest magasabb díjazás reményében azzal a kockázattal jár, hogy a megbízott munkája esetleg díjazás nélkül marad, ha tevékenysége - bármely okból kifolyólag - nem jár eredménnyel. A nem vitás tényállás szerint a felperes díjazásának feltételeként kikötött eredmény nem valósult meg. Hitelkérelem előterjesztésére nem került sor, így nyilvánvalóan sikeres hitelbírálat sem következhetett be, ezért jogszabálysértés nélkül utasította el a bíróság a felperes sikerdíj megfizetése iránti kérelmét. Helyesen mutatott rá a másodfokú bíróság arra, hogy a szerződés minősítését nem befolyásolja az a körülmény, hogy a felperes díjazása jutalék formájában úgy került kikötésre, hogy csak sikeres közvetítés esetén jogosult a díjazásra. Így pusztán a sikerdíj kikötése miatt a szerződés nem vált vállalkozási vagy azzal vegyes jogviszonnyá, erre tekintettel pedig megalapozatlanul hivatkozott a felperes a vállalkozási jogviszony keretein belül irányadó lehetetlenülés jogkövetkezményeinek alkalmazási kötelezettségére. A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
  3. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felperes személyes költségmentességére tekintettel a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. §
(1)bekezdése és
  1. §-a alapján rendelkezett a felülvizsgálati eljárási illeték viseléséről. Az alperes a felülvizsgálati eljárásban ellenkérelmet nem terjesztett elő, így olyan igazolható költsége nem merült fel, amelyről a Kúriának rendelkeznie kellett volna. Budapest,
  2. november
  3. Dr. Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin s.k. előadó bíró, Kostyákné Dr. Vass Ágnes s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.