← Magyarország

P.20073/2010/133 – Balassagyarmati Törvényszék

éáóööí...Törvényszék

  1. P. 20.073/2010/
  2. szám A ... Törvényszék a ... (....) pártfogó ügyvéd által képviselt ... (...) I. rendű, és -né (...) II. rendű felpereseknek - a ... (...) ügyvéd által képviselt ... Önkormányzat (...) alperes ellen, kártérítés megfizetése iránt indult perében meghozta a következő ítéletet: A törvényszék a felperesek keresetét e l u t a s í t j a. Kötelezi a felpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg egyetemlegesen az alperesnek 2.717.482,- (Kettőmillió-hétszáztizenhétezer-négyszáznyolcvankettő) forint (2.139.750,- Ft + ÁFA) perköltséget. A le nem rótt eljárási illetéket és az állam által előlegezett költséget az állam viseli. A felperesek teljes pervesztesek lettek, pártfogó ügyvédjük díját az állam viseli. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a ... Ítélőtáblához címzett, a ... Törvényszéken három példányban beadott fellebbezéssel lehet élni. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a ... Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az kizárólag a perköltség viselésére, összegére, vagy az ítélet indokolására irányul. A felek kérelmére a bíróság tárgyalást tart. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett kérelmük alapján kérhetik, hogy a ... Ítélőtábla fellebbezésüket tárgyaláson kívül bírálja el. Az ítélet ellen a fellebbezést előterjesztő fél számára a ...Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. I n d o k o l á s: A törvényszék a perben a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján az alábbi tényállást állapította meg: A ...Megyei Bíróság a
  3. november
  4. napján kelt 15.P.20.106/2006/
  5. számú ítéletével kötelezte jelen per alperesét, hogy jelen per felpereseinek egyetemlegesen fizessen meg 9.970.123,Ft-ot, annak
  6. szeptember
  7. napjától -
  8. november
  9. napjáig évi 8,5 %, míg
  10. november
  11. napjától - a kifizetés napjáig járó, az esedékességet megelőző naptári félév utolsó napján érvényben volt jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát, valamint 752.332,- Ft perköltséget. Kötelezte az alperest, hogy az államnak külön felhívásra fizessen meg 598.000,- Ft eljárási illetéket. Az azon perben megállapított tényállás szerint, a felperesek házastársak, osztatlan közös tulajdonukat képezi az
  12. évben gyártott dodgem mutatványos berendezés, amely az ... forgalmi rendszámú... típusú vontatóból, valamint az ... forgalmi rendszámú egyedi pótkocsiból álló járműszerelvénnyel van összeépítve. A járműszerelvény tömege 32 tonna, mely tömeg öt tengelyen oszlik meg. A felperesek
  13. októberében ... községben, az őszi búcsún kívánták üzemeltetni a dodgemberendezést, mely búcsú időpontja
  14. október
  15. napjára esett. Az ezt megelőző hétfői napon,
  16. október
  17. napján érkeztek meg a felperesek a járműszerelvénnyel ... községbe. A járművet, amelyen a dodgem-berendezés elhelyezésre került összecsukott állapotban, az I. rendű felperes vezette. Ezen évben a polgármesteri hivatal a búcsú területéül új területet jelölt ki, mely terület a falu ... felé eső határában, az un. iparterület közelében van. Amikor az I. rendű felperes a felperesek tulajdonát képező szerelvénnyel a búcsú helyszínére érkezett, a jármű-szerelvényt a ..., .... szám előtt húzódó padkán megállította úgy, hogy lehúzódott az úttest jobb oldalára, a jobb oldali kerekek az útpadkára kerültek, míg a bal oldali kerekek az úttesten maradtak. Az I. rendű felperes kiszállt, hogy megnézze, hogy a búcsú területére hogyan tud bekanyarodni. Az autó jobb oldali kerekei az útpadkán ez idő alatt megsüllyedtek, az autó a jobb oldalára borulni kezdett, a borulást a padka mellett lévő oldal, illetve a lecsúszó rakomány állította meg. Mivel a dodgem teljes szerkezete az azt szállító kamionra van ráépítve és az alsó rész pályaelemei közé van elhelyezve, a tetőszerkezet elemei fölé, a tetőszerkezet díszelemei, a közel 400 db díszégővel, a platóról lecsúszó pályaelemek, amelyek komoly súlyúak, a könnyű acélszerkezetű tetőépítmény szerkezetének deformálódását okozták. A kamion felborulásának során a tetőszerkezeti elemek mind deformálódtak, sok helyen sérültek. Az alépítményhez kapcsolódó un. kapuszerkezet is sérült. A kapuszerkezet felett elhelyezett pályán motorikus mozgatással van elhelyezve a háló, és az azt tartó rácsos szerkezet. A dodgem teljesen épp állapotában három-négy óra alatt összeépíthető, ugyanennyi idő alatt lebontható motorikus szerkezettel. Jelen állapotában a motorikus építés a szerkezet hibája miatt nem oldható meg, azt kézzel, emberi erővel kell felépíteni, amely hosszadalmas, és balesetveszélyes. Ilyen állapotban a dodgem összeszerelése közel három napot vesz igénybe. maga a pályaszerkezet is megsérült a boruláskor, egyenetlen lett a pályafelület, amely a kocsik meghibásodását is okozhatja. A perbeli területen az alperes az úttest közelében
  18. évben csapadékvíz elvezető csatornát épített ki, melynek során a korábbi vízelvezető árokban csövet helyeztek el, majd azt betakarták. Ezen a szakaszon
  19. évben a padkarész jelentősen földhiányos volt, az útburkolat szintjéhez mérve attól 80 cm távolságban a föld felszíne 17 cm-en volt. A csapadékcsatorna felé haladva a mélység nő, a telekhatár felé emelkedik. A földhiány a füves felület miatt az úton közlekedő számára nem látható, személygépkocsival a padkára való leállás során érezhető. A padka oldalirányú esése 21,25 %, a megengedett 4 %-hoz képest. 2005-ben ...az úttesten, a baleset helyszínén ugyancsak az úttest szélén laza fűvel benőtt padkát talált. A megyei bíróság a perben a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján azt állapította meg, hogy az alperesnek, mint a közút fenntartójának a kötelezettsége a közút rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban tartása, ezen körbe tartozik a közút részét képező útpadka megfelelő kialakítása, és annak karbantartása is. A -né igazságügyi szakértő által készített szakvélemény alapján tényként állapította meg azt a megyei bíróság, hogy az alperes, mint az önkormányzati közút kezelője, nem tett eleget azon jogszabályi kötelezettségének, hogy a baleset helyszínén az útpadkát megfelelően helyreállítsa, és azt megfelelő állapotban karban tartsa. A csapadékvíz elvezető csatorna megépítését követően a periratok alapján nem volt megállapítható egyértelműen, hogy a föld visszatömörítése megfelelően megtörtént- e. A szakértő azonban egyértelműen akként foglalt állást, hogy amennyiben a visszatömörítés nem volt megfelelő, ez lehetett az oka a balesetnek. Amennyiben pedig a visszatömörítés megfelelő volt, abban az esetben, megfelelő karban- tartás esetén az útpadka állapota nem vezethetett volna oda, hogy - az adott esőzéseket is figyelembe véve- egy ilyen súlyú járműszerelvény alatt az útpadka megsüllyedjen. Akár a nem megfelelő visszatömörítettség, akár a karbantartás hiánya vezetett az útpadka állapotához, e körben az alperes nem tett eleget a jogszabályi kötelezettségének, megszegve az
  20. évi I. törvény
  21. §

(1)és
(2)bekezdésében foglaltakat. Mivel az alperes a padka kialakítása, illetve a karbantartási kötelezettségét megszegte, ezért jogellenes magatartást tanúsított, ezen jogellenes magatartással okozati összefüggésben keletkezett a felpereseknek kára. Az összegszerűség körében azon perben a felperesek kizárólag a tetőszerkezet javítási költségei vonatkozásában tartották fel keresetüket, egyéb káraik tekintetében csupán jogfenntartó nyilatkozatot tettek. E tekintetben a bíróság aggálytalannak fogadta el Schmidt János igazságügyi szakértő véleményét, mely szakértői véleményt megerősítette a dodgemberendezést készítő ... tanúvallomása is. A megyei bíróság a szakértői véleményben
  1. szeptemberi árszinten megállapított kárösszegben fogadta el összegszerűségében a felperesek keresetét. A ... Megyei Bíróság ítéletét a ... Ítélőtábla 9.Pf.20.038/2009/
  2. számú ítéletével helybenhagyta. A jogerős ítélet alapján azonnali beszedési megbízás folytán a felperes korábbi jogi képviselője, ….számlájára az alperes költségvetési számlájáról
  3. június 5., és
  4. augusztus
  5. napja között, összesen
  6. 309.182,- Ft került teljesítésre. Az alperes felülvizsgálati kérelme folytán a …. Bírósága Pfv.V.21.549/2009/
  7. számú ítéletével a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A dodgemen a felperesek pontosan meg nem határozható javítási munkákat végeztek, amit tudtak kikalapáltak, a dodzsem-kocsik kerekeit javították, az elektronikát csináltatták meg, illetve a dodzsem háromszor került festésre, a háló, ponyva kicserélésre, kijavításra került.
  8. június
  9. napján ismételten baleset érte a perbeli dodgem-szerelvényt. Ennek kacsán az I.rendű felperes a ...Törvényszéken indított pert a... Zrt-vel szemben. A per jelenleg 6.G.40.875/
  10. szám alatt van folyamatban. A ….benyújtott kereset szerint az I. rendű felperes ... községből ...tartott, vizsgára akarta vinni a dodgemet. A keresetlevélben az I. rendű felperes tényleges káraként 15.000.000,- Ft, továbbá 2.800.000,- Ft mint elmaradt haszon, valamint 6.800,- Ft egyéb kiadás került megjelölésre, ezen kívül
  11. október 14-től a mindenkori törvényes kamat megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Előadta keresetlevelében, hogy a Műszaki Egyetem rendszeresen vizsgálta az általa használt eszközöket, annak érdekében, hogy azok alkalmasak legyenek mutatványos munka elvégzésére. A keresetlevélhez csatolt, az I. rendű felperes által írott kárbejelentés szerint, melyet a ...t-hoz címzett, „ ... községből ... vizsgára akart menni a dodgemmel. Az útkereszteződésben, mely ... és ... felé megy, ... kanyarodott volna, megrogyott az aszfalt, és becsúszott az árokba a hátulja a szerelvénynek, és az egész rakomány leesett az árokba, mely kb. másfél, két méter mély, tiszta fű, és gaz, nem lehetett látni milyen az út széle. Ha nem lett volna ilyen nagy a szintkülönbség az aszfalt, és a padka között, nem történt volna meg a becsúszás. Kérem szíveskedjenek kivizsgálni, és a károm megtéríteni, hogy minél hamarabb helyre lehessen állítani, mivel a dodzsem egy héttagú család megélhetését biztosítja." Az I. rendű felperes keresetéhez a ... perben csatolásra került egy árajánlat, mely keltének pontos dátuma nem állapítható meg, az átjavításra került, azon ... aláírása, és bélyegzője szerepel. Az árajánlat tartalmilag megegyezik azon árajánlattal, melyet a felperesek jelen perben csatoltak. A két árajánlat között pusztán összegszerűségében van különbség. ... ilyen árajánlatot az I. rendű felperes, illetve a felperesek részére nem adott, a
  12. április 23-i ...án kelt árajánlat
  13. évi árszinten összeállítva nem az ő kézírásával készült, bár a pecsét az övével azonos, és az aláírása is hasonló az övéhez. 2003-
  14. évben ... kereste meg személyesen azzal, hogy buktak a dodgemmel, és árajánlatot kértek tőle a tetőszerkezet javítása vonatkozásában. ... 2005-ben a vállalkozását megszüntette, a dodgemet összecsukott állapotban nézte meg egy alkalommal, ezt követően soha többé nem látta. A szügyi balesetet követően a dodgemről, a szerelvényekről, azok sérüléseiről fényképfelvétel nem készült, rendőri helyszínelés nem volt, mint ahogyan a ... bekövetkezett balesetnél sem. Az I. rendű felperessel szemben a ... Bíróság előtt P.20.106/
  15. szám alatt folyamatban volt perben ... szakértő szakvéleménye már a b-i baleset bekövetkezését követően
  16. szeptember
  17. napján készült, a szakértő helyszíni szemlét is már a b-i baleset bekövetkeztét követően
  18. augusztus
  19. napján tartott. A szakértő a szakvéleményéhez a helyszíni szemle során készített 16 db fényképfelvételt is csatolt, melyek a pálya sérüléseit szemléltetik. A szakértői vélemény megállapítás szerint a sérülések a kamion felborulásából származhatnak, a pálya összeszerelése során ugyanis nincsenek olyan körülmények, nem keletkeznek olyan erők, amelyek ilyen mértékű eldeformálódásokat, hibákat okoznának. A b-i balesetről fényképfelvételeket is csatolt a felperes a b-i perben, melyen szintén feltüntetésre került, hogy 18 db pályaelem esett le. A felperes az ottani perben személyesen meghallgatásra került, az ottani előadása szerint a pályaelemek a balesetkor lecsúsztak, négy darab elem el is tört. A felperes a
  20. november
  21. napján megtartott tárgyaláson a 6.G.4875/
  22. számú perben a keresetét leszállította a sérült jármű javítási költségére, és az értékcsökkenésre. A felperesek, mint dodgemet is üzemeltető vidámpark vállalkozók
  23. július 18-án részt vettek a ...községben rendezett falunapon is. Ekkor viharos erejű széllel zivatar vonult végig a településen. Ehhez kapcsolódóan az I. rendű felperes bejelentéssel és kártérítési igénnyel fordult a helyi polgármesteri hivatalhoz, miszerint a vihar 2.200.000,- Ft kárt okozott, mert a dodzsem 360 négyzetméter ponyváját szétszaggatta, a ponyvatartó kapukat, és a kimerevítő vasakat elhajlította. Megrongálódott az áramleszedő háló, világításégők, és díszburkolatok is összetörtek. A felperes az ezen a falunapon való részvételéhez szükséges területfoglalási engedély kiadásához az önkormányzathoz beterjesztette a
  24. szeptember 14-én a ...által kiállított vizsgálati jegyzőkönyvet, és megfelelőségi tanúsítványt, a ...-2-1268/
  25. számú okiraton az eredeti
  26. szeptember 14-től -
  27. szeptember
  28. dátumok azonban kijavításra kerültek,
  29. szeptember
  30. -
  31. szeptember 14-re. Az I. rendű felperes a viharkár során megrongálódott dodgem-tetőszerkezetet, kapukat, kimerevítővasakat, áramleszedő hálót kijavíttatta, mely munkák elvégzéséről az önkormányzathoz a ...Kft.
  32. szeptember 22-i, és
  33. szeptember 25-i keltezésű ... 8RR104995., és
  34. számú számláit mutatta be. A számlák értéke 4.013.880,- és 1.625.000,- Ft, mely számlák tetőszerkezet gyártásáról, a régi leszereléséről, hálócseréről, zárszelvényekről, görgős láncról, hálótartó szigetelésről szólnak. A ...Önkormányzat a kártérítési igényt elutasította, azzal érdemben nem foglalkozott. Ezen számlák a felperesek által jelen perben is csatolásra kerültek. A ...történt baleset kapcsán pontosan meg nem állapítható, hogy a pályaelemek, abból hány darab, és milyen módon sérültek. A felperesek 1/2-1/2 arányú tulajdonosai voltak a ...belterület ... hrsz-ú, és a ...,...szám alatti ... négyzetméter alapterületű lakóház és udvar megnevezésű ingatlannak. Az ingatlant a
  35. december
  36. napján kelt adásvételi szerződéssel szerezték meg. A felperesek ezen lakóingatlan megvásárlásához 3.300.000,- Ft lakásvásárlási kölcsönt vettek igénybe az ERSTE Bank Hungary Rt-től úgy, hogy a bank javára jelzálogjog került bejegyzésre ezen követelés erejéig. Ez forint alapú kölcsön volt, havi törlesztő- részlete 27.000,- Ft volt. A felperesek rendszeresen eleget tettek az ERSTE Bank felé havi törlesztő-részlet fizetési kötelezettségüknek, majd
  37. november
  38. napján az ERSTE bankos hitel kiegyenlítésre került teljes egészében, ugyanis 2.645.702,- Ft-ot előtörlesztésként a felperesek kifizettek az ERSTE Bank részére, ezzel az ERSTE Bankos hitel teljes egészében megszűnt. Ezen hitel kiegyenlítése hitelkiváltással történt az ARGENTA CREDIT Pénzügyi Szolgáltató Szervezetnél. A felperesek 7.000.000,- Ft hitelt igényeltek, és ebből a 7.000.000,- Ft-ból váltották ki az ERSTE Bankos hitelt. A hitelkiváltás alkalmával értékbecslési szakvélemény készítésére került sor. A szakértői vélemény
  39. augusztus 29.napján kelt, az a 2005-ös árviszonyok alapján az ingatlan forgalmi értékét 19,6 millió forintra tette, melyből 4,6 millió forint a földterület, míg 15 millió forint az épület értéke. A felperesek 2004-ben már rokkant nyugdíjasok voltak, az I. rendű felperes rokkant nyugdíja kb. 65.000,- Ft, a II.- rendű felperes rokkant nyugdíja kb. 34.000,- Ft volt. Az ERSTE Bankos hitelt a felperesek már
  40. nyarán sem tudták fizetni, ezért került sor az ARGENTA hitel felvételére. A felperesek az ARGENTA CREDIT Pénzügyi Szolgáltató Rt-től
  41. november
  42. napján felvett hitelt egészen
  43. májusig tudták fizetni, ezt követően azonban a fizetési kötelezettségüknek nem tettek eleget, ezért az ARGENTA CREDIT Rt.
  44. folyamán felmondta a hitelszerződést, és egyösszegben esedékessé tette a fennálló több mint 7.000.000,-Ft-os tartozást. A felmondás következtében az I. rendű felperessel szemben ... -i bírósági végrehajtó előtt a 23.V.381/
  45. számon indult végrehajtási eljárás 7.256.135,- Ft és járulékai megfizetésére. A
  46. december
  47. napjára kitűzött ingatlan árverés eredménytelen volt, a végrehajtó megállapította, hogy a szabályosan kihirdetett és kitűzött második árverésre sem jelentkezett vevő, így az sikertelen. Felszólította a végrehajtást kérőt, hogy a Vht.
  48. §
(1)-
(5)bekezdése alapján, nyilatkozzon 15 napon belül, hogy át kívánja -e venni az ingatlant a követelése beszámításával a becsérték 70 %-áért. Tájékoztatta a végrehajtást kérőt, hogy ha nem kívánja átvenni az ingatlant, akkor a végrehajtást 15 nap elteltével mindaddig szünetel, amíg a végrehajtást kérő újabb árverés kitűzését nem kéri. Újabb árverés kitűzésére
  1. augusztus
  2. napján került sor, amelyen a végrehajtó megállapította, hogy a szabályosan meghirdetett, és kitűzött ingatlan árverésre egy vevő jelentkezett a végrehajtást kérő képviseletében, aki az ingatlant a követelés beszámításával megvásárolta. Az árverési előleget 1.445.000,- Ft-ot az adott napon befizette. A végrehajtó a
  3. április
  4. napján tartott eljárása során a felpereseket kötelezte az ingatlan elhagyására. Az ARGENTA CREDIT
  5. szeptember
  6. napján benyújtott kérelmében a végrehajtótól kérte a végrehajtási eljárás folytatását.
  7. június
  8. napján kelt egy ingatlan árverési jegyzőkönyv elektronikus árverési eljárásban, mely értelmében -é II. rendű felperes 1/4-ed tulajdoni részét képező ..., zártkert 7215 hrsz-on nyilvántartott, és 2133 ..., ... utca
  9. szám alatti 1227 négyzetméter alapterületű ingatlant a végrehajtó árverezte. Az első árverés sikertelen volt. Az I. rendű felperes vonatkozásában a ...Kórház IV. Belgyógyásza -t Diabetológia és Sürgősségi Betegfelvétel zárójelentést állított ki
  10. január
  11. napján, mely rögzíti, hogy felvételére terhelésre jelentkező stenocardia dispnoé panasszal került sor, hiperglycaemiás, mérsékelten dekompenzált állapotban. Az alkalmazott terápiára panaszai mérséklődtek, cardiálisan compensálódott. Ch anyagcseréje egyensúlyba került. Epigastriális fájdalmai kapcsán endoszkópos, illetve röntgenvizsgálatot elutasított. H2 blokkoló, prokiteicum adása kedvező effektussal járt. Alsó gasztrointestinalis vizsgálatai során progresszív betegség nem igazolódott, javult általános állapotban bocsátották el. Otthonra a megbeszélt diéta, gyógyszerek szedése, illetve folyamatosan ellenőrzött antidiabetikus terápia folytatása javasolt. A ... Kórház
  12. augusztus
  13. napján kiadott zárójelentése szerint, az I. rendű felperes panasza az volt, hogy az előző nap délután gépkocsiból kilépve éles fájdalmat érzett a hátában, mely a bal lapockába sugárzott. A fájdalmat mozgás, illetve a kar emelése fokozza, légzés nem, fulladás nem volt, széklet, vizelet rendben, láztalan. Az ugyanezen kórház által
  14. május
  15. napján kiállított zárójelentés szerint az I. rendű felperes anamnézisében 2-es típusú inzulinnal kezelt diabétes mellitus, m. hipertonicus, iinfarctus miocardii, spondyl univ., prosztatitis chr. miatti kezelések szerelnek. Jelenleg emelkedett vércukor értékek és társuló exiccatios tünetek miatt került az osztályra felvételre. Emelkedett vérnyomás értékei is vannak. Megterhelésre időszakosan mellkasi nyomás is jelentkezik. Egy évvel ezelőtt baleseti sérülése volt, mely során medencetörést szenvedett. Deréktáji, lábakba sugárzó fájdalma jelentkezik. Az epikrízis szerint a beteget hiperglycemiás állapot, valamint társuló exiccatios tünetegyüttes miatt figyelték meg osztályukon. Az alkalmazott, módosított intenzív inzulin kezelés mellett vércukor értékei elfogadható tartományba kerültek. Emelkedett tensió értékei alkalmazott terápia mellett rendeződtek. Felvételkor minimális cardinális decompenzációs tüneteket is észleltek, majd a tablettás kezelését módosították. Mozgásszervi panaszai hátterében részben degeneratív gerincelváltozása, részben korábbi baleseti sérüléseiből adódó eltérések állnak. Laborvizsgálattal emelkedett lipid - értékeket észleltek, mely miatt a megkezdett lipidcsökkentő terápia folytatását javasolták. */ A II. rendű felperes a szügyi baleset bekövetkeztét megelőzően rokkant-nyugdíjas volt,
  16. április
  17. napján az elsőfokú orvosi bizottság 67 % munkaképesség csökkenést állapított meg nála, III. csoportú rokkant volt
  18. decemberéig, majd
  19. októberéig.
  20. december 5-én az elsőfokú orvosi bizottság munkaképesség-csökkenésének mértékét 40 %-ban állapította meg,
  21. február 8án a másodfokú orvosi bizottság munkaképesség-csökkenésének mértékét 50 %-ban határozta meg
  22. február hóig,
  23. február 6-án az elsőfokú orvosi bizottság munkaképesség-csökkenésének mértékét 67 %-ban határozta meg, III. csoportú rokkant volt
  24. február hóig.
  25. február 3-án az elsőfokú orvosi bizottság az összervezeti ÖEK-t 54 %-ban határozta meg, III. csoportú rokkant volt, a diagnózisa: magasvérnyomás betegség (elsődleges), idült ostruktív tüdőbetegség, k.m.n, recurrens (ismétlő) depresszió, jelenleg közepes depressziós epizód. Felülvizsgálata csak állapotváltozás esetén szükséges. A II. rendű felperes vonatkozásában
  26. január
  27. napján pszichiátriai szakvélemény készült. Anamnézise szerint 3-4 napon át tartó tarkó táji fejfájás, fokozott ingerlékenység és feledékenység voltak a fő panaszai, mely tünetek - előadása szerint már több éve fennállnak, de az utóbbi időben intenzitásuk nőtt. Ezen felül fáradékonyságot érzett, éjszaka 2-3-szor felébredt és nehezen aludt el. Betegségei: 2003-ban agyérgörcs, hipertónia (emiatt gyakori szédülés), diab. Mellitus, bal szem szürkehályog. Ekkor arról számolt be, hogy férjével, lányával, vejével és 3 unokájával él együtt, nincs köztük tartós konfliktus. Diagnózisa ekkor közepes depressziós epizód volt. A felperesek többször módosított keresetükben azt kérték a törvényszéktől, hogy kötelezze az alperest 89.990.000,- Ft kártérítés, és ennek
  28. október
  29. napjától - a kifizetés napjáig járó törvényes kamata megfizetésére. Kártérítési igényüket az alábbiak szerint részletezték: -21.760.000,- Ft a dodgem pálya helyreállításának költsége -14.580.000,- Ft a dodgem kocsikból eredő káruk, -19.000.000,- Ft az ingatlanuk elvesztéséből származó káruk, -650.000,- Ft az autójuk elárverezéséből származó káruk, - 10-10.000.000,- Ft nem vagyoni kártérítés Keresetük jogalapjaként hivatkoztak a Ptk.
  30. §-ra, a közúti közlekedésről szóló
  31. évi Itv. 35-
  32. §
(1)bekezdésében foglaltakra. Előadták, hogy a ...Megyei Bíróság előtt P.20.106/
  1. szám alatt folyamatban volt perben ...igazságügyi szakértő szakvéleménye jelen perben is mérvadó, mérvadó ... felmérése is. Mindezekre tekintettel az alperest kötelezettség terhelte, a padka kialakítása, illetve a karbantartása során a kötelezettségét megszegte, ezzel jogellenes magatartást tanúsított, ezen jogellenes magatartással okozati összefüggésben keletkezett a jogfenntartó nyilatkozatban hivatkozott káruk. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Előadta, hogy a felperesek a...Megyei Bíróság előtt P.20.106/
  2. szám alatt folyamatban volt eljárásban az elmaradt haszon, valamint a pályaszerkezet javítási költségei vonatkozásában keletkezett kárai megtérítésére jogfenntartó nyilatkozatot tettek, illetve kereseti kérelmüket e vonatkozásban nem terjesztették ki. Ezen túlmenően azonban jelen kereseti kérelmükben a felperesek a dodgem kocsikból eredő káruk, az ingatlan elvesztéséből származó káruk, az autójuk elárverezéséből eredő káruk és nem vagyoni káruk megtérítésére vonatkozóan is igényt terjesztettek elő az alperessel szemben. Ez utóbbi igények vonatkozásában a felperesek jogfenntartó nyilatkozatot nem tettek, erre figyelemmel az alperes jogi álláspontja szerint ezen igényekre vonatkozó felperesi követelések elévültek. Megjegyezte továbbá, hogy a felperesek - bár jogi képviselővel járnak el - a keresetlevélhez nem csatolták azon okiratokat, amelyek alapján a felperesek kártérítési igényei érdemben vizsgálhatóak, illetve elbírálhatóak lennének. Hivatkozott a Pp.
  3. §
(1)bekezdésére. Az alperes hivatkozott arra is, hogy a felperesek a kereseti kérelmük összegszerűségét pontosan nem jelölték meg, a kereseti kérelmükben az összegszerűséget hol felemelik, hol lecsökkentik. Nincs egyértelműen az sem megjelölve, hogy pontosan milyen jogcímeken, milyen jogszabályhelyre alapítva kívánják érvényesíteni az alperessel szemben a keresetüket. Nincs határozott kereseti kérelem előterjesztve az alperessel szemben. A kártérítési követelések, azok jogalapja és összegszerűsége a felperesek által bizonyításra nem került, semmilyen összefüggés nem állapítható meg azzal kapcsolatban, hogy a felperesek életvitele elnehezült volna az alperesi önkormányzat területén elszenvedett baleset folytán. Ugyancsak nem állapítható meg az sem, hogy a fenti baleset miatt kényszerültek a felperesek különböző hitelek felvételére, illetve, hogy a hitelek visszafizetésére azért nem került sor, mert a baleset során a sérült szerelvényekkel dolgozni nem tudtak, vagy mert az alapperben a részükre megítélt kártérítés teljes összegét a sérült szerkezetek javítására fordították volna. Egyértelmű peradat, hogy a felperesek a tulajdonukban lévő szerelvényekkel az alperesi önkormányzat területén elszenvedett balesetet követően is folyamatosan dolgoztak. Erre utal azon körülmény is, hogy nem csak ... területén, hanem más önkormányzat, és gazdálkodó szervezet területén is baleseteket szenvedtek, ugyanezen gépparkkal. Arra vonatkozóan sem csatoltak be a felperesek semmilyen kimutatást, hogy az alperesi önkormányzat területén elszenvedett balesetet követően jelen perben előterjesztet kereseti kérelmük benyújtásáig milyen összegű árbevételt értek el, milyen értékben, és milyen javításokat végeztek el a szerelvényeken, és a gépparkon, egyáltalán kárenyhítő kötelezettségeiknek eleget tettek- e, vagy sem. Álláspontja szerint, a
  1. március
  2. napján az iratokhoz csatolt gyanúsítotti kihallgatásról készült jegyzőkönyv tartalmából arra lehet érdemben következtetni, hogy az alapeljárásban beszerzett szakértői vélemények tartalma nem a ... területén bekövetkezett balesetből származó sérüléseket rögzítette, hanem a
  3. június 12-én ...és .. község közötti útszakaszon elszenvedett balesetből származó sérüléseket vizsgálták, illetve az abból származó károkat rögzítették. Az alperes jelezte továbbá, hogy a gyanúsításban közölt adatokból az is megállapítható, hogy a felperesek az alperesek elleni perekben érvényesített követeléseiket az alperesek által fenntartott útpadkának megsüllyedése miatt elszenvedett balesetekre alapították. Tény, hogy az alapeljárásban készült jegyzőkönyvek tartalmából, a felperesek beadványaiból egyértelműen meg lehet állapítani azt, hogy a felperesek a
  4. június 12-én elszenvedett balesetet, illetve az általuk üzemeltetett szerelvényekben, gépparkban bekövetkezett sérülést elhallgatták, tehát rosszhiszemű pervitelt folytattak, megtévesztették az alapügyben eljárt bíróságokat, és az alperest. Kérte ezért az alperes a felperesek kereseti kérelmének teljes elutasítását. A felperesek keresete az alábbiak szerint nem megalapozott: A törvényszék a perbeli tényállást a peres felek perbeli nyilatkozatai, köztük a felperesek személyes előadásai, a ..Megyei Bíróság P.20.106/
  5. szám alatt folyamatban volt ügyének iratai, a .. Törvényszék Gazdasági Kollégiuma előtt 6.G.40.875/
  6. szám alatt folyamatban lévő ügy iratai, az ügyben becsatolt orvosi iratok, végrehajtással kapcsolatos okiratok tartalma, ..., ..., ... és ...tanúk vallomásai alapján állapította meg. A Ptk.
  7. §
(1)bekezdése szerint, aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A Pp. 164. §
(1)bekezdése alapján a per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítani, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valósnak fogadja el. Jelen perben a felpereseket terhelte annak bizonyítása, hogy az alperes felróható, jogellenes magatartást tanúsított. A felpereseknek kellett bizonyítaniuk azt, hogy káruk keletkezett, valamint azt is, hogy az alperes felróható magatartása, és ezen kár között okozati összefüggés áll fenn. Tény, hogy a ...Megyei Bíróság P.20.106/2006/
  1. számú ítéletében megállapította a felperesek keresetének jogalapját, amikor kimondta, hogy az alperes nem tett eleget a jogszabályban előírt kötelezettségének, azzal, hogy az útpadkának a föld visszatömörítése nem megfelelően történt, illetve az útpadkát nem megfelelően tartotta karban. Megállapította a megyei bíróság azt is, hogy ezen jogellenes magatartással összefüggően következett be a felperesek kára, így az ítélet rendelkező részében megjelölt összegű kártérítés megfizetésére kötelezte az alperest. Jelen perben a törvényszék álláspontja szerint a felperesek sem keresetük összegszerűségét, sem a jogellenes magatartás és a kár bekövetkezte közötti okozati összefüggést bizonyítani nem tudták az alábbiak szerint: A perben a felperesek, elsősorban az I.rendű felperes a dodgem szerelvény ... bekövetkezett sérülései kapcsán egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tettek. Ugyanez megállapítható volt a ...Törvényszék előtt
  2. G.40875/
  3. számú per kapcsán is. Eltérő nyilatkozatokat tettek a dodgemen eszközölt javítások, az arra fordított összegek kapcsán is. Az I.rendű felperes két perben tett előadásai összemosódnak, átfedik egymást, olyan szinten, hogy a tényállás pontos felderítését lehetetlenné teszik, az alábbiak szerint: A felperesek a perben a pályaelemek javítási költségeivel, illetve javításával kapcsolatban keresetük alátámasztására ... 2009 márciusi árajánlatát, továbbá a ...Kft.
  4. december
  5. napján kelt árajánlatait csatolták. ...árajánlatával kapcsolatban a per folyamán kétséget kizáróan megállapítást nyert, hogy azt nem ... írta, ő nyitott állapotban a dodzsemet nem látta, az I. rendű felperessel egy alkalommal találkozott, amikor a dodgemet összecsukott állapotban tekintette meg, és a tetőszerkezet javítása vonatkozásában adott árajánlatot. ... tanú vallomásából megállapítható volt az is, hogy 2009-ben a vállalkozása már nem működött, így akkor árajánlatot már nem is adhatott. A ... Kft. árajánlata egyrészt a dodgem alsórészének a helyreállításához szükséges teljes feljavítására, másrészt a dodzsem megrongálódott kocsijainak javítási költségeire vonatkozott
  6. évi árszinten. A felperesek csatoltak továbbá a beadványaik között két készpénzfizetési számlát, melyet a ...Kft. részéről kerültek kiállításra ... vevő nevére és címére, a
  7. szeptember
  8. napján kelt AM8EE11049998 számú számla 1.625.000,- Ft-ról, míg az AM8EE1104995 sorszámú számla 4.013.880,- Ft-ról szól. A perben rendelkezésre álló iratokból megállapítható az is, hogy az I. rendű felperes a ... Törvényszéken pert kezdeményezett a ...Zrt.-vel szemben, szintén a dodgemet ért sérülés kapcsán, kártérítés megfizetése iránt. A per tárgya a
  9. június
  10. napján ... történt balesetben bekövetkezett károk megtérítése, mely perben a felperes ugyanazt adta elő, mint jelen perben, a baleset bekövetkeztét, és a dodgem-szerelvényekben, illetve a pályaelemekben bekövetkezett sérülést a jelen perben leírtakhoz képest nagyon hasonlóan leírva. Keresetleveléhez abban a perben is ... árajánlatát, illetve a ... Kft. által kiállított, fent megjelölt két számlát csatolta. (Itt megjegyzi a törvényszék, hogy az iratok második beszerzését követően a ...féle árajánlat a b-i iratok között már nem volt fellelhető). Az ott csatolt ... - féle árajánlaton a dátum is javításra került, annak pontos dátuma megállapítható nem volt. A jelen perben, illetve a ...perben csatolt ... - féle árajánlatok tartalmilag csaknem egyezőek, összegszerűségükben és dátumozásukban térnek el egymástól. Eredetiben egyik árajánlat sem került csatolásra. Emellett az I. rendű felperes a ...folyó perben is a kamatfizetés kezdő időpontjaként
  11. október
  12. napját jelölte meg. Jelen perben az I. rendű felperes arra hivatkozott, hogy az ügyvédje a b-i perben valószínűleg nem helyesen járt el. Előadása szerint, a ... perben a keresetlevelet egy idős ügyvédnő, ...adta be, aki a szügyi perrel kapcsolatos iratokat is megkapta. Előadása szerint a ... követő ügyvédnek elmondta, hogy az ügyvédnő nem jó keresetet adott be, más sérüléseket kívánnak érvényesíteni. Az a per nem is arra folyik, mint jelen per, hanem arra, hogy a hidraulika megsérült, illetve egy kamion is megsérült ott, ezt kívánja érvényesíteni. Előadása szerint -nek soha megbízást nem adott arra, hogy ilyen keresetlevelet, okiratot nyújtson be, amely a ... perben szerepel. Az I. rendű felperes ezen előadásának ellentmond az, hogy a budapesti perben a
  13. március
  14. napján 9 óra 30 perckor megtartott tárgyaláson személyesen megjelent, és meghallgatásra került. A jóhiszemű pervitel követelményére való figyelmeztetést követően előadta, hogy a szerelvények háta a kanyarodás által megbillent, és becsúszott az árokba, ami 2 méter mély, füves volt. A rakomány elindult, a pályaelemek felvágódtak, a spaniferek felvágódtak, egyes elemek lecsúsztak. Előadása szerint négy pályaelem el is tört. A keresetleveléhez csatolt, A ... Zrt-nek írt levelében ugyanakkor azt adta elő, hogy a teljes rakomány az árokba borult. A jelen perben
  15. október
  16. napjának 11,00 órakor megtartott tárgyaláson a felperes már akként nyilatkozott (
  17. sz. jkv.
  18. oldal), hogy a b-i balesetnél meghajlottak a pályaelemek, illetve a hidraulika sérült, míg Sz-ben kettétörtek a pályaelemek. A perben tényként volt az is megállapítható, hogy a P.20.106/
  19. számú ügyben ...a helyszíni szemlét már akkor tartotta meg, illetve szakvéleményét akkor készítette el, amikor a boldogi baleset bekövetkezett, erről azonban a felperesek neki említést nem tettek. A szakértő ugyan a szakvéleményében valóban megállapította, hogy a pályaelemek is megsérültek, azonban az újabb baleset bekövetkeztéről nem tudott. Az I. rendű felperes az ügyben megtartott utolsó tárgyaláson azt állította, hogy a ... szakvéleményéhez csatolt fényképfelvételeket maga bocsátotta a szakértő rendelkezésére. Ezt megelőzően azonban a perben (
  20. sz. jkv.
  21. oldal) azt adta elő, hogy a véleményhez nem is azok a fényképfelvételek vannak csatolva, amelyek a tetőre vonatkoznak, a szakvéleményhez nem azok a fényképfelvételek kerültek csatolásra, amelyek ahhoz tartoznának, ők az összes fényképet odaadták a ... ügyvédnek, hogy ő mit kavart össze a fényképekkel azt, megmondani nem tudja, bár ezek a fényképek tényleg a szerelvényükről készültek, de nem ahhoz a szakvéleményhez tartoznak. A
  22. május 23-án, 13 óra 30 perckor megtartott tárgyaláson (
  23. sz. jkv.
  24. oldal) viszont az I. rendű felperes akként nyilatkozott, hogy fényképfelvétel emlékei szerint nem készült a sérülésekről a szügyi balesetet követően,. Ezért indítványozta tanúk meghallgatását. A törvényszék jelen eljárásban is meghallgatta azon tanúkat, ..., ... és ..., akik már a P.20.106/
  25. számú eljárásban is meghallatásra kerültek. ... tanú (
  26. sz. jkv.) előadta, hogy -nél pályaelemek hullottak le, 8-10 db biztosan, azok meggörbültek, megrepedtek. Arra a kérdésre, hogy az előző eljárásban ezen konkrét sérülésekről miért nem beszélt, előadta, hogy ott is ugyanezt mondta el, és -ban a rendőrségen is ugyanezt mondta el egyébként. ... tanú előadása szerint a baleset során a pódium és a pálya is megsérült, a pálya be volt görbülve. Fenntartotta a P.20.106/
  27. számú ügyben tett
  28. sz. jegyzőkönyvben foglalt tanúvallomását. Azt megmondani nem tudta, hogy a pályaelemek közül mennyi sérült meg. ... tanúvallomása szerint a 18 elemből 2 maradt fönn, az összes többi ledőlt kettétört, a vaslemez is megsérült. A törvényszék megállapítása szerint, a felperes és a tanúk nyilatkozatai, illetve a G.4875/
  29. számú ügyben felmerült adatok alapján az nem volt megállapítható, hogy konkrétan mely, illetve milyen sérülések következtek be -nél. Ez az idő múlására, illetve az ismételten bekövetkezett balesetekre tekintettel felderíthető a perben már nem volt. Hozzájárultak ehhez a felperesek, főleg az I. rendű felperes fentiekben részletezett, egymásnak ellentmondó nyilatkozatai is. Minderre tekintettel mellőzte a törvényszék az igazságügyi szakértő kirendelésére vonatkozó felperesi indítványt, mely annak megállapítására irányult, hogy mely sérülés, mely balesetnél következett be. Erre abban az esetben látott volna a törvényszék lehetőséget, amennyiben az egybehangzó felperesi előadások és tanúvallomások alapján megállapítható, hogy a pályaelemek miként, és hogyan sérültek -nél, ezen előadások és vallomások ellentmondása folytán azonban ilyen szakértői kirendelésre nem volt lehetőség. Mindezek alapján tehát a törvényszék az alperesi jogellenes magatartás és a a pályaelemek, illetve a dodgem-kocsik sérülése kapcsán bekövetkezett kár között okozati összefüggést megállapítani nem tudott. Rámutat a törvényszék arra is, hogy dodgem-kocsik vonatkozásában a felperesek kárenyhítési kötelezettségüknek sem tettek eleget, illetve arra is, hogy a pályaelemek, illetve dodgem- kocsik javításával kapcsolatos költségek, a kár összegszerűsége bizonyítást a perben nem nyertek. A perben a felperesek azt állították, hogy az ARGENTA hitel felvételére azért került sor, hogy a lakáshitelüket egy összegben törleszthessék, illetve, hogy a dodgem sérülései kijavíthatóak legyenek. Azt azonban a felperesek a perben konkrétan megjelölni nem tudták, hogy ezen részükre folyósított több mint 3.000.000,- Ft-os összegből a dodgemen, illetve a szerelvényen mik kerültek kijavításra. A szereléssel kapcsolatos első számlák csupán
  30. szeptemberében kerültek kiállításra a ... Kft. részéről. Az ezt megelőző időszakra vonatkozóan azonban a felperesek azt, hogy a szerelvényen, a pályaelemeken javítást eszközöltek volna, bizonyítani nem tudták. Ugyanakkor a felperesek a dodgemet továbbra is működtették, a perben számos adat merült fel erre vonatkozóan, így a törvényszék azt megállapítani nem tudta, hogy a kárenyhítési kötelezettségüknek bármilyen fokban eleget tettek volna a dodgem-kocsik károsodásával kapcsolatban. A felpereseknek nyilván arra kellett volna törekedniük, hogy - mivel a dodzsemet továbbra is működtették - legalább azon sérülések javításra kerüljenek, amelyek folytán, a további működtetés során újabb károk következhetnek be. A felperesek állítása szerint a házuk, és személygépjárművük elárverezésére is az alperes jogellenes magatartása miatt került sor, tekintettel arra, hogy a dodgemet üzemeltetni a balesetet követően nem tudták tekintettel arra, hogy annak összeszerelése igen hosszú időt vett igénybe, illetve a tetőrészt csak részlegesen tudták megjavítani, esztétikailag az kifogásolható volt, így úgymond „Uniós" rendezvényeken részt venni nem tudtak. Ebből kifolyólag jövedelem kiesésük keletkezett, a fennálló hitelüket törleszteni nem tudták, ez vezetett a házuk, illetve a gépkocsijuk elárverezéséhez is. A törvényszék a keresetet e vonatkozásban sem tekintette megalapozottnak. Az I. rendű felperes a per folyamán maga tett előadást arra vonatkozóan, hogy a hitelüket már
  31. nyarán sem tudták törleszteni, és ezt követően már a baleset bekövetkeztének ismeretében vettek fel újabb, az előzőnél jóval jelentősebb összegű hitelt. Az I. rendű felperes előadása szerint (
  32. sz. jkv.
  33. oldal) a 7.000.000,- Ft felvett hitel egy része az előző hitelnek a törlesztésére fordítódott, 3.249.000,- Ft került a folyószámlájukon jóváírásra. Arra nyilatkozni, hogy ebből mit javítottak meg a dodgemen, nem tudott, előadása szerint amit tudtak, javítottak, kikalapáltak, a kiskocsik kerekeit javították, és az elektronika került megjavításra, valamint a dodgem festésre került. Erre vonatkozóan azonban okiratok becsatolásra nem kerültek a felperesek részéről. Ezt megelőzően a
  34. április
  35. napján 13 óra 30 perckor megtartott tárgyaláson a I. rendű felperes akként nyilatkozott (
  36. sz. jkv.
  37. oldal), hogy 2.900.000,- Ft-ot visszatörlesztettek a 7.000.000,- Ft-ból az ERSTE Bankos hitelre, ponyvára, hálóra is fordítottak még a fennmaradó összegből, illetve élni is kellett valamiből, illetve amit tudtak maguk is megjavítottak a dodgemen. Különböző közüzemi elmaradásokat törlesztettek ebből, gázt, villanyt, hiszen azzal is el voltak maradva, nyugdíjukból azt törleszteni nem tudták. Előadta azt is, hogy a P.20.106/
  38. számú perben megítélt 10.000.000,- Ft valóban befolyt, de azt nem teljes egészében a dodzsemre fordították. Később az előadását már akként pontosította, illetve változtatta meg, hogy a 10.000.000,Ft-ból ők az ügyvédjüktől nem kaptak meg jelentős összeget. A perben rendelkezésre álló adatok alapján bizonyítást nyert az, hogy a felperesek a P.20.106/
  39. számú ügyben részükre megítélt követelésükhöz
  40. augusztus
  41. napjáig teljes egészében hozzájutottak, részükre azonnali beszedési megbízással több, mint 12.000.000,- Ft került behajtásra, az akkori jogi képviselőjük számlájára való átutalással. A felperesek ingatlanának árverezésére
  42. augusztus
  43. napján került sor, a végrehajtást kérő ekkor vette meg az ingatlant 10.115.000,- Ft-os vételáron. Ekkor tehát már rendelkezésére állt a felpereseknek olyan összeg, amivel az árverést „megakadályozhatták" volna. Az, hogy a felperesek korábbi jogi képviselője a saját számlájára érkező, az alperestől behajtott összegeket a felperesek részére nem utalta tovább, nem adta át, azzal nem számolt el, az alperes terhére nem eshet, erre a felperesek az alperessel szemben kártérítési igényt nem alapozhatnak. Azon felperesi előadásnak, hogy a dodzsemet nem tudták annyiszor és „jó" helyeken működtetni, mint korábban, ellentmond az I. rendű felperesnek a .-hez írt, fent hivatkozott levele, mely szerint a dodgem egy 7 tagú család megélhetését biztosítja. A törvényszék a fentiek alapján a felperesek lakásának, és gépkocsijának elvesztését az alperesi jogellenes magatartással okozati összefüggésben állónak megítélni nem tudta, így a felperesek keresetét e vonatkozásban is elutasította. A fenti kifejtettek alapján nem tartotta megalapozottnak a törvényszék a felperesek nem vagyoni kártérítésre vonatkozó igényét sem, hiszen a felperesek maguk sem úgy jártak el, ahogy az adott perben általában elvárható lett volna. Mindezeknek megfelelően a törvényszék a felperesek keresetét elutasította. Tekintettel arra, hogy a felperesek pervesztesek lettek, a Pp.
  44. §
(1)bekezdése alapján kötelezte őket a törvényszék az alperes részére perköltség (ügyvédi munkadíj) megfizetésére. Az ügyvédi munkadíj megállapítása a 32/
  1. (VIII.22.) IM. rendelet rendelkezésein alapul, azt a törvényszék az alperesi képviselő által a perben végzett munkához igazodóan a kimagaslóan magas pertárgyérték 3 %- ában tartotta megállapíthatónak A le nem rótt eljárási illetéket, valamint az állam által előlegezett költséget a felperesek személyes költségmentessége folytán az állam viseli a 6/
  2. (VI.26.) IM rendelet 13-
  3. §-ai alapján. Az ítélet elleni fellebbezés jogosultsága a Pp.
  4. §
(1)bekezdésén alapul. ...,
  1. november
  2. napján ... sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.