Pfv.21562/2012/8 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A bizonyítás mérlegelésére vonatkozó jogszabály megsértése akkor következhet be, ha a bíróság a tényállást a lefolytatott bizonyítás anyagától eltérően (iratellenesen) állapítja meg, illetőleg, ha a bizonyítékok egybevetése és értékelése során ésszerűtlen, logikai ellentmondást tartalmazó következtetésre jut.

1. III. Tv.
2. § Pfv.V.21.562/2012/
3. A Kúria a dr. Lékó László ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Bistey Zsuzsa ügyvéd által képviselt alperes ellen kártérítés megfizetése iránt a Pest Megyei Bíróságon 5.G.40.518/
4. szám alatt folyamatban volt, és a Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.551/2011/
5. számú ítéletével befejezett perében a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 63.000 (Hatvanháromezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperesi társaságnak 1995-től tagja az alperes, és a perben nem álló ..., aki vezető tisztségviselő is. Az alperes
6. december 31-én pénztárbizonylatot állított ki, mely szerint ... személyenként 3.520.000 forint osztalékot vettek fel a felperestől. A kiadási pénztárbizonylatban foglalt tényekkel szemben tényleges pénzmozgás nem történt, az érintettek között azonban vita alakult ki. Ezt követően az alperes a fentiekkel azonos összegben és keltezéssel „fel nem vett osztalék" megszövegezéssel egy bevételi pénztárbizonylatot állított ki ... és saját nevének megjelölése mellett. A ... részére járó osztalék után a társaság személyi jövedelemadót fizetett, majd azt
7. február 23-i bevallásában önellenőrzés keretében helyesbítette. A felperes
8. február 21én felszólította az alperest, hogy a ... és a ... házipénztárak pénzeszközeivel számoljon el, majd
9. május 21-én ... szám alatt határozatot hozott, amely szerint az alperessel szemben pert indít a jogosulatlanul felvett és el nem számolt 3.394.275 forint visszafizetése iránt. A felperes módosított kereseti kérelmében kérte az alperes kötelezését 3.520.000 forint és annak
10. január
11. napjától járó késedelmi kamata megfizetésére. Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. A bíróság jogerős ítéletével a felperes kereseti kérelmét elutasította, és kötelezte a felperest perköltség viselésére. A jogerős ítélet indokolása szerint az alperes a pénzkezeléssel kapcsolatos egyes feladatokat megbízottként látta el, így a jogviszonyra a Ptk.
12. §-ában foglalt megbízási szerződésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A szerződésszegéssel okozott kár megfizetésére irányuló kereseti kérelem tekintetében a felperes kötelezettsége volt annak a tényállításának a bizonyítása, hogy az alperes a felperes házi pénztárából a kereseti követelésben meghatározott összeget felvette, amelynek következtében a felperes vagyona ezzel azonos mértékben csökkent. A jogerős ítélet értelmében a felperes tényállításait a szolgáltatott bizonyítási eszközökkel alátámasztani nem tudta, az azonos keltezéssel kiállított ellentétes tartalmú okiratok és az ... számú taggyűlési határozat, a felperes
13. évi mérlege azt nem támasztották alá. A bíróság a bizonyítékok mérlegelése során értékelte, hogy a könyvelési feladatokat végző társaság az egymásnak ellenmondó, szóbeli utasításokra tekintettel a szerződését felmondta, és a felperes követelését közel öt év elteltével érvényesítette, tényállításait több alkalommal megváltoztatta. A jogerős ítélettel szemben a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az alperes keresete szerinti marasztalását kérte. Arra hivatkozott, hogy az alperes által kiállított kiadási bizonylat tanúsága szerint az alperes
14. december 31-én felvett a társaság házipénztárából 7.040.000 forint osztalékot anélkül, hogy erre jogosult lett volna. Az ügyvezető a jogtalan kifizetést leállította, amelyet az alperes oly módon kísérelt meg korrigálni, hogy készített egy bevételi bizonylatot, amelyen feltüntette a 7.040.000 forintot, de a házipénztárba azt nem fizette vissza. Előadta, hogy a társaság többször foglalkozott az üggyel,
15. március 31-én megtartott taggyűlésen az alperes elismerte az osztalékfelvétel tényét, azonban
16. május 30-án már kategorikusan kijelentette, hogy semmiféle pénzeszközt nem vette fel a házipénztárból. Érvelése értelmében az önkényesen felvett osztalékot
17. évre az APEH felé benyújtott adóbevallásban szerepeltette. A cégben két házipénztár működött, melyet a cégbírósághoz benyújtott mérlegek és mérlegbeszámolók is tartalmaznak. A követelés összegébe az alperes által megelőlegezett vásárlás értékét beszámították, ezért módosították a kereseti kérelmüket. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. Arra hivatkozott, hogy az osztalékfelvétel valójában nem történt meg, a vagyoni viszonyokban nem következett be változás, felperes állításait nem bizonyította. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő. Alaptalanul támadta a felperes a felülvizsgálati kérelmében a bíróság által megállapított tényállást, és az abból levont jogi következtetéseket. A jogerős ítélet tartalmazza a bíróság által a bizonyítékok okszerű mérlegelésével megállapított tényállást, azokat a körülményeket, amelyeket a bizonyítékok mérlegelésénél irányadónak vett, és a bíróság utalt azokra az okokra is, amelyek miatt a felperes állításait nem találta bizonyítottnak. A bírói gyakorlat értelmében a bizonyítás eredményének mérlegelésére vonatkozó jogszabály megsértése akkor következhet be, ha a bíróság a tényállást a lefolytatott bizonyítás anyagától eltérően (iratellenesen) állapítja meg, illetőleg, ha a bizonyítékok egybevetése és értékelése során okszerűtlen, logikai ellentmondást tartalmazó következtetésre jutott. A bíróság a lefolytatott bizonyítás eredményének mérlegelése során az említett hibáktól mentesen hozta meg döntését, jogszabálysértés nélkül jutott arra a következtetésre, hogy a felperes a kereseti kérelmében megjelölt igényét nem bizonyította. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok eltérő értékelésének, az ún. felülmérlegelésnek pedig nincs helye (BH 1999.44.). A kifejtettekre figyelemmel a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet nem sért jogszabályt, ezért azt a Pp.
18. §