Obsah (4)

Art. 109Art. 164Art. 165Art. 108

A határozat elvi tartalma: A becslési eljárásban alkalmazott pénzforgalmi mérleg módszere

adó alapjának valószínűsítéséhez alkalmazott módszer.

eljárás nyugvásának jogi természete éppen

, hogy

általa érintett idő nem számít bele

elévülés időtartamába. A késedelmi pótlékot vitató kereset jól elkülöníthető kérelmi elem, nem olvad bele a többi kereseti kérelembe. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.I.35.369/2012/7.szám A Kúria a dr. Kiss Elemér ügyvéd által képviselt felperes neve felperesnek a dr. Szemeti Adelinda jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó-és Vámhivatal Nyugat-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében a Győri Törvényszék 2012. március 22-én kelt 9.K.27.402/2010/18. sorszámú jogerős ítélete ellen a felperes részéről 19. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán,

alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta

alábbi ítéletet: A Kúria a Győri Törvényszék 9.K.27.402/2010/18. számú ítéletének a késedelmi pótlék összegére vonatkozó rendelkezését hatályon kívül helyezi, és a késedelmi pótlék összegét 12.136.057 (tizenkétmilliószázharminchatezer-ötvenhét) forintban állapítja meg, egyebekben

ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg

alperesnek 100.000 (százezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg

államnak - külön felhívásra - 2.116.400 (kétmillió-száztizenhatezer-négyszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket és 35.000 (harmincötezer) forint csatlakozó felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen

ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felperes 1977-től 1991-ig lakatos kisipari tevékenységet folytatott.

1. szeptembertől
2. júliusig segítő családtagként volt biztosított a házastársa által vezetett egyéni vállalkozásban.
3. júliustól ismét egyéni vállalkozóként, majd egyéni cégként tevékenykedett.
4. május 20-ától

egyéni cég a H. Kft-vé alakult át. Időközben 2001. november 15-ével tulajdonjogot szerzett a C. Kft-ben is.

adóhatóság 2001-től 2005-ig terjedő időre személyi jövedelemadó adónemben bevallások utólagos vizsgálatát folytatta a felperesnél és megállapította, hogy a felperes adómentes, a bevallott és bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege nincs arányban a kiadásaival. Erre figyelemmel

adózás rendjéről szóló

1. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.)
2. §

életvitel fedezetéül milyen összegű jövedelemre volt szüksége a felperesnek. Ennek eredményeképpen

első fokú adóhatóság 53.793.598 Ft adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapított meg a felperes terhére, melynek és járulékainak megfizetésére kötelezte. A 2001-es évre elévülésre tekintettel megállapítást nem tett. Kifejtette, hogy nem elfogadható a felperes hivatkozása a vizsgálati időszakot megelőzően keletkezett közel 200 millió forint összegű megtakarítására, amely állítása szerint készpénzben, bankbetétben és a vállalkozásában tagi kölcsönben volt.

adóhivatal álláspontja szerint ezt a felperes hitelt érdemlően nem tudta igazolni. A korábbi évekre vonatkozó adóbevallásai, a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság adatai alapján nem rendelkezhetett ilyen összegű megtakarítással.

alperes első fokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetében kifogásolta a tényállás tisztázatlanságát, a felajánlott bizonyítékok figyelmen kívül hagyását, megkérdőjelezte a becsléssel megállapított adókivetés jogalapját. Már a per folyamatba léte alatt

alperes egy alkalommal saját hatáskörben megváltoztatta határozatát,

adóhiány mértékét 45.918.545 Ft-ban határozta meg, és ehhez igazította a járulékokat is. számú A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 9.K.27.192/2009/5. ítéletével

alperes határozatát

első fokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és

első fokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte.

ítélet indokolásában kifejtette, hogy jelen esetben a vizsgált időszakot megelőző jelentős nagyságrendű vagyon meglétére hivatkozott a felperes

adóeljárásban. Ez

időszak 2006. szeptember 15-e előtt volt, tehát jelen ügy megítélésére még

Art-nak a

1. évi LXI. törvény
2. §

adózó hitelt érdemlő adatokkal igazolhatja, egyebekben pedig

eljárásra

e fejezetben foglalt rendelkezések

irányadók.

adóhatóság

adózó által előadott tények, adatok valóságtartalmát

adómegállapításhoz való jog elévülési idejét megelőző időszakra vonatkozóan is vizsgálhatja, ha

adózó állítása szerint vagyongyarapodásának forrása ezen időszakban keletkezett.

adóhatóság kötelezettsége arra irányul, hogy

előadott tényeket, adatokat vizsgálja, valóságtartalmát ellenőrizze. Ez után lesz abban a helyzetben, hogy a nyitó tétel összegét meghatározza, és ezáltal számszakilag is megalapozott döntést hozzon. A megismételt eljárásban

adóhivatal rögzítette, hogy a bíróság utasítására vizsgálta a felperes nyilatkozatában szereplő mintegy 200 millió forint megtakarítás igazolására bemutatott dokumentumok hitelességét,

adózó bizonyítási indítványa keretében becsatolt iratokat, korabeli könyvelések, nyilvántartások adatait, a ... Takarékszövetkezetnél elhelyezett lakossági lekötött betét, valamint a Lombard hitelfelvétel körülményeit. A megismételt eljárásban hozott első fokú határozatában megállapította, hogy a felperes a kb. 200 millió forintos megtakarítást hitelt érdemlő dokumentumokkal igazolni nem tudta, a különböző hatósági megkeresések sem támasztották alá

adózó állításait. Ennek

összegnek, mint korábbi időszakról származó megtakarításnak a létét nem fogadta el, majd részletesen levezette, hogy 41.095.506 Ft szja különbözet terheli a felperest, amely egyben adóhiánynak is minősül, melynek, valamint járulékainak megfizetésére kötelezte. A felperes fellebbezése nyomán eljárt alperes 5228032846 számú, 2010. szeptember 16-án kelt másodfokú határozatával

első fokú határozatot helybenhagyta. A jogerős másodfokú határozattal szemben a felperes ismét keresetet nyújtott be a bíróságra. Kifogásolta, hogy a másodfokú hatóság lényegében változtatás nélkül, csak más szerkesztésben hagyta helyben

első fokú határozatot, amely nem vette figyelembe a felperes fellebbezésében és észrevételeiben foglaltakat. Sem

első, sem a másodfokú határozat nem tett eleget a bírósági ítélet indokolásában szereplő követelményeknek. Ismételten részletesen kifejtette, hogy miért tartja megalapozatlannak, illetőleg jogsértőnek, hogy a vizsgálati időszakot megelőző vagyonát, jövedelmét

adóhivatal nem vette figyelembe. A keresetlevelében pontokba foglalta konkrét kérelmeit, és

Art. 109. §

alperesi határozatot. Így: a 2001-ben és

t megelőzően tagi kivét formájában keletkezett jövedelmeket ismerje el,

t a későbbi tagi betétekre és kivétekre történő felhasználása során ne számítsa be

adóalapba. Alkalmazza a becslés szabályait a ... Polgármesteri Hivatal és a ... Tourist által nem biztosított adatok miatt a KSH átiratában foglaltak alapján. Vegye figyelembe adóalap-csökkentő tényezőként a Lombard hitelhez nyújtott, 2001-ben meglévő 40 millió forintos óvadékot, valamint

előbbi pont szerinti összeg után keletkezett 18.385.617 Ft összegű kamatot. Végül csökkentse

adóalapot közokirat által igazolt 30 millió és 33 millió forint,

az összesen 63 millió forint összeggel. Amennyiben a bíróság

elsődleges kérelemnek nem adna helyt, akkor helyezze hatályon kívül

alperes határozatát és utasítsa új eljárásra. A Győri Törvényszék 9.K.27.402/2010/18. számú ítéletével

alperesi határozatot részben megváltoztatta.

első fokú bíróság a perben bizonyítást folytatott le, melynek keretében megkereste a ... Takarékszövetkezetet a Lombard hitelekkel kapcsolatban. Ennek ismeretében és ugyancsak a perben a felperes által becsatolt 1996tól 2001-ig terjedő időre vonatkozó pénztárkönyveket áttanulmányozása után

alperes

álláspontját megváltoztatta, és maga javasolta a határozatának módosítását 2001-2003 évekre úgy, hogy

összes adóhiány 32.382.878 Ft legyen, és ez képezze a bírság, illetve pótlék alapját. A bíróság ítéletében megállapította, hogy

adóhatóság a korábbi ítéletben foglaltak szerint folytatta le

új eljárást, annak eleget tett. Figyelemmel

onban arra, hogy

adóhatóság a keresettel támadott határozatában foglalt jogi álláspontját két alkalommal is megváltoztatta és a keresetben kifogásolt tagi hitelt, illetve a Lombard hitel fedezeteként szolgáló 40 millió forintot bevételként a felperes javára elismerte, a vizsgált évekre vonatkozó pénzforgalmi mérleget módosította, így a bíróság a Pp. 337. §

alperes a bíróságtól kérte a határozata megváltoztatását

alperes kérelmének eleget tett. A továbbiakban már csak a felperesnek a késedelmi pótlék kezdő időpontjára, a

1. évi elévülésre vonatkozó, valamint a
2. sorszámú előkészítő irat
3. és
4. pontjában írtakat tekintette vizsgálandó kereseti kérelemnek. E szerint a felperes kifogásolta, hogy 2002-ben további 3 millió forint tagi hitel bevételként nem került figyelembe vételre, ami megemelhette volna a forrástöbbletét és aminek áthúzódó hatása is lett volna. Továbbá ugyancsak figyelembe kellett volna venni a
5. év végén a bankszámlán lévő 13.993.530 Ft-ot, amely a következő 3 évben részletekben került felhasználásra, és mellyel a bevételi oldalt növelni kellett volna. Mindezeket figyelembe véve kiszámította a felperes, hogy 2003-2005 közötti összes adóhiány 19.649.501 Ft-ra jön ki, így a fizetési kötelezettségét kérte erre

összegre és járulékaira leszállítani. Ugyanakkor álláspontja szerint

Art. 164. §

összes fizetési kötelezettsége csupán 8.744.299 Ft. A bíróság e körben úgy foglalt állást, hogy a mérlegmódszer alkalmazásakor nincs lehetőség annak figyelembevételére, hogy a még rendelkezésre álló kivehető tagi betét összege a következő tagi betétnél felhasználható legyen. Pénzforgalmi mérlegben ez akkor jelenhet meg, ha

tényleges pénzmozgással jár. A bankszámlán lévő 13.993.530 Ft pedig

eljárás során figyelembevételre került, ennek pontos helyét rögzíti

ítélet, melynél fogva a 2003-2004. évi adóhiány nem alakulhat a felperesi számítás szerint.

elévülés kérdésében

ítélet úgy foglalt állást, hogy

t

Art. 164. §

elévülés nyugvására - ha a határozat felülvizsgálatát a bíróságtól kérték - a 164. §

alapeljárásban a másodfokú határozat 2008. április 30-án lett jogerős,

első fokú ítélet viszont

1. október 1-jén született. Ez 1 év 5 hónappal meghosszabbította a
2. évre vonatkozó (és egyébként
3. december 31-éig tartó) elévülési időt.

elévülés tehát 2011. májusban következhetett volna be, de már ezt megelőzően megszületett

új másodfokú határozat (2010 szeptemberében).

ezt követő jogszabályváltozásnak nincs visszaható hatálya. A késedelmi pótlék kezdő időpontja tekintetében viszont a bíróság osztotta a felperesi álláspontot.

Art. 165. §

adóhiány eredeti esedékességétől

ellenőrzési jegyzőkönyv keltéig, de legfeljebb 3 évre szólhat. Ha megismételt eljárás volt, akkor ez alatt

alap-jegyzőkönyv dátumát kell érteni, ami jelen esetben 2007. december 10-e. Ezért a bíróság megváltoztatta

alperesi határozatot, és ehhez számolta ki a késedelmi pótlékot. A jogerős ítélettel szemben felülvizsgálati kérelmet,

felülvizsgálati kérelmet. a felperes terjesztett elő alperes pedig csatlakozó A felperes a jogszabálysértést

Art. 108. §

on számítását, melyet már a perben is levezetett, hogy

érintett évekre

összes adóhiánya 19.649.501 Ft.

elismerten megvolt tagi betét

abból kivett, majd a Lombard hitel fedezetére tett összeg különbözetével

adóalapot csökkenteni kellett volna. Állította továbbá, hogy a vizsgált időszak előtt fennállt bankbetétje szerinti 13.993.530 Ft-ot a bevételi oldalon szerepeltetni kellett volna. Figyelmen kívül maradt a rendelkezésre álló források forgatása is.

elévülés számolását sem fogadta el a felperes, hivatkozott

Art. 164. §

elévülési időt 6 hónappal meghosszabbítja. Ugyan a felperes sem vitatta, hogy ez a szabály a folyamatban lévő ügyekben még nem volt alkalmazható, de ettől függetlenül állította, hogy

elévülés

1. május 31-én beállt 17 hónapos nyugvás után, ugyanis jelen esetben a
2. április 30-án meghozott jogerős határozat testesíti meg

adómegállapítási jogot. megállapítások törlését, megváltoztatását. Kérte ezért a 2003-ra

első fokú ítélet e vonatkozó szerinti

alperes csatlakozó felülvizsgálati kérelmében a késedelmi pótlék számítását vitatta. Álláspontja szerint

ítéleti döntés sérti

Art. 165. §

ért, mert a határozatok megsemmisítése nemcsak a döntéseket anulálta, hanem

alapeljárást is, benne a jegyzőkönyvet. Új ellenőrzést kellett lefolytatni, új jegyzőkönyvet felvenni. Csak joghatás kiváltására alkalmas irat vehető figyelembe a pótlékszámítás szempontjából, amely jelen esetben

új jegyzőkönyv. Kifejtette ugyanakkor, hogy kétséges, mely szerint ezt a kérdéskört a felperes már egyáltalán vitathatná, hiszen keresetlevele a késedelmi pótlékot nem kifogásolta. A pótlékszámításra vonatkozóan csak utóbb, 2011 októberében terjesztett elő kérelmet. A késedelmi pótlék számítása a határozat egyéb rendelkezéseitől egyértelműen elkülöníthető rendelkezés, ezért kérte

alperes, hogy a Kúria foglaljon állást abban a kérdésben, hogy

első tárgyalást követően történő előterjesztés nem sérti-e a Pp. 335/A. §-ban foglaltakat. Kérte erre nézve a törvényszék ítéletének hatályon kívül helyezését és új határozatban a késedelmi pótlékot

alperes által számítottak szerint megállapítani (12.136.057 Ft-ban), vagy a bíróságot új eljárásra kötelezni. Egyebekben pedig

első fokú jogerős ítéletet kérte hatályában fenntartani tekintettel arra, hogy a felperes felülvizsgálati kérelmében foglaltak megalapozatlanok. A Kúria megállapította, hogy a felperes felülvizsgálati kérelme nem megalapozott,

alperes csatlakozó felülvizsgálati kérelme alapos

alábbiak szerint.

Art. 108. §

adóhatóság bizonyítja, hogy a becslés alkalmazásának a feltételei fennállnak, továbbá

t, hogy a becslés alapjául szolgáló adatok, tények, körülmények, valamint a becslés során alkalmazott módszerek

adó alapját valószínűsítik."

Art. 109. §

adóhatóság megállapítása szerint

adózó vagyongyarapodásával vagy

életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban

adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege,

adóhatóság

adó alapját is becsléssel állapítja meg. Ez esetben - figyelemmel

ismert és adóztatott jövedelmekre is -

adóhatóságnak

t kell megbecsülnie, hogy a vagyongyarapodás és

életvitel fedezetéül a magánszemélynek milyen összegű jövedelemre volt szüksége."

Art. 164. §

adóhatóság határozatát a bíróság felülvizsgálja, a másodfokú adóhatósági határozat jogerőre emelkedésétől a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig, felülvizsgálati kérelem esetén a felülvizsgálati kérelem elbírálásáig

adó megállapításához való jog elévülése nyugszik." A Pp. 335/A. §

első tárgyaláson [141. §

onban a közigazgatási határozatnak a keresetlevéllel nem támadott önálló - a határozat egyéb rendelkezéseitől egyértelműen elkülöníthető - rendelkezésére csak perindításra nyitva álló határidőn belül lehet kiterjeszteni." A Kúria a fent rögzített tényállás és

idézett jogszabályok alapján megállapította, hogy

első fokú jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben foglalt okokból nem jogszabálysértő.

első fokú bíróság a felperesi felülvizsgálati kérelemben foglalt első két kérdéskör tekintetében részletes indokolását adta, hogy miért nem fogadhatók el a felperes számszaki kifogásai.

első fokú ítélet

1. oldalának
2. bekezdése részletesen levezette, hogy vagyonosodási vizsgálat keretében a források megállapításánál alkalmazott mérlegmódszer lényege miben áll, és erre való tekintettel nincs lehetőség annak figyelembevételére, hogy a még rendelkezésre álló, kivehető tagi betét összege a következő tagi betétnél felhasználható lenne. Ugyancsak

ítélet

1. oldalának
2. bekezdése részletezi a pénzforgalmi mérleg pontos helyének megjelölésével, hogy miként és hol került figyelembe vételre a 13.993.530 Ft felperes által hiányolt összeg,

az ellentétben a felperes állításával, ezek a pénzforgalmi mérlegben a bevételi oldalon rögzítésre kerültek. Mindezekre tekintettel a felperes által állított számítási mód nem elfogadható. A Kúria

első fokú bíróság e körben kifejtett álláspontját maradéktalanul osztja,

t megismételni nem kívánja. Ugyancsak nem osztotta a Kúria a felperes álláspontját

elévülés kérdéskörében, és szintén utal

első fokú ítélet 10. oldalán található levezetésre, amely minden tekintetben jogszerű. E körben csupán annyit kíván megjegyezni, hogy a felperes által is említett jogszabályváltozás jogalkotói indoka más volt, mint amit annak felperes tulajdonít. A 6 hónappal történő meghosszabbodás indoka

, hogyha

adóhatóság távoli adóévre megy vissza egy vizsgálat során, de a bíróság

ügyben új eljárást rendel el, akkor

adóhatóságnak

új eljárás lefolytatásához még reális ideje legyen,

új határozatot megalapozottan tudja meghozni. Valójában a bírósági eljárás nem számít bele

elévülésbe, ugyanis hogyha ez nem így lenne, akkor a nyugvásnak nem lenne értelme. A nyugvás jogi természete és lényege éppen

, hogy

általa érintett idő nem számít bele

elévülés időtartamába,

az akkor van értelme, hogyha utána még

eljárás folytatódni tud legalább

zal

idővel, ami

elévülés megszakadása pillanatában még

elévülés végéig hátra volt, illetőleg

új jogi szabályozás szerint további 6 hónappal. A késedelmi pótlék összege tekintetében viszont a bíróság osztotta

alperes csatlakozó felülvizsgálati kérelmében foglaltakat és megállapította, hogy e vonatkozásban a Pp. 335/A. §-a szerinti késedelem bekövetkezett. Tény, hogy e körülményre

alperes már a megelőző bírósági eljárásban is hivatkozott. A tiltott keresetváltoztatás kérdéskörében

első fokú bíróság külön nem foglalt állást, de ugyanakkor a késedelmi pótlék kérdését érdemben elbírálta (tehát nem tartotta elkésettnek). A felperes a keresetében nem hivatkozott a késedelmi pótlék jogszabálysértő megállapítására. A késedelmi pótlék számítása a határozat egyéb rendelkezéseitől egyértelműen elkülöníthető rendelkezés, ezért

első fokú bíróságnak vizsgálnia kellette volna a Pp. 335/A. §-át. A Kúria megállapította, hogy mivel a felperes

arra nyitva álló határidőben a késedelmi pótlékot nem vitatta,

t már

első tárgyalást követően joghatályosan nem vitathatta. Így a Kúria

első fokú ítéletet a késedelmi pótlék összege vonatkozásában helyezte hatályon kívül, és a késedelmi pótlék összegét

alperessel egyezően állapította meg. A késedelmi pótlék jól elkülöníthető kérelem a többi kereseti kérelemtől, nem olvad bele

okba, így a Pp. 335/A. §-a tilalma bekövetkezett. A Kúria a fentiekre való tekintettel a Pp. 275. §

első fokú jogerős ítéletnek a késedelmi pótlékra vonatkozó rendelkezését hatályon kívül helyezte, és ebben a körben új határozatot hozott, egyebekben

első fokú ítélet hatályában fenntartotta. A Kúria a perköltség összegénél figyelembe vette, hogy a felperes felülvizsgálati kérelme nem volt eredményes. Illetékalapként

első fokú ítéletben megállapított adóhiány és a felperes által leszállítani kért összeg különbözetét, valamint

ítéletben eredetileg megállapított késedelmi pótlék és a leszállított összeg különbözetét vette figyelembe, és rendelkezett a perköltségről a Pp. 78. §

Itv. 50. §