Pfv.20512/2013/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A szerződésszegésért való kártérítési felelősség megállapítására akkor kerülhet sor, ha a károsult bizonyítja kárát, a károkozó fél szerződésszegését mint jogellenes magatartást, valamint a kár és a szerződésszegés közötti okozati összefüggést, a károkozó pedig nem tudja igazolni, hogy a szerződésszerű teljesítés érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Pfv.V.20.512/2013/

1. A Kúria a dr. Sipka Péter ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Ráthonyi Rita ügyvéd által képviselt alperes ellen kártérítés megfizetése iránt a Debreceni Törvényszéken 5.P.21.224/
2. szám alatt folyamatban volt, és a Debreceni Ítélőtábla Pf.I.20.466/2012/
3. számú ítéletével befejezett perében a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Megállapítja, hogy a le nem rótt 3.500.000 (Hárommillió-ötszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes több éve kísérletezett a magyar labdarúgást népszerűsítő kiadványok nyereség reményében történő terjesztésével. A szükséges anyagi forrásokkal azonban csak korlátozottan rendelkezett, tevékenységéhez ezért támogatóként kívánta bevonni a felperest. Erre tekintettel a felek között
4. nyarán tárgyalások kezdődtek, amelyek eredményeként közöttük
5. augusztus 05-én egy „Névadó szponzor szerződés" elnevezésű megállapodás jött létre. A szerződésben a felperes vállalta, hogy 1.000.000 forint + ÁFA támogatás ellenében feltünteti az alperes termékét, márkanevét, és cégnevét a ... című kiadványban, illetve annak kísérő hirdetéseiben és promóciójában. A kiadvány
6. márciusában elkészült. Ezt követően a felperes ismét tárgyalásokat kezdeményezett az alperessel a közös tevékenység továbbfejlesztése céljából. Elképzelése szerint a kiadvány kiegészülne ajándéktárgyként kiosztható, albumba beragasztható matricákkal.
7. május 13-án a felek között „Promóciós együttműködési szerződés" megnevezésű megállapodás jött létre, amelyben a felperes vállalta a matricák gyártását az alperes részére az előzőleg megküldendő és kiválasztott grafikai minták alapján, továbbá a
8. május
9. és augusztus
10. közötti időszakban a marketingeszközökön az alperes logójának és terméknevének folyamatos megjelenítését. Az alperes ugyanakkor kötelezettséget vállalt a leszállított matricák átvételére és felhasználására (az akció ideje alatt valamennyi 2 x 2 literes tartósan alacsony bolti áron kínált ... történő ajándékba adására az akcióba bevont üzletek kasszájánál vagy vevőszolgálati pultjánál), valamint a matricák ellenértékének megfizetésére. Vállalta továbbá, hogy népszerűsíti az akciót az egyes üzletláncoknál, és megjeleníti a megállapodás tárgyát képező terméket a saját termékeinek csomagolásán. A promóciós együttműködési szerződést azonban a felek a teljesítés megkezdését megelőzően megszüntették.
11. júniusának végén a felperes ismételten tárgyalásokat kezdeményezett az alperessel annak érdekében, hogy a megvalósítandó kampány egészüljön ki a matricagyűjtő albumhoz kapcsolódó nyereményjátékkal. A tárgyalások eredményeként
12. július 15-én a felek vállalkozási szerződést kötöttek egymással, amelyben az alperes megrendelte a felperestől az általa gyártott és forgalmazott ... szénsavas üdítőital értékesítéséhez kapcsolódó „Gyűjtsd a nyerő huszast!" nyereményjáték megszervezését és lebonyolítását. A szerződésben foglaltak szerint a nyereményjáték során felhasználják a felperes szervezeti képviselőjének kizárólagos szellemi tulajdonát képező „Gyűjtőkártya, tasak és gyűjtődoboz" címen nyilvántartott ipari mintaoltalmat úgy, hogy a szerződés mellékletében felsorolt húsz magyar futballista valamelyikének képmásával ellátott matricát a nyereményszelvény mellett kiosztják a nyereményjáték idején az akcióba bevont üzletláncokban értékesítésre kerülő minden két db két literes ... üdítőitalt vásárló részére. A matricákat a felperes vállalta az általa elkészíttetett és az alperessel közösen jóváhagyott grafikai tervek alapján saját költségén legyártatni, és az alperes részére külön írásbeli megrendelés alapján leszállítani, az alperes pedig kötelezettséget vállalt a leszállított matricák átvételére és ellenértékük megfizetésére. Az első leadott megrendelés a szerződés szerint minimum 1.000.000 db matricára, azt ezt követő pótmegrendelések pedig minimum 500.000 db matricára vonatkozhatnak. A matricák egységára 6 forint/db + ÁFA, amely magában foglalja az ipari minta felhasználási díját és a játék megszervezéséért járó vállalkozói díjat is. A felperes a szerződésben kötelezettséget vállalt az akció egységes arculatának kialakítására és a kommunikációs elemek megterveztetésére is. Vállalta továbbá a hozzá beérkezett nyereményszelvények folyamatos feldolgozását, és a tárgynyereményeknek a nyertesekhez történő eljuttatását. A felek
13. augusztus 03-án a vállalkozási szerződést módosították akként, hogy az első megrendelés mennyisége 500.000 db lesz. Ennek megfelelően az alperes 500.000 db matricát rendelt meg, amelyet a felperes
14. szeptember 10-én leszállított. Az alperes a matricák ellenértékét megfizette.
15. december 01-jén az rendelt meg a felperestől. alperes további 710.000 db matricát
16. május 31-jén az alperes elállt a vállalkozási szerződéstől arra hivatkozva, hogy a felperes a szerződésben vállalt kötelezettségeit többszöri felszólítás ellenére sem teljesítette. A felperes keresetében 231.069.000 forint + ÁFA kártérítés megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Azzal érvelt, hogy az alperes megszegte a vállalkozási szerződést, ugyanis nem rendelte meg az előzetesen általa szóban megjelölt nagyobb mennyiségű matricát, nem valósította meg az akcióhoz kapcsolódó internetes kommunikációs felületet, nem biztosította a nyereményeket, a promóciót érintően nem létesített szerződéses kapcsolatot az országos élelmiszerláncokkal, a kampány ideje alatt az egyéb termékeit is akcióztatta, nem teljesítette az elvárható bolti reklámok jelenlétét és nem dolgozta ki a kiegészítő marketing megjelenéseket sem. A matricák és hordfülek további megrendelésének elmaradásából eredően az állítása szerint 38.375.000 forint + ÁFA, az alperes részére biztosított televíziós megjelenések kapcsán 142.044.000 forint + ÁFA, míg az elektronikus és a rendezvényeken történő megjelenésekkel összefüggésben 42.600.000 forint + ÁFA jövedelemtől esett el, az általa ténylegesen kifejtett tevékenység meg nem térült ellenértéke pedig 8.050.000 forint + ÁFA. Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Arra hivatkozott, hogy a vállalkozási szerződésben meghatározott kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette. Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet másodfokú bíróság pedig az elsőfokú ítéletet tekintetében helybenhagyta. elutasította, a a per főtárgya A jogerős ítélet indokolása szerint a felperes a perben nem tudta bizonyítani, hogy az alperes a ténylegesen leszállított mennyiségen felül további matrica és hordfül megrendelését vállalta, illetve, hogy a kampány és a nyereményakció lebonyolításával összefüggésben az írásbeli vállalkozási szerződésben rögzítetteken felül további kötelezettségeket vállalt. Az alperes szerződésszegése ezért nem állapítható meg, így a felperes erre hivatkozással kártérítési igényt megalapozottan nem érvényesíthet. A rendelkezésre álló adatok egyébként sem támasztják alá azt, hogy a felperes a médiában való megjelenés kapcsán jövedelemtől esett volna el, illetve, hogy emiatt az alperes a felperes rovására gazdagodott volna. A jogerős ítélet ellen - annak hatályon kívül helyezése, és elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztatása és a keresetének helyt adó döntés meghozatala, másodlagosan pedig az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása iránt - a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel. Kifejtette, hogy a bíróság a bizonyítékok téves értékelése alapján, iratellenesen állapította meg a közte és az alperes között létrejött szerződés tartalmát. A meghallgatott tanúk vallomásai és az általa csatolt okiratok alapján ugyanis a véleménye szerint megállapítható, hogy az írásbeli vállalkozási szerződésben foglaltakhoz képest a felek együttműködését szélesebb körben meghatározó komplex megállapodást kötöttek egymással, amelyben az alperes kötelezettséget vállalt jelentős számú, több millió matrica megrendelésére, a termékek országos szintű, egyidejű megjelenésének biztosítására, valamint ehhez kapcsolódóan a szükséges marketingeszközök boltokba való szállításának előkészítésére, végrehajtására és a nyeremények biztosítására is. Mindezeket az álláspontja szerint az általa az elsőfokú eljárás során becsatolt szóróanyagok, az alperes
17. február 11-én kelt levele, az alperes által a részére küldött boltlista, továbbá ..., ...és ... tanúk vallomásai, valamint az alperes által megrendelt pontgyűjtő füzetek jelentős száma és a keletkezett plakátok, szórólapok és egyéb marketing termékek tartalma is alátámasztja. Sérelmezte, hogy a bíróság - a Pp.
18. §-ába ütköző módon - megfelelő indokát sem adta annak, hogy a tényállás megállapítása során a tanúk vallomásait és az általa előterjesztett több mint ezer oldal terjedelmű okirati bizonyítékot miért hagyta figyelmen kívül. Előadta továbbá, hogy a csatolt okiratok a kára mértékét is igazolják, így e vonatkozásban - a bíróság szerinte téves tájékoztatásával ellentétben - szakértői bizonyításra nem volt szükség. Kiemelte, hogy a televíziós megjelenés lehetőségéhez közhasznú alapítványként valóban ingyenesen jutott hozzá, ez a lehetőség azonban jelentős piaci értéket képviselt, amellyel az alperes - mivel a szerződéses kötelezettségeit nem teljesítette, és így a termékei reklámozását nem ellentételezte - az ő rovására jelentős mértékben gazdagodott. Megjegyezte, hogy abban az esetben, ha az alperessel nem került volna szerződéses kapcsolatba, a médiában való megjelenés lehetőségét más gazdasági társaság részére biztosíthatta volna, és ebből eredően jelentős vagyoni előnye keletkezhetett volna. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő. A szerződés a Ptk.
19. §