A határozat elvi tartalma: I. A vagyonelkobzást mellőzni kell, ha a sikkasztással érintett dolog lefoglalással biztosított, azt a sértettnek kell visszaadni. Ez következik abból is, hogy a vagyonelkobzás célja a bűnös úton elért vagyongyarapodás elvonása, így a sértettnek kiadandó vagy visszaadandó, vagy a sértetthez már visszajutott vagyon esetén már nincs mit elvonni az elkövetőtől. Az elvonás ugyanis elsődlegesen természetben történik, és a pénzösszegben kifejezett másodlagos vagyonelkobzásra is csak akkor kerülhet sor, ha a vagyon a sértettnek nem kiadandó vagy nem visszaadandó, vagy a sértetthez vissza nem jutott. II. A törvénysértően alkalmazott vagyonelkobzást sérelmező és
- július
- napja előtt a Kúriához érkezett indítvány esetén a felülvizsgálat lefolytatandó, függetlenül attól, hogy ez a törvénysértés
- július
- napjától már különleges eljárásban orvosolható. KÚRIA Bfv.II.597/2013/7.szám A Kúria Budapesten, a
- év november nyilvános ülésen meghozta a következő hó
- napján tartott í t é l e t e t: A sikkasztás bűntette miatt folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű és a II. rendű terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Dabasi Járásbíróság 5.B.114/2013/
- számú ítéletét annyiban változtatja meg, hogy az I. rendű és a II. rendű terhelt tekintetében elrendelt vagyonelkobzást mellőzi; az ítélet egyéb rendelkezéseit nem érinti. Elrendeli az I. rendű és a II. rendű terhelt által vagyonelkobzás címén befizetett összegnek a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori törvényes kamatával együtt történő visszatérítését. Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Dabasi Járásbíróság a
- február
- napján - bíróság elé állítás keretében tartott - tárgyaláson meghozott, kihirdetett és fellebbezés hiányában aznap jogerőre emelkedett 5.B.114/2013/
- számú ítéletével az I. rendű és a II. terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett sikkasztás bűntettében [
- évi IV. törvény (a továbbiakban: korábbi Btk.)
- §
(1)bekezdés,
(4)bekezdés a) pont], s ezért az I. rendű terheltet 2 év végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre, a II. rendű terheltet 1 év - végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélte. Továbbá mindkét terhelttel szemben egyaránt 749.530 forint vagyonelkobzást rendelt el, valamint rendelkezett a lefoglalt bűnjelekről és a bűnügyi költségről. A bíróság az ítéletét a Be. 259. §-a
(1)bekezdésének megfelelően szerkesztette, az alkalmazott jogszabályok között megjelölte a korábbi Btk. 77/C. §-ának
(1)bekezdését. A bíróság jogerős ügydöntő határozata (alapítélete) ellen az I. rendű és a II. rendű terhelt közös védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be. 416. §-a
(1)bekezdésének b) pontját megjelölve a vagyonelkobzás alkalmazása miatt, megváltoztatás, a vagyonelkobzás mellőzése érdekében. Az indítvány indokai szerint a vagyonelkobzás elrendelése mindkét terhelt tekintetében törvénysértő, mert a sértett kára teljes egészében megtérült, a terhelteknek pedig nem keletkezett bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyona. A Legfőbb Ügyészség a BF.1131/
- számú átiratában a felülvizsgálati indítványt alaposnak találta, és indítványt tett az alapítélet nyilvános ülésen történő megváltoztatására, s mindkét terhelt tekintetében a vagyonelkobzás mellőzésére. A Legfőbb Ügyészség kifejtette, hogy a vagyonelkobzás alkalmazása mindkét terhelt tekintetében törvénysértő intézkedés, mert a bűncselekmény elkövetése folytán nem szereztek vagyont, a sértett kára lefoglalással és kiadással megtérült, márpedig a BKv
- számú kollégiumi vélemény I. pontja alapján nem lehet vagyonelkobzást elrendelni arra a vagyonra, amelyet a sértettnek kell kiadni vagy visszaadni, vagy amely a sértetthez már visszajutott. A Legfőbb Ügyészség jelezte, hogy a BKv
- I. pontja miatt egyébként sem lehetett volna elrendelni a teljes elkövetési értéknek megfelelő összegű vagyonelkobzást mindkét terhelttel szemben, mert ez kétszeres elvonást jelent. A Legfőbb Ügyészség megjegyezte még, hogy az elkövetés tárgya az I. rendű terheltre rábízott dolog volt, ezért a bűncselekmény minősítése részben téves: az I. rendű terhelt a tettese, a II. rendű terhelt a bűnsegédje a sikkasztásnak. A Kúria a Be.
- §-ának
(1)bekezdése alapján nyilvános ülést tartott. A védő a felülvizsgálati indítványt változatlan tartalommal fenntartva szólalt föl. A legfőbb ügyész képviselője az átiratban foglaltakat ugyancsak fenntartva, azzal megegyező indítványt tett. A felülvizsgálati indítvány alapos. A Kúria előrebocsátja, hogy a felülvizsgálati eljárás lefolytatásának nincs eljárásjogi akadálya. A Be. 416. §-a
(4)bekezdésének c) pontja kizárja a felülvizsgálatot, ha a törvénysértés különleges eljárás lefolytatásával orvosolható. Az indítványnak a Kúriához érkezése előtt a Be. 570. §-ának
(1)bekezdése szerinti különleges eljárásban orvosolható csak az volt, ha a bíróság a tárgyalás alapján hozott ügydöntő határozatában a vagyonelkobzásról (vagy az elkobzásról) egyáltalán nem rendelkezett. A 2013. július 1. napjától hatályos Be. 570. §-a
(1)bekezdésének a) pontja már akkor is különleges eljárásra utalja a jogorvoslatot, ha a bíróság rendelkezett ugyan a vagyonelkobzásról (vagy elkobzásról, vagy az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről), de nem a törvénynek megfelelően. Az indítvány 2013. május 13. napján érkezett a Kúriához, ezért a felülvizsgálat a Be. 603. §-ának
(6)bekezdése folytán a korábbi törvény szerint került lefolytatásra. A Be. 416. §
(1)bekezdése b) pontjának 3. fordulata alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a büntetőjog szabályának a megsértése miatt törvénysértő intézkedést alkalmaztak. A Kúria leszögezi, hogy a bíróság törvényt sértett, amikor az I. rendű és a II. rendű terhelttel szemben vagyonelkobzás intézkedést alkalmazott. Az irányadó tényállás szerint a sértettől eltulajdonított 1700 liter 749.530 értékű gázolaj lefoglalásra került, így a sértett kára megtérült. Az elkövetéskor és az elbíráláskor azonos tartalommal hatályban volt anyagi jogi rendelkezések alapján vagyonelkobzást kell elrendelni a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyonra, amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett [korábbi Btk. 77/B. §
(1)bekezdés a) pont], ha pedig a vagyon már nem lelhető fel, a vagyonelkobzást pénzösszegben kifejezve kell elrendelni [korábbi Btk. 77/C. §
(1)bekezdés a) pont]. Ugyanakkor - amint arra a Legfőbb Ügyészség tartalmilag helytállóan hivatkozott - a BKv.
- számú kollégiumi vélemény alapján nem lehet vagyonelkobzást elrendelni arra a vagyonra (vagyontárgyra), amelyet a sértettnek kell kiadni vagy visszaadni, vagy amely a sértetthez már visszajutott. A kollégiumi vélemény az indokolás I.
- pontjában leszögezte, hogy az ezzel ellenkező rendelkezés nem felelne meg a jogállami követelményeknek. A Kúria megjegyzi, hogy a vagyonelkobzás alkalmazhatóságának hiánya következik abból is, hogy a kollégiumi vélemény I. pontja szerint a vagyonelkobzás célja a bűnös úton elért vagyongyarapodás elvonása, így a sértettnek kiadandó vagy visszaadandó, vagy a sértetthez már visszajutott vagyon esetén már nincs mit elvonni az elkövetőtől. Az elvonás ugyanis elsődlegesen természetben történik, és a pénzösszegben kifejezett másodlagos vagyonelkobzásra is csak akkor kerülhet sor, ha a vagyon a sértettnek nem kiadandó vagy nem visszaadandó, vagy a sértetthez vissza nem jutott. A Kúria egyetért a Legfőbb Ügyészség azon jelzésével is, hogy a BKv.
- számú kollégiumi vélemény I. pontja alapján a bíróság egyébként sem rendelhetett volna el a teljes elkövetési értéknek megfelelő összegű vagyonelkobzást mindkét terhelttel szemben, mert ez a jelen ügyben kétszeres, általában pedig az elkövetők számának függvényében többszörös elvonást jelent. A BKv.
- számú kollégiumi vélemény I. pontja visszautal a BKv.
- számú kollégiumi vélemény III. pontjára is, miszerint ha a bűncselekményt többen követték el, minden egyes elkövetőnél külön-külön kell vizsgálni, hogy a vagyonelkobzás elrendelésének feltételei fennállnak-e. A Kúria abban is osztja a Legfőbb Ügyészség álláspontját, hogy a bűncselekmény minősítése részben téves. Az irányadó tényállás szerint a sértetti tulajdonú tehergépkocsi, következésképpen az abban tárolt gázolaj, az elkövetés tárgya az I. rendű terheltre rábízott dolog volt, ezért a korábbi Btk.
- §ának
(1)bekezdésében - jogtalan elsajátításról lévén szó, közelebbről
- fordulatában - meghatározott sikkasztás korábbi Btk.
- §-ának
(1)bekezdése szerinti tettese egyedül az I. rendű terhelt. Ehhez a II. rendű terhelt törvényi tényálláson kívüli magatartásával szándékos segítséget nyújtott, azaz ő a korábbi Btk. 21. §-ának
(2)bekezdése szerinti (fizikai) bűnsegéd volt. A Kúria megjegyzi, hogy az elkövetői alakzatok téves meghatározása ugyanakkor a felülvizsgálatra kihatással nem bír, hiszen az miként arra már történt utalás - az indítványhoz kötött [Be. 423. §
(4)bekezdés], s az indítvány ezen kérdést nem érintette, másfelől nézve pedig az intézkedés törvénysértő alkalmazása össze sem függött az e részében törvénysértőnek mutatkozó minősítéssel [Be. 416. §
(1)bekezdés b) pont]. Ekként a Kúria - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 423. §-ának
(5)bekezdése alapján hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak helyt adott, s az I. rendű és a II. rendű terhelt tekintetében a megtámadott határozatot a Be. 427. §
(1)bekezdése b) pontjának
- fordulata alapján megváltoztatta, és annak egyéb rendelkezéseit nem érintve, a törvénynek megfelelő határozatot tekintetében mellőzte a vagyonelkobzást. hozva mindkét terhelt A Kúria a Be.
- §-a
(1)és
(2)bekezdése alapján rendelkezett a vagyonelkobzás címén esetlegesen befizetett összegnek a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori törvényes kamatával együtt történő visszatérítéséről. A Kúria egyébként a
- június Bfv.II.597/2013/
- számú végzésével vagyonelkobzás végrehajtását.
- napján hozott felfüggesztette a Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Be.
- §-ának
(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §
(4)bekezdésének b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. §-ának
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a bíróság - a Be. 421. §-ának
(3)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
- november
- Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Feleky István s.k. előadó bíró, Dr. Kiss Sándor s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Bné