A határozat elvi tartalma: A társtettesként elkövetett állatkínzás vétségét valósítják meg azok a terheltek, akik a folyóban akkumulátorhoz kötött egyenáramú eszközzel horgásznak, és ennek során legalább egy halat kifognak. KÚRIA Bfv.I.1588/2012/5.szám A Kúria Budapesten, a
- év március hó
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő végzést: Az állatkínzás vétsége miatt a terheltek ellen folyamatban volt bűnügyben az I. rendű és a II. rendű terheltek védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Paksi Városi Bíróság 9.B.5/2012/
- számú ítéletét, valamint a Szekszárdi Törvényszék, mint másodfokú bíróság 8.Bf.125/2012/
- számú végzését az I. rendű és a II. rendű terheltek tekintetében hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Paksi Városi Bíróság
- április
- napján kihirdetett 9.B.5/2012/
- számú ítéletével az I. rendű és a II. rendű terhelt bűnösségét társtettesként elkövetett állatkínzás vétségében [Btk. 266/B. §
(2)bekezdés] állapította meg. Ezért mindkét terheltet hatvan-hatvan napi tétel, napi tételenként 2500 forint, összesen: 150.000 forint pénzbüntetésre ítélte. A bíróság a pénzbüntetés megfizetésére az I. és a II. rendű terheltnek egyaránt hat hónapi részletfizetést engedélyezett, és rendelkezett a járulékos kérdésekről. A másodfokon eljárt Szekszárdi Törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét a
- október 24-én jogerős 8.Bf.125/2012/
- számú végzésével helybenhagyta. Az ítéleti tényállás lényege szerint: Az I. rendű és a II. rendű terheltek
- augusztus 11-én a délutáni órákban , csónakjukban ülve egy akkumulátorhoz kötött egyenáramú eszközzel horgásztak, melynek során legalább egy darab szürke harcsát fogtak. A terheltek cselekményét észlelte a szolgálaton kívüli rendőr, aki csónakjukból az egyenáramú horgászeszközt a saját csónakjába átvette. A terheltek az akkumulátort a vízbe dobták, és eltávoztak a helyszínről. A terhelteknél egyéb horgászfelszerelés nem volt. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen az I. rendű és a II. rendű terheltek védője a Be.
- §
(1)bekezdés a) pontjára alapított felülvizsgálati indítványt terjesztett elő, melyben arra hivatkozott, hogy az egyenáramú eszközzel történő horgászás nem felel meg az állatkínzás törvényi tényállásában meghatározott cselekménynek, legfeljebb szabálysértésnek minősülhet. Ezért a bíróság a terheltek bűnösségét az állatkínzás vétségében a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg. Az indítványozó a jogerős határozatok megváltoztatását, és a terheltekkel szemben a büntetőeljárás megszüntetését kérte. A Legfőbb Ügyészség BF.3208/2012/1. számú írásbeli nyilatkozatában, - nem tartva alaposnak a felülvizsgálati indítványt - mindkét terheltre vonatkozóan a megtámadott határozatok hatályában fenntartását indítványozta. A Kúria a Be. 420. §-ának
(1)bekezdése és a Be. 424. §-ának
(1)bekezdése alapján nyilvános ülést tartott, amelyen a védő a felülvizsgálati indítványát fenntartotta. Vélekedése szerint az egyenárammal történő horgászás nem okoz a halakban hosszútávú élettani elváltozást nem befolyásolja, szaporodási képességüket és nem űzi el őket az adott területről. Mindemellett a Btk. 266/B. §-ában meghatározott bűncselekmény tényleges elkövetési magatartása a gerinces állat bántalmazása, vagy olyan bánásmód alkalmazása, amely maradandó egészségkárosodást vagy pusztulást okoz. A jogerős határozat tényállása ilyen megállapítást nem tartalmaz, ezért a terheltek cselekménye nem tényállásszerű. A legfőbb ügyész képviselője a nyilvános ülésen az átiratban foglaltakkal egyezően szólalt fel. A védői érvelést alaptalannak tartotta és a megtámadott határozatok hatályában fenntartását indítványozta. A Kúria a Be. 423. §
(4)bekezdésében írtakra figyelemmel a határozatokat a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján, valamint az
(5)bekezdésre figyelemmel a 416. §
(1)bekezdés c) pontjában felsorolt - feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező - esetleges eljárási szabálysértésekre tekintettel is felülvizsgálta. Ilyen, a Be. 373. §-a
(1)bekezdésének I.
- b)és
- c)pontjában, valamint II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértést nem észlelt. A felülvizsgálati indítvány részben a törvényben kizárt, részben alaptalan. A felülvizsgálati eljárásban a Be. 423. §-ának
(1)bekezdése értelmében a tényálláshoz kötöttség érvényesül, a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, e tényállás a felülvizsgálati indítványban nem támadható. A Kúria a megállapított tényálláshoz még annak esetleges megalapozatlansága esetén is kötve van, és ezért érdemben nem foglalkozhatott a felülvizsgálati indítványnak a lefolytatott bizonyítás hiányosságait kifogásoló, illetve a tényállásban nem szereplő körülményekre hivatkozó részével. A Kúria az állatkínzás vétsége anyagi jogi megítélését illetően mindenben osztotta a Legfőbb Ügyészség álláspontját. A Be. 416. §
(1)bekezdésének a) pontja szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor van helye, ha a terhelt felmentésére vagy az eljárás megszüntetésére, illetve a terhelt bűnösségének megállapítására, továbbá kényszergyógykezelésének elrendelésére a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor. A Btk. 266/B. §-ának
(1)és
(2)bekezdése külön törvényi tényállásokban, egymástól eltérő elkövetési magatartásokat rendel büntetni állatkínzásként. Az
(1)bekezdés a) pontja szerinti bűncselekmény a gerinces állat indokolatlan bántalmazásával, illetőleg a maradandó egészségkárosodásának, vagy pusztulásának okozására alkalmas bánásmóddal valósul meg, míg a
(2)bekezdés az állatkínzás speciális eseteként szabályozza, ha valaki a halászatról szóló törvény által tiltott halfogási eszközzel vagy módon halászik vagy horgászik. A halászatról és horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény (Hhtv.) 23. §-ának
(1)bekezdése értelmében tilos a hal fogásához minden olyan fogási eszköz, illetve mód alkalmazása, amely a halállományt és élőhelyét károsíthatja. A
(2)bekezdés sorolja fel a halfogás tiltott eszközeit és módjait. E felsorolásból kitűnően a törvény olyan halfogási eszközöket és módokat tilalmaz, amelyek kiemelkedően durvák, az állat életének kioltásához szükségtelenek és kegyetlen eljárások. A 24. §
(1)bekezdése kifejezetten kimondja, hogy - a
(2)bekezdésben foglalt eseteket kivéve - tilos egyenáramú eszközzel a hal fogása. Az
(1)bekezdésben foglalt tilalom alól a halászati hatóság indokolt esetben a jogosult kérelmére [
- a)és
- c)pont], illetőleg hozzájárulásával eseti engedéllyel felmentést adhat. Erre sor kerülhet: keltetőházi szaporításhoz szükséges anyahalak begyűjtése, ártéren végzett ivadékmentesítés, rendkívüli kár elhárítása miatt szükséges lehalászás, tudományos célt szolgáló vizsgálati anyag begyűjtése esetén. A felülvizsgálati eljárásban kötelezően irányadó tényállás szerint az I. rendű és a II. rendű terheltek az egyenáramú eszközzel való halfogás tilalma alól eseti engedéllyel, felmentéssel nem rendelkeztek, ilyet nem is kértek. A bűncselekmény megvalósulása szempontjából annak a körülménynek nincs jelentősége, miként annak a védői érvelésnek sem, hogy egyébként az egyenáramú halászat nem okoz hosszú távon élettani változásokat a halakban, nem befolyásolja ezek szaporodóképességét és nem űzi el őket a halászott területről. A bíróságok tehát a terheltek bűnösségét az állatkínzás vétségében a büntető anyagi jogszabályok megsértése nélkül állapították meg. A Kúria mindezekre figyelemmel a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatot a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta. A végzés elleni fellebbezést a Be. 3. §-ának
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot a Be. 416. §
(4)bekezdés b) pontja kizárja. Minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb indítvány benyújtása a Be. 416. §
(1)bekezdésének
- e)vagy
- g)pontján alapul [Be. 418. §
(3)bekezdés]. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Be. 421. §
(3)bekezdése szerint a Kúria mellőzheti. Budapest,
- március
- Dr. Csere Katalin s. k. a tanács elnöke, Dr. Vaskuti András s. k. előadó bíró, Dr. Csák Zsolt s. k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő MTné