← Magyarország

Mfv.10184/2007/4 – Kúria

MfvK.IV.10.184/2007/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága az Idősek Otthona felperesnek a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár alperes ellen egészségbiztosítási ellátás megtérítése ügyében hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a Szegedi Munkaügyi Bíróság 8.Mv.538/2006/

  1. számú jogerős ítélete ellen az alperes részéről
  2. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem elbírálása folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Szegedi Munkaügyi Bíróság 8.Mv.538/2006/
  3. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, és a felperes keresetét elutasítja. A Legfelsőbb Bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 10.000 /tízezer/ forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s V. Sz. M. biztosított
  4. február 3-án a felperesi szociális intézmény konyháján az ablakokról szedte le a függönyöket, oly módon, hogy az ablak előtt lévő munkaasztalra állt fel, majd az asztal mellett lévő, támla nélküli székre lépett, amely felborult; a biztosított a földre esett, és bal térdén zúzódást szenvedett. A baleset miatt orvosi ellátásra szorult és keresőképtelen állományba került. Az alperes
  5. június 13-i fizetési meghagyásával a felperest 618.724 Ft egészségbiztosítási ellátási költség megfizetésére kötelezte. A felperes keresetében helyezését kérte. a fizetési meghagyás A Munkaügyi Bíróság jogerős ítéletében meghagyását hatályon kívül helyezte. az hatályon alperes kívül fizetési Az ítélet indokolása szerint a munkaügyi bíróság a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló
  6. évi LXXXIII. törvény /a továbbiakban: Ebtv./
  7. § /1/ bekezdése, valamint a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának
  8. számú állásfoglalása alapján azt vizsgálta, hogy az üzemi balesetet kizárólag a munkavállaló mulasztása okozta-e, vagy abban közrehatott a felperes is. A perben tanúként hallgatta meg a sérültet, valamint a munkáltató megbízottját, az intézmény élelmezésvezetőjét. A munkaügyi bíróság álláspontja szerint az élelmezésvezető a függönyök leszedésére és az ablaktisztításra vonatkozó utasítást pontosan adta ki, a biztonságos munkavégzés feltételeit meghatározta; a sérült tudott arról, hogy a munkát a közeli raktárhelyiségben található létra használatával végezheti el, ennek ellenére saját elhatározásából a munkafolyamat gyorsítása érdekében nem használta a létrát. A munkaügyi bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a munkáltatótól nem várható el az ilyen szokványos munkafolyamat folyamatos ellenőrzése; a balesetet tehát kizárólag a balesetet szenvedett mulasztása okozta. A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és a keresetet elutasító döntés meghozatalát kérte. Hangsúlyozta, hogy a felperesi munkáltató mulasztott, amikor nem kötelezte a sérült munkavállalót a munka biztonságos elvégzéséhez szükséges létra használatára, illetve nem ellenőrizte, hogy a munkavállaló a létrát használja-e. Vitatta, hogy a takarítás a sérült mindennapi feladatai közé tartozott volna, illetve, hogy a munkáltató megbízottja meggyőződött arról, rendelkezik-e a sérült a munka biztonságos elvégzéséhez szükséges ismeretekkel. Hivatkozott arra is, hogy az ablak előtt elhelyezett asztalt a sérült egyedül nem tudta elmozdítani. Álláspontja szerint a felperes megtérítési kötelezettsége a munkavédelemről szóló
  9. évi XCIII. törvény /a továbbiakban: Mvt./
  10. § /2/ bekezdése,
  11. § /1/ bekezdése és
  12. § /7/ bekezdés a/, b/ és c/ pontja, továbbá
  13. § /1/ bekezdés b/ pontja alapján fennáll. A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte, előadva, hogy a sérült az egészséges és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel rendelkezett, annak feltételeit a felperes biztosította. A felülvizsgálati kérelem alapos. Az Ebtv.
  14. § /1/ bekezdése szerint a foglalkoztató köteles megtéríteni az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedések miatt felmerült egészségbiztosítási ellátást, ha a baleset vagy megbetegedés annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja a reá nézve kötelező munkavédelmi szabályokban foglalt kötelezettségének nem tett eleget. Az Mvt.
  15. § /2/ bekezdése értelmében a munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető, és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. Az Mvt.
  16. § /7/ bekezdés b/ pontja szerint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles a munkabiztonsági szaktevékenység, a munkaegészségügyi szaktevékenység, illetve az 57-
  17. §-okban előírtak ellátására megfelelő képesítéssel rendelkező személyt biztosítani, valamint rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket. A Legfelsőbb Bíróság kiemeli, hogy a sérült munkaköri leírásában szerepel a konyhatakarítás folyamatában való részvétel. A sérült tanúvallomásában is megerősítette, hogy ilyen tevékenységet már korábban is végzett létra használatával. A sérült részt vett a takarítás biztonsági előírásaira, létra használatára vonatkozó munkavédelmi oktatáson. Az élelmezésvezető azt is közölte a sérülttel a munka megkezdésekor, hogy használjon létrát. A fenti körülmények tekintetében munkáltatói szabályszegés nem állapítható meg. Ugyanakkor sem a munkabaleset irataiból, sem a tanúvallomásokból nem tűnik ki, hogy a felperesi munkáltató, illetve annak megbízottja tett-e bármilyen intézkedést annak ellenőrzése érdekében, hogy a sérült betartja-e a létra használatára vonatkozó utasítást; holott az Mvtv.
  18. § /7/ bekezdés b/ pontja munkáltatói kötelezettségként fogalmazza meg, hogy rendszeresen győződjön meg: vajon a munkavállaló megtartja-e a rá vonatkozó rendelkezéseket. A sérült, illetve az élelmezésvezető is egybehangzóan adta elő, hogy az élelmezésvezető akkor érkezett a helyiség ajtajához, amikor a baleset bekövetkezett. A rendelkezésre álló adatokból tehát megállapítható, hogy a munkáltató megbízottja az utasítás kiadását követően a munka megkezdésétől a baleset bekövetkezéséig a sérült munkavégzését nem ellenőrizte, illetve nem győződött meg arról, hogy a sérült a munkavégzésre vonatkozó utasítást betartja-e. Az ellenőrzés elmulasztása az Mvt.
  19. § /7/ bekezdés b/ pontja értelmében olyan kötelezettségszegés, amely a felperes Ebtv.
  20. § /1/ bekezdése szerinti megtérítési kötelezettségét megalapozza. A munkaügyi bíróság által kifejtettekkel ellentétben az ellenőrzési kötelezettség szokványos, rutinszerű munkavégzés esetében is fennáll. A fentiekre tekintettel nem állapítható meg, hogy a mulasztást kizárólag a sérült munkavállaló követte el; ezért a jogerős ítélet tévesen helyezkedett arra a jogi álláspontra, hogy a felperes megtérítési kötelezettsége alól mentesülhet. A leírtakra figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp.
  21. § /4/ bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét a Pp.
  22. § /1/ bekezdése alapján elutasította. A Legfelsőbb Bíróság a Pp.
  23. § /1/ bekezdése folytán alkalmazandó Pp.
  24. § /1/ bekezdése alapján kötelezte a pervesztes felperest az alperes elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. Budapest,
  25. január
  26. Dr. Buzinkay Zoltán sk. tanácselnök, Dr. Darák Péter sk. előadó bíró, Dr. Fekete Ildikó sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.