A határozat elvi tartalma: Az ellenőrzés az erről szóló előzetes értesítés kézbesítésétől kezdődik. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.V.35.232/2012/4.szám A Kúria a dr. Sándor Ottó Ügyvédi Iroda /fél címe 2, ügyintéző: dr. Sándor Ottó ügyvéd/ által képviselt /felperes címe/ felperesnek a Dombováriné dr. Kozák Nikolett jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adóés Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága /alperes címe/ alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Bíróság
- december
- napján kelt 4.K.32.377/2011/
- számú ítélete ellen az alperes által
- sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán eljárva tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Fővárosi Bíróság 4.K.32.377/2011/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 20.000 (azaz húszezer) forint elsőfokú és 10.000 (azaz tízezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 27.000 azaz (huszonhétezer) forint kereseti és 70.000 (azaz hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága /a továbbiakban: elsőfokú hatóság/ a
- szeptember 2-án kelt értesítésében tájékoztatta a felperest, hogy általános forgalmi adóra kiterjedő, bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés lefolytatására kerül sor nála, és felhívta a figyelmét arra, hogy az adózás rendjéről szóló
- évi XCII. törvény /a továbbiakban: Art./ szabályai értelmében az ellenőrzés megkezdésétől önellenőrzésre a vizsgálat időszak vonatkozásában nincs lehetőség. Az értesítést
- szeptember 20án K.-né K.S. K. vette át a felperes képviseletében, átvételi jogosultságának jogcímét "vezető"-ként jelölte meg, cégbélyegzőt nem használt. A felperes jogi képviselője
- szeptember 30-án telefonon tájékoztatta a vizsgálatban eljáró ellenőrt arról, hogy a felperesi képviselő az értesítésben megjelölt időpontban külföldi tartózkodása miatt nem tud megjelenni, csak hazatérését követően tud eleget tenni megjelenési kötelezettségének. Az elsőfokú hatóság a
- október
- napján kelt végzésében újból idézte a felperest -
- október 26-ára - ügyfélként, személyes megjelenésre kötelezve. A felperes jogi képviselője
- október 26-án az adóhatóságtól telefonon újabb időpont megjelölését kérte a felperesi képviselő részére. Az elsőfokú adóhatóság a
- november 8-án kelt végzéssel - ami
- november 19-én került kézbesítésre - a felperest személyes megjelenésre idézte,
- november 29-ére. Az idézéseket minden alkalommal K.-né K. S. K., mint vezető, illetve, mint alkalmazott vette át, a novemberi idézés tértivevényén a cégbélyegző lenyomata is szerepel. A felperes
- november 27-én -
- szeptember 01-től
- szeptember 30-ig terjedő időszakra - 0965 számú „Bevallás az általános forgalmi adó kötelezettségének, illetve jogosultságának összegéről" elnevezésű bevallást nyújtott be az adóhatósághoz, majd
- november 29-én megjelent az idézésre az adóhatóság hivatali helyiségében és aláírta a megbízólevelet. Az adóhatóság a
- december 27-én kelt határozatában elutasította a felperes
- szeptember 01-től
- szeptember 31-ig terjedő időszakra vonatkozó bevallását. A felperes fellebbezése alapján eljárt alperes a
- március
- napján kelt határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Érdemi döntését az Art. 49.§-ára, 93.§ /1/ bekezdésére alapítottan azzal indokolta, hogy felperes az ellenőrzésről szóló előzetes értesítés kézbesítését követően a vizsgált időszakra és adónemre vonatkozóan már nem volt jogosult önellenőrzés benyújtására. Hivatkozott arra is, hogy a postai szolgáltatások ellátásáról és minőségi követelményeiről szóló 79/2004.(IV.19.)Korm.rendelet (a továbbiakban: Pr.) 16.§ /4/ bekezdése értelmében K.-né K. S. K. egyéb jogosult átvevőnek minősül, és a
- szeptember 30-i telefonbeszélgetés adatai szerint a felperes tudott az értesítésről. A felperes keresetében az adóhatósági határozatok hatályon kívül helyezését, az elsőfokú adóhatóság új eljárásra kötelezését vagy a határozatok megváltoztatását, elutasított bevallása befogadását kérte. Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, az elsőfokú adóhatóságot új eljárásra kötelezve. Indokolása szerint a
- szeptember 2-án kelt értesítés átvételéről szóló tértivevényen cégbélyegző nem szerepel, az átvevőként feltüntetett személy a felperesnek nem vezetője és nem vezető tisztségviselője, ezért a Pr. 16.§ /4/ bekezdése szerint nem volt postai küldemény átvételére jogosult személy. Az ellenőrzés emiatt nem az értesítés kézbesítésével, hanem a megbízólevél egy példányának átadásával,
- november 29-én kezdődött meg, így a felperes
- november 26-án önellenőrzését még az ellenőrzés megkezdése előtt nyújtotta be. Az új eljárásban az adóhatóságnak figyelembe kell vennie a felperes önellenőrzését, azt a határozatában foglalt indokok alapján nem utasíthatja el. A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte hatályon kívül helyezését, a kereset elutasítását, vagy az elsőfokú bíróság utasítását új eljárásra, új határozat hozatalára. Érvelése szerint az ítélet nem felel meg az Art. 1.§ /5/ bekezdésében, 2.§ /1/ bekezdésében, 49.§ /1/ bekezdésében, 93.§ /1/ bekezdésében, a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 206.§-ában, 221.§ /1/ bekezdésében, 339.§ /1/ bekezdésében foglaltaknak. A felperes tudott az ellenőrzés megkezdéséről, az érdekkörébe tartozó kézbesítés kapcsán felmerült adminisztratív hiányosság pedig nem tekinthető az ügy érdemét érintő olyan eljárási jogszabálysértésnek, amely alapot adhatott volna a keresettel támadott határozatok hatályon kívül helyezésére. Hangsúlyozta, hogy a
- november 8-án kelt végzést szintén K.-né K. S. K. vette át
- november 19-én, és ezen a tértivevényen - a néven és aláíráson kívül - éppúgy, mint az elsőés másodfokú határozatok kézbesítését igazoló tértivevényen, cégbélyegző lenyomat is található, ezért érdemi döntése nem jogszabálysértő. A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Kifejtette, hogy az ellenőrzés megkezdéséről szóló értesítés nem minősíthető kézbesítettnek, ezt ugyanis nem az erre jogosult személy vette át. K.-né K. S. K. nem dolgozója, nem vezető tisztségviselője, nem minősül meghatalmazottnak, helyettes átvevőnek és közvetett kézbesítőnek sem a Pr. szabályai értelmében, ezért az alperes tévesen állapította meg az önellenőrzési tilalom bekövetkezését. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274.§-ának /1/ bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem alapos. A Kúria a Pp. 275.§-a alapján eljárva - a felülvizsgálati kérelem által vitatott körben, a rendelkezésére álló iratok alapján - az elsőfokú bírósággal egyezően azt állapította meg, hogy a
- szeptember 2-án kelt és
- szeptember 20-án átvett értesítéssel a felperesnél nem következett be az önellenőrzési tilalom. Ez az értesítés - a Pr. 16.§ /4/ bekezdése értelmében - nem minősíthető szabályszerűen kézbesítettnek, mivel a kézbesítésről szóló tértivevényen csak cégbélyegző használata nélküli aláírás szerepel. Az alperes azonban iratszerűen hivatkozott arra, hogy a
- november 8-án kelt végzésében ismételten tájékoztatást adott a vizsgálat alá vont időszakról és adónemről, az ellenőrzés kezdő időpontjáról és az önellenőrzési tilalom beálltáról is. Ezt végzést - a tértivevény tanúsága szerint - szintén K.-né K. S. K. vette át
- november 19-én, és ezen a tértivevényen e személy nevén, aláírásán kívül már cégbélyegző lenyomat is található, és az átvételi jogosultság jogcíme is megjelölésre került. A felperes tehát az önellenőrzés
- november 26-i benyújtását megelőzően a Pr. 16.§ /4/ bekezdésének megfelelően - értesítésre került az ellenőrzésről. Nem fogadható el az a felperesi érvelés, amely szerint a tértivevényen szereplő átvevő nem volt vezetője, dolgozója, meghatalmazottja cégének, mivel a Pr. ilyenfajta minőséget nem kíván meg. A postai küldemény átvételére a Pr. 16.§ /4/ bekezdése szerint a szervezet azon vezetője, vezető tisztségviselője jogosult, aki képviseleti jogosultságát igazolni tudja, és a szervezet vezetője mellett egyéb jogosult átvevőnek minősül a szervezet székhelyén vagy telephelyén tartózkodó olyan személy is, aki az átvétel tényét aláírásával és cégbélyegző használatával tudja igazolni. E szabály tehát feltételezi, hogy a cég bélyegzőjével rendelkező aláíró kapcsolatban áll a céggel, ami jelen ügyben is megállapítható. K.-né S. K. ebben az időben a felperesi cég mindkét tagjának ügyvezetője és egyetlen tagja volt, és e gazdasági társaságoknak
- őszén ugyanazon cím alatt volt a székhelye, mint a felperesnek, és az önellenőrzést elutasító adóhatósági határozatokat is ő vette át cégbélyegző használatával. Téves tehát az a felperesi előadás, mely szerint a tértivevényeket aláíró személy semmilyen jogviszonyban nem állt a felperesi társasággal. Megjegyzi a Kúria, hogy a postai kézbesítéssel kapcsolatos előírások betartása az adóhatóságon nem kérhető számon. A felperesnek vagy képviselőjének már az első kézbesítés alkalmával módjában állt volna jelezni a postai kézbesítésre vonatkozó szabálytalanságot, de ezt nem tette meg. Az alperes iratszerűen hivatkozott arra is felülvizsgálati kérelmében, hogy a felperes ismerte az értesítés, illetve az ezt követően kibocsátott végzések tartalmát, mivel az ezekben foglaltaknak megfelelő magatartást tanúsított. Meghatalmazott jogi képviselője ugyanis a végzésre hivatkozva megkereste az adóhatóságot és tájékoztatta a megjelenés akadályáról, e telefonos megbeszélést a jogi képviselő beadványában írásban is megerősítette
- október 26-án, október 27-én. A jogi képviselő részére adott meghatalmazás szövegéből is kitűnik, hogy a felperes tisztában volt azzal, hogy vele szemben a hatóság milyen ügyszámon és milyen tárgykörben kezdeményezett ellenőrzést. Az előzőekben ismertetettek miatt az adóhatóság alappal és joggal bízhatott abban, hogy a kézbesítés megtörtént és szabályszerű volt. A felperes a kézbesítés szabálytalanságára először a bevallását elutasító elsőfokú adóhatósági határozat elleni fellebbezésében hivatkozott, ami nem egyeztethető össze az Art. 1.§ /5/ bekezdésében, 2.§ /1/ bekezdésében foglaltakkal. Az adózó továbbá köteles jogait jóhiszeműen, rendeltetésszerűen gyakorolni és elősegíteni az adóhatóság feladatainak végrehajtását, aminek a felperes jelen ügyben nem tett eleget. A Pp. 339.§ /1/ bekezdése értelmében a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság csak az ügy érdemi eldöntésére kiható lényeges, bírósági eljárásban nem pótolható eljárási jogszabálysértés esetén helyezheti hatályon kívül a keresettel támadott határozatot. Ilyen eljárási jogszabálysértés jelen ügyben nem valósult meg. Az előzőekben részletezettek szerint a felperes az ellenőrzésről nem csupán egy értesítést kapott, hanem az önrevízió benyújtását megelőzően további olyan értesítést is átvett, amelyen szerepelt, nemcsak az átvevő aláírása, hanem a felperes cégbélyegző lenyomata is. Mindezek miatt a felperes az eljárás megindulásáról és az önellenőrzési tilalomról legkésőbb
- november 19-én - a szabályszerűen átvett végzésből - tudomást szerzett. Az ezt megelőző szabálytalan kézbesítések tehát nem hatottak ki az ügy érdemére, és nem állnak összefüggésben a felperesi bevallás elutasításával, az alperes határozata megfelel az Art. 49.§ /1/ bekezdésében, 93.§ /1/ bekezdésében foglaltaknak. A kifejtettekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275.§ /4/ bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét elutasította. Utal egyben arra, hogy korábban a Kfv.I.35.225/2012/5.,Kfv.I.35.233/2012/5., Kfv.I.35.229/2012/5., Kfv.I.35.221/2012/5., Kfv.I.35.219/2012/5.,Kfv.I.35.227/2012/5.számú ítéleteiben ugyanilyen tartalmú érdemi döntést hozott. A pervesztes felperest a Kúria a Pp. 270.§-ának /1/ bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78.§-ának /1/ bekezdése alapján kötelezte az alperes az elsőfokú és felülvizsgálati perköltsége megfizetésére. A kereseti és felülvizsgálati eljárási illetékre vonatkozó ítéleti rendelkezések az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény 43.§ /3/ bekezdésében, 39.§ /3/ bekezdés d.) pontjában, 50.§ /1/ bekezdésében és a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986.(VI.26.)IM rendelet 13.§ /2/ bekezdésében foglaltakon alapulnak. Budapest,
- május
- Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró, Dr. Kárpáti Magdolna sk. bíró