Pfv.20299/2013/7 – Kúria

(1)Pfv.V.20.299/2013/

1. A Kúria a dr. Kiss Gábor ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Durajda Pál ügyvéd által képviselt alperes ellen vételártartozás megfizetése iránt a Budaörsi Városi Bíróságon 22.G.22.423/
2. szám alatt indult és a Budapest Környéki Törvényszék 9.Gf.22.278/2012/
3. számú ítéletével befejezett perében a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperes részére 80.000 (Nyolcvanezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s Az ... Kft. mint vállalkozó a ... Zrt. megrendelővel kötött vállalkozási szerződésben a mindszenti ... felújítási, átalakítási munkáit vállalta el. Az alperes az ... Kft-vel kötött alvállalkozási szerződés szerint az áruház padlóburkolatának kialakítását vállalta 4.978.941 forint + ÁFA vállalkozói díj ellenében. Az alperes munkavégzéséhez szükséges anyagok megrendelésére oly módon került sor, hogy a megrendelő képviselője a felperest képviselő ... által bemutatott több Ultratop típusú padlóburkolat-minta közül választotta ki a számára megfelelőt. Az alperes
4. július 24-én az Ultratop padlót a ... áruház eladóterébe kiöntötte, majd július 30-án megkezdte az eladótér polírozását. Miután a megrendelő
5. július
6. napjától kezdődően több ízben jelezte a padlóval kapcsolatos kifogásait,
7. szeptember 02-án a megrendelő, a fővállalkozó, az alperes és a felperes képviselői helyszíni szemlét tartottak. A jelenlévők közösen megállapították, hogy a ténylegesen elkészült padlóburkolat sem esztétikailag, sem színében, sem szemcsézettségében nem egyezik meg a mintával. A felperes képviselőjének javaslatára az alperes még felületkezelést és javítást végzett. A megrendelő által kért színárnyalatot és szemcsézettséget azonban nem sikerült elérni, ezért miután a padló átvételét a megrendelő
8. szeptember 10-én megtagadta, az alperes kijelentette, hogy a vállalt munkát nem tudja teljesíteni, mert a felperes által leszállított anyaggal a minta szerinti felületet nem tudja előállítani. A megrendelő, a fővállalkozó és a felperes megállapodtak abban, hogy az Ultratop padló helyett egy műgyanta padló kerül kialakításra. Ezt a munkát nem az alperes végezte el. A fővállalkozó az alperes részére vállalkozói díjat fizetett meg. csupán 1.000.000 forint Az alperes a felperes által szállított áruk ellenértékét 2.874.813 forint összegben a kiállított számlák esedékességekor nem fizette meg a felperesnek. A felperes módosított keresetében összesen 2.874.813 forint és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Álláspontja az volt, hogy az Ultratop padló hibái az alperes hibás, szakszerűtlen kivitelezésének következményei. Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. A felperes hibás teljesítésére figyelemmel kifogást terjesztette elő arra hivatkozással, hogy a felperes által szolgáltatott Ultratop anyag alkalmatlan volt a minta szerinti felület előállítására, a kivitelezés szakszerűsége mellett is. Védekezése szerint a felperes hibás teljesítésével okozati összefüggésben 5.823.386 forint összegű kára keletkezett, amelyet beszámítási kifogásként érvényesített a felperesi követeléssel szemben. A bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a felperesi termék kivitelezés során történő felhasználása eredményeképpen létrehozandó padlófelület olyan lényeges tulajdonságokkal bírt az alperes, illetve megrendelője számára, hogy arra a minta utáni vételre vonatkozó Ptk. szabályokat indokolt alkalmazni. A tanúvallomások és a szakértői vélemények mérlegelésével arra a következtetésre jutott, hogy az alperesi kivitelezéssel készült padlóban túlvizezésre utaló jelek nem találhatók, ugyanakkor az alperesnek szállított anyagból az ajánlati minta szerinti megjelenésű padlóburkolat nem volt kiképezhető. A jogerős ítélet értelmében további bizonyítás lefolytatása szükségtelen, mivel a szakértők vizsgálták, hogy a használati utasításhoz képest 10-15 %-kal több víz adagolása esetén milyen felület alakul ki. A bíróság kifejtette, hogy az aljzatbeton hiányossága érdemben nem befolyásolja a felperesi hibás teljesítés megállapítását, mivel a felperes által szolgáltatott anyagból nem lehetett elkészíteni azt a felületet, amely a szerződéses tartalom szerint az általa bemutatott mintának megfelelt volna. A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és elsődlegesen a keresetének megfelelő határozat hozatalát, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására, és a mellőzött bizonyítási indítvány lefolytatásának elrendelésére utasítását kérte. A Ptk.
9. §-ának és a Pp.
10. §-ának megsértésére hivatkozott. Álláspontja szerint, miután nem kész padlóburkolat, hanem olyan termék értékesítését vállalta, amelyből szakszerű kivitelezéssel és felületkezelő anyagok felhasználásával a bemutató tablón látható felülethez hasonló padlóburkolat készíthető, nem alkalmazhatók az ügyben a minta szerinti vétel szabályai. Kifogásolta a szakértői vizsgálatok alapjául szolgáló mintavétel körülményeit, és e körben a bizonyítási kérelmének elutasítását is. Érvelése értelmében nem teljesített hibásan, a keletkezett minőségi hiba a rossz fogadószerkezet és a hibás alperesi kivitelezés eredményeként állt elő. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében elsődlegesen a felülvizsgálati kérelem Pp.
11. §

(2)bekezdése szerinti hivatalbóli elutasítását, másodlagosan a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. A 2012. évi CXVII. törvény 17. §-a szerint - többek között - a Pp. 271. §

(2)bekezdésének a

1. évi CXVII. törvény
2. §-ával módosított rendelkezéseit a hatályba lépését követő 60 nap után jogerőre emelkedett határozatok tekintetében kell alkalmazni. A
3. évi CXVII. törvény idézett Pp. rendelkezést módosító szabálya
4. szeptember
5. napján lépett hatályba (
6. évi CXVII. törvény
7. §

(3)bekezdés). A jogerős ítélet meghozatalára

1. október 16-án került sor. A felülvizsgálati kérelem pertárgyértéktől függő felülvizsgálati ellenkérelemben hivatkozott korlátozó szabálya így jelen ügyben nem érvényesül, ezért a Kúriának a felülvizsgálati kérelmet érdemben kellett vizsgálnia. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő. A Ptk.
2. §

(1)bekezdése értelmében minta szerinti a vétel, ha a megállapodás értelmében az eladó a mintának megfelelő dolgot köteles szolgáltatni. A minta a szolgáltatás tulajdonságainak, minőségének a megjelenítésére és ellenőrzésére is alkalmas egyed. A minta az adásvétel tárgyának minőségét is meghatározza, a felek a megállapodásukban azt kötik ki, hogy a szolgáltatandó dolog feleljen meg a mintának. A bírói gyakorlat minta szerinti vételnek tekinti a katalógus alapján történő értékesítést (BH 1994/207.), és a munkával elérhető eredmény minőségének referenciamunkával történő meghatározását is (BH 1991/445.). A bíróság a Pp. 206. §

(1)bekezdésének megfelelően, a felmerült bizonyítékok logikus, okszerű és helyes mérlegelésével állapította meg, hogy a peres felek között minta szerinti vételre vonatkozó jogviszony jött létre, e megállapítása a Ptk.

1. §-ának és az e körben kialakult bírói gyakorlatnak is megfelel. A minta szerinti vétel esetén fajtaazonosság mellett is lehet a teljesítés hibás. Az eladó a hibás teljesítésre vonatkozó szabályok szerint köteles helytállni akkor, ha nem a mintának megfelelő dolgot szolgáltatta. A keresetlevél F/
2. számú mellékleteként becsatolt reklamációs jegyzőkönyv egyértelműen tartalmazza, hogy a felperes által az alperesnek átadott anyagból elkészült padlóburkolat sem esztétikailag, sem színében, sem szemcsézettségében nem egyezik meg a mintával. A felperes képviseletében eljárt ... a bíróság előtti meghallgatása során szintén megerősítette, hogy a kiöntött padlóburkolat a mintának nem felelt meg. Helyesen mutatott rá a bíróság arra, hogy a megrendelő részéről a burkolat kiválasztásakor esztétikai és funkcionális szempontok is megfogalmazódtak, ugyanis egy áruház eladóterében kevésbé kényes, olyan burkolatot kívánt készíttetni, ami megjelenésében, kopásállóságában és tisztíthatóságában is megfelel a praktikusság követelményeinek. A felmerült bizonyítékok igazolják, hogy a megrendelő kifejezett elvárása volt, hogy a kivitelezési folyamat eredményeként a mintának megfelelő burkolat jöjjön létre, így a minta szerinti vétel szabályaiból kellett a peres felek közötti jogvita elbírálásánál kiindulni. A perbeli jogvitában az alperes bizonyította, hogy a felperes részéről hibás teljesítés történt, azaz a felperes által szolgáltatott anyagból nem lehetett a minta szerinti padlót előállítani, a szerződő felek akaratának megfelelő teljesítést elérni. A felperest terhelte a bizonyítási kötelezettség abban a körben, hogy az alperes terhére értékelhető okok vezettek a nem megfelelő padlóburkolat, a mintának nem megfelelő eredmény bekövetkezéséhez. Ahogyan arra helytállóan mutatott rá a bíróság, a befogadó felület alapozási hibája e kérdésben relevanciával nem bír, mert a megrendelő az alperes által elvégzett munkát kifejezetten a padló színe és szemcsézettségének hiánya miatt nem fogadta el, amely a befogadó beton minőségével semmilyen összefüggésben nem áll. A felperes nem bizonyította, hogy az alperes szakszerűtlen kivitelezésének következménye az, hogy a kiöntött padlóburkolat a mintának nem felel meg. Helytállóan foglalt állást a bíróság arról, hogy a szakértők egyértelműen kizárták a túlvizezés tényét, így e körben jogszabálysértés nélkül mellőzte további bizonyítási eljárás lefolytatását. A felülvizsgálati kérelemben írtakkal szemben a bíróság e körben indokolási kötelezettségének is megfelelően eleget tett. Helytállóan mutatott rá a bíróság arra, hogy miután az alperesnek értékesített anyagból minta nem áll rendelkezésre, egy másik anyagból való próbaöntésből és a konkrét mintának való megfelelőségről állást foglalni nem lehet. Megalapozatlanok a konkrétan elkészült és a szakértői vizsgálatok alapjául szolgáló minták vételével kapcsolatos felperesi kifogások is. Valóban nem a peres felek együttes jelenlétében történt a mintavétel, azonban nem merült fel olyan adat, ami kétségessé tenné, hogy a felperes által szolgáltatott anyagból az alperes által ténylegesen kiöntött padlóból vett minták szolgáltak a szakértői vizsgálatok alapjául. A kifejtettek értelmében a bíróság jogszabálysértés nélkül utasította el a felperes kereseti kérelmét, ezért a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
3. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Pp. 78. §

(1)bekezdése értelmében kötelezte a felperest az alperes ügyvédi munkadíjból álló felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. Budapest,

1. október
2. Dr. Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Simonné Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Farkas Attila s.k. bíró Dr. Gombos