Pf.20405/2013/4 – Szegedi Ítélőtábla

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.II.20.405/2013/

1. szám A Szegedi Ítélőtábla dr. Ürmös Ferenc ügyvéd által képviselt felperesnek - a Dr. Kicska Gabriella Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Kicska Gabriella ügyvéd) által képviselt alperes ellen szerződésszegés megállapítása és egyéb követelés érvényesítése iránt indított perében a Szegedi Törvényszék
2. március
3. napján kelt 7.P.20.137/2013/
4. számú ítélete ellen a felperes
5. sorszám alatt benyújtott fellebbezése alapján lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 500 000 (ötszázezer) Ft másodfokú perköltséget. A feljegyzett 2 500 000 (kettőmillió-ötszázezer) Ft másodfokú eljárási illetéket a felperes köteles megfizetni az állami adóhatóság külön felhívására a Magyar Államnak. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS: Az alperes (korábbi elnevezése szerint (A.) Korlátolt Felelősségű Társaság) 2007-
6. évben (település neve, utca neve) jobb oldalán mintegy 30 000 m2 alapterületen ingatlanfejlesztést kívánt megvalósítani. Ennek érdekében a területet magában foglaló ingatlanok tulajdonosaival - köztük a felperessel - adásvételi szerződést kötött. A felperes tulajdonában állt a (település neve, ingatlan címe, hrsz.-a) szám alatti autószalon, szerviz és udvar megjelölésű ingatlan. A felek
7. október
8. napján előszerződést, majd
9. március
10. napján adásvételi szerződést kötöttek. A 350 000 000 Ft vételárból az alperes 105 000 000 Ft-ot kiegyenlített, a további vételárrészletek megfizetésének a feltételeit részletesen szabályozták. Egyik ilyen feltétel volt az építési szabályzat beruházás megvalósítását biztosító módosítása. A 8.
11. pontban rögzítettek szerint az alperes a felpereshez intézett írásbeli nyilatkozatával bármikor érdekmúlás bizonyítása, indokolás és a jogkövetkezményekre történő -2figyelmeztetés nélkül elállhatott a szerződéstől, ha
12. október
13. napjáig az ingatlanok területére érvényes építési szabályzat módosítására vonatkozó közgyűlési rendelet nem kerül kihirdetésre, illetve nem lép hatályba. Arra az esetre, ha az elállásra ezen okból kerül sor, az „eredeti állapot helyreállítását" rendelték el a felek akként, hogy a felperes az első vételárrészletből 103 000 000 Ft visszafizetését vállalta a szerződés megszűnésétől számított 60 napon belül. A peres felek a 105 000 000 Ft vételárrészlet és járulékai biztosítására
14. március
15. napján közjegyzői okiratba foglaltan a perbeli ingatlanra az alperes javára jelzálogjogot alapítottak. Az alperes a
16. január
17. napján kelt levelében bejelentette a felperesnek, hogy a szerződéstől a 8.
18. pontban írtak alapján eláll, és felszólította a felperest, hogy 60 napon belül fizessen meg részére 103 000 000 Ft-ot. Az elállást tartalmazó nyilatkozatot a felperes
19. január
20. napján átvette. Az alperes az elállást közjegyzői okiratba foglaltatta, majd a közjegyző a jelzálogjogot alapító szerződést végrehajtási záradékkal látta el, amely alapján Ottroba László önálló bírósági végrehajtó előtt 177.V.1007/
21. szám alatt eljárás indult a felperessel szemben 103 000 000 Ft végrehajtására. Az alperes a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett Szervezett Állandó Választottbíróságon a többi eladóval szemben keresetet terjesztett elő az általa kiegyenlített vételár és járulékai visszafizetése iránt elállásra hivatkozással. A választottbíróság Vb/
22. számú ítéletével az egyes eladókat külön-külön meghatározott pénzösszeg és kamatai megfizetésére kötelezte. Határozatának indokolásában - egyebek mellett - az alperes elállását jogszerűtlennek minősítette, mert az alperes a szerződésben írt eljárási módot és határidőket nem tartotta be. Az alperes által a választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránt indított perben a Szegedi Törvényszék 7.P.21.003/2012/
23. számú ítéletével a keresetet elutasította. A felperes keresetében kérte annak a megállapítását, hogy az alperes részéről történt szerződésszegés, ezért az alperes jogszerűtlenül állt el a szerződéstől, ebből következően ő (a felperes) nem köteles a vételárelőleg címén átvett 103 000 000 Ft visszafizetésére. Kérte a végrehajtási eljárás felfüggesztését. Kérte továbbá, hogy kötelezze a bíróság az alperest 72 823 018 Ft kártérítés megfizetésére. Állítása szerint az alperes megszegte az adásvételi szerződésben vállalt kötelezettségét, mivel az első vételárrész kifizetése után további teljesítés a részéről nem történt, holott a teljes vételárat
24. október 31-ig meg kellett volna fizetni. Álláspontja szerint az alperes nem a szerződésben megjelölt határidőben állt el a szerződéstől, hanem csak a
25. január 4-én kézbesített levelében, azt követően, hogy ő 2009-ben bejelentette kárigényét a szerződés meghiúsulása kapcsán. Állította, a szerződés az alperesnek felróható okból lehetetlenült, mert
26. év decemberében maga az alperes kérte az önkormányzattól az építési szabályzatot érintő rendeletmódosítás napirendről történő levételét. A kártérítés iránti keresete indokaként arra hivatkozott, hogy a tulajdonában álló autószalont, illetve annak tevékenységét bővíteni kívánta, a kivitelezéshez szükséges tervek és engedélyek a rendelkezésére álltak. Előadta, a (V.) Kft. műszaki vizsgaállomást működtetett volna a -3- Pf.II.20.405/2013/
27. szám kibővített autószalonban, amellyel 166 832 400 Ft árbevételt érhetett volna el, amelyből a költségek, járulékok, osztalék, adóterhek levonása után elmaradt haszonként jelentkezik a keresetben megjelölt összeg. Kiemelte, az alperes elállása ténylegesen a szerződés 8.
28. pontjában írt okból történt, nevezetesen amiatt, hogy a közúthoz való csatlakozáshoz kapcsolódó költségek meghaladták a 200 000 000 Ft-ot. Az alperes azért nem erre a szerződési pontra hivatkozott, mert ez esetben a vételárrész visszafizetésére nem lenne köteles. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Állította, hogy jogszerűen állt el a szerződéstől. Az önkormányzati rendelet módosításának
29. október
30. napjáig kellett volna megtörténnie, ez azonban nem következett be, ezért a szerződés szerint bármikor érdekmúlás bizonyítása nélkül elállhatott a szerződéstől. Miután az önkormányzati rendelet módosítására a szerződésben megjelölt határidőig nem került sor, nincs annak jelentősége, hogy utóbb a kérelmét visszavonta. Utalt arra, a választottbírósági ítélet hatálya a jelen felekre nem terjed ki, mert abban az eljárásban a felperes félként nem vett részt. Vitatta a felperes kárigényének jogalapját és összegszerűségét, hivatkozott továbbá arra, hogy a felperes megszegte a kárenyhítési kötelezettségét. Kérte a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem elutasítását is. Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét és a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmét - ez utóbbit érdemi vizsgálat nélkül - elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 1 270 000 Ft perköltséget, továbbá az államnak 1 500 000 Ft eljárási illetéket. A megállapításra irányuló kereseti kérelem kapcsán vizsgálta, hogy annak a Pp.
31. §ában írt eljárási feltételei fennállnak-e. Rámutatott, a felperes nyilvánvaló érdeke és célja az, hogy a végrehajtási záradékkal megindított végrehajtási eljárás megszűnjön. Mindaddig, amíg lehetősége és jogosultsága van a Vht-ben szabályozott okból nem peres eljárásban a végrehajtás megszüntetését, vagy a végrehajtási záradék törlését kérni, illetve a Pp.
32. §-ában meghatározott okból végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti pert indítani, addig a megállapítás iránti kereset előterjesztése jogvédelme érdekében nem szükséges. A végrehajtás megszüntetési perben előterjesztett kereset elbírálása körében a döntés meghozatalához szükséges tényállás és jogi álláspont kialakítása az adott ügyben eljáró bíróság feladata, ehhez más bíróság előzetes megállapító ítéletére nincs szükség. Mindebből következően a felperes a végrehajtástól való szabadulása érdekében végrehajtás megszüntetése iránti pert kezdeményezhet. Így a jelen perben nincs jogvédte érdeke a megállapítási kereset előterjesztéséhez. A kártérítési igény kapcsán rámutatott, a felperes által érvényesíteni kívánt kárigény a (V.) Kft. kára, miután pedig a jogi személyiségű gazdasági társaság és annak tulajdonosa nem azonos személyek, a felperes a gazdasági társaság kárát saját nevében nem érvényesítheti, a magyar jog a perbizomány intézményét nem ismeri, ezért perbeli legitimáció hiányában érdemben nem vizsgálta a kártérítés iránti követelést. Az ítélet ellen benyújtott fellebbezésében a felperes elsődlegesen annak hatályon kívül -4helyezését és az elsőfokú bíróságnak a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítását, másodlagosan az alperes keresetnek megfelelő összegben történő marasztalását kérte. Fenntartotta és megismételte az alperesi elállás jogszerűtlenségével kapcsolatos elsőfokú eljárásbeli álláspontját, hangsúlyozva, a bizonyítékok alátámasztják, hogy az alperes gazdasági okokra hivatkozással függesztette fel a beruházást, és valójában elállása a szerződés 8.
33. pontján alapul. Ennek igazolására fellebbezéséhez okirati bizonyítékokat csatolt. Álláspontja szerint erre tekintettel az alperes nem volt jogosult vele szemben végrehajtási eljárást kezdeményezni. Előadta, a végrehajtás felfüggesztési kérelem mellett a végrehajtás megszüntetése iránti kérelmet azért kellett előterjesztenie, mert a kereset előterjesztésekor folyamatban lévő végrehajtási eljárásban a jelzálogszerződés alapján nem csupán a szerződés tárgya, hanem a teljes magánvagyona is lefoglalásra került. Tekintettel arra, hogy a végrehajtási záradékot kiállító közjegyző azt korrigálta, a végrehajtó a magánvagyonát feloldotta a végrehajtás alól, így a végrehajtás megszüntetése iránti kérelem szükségtelenné vált, ezért attól elállt. Támadta továbbá az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást, mert álláspontja szerint az a felek személyét illetően félreérhetően került megfogalmazásra. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság csupán a szerződés egyes kiragadott pontjait értékelte, a jogvita eldöntése szempontjából azonban a szerződés egész tartalmának vizsgálata szükséges. A kártérítési igény kapcsán a kereshetőségi jog hiányával kapcsolatos ítéleti állásponttal szemben hangsúlyozta, a per tárgya nem a társaság által kötött szerződés, illetve annak megtámadása. Az adásvételi szerződés alperes általi megszegése következtében őt magát jelentős vagyoni hátrány érte. A beruházás megvalósulása esetén ugyanis a magánvagyona jelentősen növekedett volna a kft-ben meglévő üzletrészének értékén keresztül. Másrészt a gazdasági társaság a beruházás megvalósulásával nagyobb bevételre tehetett volna szert és nagyobb jövedelmet (osztalékot) fizethetett volna a részére. A másodfokú tárgyaláson előadta, hogy a Fővárosi Törvényszék a 45.Pkfv.634.397/2013/
34. számú határozatával a közjegyző végzését megváltoztatva, a végrehajtási záradékot törölte. Az alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. Érvelése szerint az elsőfokú bíróság jogszerűen utasította el mindkét kereseti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül. Álláspontja szerint azonban a kereset érdemben is megalapozatlan. Részletesen kifejtette ezzel kapcsolatos érveit. A fellebbezés nem alapos. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság döntésével és annak kifejtett indokaival is mindenben egyetért, ezért ítéletét a Pp.
35. §