← Magyarország

B.267/2011/22 – Balassagyarmati Törvényszék

A Balassagyarmati Törvényszék, mint elsőfokú bíróság Balassagyarmaton, a 2012.év április hó 18.,

  1. június hó 21., és
  2. július hó 10.napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő ítéletet: A
  3. június hó 3.napjától bűnügyi őrizetben,
  4. június hó 6.napjától előzetes letartóztatásban lévő ... vádlott b ű n ö s : testi sértés bűntettének (Btk. 170.§ /6/ bekezdése) kísérletében. Ezért a bíróság, mint többszörös visszaesőt 5 (öt) év 6 (hat) hónap fegyházra és a közügyek gyakorlásától 6 év eltiltásra ítéli. A bíróság a kiszabott szabadságvesztésbe a vádlott által
  5. június hó
  6. napjától a mai napig előzetes fogvatartásban töltött időt beszámítja. Az eljárás során lefoglalt és a Balassagyarmati Törvényszék Gazdasági Hivatalánál Bj. 203/
  7. tételszám alatti I. Bűnjeljegyzéken szereplő 1.sorszámú … póló lefoglalását megszünteti és megsemmisítését rendeli el. A II. Bűnjeljegyzéken szereplő 1.sorszámú késtok lefoglalását megszünteti és kiadni rendeli ... vádlottnak. A III. Bűnjeljegyzéken szereplő 1.,2., 3.sorszámú, kék színű, vérrel szennyezett ing, vérrel szennyezett papír zsebkendő és biológiai nyom lefoglalását megszünteti és megsemmisítésüket rendeli el. A vádlott köteles az eljárás során felmerült 178.359.- (százhetvennyolcezer-háromszázötvenkilenc) forint bűnügyi költséget a Balassagyarmati Törvényszék Gazdasági Hivatalának felhívására az államnak megfizetni. Indokolás: A Nógrád Megyei Főügyészség B. 1418/2011/11.BTÖ.szám alatt emelt vádat ... vádlott ellen a Btk. 170.§ /6/ bekezdésébe ütköző életveszélyt okozó testi sértés bűntettének a Btk. 16.§-a szerinti kísérlete miatt. A Balassagyarmati Törvényszék a tárgyaláson megvizsgált bizonyítékok alapján a következő tényállást állapította meg: ... vádlott az általános iskola 8 osztályát végezte el, szakképzettséggel, munkahellyel nem rendelkezik. Jelen ügyben előzetes fogvatartását tölti. Előzetes fogvatartásba kerülése előtt egy vállalkozónál dolgozott rendszertelenül, havi jövedelméről nyilatkozni nem tudott. Nős családi állapotú, három kiskorú gyermeke van. Vagyonát képezi egy …án található lakás 1/2 tulajdoni hányada. Büntetve volt: 1./ A Balassagyarmati Városi Bíróság B. 719/2005/25.számú ítéletével - mely a Nógrád Megyei Bíróság Bf. 86/2006/7.számú határozatával
  8. szeptember hó 4.napján emelkedett jogerőre - a
  9. áprilisában elkövetett 2 rendbeli lopás bűntette, 3 rendbeli lopás vétsége, lopás vétségének kísérlete miatt, mint többszörös visszaesőt 1 év 10 hónap börtönre, és a közügyek gyakorlásától 2 év eltiltásra ítélte. 2./ A Salgótarjáni Városi Bíróság
  10. november 19-én jogerős 6.B. 357/2008/3.számú ítéletével a
  11. december 5-én elkövetett lopás vétsége miatt 1 év börtönre és a közügyek gyakorlásától 3 év eltiltásra ítélte. 3./ A Balassagyarmati Városi Bíróság
  12. június 30.napján jogerős 12.B. 525/2008/12.számú ítéletével a
  13. július 8-án elkövetett 2 rendbeli lopás vétsége, a
  14. július 8-án elkövetett lopás vétsége, a
  15. július 8-án elkövetett lopás vétsége miatt, mint többszörös visszaesőt 1 év 4 hónap börtönre és a közügyek gyakorlásától 2 év eltiltásra ítélte. 4./ A Balassagyarmati Városi Bíróság
  16. augusztus 24-én jogerős 12.Bk. 399/2009/4.számú összbüntetési ítéletével a
  17. és 3.pontban írt alapítéleteket összbüntetésbe foglalta és az összbüntetés tartamát 1 év 8 hónap börtönben állapította meg. A vádlott fenti büntetéséből
  18. május hó 14-én szabadult. 5./ A Balassagyarmati Városi Bíróság B. 483/1990/7.számú ítéletével - mely a Nógrád Megyei Bíróság Bf. 8/1991/3.számú határozatával
  19. január hó 30.napján emelkedett jogerőre - az
  20. január 12-én társtettesként elkövetett garázdaság bűntette miatt, mint többszörös visszaesőt 1 év 4 hónap börtönre és a közügyek gyakorlásától 2 év eltiltásra ítélte. 6./ A Balassagyarmati Városi Bíróság
  21. november hó 18-án jogerős B. 931/1992/6.számú ítéletével az
  22. május hó 23-án elkövetett testi sértés bűntette és 2 rendbeli testi sértés bűntettének kísérlete miatt, mint többszörös visszaesőt 2 év fegyházra és a közügyek gyakorlásától 2 év eltiltásra ítélte. 7./ A Balassagyarmati Városi Bíróság B. 1172/1992/2.számú összbüntetési ítéletével - mely a Nógrád Megyei Bíróság Bf. 32/1993/2.számú határozatával
  23. március 10-én emelkedett jogerőre - az
  24. és 6.pontban írt alapítéleteket összbüntetésbe foglalta és az összbüntetés tartamát 3 év 2 hónap 5 nap fegyházbüntetésben állapította meg. 8./ A Nógrád Megyei Bíróság
  25. január 2-án jogerős B. 27/1996/6.számú ítéletével az 1996.március 23-án elkövetett testi sértés bűntette miatt, mint többszörös visszaesőt 1 év 8 hónap börtönre, a közügyek gyakorlásától 3 év eltiltásra ítélte. 9./ A Nógrád Megyei Bíróság
  26. augusztus 25-én jogerős B. 196/1997/2.számú összbüntetési ítéletével a
  27. és 8.pont alatt írt alapítéleteket összbüntetésbe foglalta és az összbüntetés tartamát 4 év 5 hónap 15 nap fegyházban állapította meg. 10./ A Salgótarjáni Városi Bíróság
  28. január 26-án jogerős B. 426/1995/28.számú ítéletével az
  29. január 20-án 6 rendbeli társtettesként elkövetett lopás vétsége, 2 rendbeli lopás vétségének kísérlete, 6 rendbeli társtettesként elkövetett okirattal visszaélés vétsége miatt, mint többszörös visszaesőt 11 hónap börtönre ítélte, melynek végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. A felfüggesztett szabadságvesztés később elrendelésre került. 11./ A Salgótarjáni Városi Bíróság B. 591/1999/5.számú ítéletével - mely a Nógrád Megyei Bíróság Bf. 82/2000/4.számú határozatával
  30. május 10-én emelkedett jogerőre - az
  31. április 28-án elkövetett garázdaság vétsége miatt, mint többszörös visszaesőt 5 hónap börtönre és a közügyek gyakorlásától 2 év eltiltásra ítélte. 12./ A Balassagyarmati Városi Bíróság
  32. április hó 1.napján jogerős B. 272/2003/2.számú ítéletével a
  33. július 1-én elkövetett testi sértés bűntettének kísérlete, testi sértés vétsége, lopás vétsége miatt, mint többszörös visszaesőt 1 év 6 hónap börtönre, és a közügyek gyakorlásától 1 év eltiltásra ítélte. 13./ A Balassagyarmati Városi Bíróság
  34. január 29-én jogerős 3.Fk. 84/2009/11.számú ítéletével a
  35. szeptember 9-én elkövetett garázdaság bűntette miatt, mint többszörös visszaesőt 30 nap közérdekű munkára ítélte. ... vádlott sem a cselekmény, sem a vizsgálat idején nem szenvedett elmebetegségben, gyengeelméjűségben, tudatzavarban, szellemi leépülésben. A vádlottnál a rendszeres alkohol fogyasztás eredményeként kialakult személyiségzavar található, mely elsődlegesen az indulati élet szélsőséges megnyilvánulásaiban (agresszió, önagresszió) mutatkozik meg. Ezen személyiségzavar a cselekmény idején is megvolt, azonban jelen cselekmény vonatkozásában sem korlátozó, sem kizáró mértékkel nem bír. ... vádlott a cselekmény elkövetésekor ittas állapotban volt. Az általa elmondott alkoholfogyasztást figyelembe véve súlyos fokú alkoholos befolyásoltság állapotában volt. Az alkohol nála szokványos ittassághoz vezetett, kóros részegségre, vagy annak abortív formájára utaló adat nincs. ... vádlott tisztában volt tettei következményeivel. A vádlott önmagában nem szenved olyan elmeállapotban, amelyből eredően hasonló cselekmény ismételt elkövetése lenne várható. Olyan betegség, illetve kóros elmeállapot nála nem található, ami képtelenné tette, vagy korlátozta volna cselekménye társadalomra veszélyes következményeinek a felismerésében, illetőleg e felismerésnek megfelelő magatartás tanúsításában. ... vádlott
  36. június
  37. napján 16 óra körül elment …án a … szám alatt található … Sörözőbe. A vádlott megérkezésekor már ittas állapotban volt, ami rajta megmutatkozott. Ittas állapotából következően a szórakozóhelyen tartózkodókkal, valamint a pultossal is kötekedni kezdett. Azért, hogy ...cel ne alakuljon ki konfliktus az italboltban szórakozók az italbolt elé kimentek, s ott fogyasztották italaikat, valamint cigarettáztak, beszélgettek. Az italboltban tartózkodott ekkor … helyi lakos is, aki ... érkezését követően szintén kiment az italboltból, de oda további ital vásárlása céljából visszatért. Ekkor az italboltban ... vádlotton kívül csak a kiszolgáló, … tartózkodott. A kiszolgálást követően ...sértett indult volna az italbolt elé, amikor ... hozzálépett és kötekedve odaszólt neki, hogy „ki vagy Te”. A kijelentést követően ugyanakkor jobb kezével orrba ütötte a sértettet. A sértett az ütés következtében nem esett el, kifelé menet visszaütött és a vádlottat szintén az orrtájékon eltalálta. Az ütés következtében ... vádlott az ajtó közelében a földre került. Időközben a sértett ismét a kocsma elé távozott, s ekkor ott tartózkodott már ... vádlott is. Amikor a sértett a kocsma előtti részre kiért a vádlott a nadrágja derekából egy legalább 20 cm pengehosszúságú tőrszerű kést vett elő. ... késsel a kezében a sértett felé olyan kijelentést intézett, hogy „játsszuk le, megszurkállak, mindjárt megöllek”. A sértett a vádlott kötözködésére annyit válaszolt, hogy tegye le a kést és úgy játsszák le. Ekkor a vádlott és a sértett egymással szemben, kb. 2 méter távolságban álltak. ... vádlott a kést nem tette el a kezéből, hanem azt maga előtt tartva a sértett felé hadonászott. ...megpróbálta a kést a sértett kezéből kiütni, azonban ez nem sikerült, mert ebben a pillanatban a vádlott felülről lefelé irányba, egy húzó-vágó mozdulatot intézett a sértett feje irányába és a vágás a sértettet a bal oldalán érte és az arcán is sérülést okozott. A sértett arca erősen vérezni kezdett, mely vérzést a helyszínen megpróbálták elállítani, majd később …t a mentők a …i kórházba szállították. ... vádlott bántalmazása következtében ... az arc bal oldalán nagy kiterjedésű, összesen kb. 20-22 cm hosszú, a halántéktól az állkapocsszárig terjedő felületes és mélyebb szakaszokkal rendelkező „Z” alakú metszett sérülést szenvedett el. A fenti sérülés gyógytartama 8 napon belüli. Az arc irányába történő csapó mozdulat adott esetben 8 napon túl gyógyuló szemsérülést, az arc érző, vagy mozgató idegeinek átmetszését is eredményezhette volna. Mind a szemsérülés, mind az idegsérülés járhatott volna maradandó fogyatékossággal is. Ha az erőteljes, csapó mozdulat a nyak területét éri, egy ott létrejött sérülés járhatott volna adott esetben a nyak oldalsó részén futó nagy nyaki értörzsek sérüléseivel is, ami életveszélyes sérülésnek felelt volna meg. A jelenleginél súlyosabb sérülés elmaradása a véletlennek köszönhető. Az elszenvedett sérülés és a bántalmazás között közvetlen okozati összefüggés áll fenn. A törvényszék a bizonyítási eljárás során kihallgatta ... vádlottat, ... sértettet, …, …, …, …, …, …, …, …, …, … tanúkat, a tárgyalás anyagává tette …, …, …. a 2.számú tanú nyomozás során tett vallomását, a tárgyaláson meghallgatta Dr. Berecz András igazságügyi orvos-, és Dr. Béla Árpád igazságügyi elmeorvos szakértő és ismertette a nyomozás során keletkezett iratokat. ... vádlott a tárgyaláson büntetőjogi felelősségét részben elismerte. A nyomozás során tett első vallomásában (nyomozati iratok 221-227.oldala) elismerte a cselekmény elkövetését, de vallomásában igazán nem tudta felidézni a történteket. Elmondta, hogy a nap folyamán megivott 2-3 féldeci vodkát és 2-3 üveg sört. Ezt követően kerékpárral … községbe ment, ahol a … kocsmában további 4-5 féldeci vodkát és 4 sört ivott. Hazaérkezte után elment …ván az … Sörözőbe, de arra nem emlékezett, hogy ott kért-e még italt, illetőleg ivott-e. Emlékezete szerint … sértettel veszekedtek, vitatkoztak, de konkrétumra nem emlékezett. Annyi emlékképe volt, hogy a sértett arcát megvágta a nála lévő késsel, majd elment onnan, hogy a késsel mi lett, azt nem tudta megmondani. A késsel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy kb. 9-10 cm pengehosszúságú konyhai kés volt nála egy bőrtokban. Következő nyomozás során tett vallomásában (nyomozati iratok 228-229.oldala) már részletesebb vallomást tett. Vallomása szerint, amikor az italboltba bement, ott tartózkodott ... sértett is. A vádlott kért magának italt, és nem tudja, hogy kivel, de valakivel viccelt. Erre ... odaszólt neki és „börtöntölteléknek” nevezte. Erre a vádlott azt válaszolta, hogy ki vagy te, hogy így rám szólsz, beszólsz nekem. Ekkor a sértett indulatosan felé indult, a vádlott megijedt tőle, felemelte a kezét, és ütött felé, hogy megijessze. Ezt követően a sértett több alkalommal megütötte, belé is rúgott. Az ütés következtében a vádlott a földre esett, majd felkelt és kiment a kocsma elé, ott leült. Amikor a sértett is kijött a kocsmából vitatkozni kezdtek, és a vádlott attól félt, hogy a sértett ismét megveri, ezért elővett egy nála lévő kést. Elmondása szerint a kés azért volna nála, mert útközben almát és körtét evett. Jobb zsebéből elővette a kést, de a sértett jött felé, mondta, hogy tegye el a kést és úgy játsszák le. A kést nem tette le, erre a sértett próbálta kicsavarni azt a kezéből. A kést jobb kezében tartotta, behajlított könyökkel a fej magasságában. Ahogy ki akarta csavarni a kést a kezéből, de nem bírta, és ahogy csavarta a kezét egy mozdulattal a kezét megrántotta, és úgy sérült meg a sértett. A vádlott elmondta, hogy nem volt szándéka, hogy a sértett megsérüljön, de amikor megsérült, akkor onnan eltávozott, a kést pedig a kocsma előtt eldobta. Azt elismerte, hogy a kezében kés volt, és a késtől származott a sértett sérülése. Azt tagadta, hogy olyan kijelentéseket tett volna, hogy „megszurkállak”, „megöllek”. Az alkohol fogyasztásával kapcsolatban elmondta, hogy mintegy 5 üveg sört és 4-5 féldeci pálinkát ivott. A tárgyaláson a nyomozás során tett második vallomását tartotta fenn, illetőleg annak megfelelő vallomást tett. Tagadta, hogy a sértett felé a nála lévő késsel csapó mozdulatot tett volna. ...sértettet a nyomozó hatóság a vádbeli napon hallgatta ki. A nyomozás során tett vallomásában (nyomozati iratok 96-103.oldal) elmondta, hogy azon a napon dolgozott, majd délután elment az ... Sörözőbe valamit meginni. Egy sört ivott, beszélgetett. Kb. 10 perc után megérkezett ... is, aki már ittas állapotban volt. Kötözködni kezdett a pultos hölggyel. Ahogy ez megtörtént a bent lévő személyek kimentek a kocsma elé cigarettázni, majd követte őket a sértett is. Bent a vádlott, illetőleg a pultosnő maradt. Egy kis idő után a sértett visszament a kocsmába, mire a vádlott kötözködően odaszólt, hogy kicsoda ő. Erre nem válaszolt, a pultos kiszolgálta, majd elindult újra a kocsma udvara felé. Ekkor a vádlott újra megszólította, majd jobb öklével orrba vágta. Ezt követően a sértett is visszaütött a vádlottnak, ugyanúgy ököllel az orra irányába. Ettől az ütéstől a vádlott elesett és leült a kocsmaajtó mellé a lépcsőre, majd felállt, kiment a kocsmából és elővett egy kést, ami kb. 25 cm pengehosszúságú lehetett. Eközben azt mondta a sértettnek, hogy „játsszuk le, megszurkállak, mindjárt megöllek”. A sértett azt válaszolta, hogy tegye le a kést és úgy játsszák le. Az ott lévők figyelmeztették, hogy ne menjen a vádlotthoz, mert meg fogja szúrni. A vádlott hadonászott a késsel, a sértett közelebb lépett, megpróbálta a kést kiütni a kezéből, de az nem sikerült, mert a vádlott „húzott egyet a késsel az arcom irányába, amit meg is vágott”. Ekkor nagy riadalom támadt, az ott lévők elsősegélyben részesítették, majd értesítették a mentőket. Az italfogyasztásával kapcsolatban elmondta, hogy a nap folyamán 3 sört és egy rumot ivott meg, de nem volt ittas. Azt, hogy milyen erővel szúra meg őt a vádlott nem tudta megítélni, a szúrás fentről, lefelé a feje irányába történt. Folytatólagos nyomozás során tett kihallgatása során elmondta, hogy a vádlott végig nagyon agresszíven viselkedett, azt mondta, hogy „aki közelembe lép, azt megölöm, vagy elvágom a torkát”. Amikor a vádlott a késsel hadonászott nem látott más megoldást, minthogy a kést megpróbálja kiütni a kezéből. Ekkor közelebb lépett a vádlotthoz, azonban ő megszúrta egy fentről lefelé irányuló, húzó mozdulattal. A tárgyaláson fenntartva nyomozás során tett vallomását annyiban pontosította, hogy a vádlott kétszer vágta meg a nyakát, amikor a kést a vádlott elővette 3-4 méterre voltak egymástól, majd mikor a késsel hadonászni kezdett 2-3 méter volt közöttük, a sértett rászólt a vádlottra, hogy tegye le a kést, de erre nem volt hajlandó, ekkor próbálta kiütni a kezéből, de ez nem sikerült. Amikor nyúlt felé ekkor vágta meg a késsel, egyszer húzott, de két vágást ejtett az arcán. A sértett tagadta, hogy a sörözőben ő ütötte volna először meg a vádlottat, illetőleg, hogy megrugdosta volna, valamint börtöntölteléknek nevezte volna. Azt is tagadta a sértett, hogy ő próbálta volna kicsavarni a kést a vádlott kezéből. Egyáltalán nem ért hozzá a vádlotthoz. … tanú, aki a nyomozás során kérte nevének, illetőleg adatainak zártan kezelését, a tárgyaláson erre már nem tartott igényt. A nyomozás során tett vallomása (nyomozati iratok 144-149.oldal) szerint az …va, … szám alatti ... Sörözőt üzemeltette a vádbeli időszakban. Délután több vendége is volt, majd 16 óra körül bement a kocsmába ..., becenevén „…”. A vádlottat régebb óta ismeri, és amikor bement a sörözőbe felszólította őt, hogy bontson neki egy sört, agresszívan mondta, hogy mozogjon. Közben a sörözőben lévő személyt inzultálta, majd inkább a vendégek kimentek a kocsma elé. Ezt követően a vádlott …ba kötött bele, majd pedig a tanúba. A tanú nem akarta kiszolgálni a vádlottat, majd a vádlott felé indult, ekkor jött oda a sértett, megfogta a vádlott karját, hogy hagyja békén. Ekkor a vádlott meglökte a sértettet, majd a sértett lökte meg a vádlottat. Ezt követően a vádlott kiment a sörözőből, a söröző előtt többen tartózkodtak. A tanú a pultnál állt, de onnan ki lehet látni az udvarra. Azt látta, hogy a vádlott, amint kiment a sörözőből egyből egy kést vett elő. A késsel elkezdett a sértett felé hadonászni, majd alulról felfelé a sértett irányába több szúrást tett a levegőben. Kb. 3 méter távol voltak egymástól. Többször mondta a vádlott, hogy „leszurkállak”, majd azt látta, hogy a vádlott jobb kezével egyet „hasított” és a sértett hirtelen megfogta az arcát, ebből tudta, hogy megszúrta őt. A sértett a szúrás pillanatában csak állt, nem csinált semmit. A szúrást követően a vádlott eltávozott a helyszínről. A tárgyaláson tett vallomása szerint kb. 2 lépés távolságra volt egymástól a sértett és a vádlott, amikor a vádlott egy felülről lefelé irányuló mozdulattal vágta meg a sértett arcát. … nyomozati vallomása (nyomozati iratok 123-
  38. oldal) szerint a vádbeli napon a sörözőben szórakozott. Ott tartózkodott többek között ... is. Kért két sört, egyet magának, egyet a sértettnek, azonban a vádlott az egyik sört elvette tőlük. Nem akart veszekedni, ezért inkább a kocsma elé mentek. Később a sértett visszament a kocsmába, majd azt látta, hogy a kocsma előtt a vádlott és a sértett egymással szemben áll és kiabálnak egymásnak. A vádlott kezében egy kb. 30 cm-es kés volt, s azt mondta, hogy „megöllek, mindenkit megölök, aki elém kerül”. A kést hol bedugta a nadrágszíjába, hol elővette. Amikor nála volt a kés, akkor hadonászott a levegőben. Egyszer csak azt látta, hogy a vádlott a sértett felé csapott a késsel, és megvágta, talán a bal arcát. Ezt követően a vádlott elfutott onnan. A tárgyaláson tett vallomása szerint a vágás úgy történt, hogy a vádlott és a sértett egymással szemben állt, elég közel egymáshoz és a kés így érte el a sértettet. A vádlott a késsel egy felülről lefelé irányuló „húzást” végzett. A távolság pont annyi volt közöttük, hogy a vádlott a késsel elérte a sértett arcát. A tanú kijelentette olyat nem látott, hogy a sértett próbálta a vádlott kezéből kicsavarni a kést. … tanú a nyomozás során tett vallomásában (nyomozati iratok 127-130.oldal) elmondta, hogy a sörözőben tartózkodott, mikor egyszer csak előkerült a vádlott teljesen részegen. A sértettel már a kocsmában szóváltásba keveredtek, de a tanú nem tudta, hogy ennek mi volt az oka. Azt észlelte, hogy a vádlott kiesett a kocsmaajtón, majd utána a sértett is kijött. Az udvaron a sértett egy vadásztőrszerű kést vett elő, majd elkezdett vele hadonászni. A sértett felé hadonászott, majd egy hirtelen mozdulattal felé csapott, melynek során ... megsérült. Ezt követően a vádlott elmenekült. A tárgyaláson kijelentette, hogy olyan nem volt, hogy a sértett próbálta volna kicsavarni a vádlott kezéből a kést. … tanú a nyomozás során elmondta (nyomozati iratok 133-
  39. oldala), hogy a vádbeli napon a sörözőben egyszer csak megjelent ... ittas állapotban. Kezet fogott a sörözőben tartózkodókkal, majd a tanúba belekötött. Ezt követően elhagyták a sörözőt. Annyit látott még, hogy a sértett próbálta kituszkolni a sörözőből a vádlottat, erre a vádlott megütötte a sértettet. Ezt követően emlékezete szerint a sértett két kézzel mellbe ütötte a vádlottat, aki kiesett a kocsmaajtón. Amikor felállt a földről egy vadásztőrt vett elő, majd azt mondta, hogy mindenkit leszurkál. Ekkor próbálták csitítani, de a vádlott, aki jobb kezében fogta a kést elkezdett szurkálni a sértett felé. A sértett erre nem reagált, de ekkor a vádlott a sértett fején „ejtett egy vágást”, ami rögtön vérezni kezdett. A vádlott egy pillanatra megállt, majd elszaladt … irányába. A tárgyaláson fenntartotta nyomozás során tett vallomását. … tanú a nyomozás során tett vallomása szerint (nyomozati iratok 141-143.oldala) elmondta, hogy a kocsma előtt cigizett, amikor a sértett azt mondta a vádlottnak, hogy mi bajod, ezt többször megismételte. Egyszer csak a vádlott a kezében lévő késsel a sértett feje felé vágott és rögtön elkezdett ömleni a vér. Ezt követően a vádlott eltávozott. A tanút a bíróság a tárgyaláson is kihallgatta, ekkor arra hivatkozott, hogy ittas állapotban volt, mikor a rendőrségi kihallgatása történt. A hamis tanúzásra történt többszöri figyelmeztetés ellenére többféle vallomást is tett. Volt amikor kérdésre azt válaszolta, hogy fenntartja nyomozás során tett vallomását, volt amikor azt mondta, hogy ő azt nem látta, hogy a vádlott a kezében lévő késsel a sértett felé vágott volna. Kérdések feltevése után többször hallgatott, így a tárgyaláson tett vallomása nem volt értékelhető. … tanú nyomozás során tett vallomása szerint (nyomozati iratok 154-
  40. oldala) magának a cselekmények nem volt szemtanúja, azonban az előzményekről be tudott számolni. A sörözőben ott tartózkodott a vádlott, aki részeg volt és egyből a tanúba kötött. Ki akarta őt hívni a kocsmából, hogy „játsszák le”. Jobb kezével, a nagyujjával elkezdte szurkálni a jobb oldalát, közben azt mondta, hogy ezt késsel is játszhatjuk. Kb. 10 percet volt a kocsmában, többen próbálták csitítani a vádlottat. Kést nem látott ekkor nála. Végül is, hogy elkerülje a bonyodalmakat haza távozott. A tárgyaláson fenntartotta nyomozás során tett vallomását. … tanú vallomása (nyomozati iratok 161-163.oldala) szerint a vádlott mindig hordott magánál kést. Kb. egy héttel a vádbeli cselekmény előtt ő élezte meg a vádlott kb. 5 darab kését és bárdját. A bíróság az ügyész indítványára a tárgyalás anyagává tette …, …, … és a 2.számú tanú vallomását. … tanú nyomozati vallomása szerint amikor a vádlott bejött a kocsmába erősen ittas volt és több vendéget inzultált, hangoskodott. Többen kimentek, többek között a vádlott és a sértett is, és azt hallotta kintről, hogy „vigyázz, megszúrta”. Amikor kiment annyit látott, hogy a sértettnek vérzik a feje és többen törölgették. Azt, hogy hogyan szerezte a sértett a sérülését nem tudta, a vádlottnál ő kést nem látott. … tanú vallomása szerint rövid ideig tartózkodott a sörözőben, azt vette észre, hogy a vádlott egy fiatal személlyel kötekedik. A mozdulataiból ítélve igen agresszív volt. Amikor hazafelé indult azt látta, hogy a kocsma előtti területen tiszta vér minden, ... arca pedig nagyon vérzik. Annyit látott még, hogy ... irányába gyalogol, de ekkor sem látott nála semmit. … tanú vallomása szerint amikor az épületből kilépett annyit látott, hogy ... feje nagyon vérzik, ... pedig … irányába gyalogol. Kést nem látott nála, a többiek elmondták, hogy a vádlottnál kés volt, és ő vágta meg a sértett fejét. A 2.számú tanú a nyomozás során elmondta, hogy …ben, a kocsmában tartózkodott, mikor egyik délután megjelent a vádlott, akinek csak a becenevét tudja és azt, hogy …án lakik és nem sokkal korábban szabadult. A kocsmában ki lett szolgálva, egy-két sört ivott meg, de már ekkor részeg volt. Ekkor már kötözködött, azt kérdezte az egyik ott lévő személytől, hogy mit lesi őt, mit akar, ki ő. Azt mondta ennek az embernek, akibe belekötött, hogy megszúrja. Végül is kiment a kocsmából és kerékpárral … irányába indult. Dr. Béla Árpád igazságügyi elmeorvos szakértő a vádlott vizsgálatát követően az alábbi véleményt alkotta: ... sem a cselekmény, sem a vizsgálat idején nem szenvedett elmebetegségben, gyengeelméjűségben, tudatzavarban, szellemi leépülésben. A vádlottnál a rendszeres alkohol fogyasztás eredményeként kialakult személyiségzavar található, mely elsődlegesen az indulati élet szélsőséges megnyilvánulásaiban (agresszió, önagresszió) mutatkozik meg. Ezen személyiségzavar a cselekmény idején is megvolt, azonban jelen cselekmény vonatkozásában sem korlátozó, sem kizáró mértékkel nem bír. ... vádlott a cselekmény elkövetésekor ittas állapotban volt. Az általa elmondott alkoholfogyasztást figyelembe véve súlyos fokú alkoholos befolyásoltság állapotában lehetett. Az alkohol nála szokványos ittassághoz vezetett, kóros részegségre, vagy annak abortív formájára utaló adat nincs. Nevezett alkoholistának véleményezendő ... tisztában volt tetteinek büntetőjogi következményeivel. A vádlott önmagában nem szenved olyan elmeállapotba, amiből eredően hasonló cselekmény ismételt elkövetése lenne várható. ... a cselekménykor ittas állapotban volt, ennek megfelelően az emlékezete meglehetősen összegző jellegű, illetőleg hiányos. Olyan betegséget, vagy kóros elmeállapotot az elmeszakértő nem talált, ami képtelenné tette, vagy korlátozta volna cselekménye társadalomra veszélyes következményeinek felismerésében, illetőleg a felismerésnek megfelelő magatartás tanúsításában. A szakértő a tárgyaláson azzal egészítette ki véleményét, hogy a rendszeres alkohol fogyasztás miatt a vádlott személyisége olyan irányba változott, hogy az indulati reakciókra hajlamosabb, tűrőképessége, koncentrációs készsége csökken, ez általában az alkoholizmussal együtt járó változás. Ez azonban nem olyan súlyú, hogy a betegség szintjét elérje, épp ezért mindez nem korlátozta a vádlottat. Dr. Berecz András igazságügyi orvosszakértő a sértett sérüléseivel kapcsolatban a következő véleményt adta: ... sértett az arc bal oldalán nagy kiterjedésű, összesen kb. 20-22 cm hosszú, a halántéktájtól az állkapocsszárig terjedő felületes, és mélyebb szakaszokkal rendelkező „Z” alakú metszett sérülést szenvedett. A sérülést elsődlegesen ellátták, összevarrták. Érzészavart a vizsgálat során nem észleltek, csonttörésre utaló fizikális eltérés nem volt. A fenti sérülés gyógytartama további szövődménymentes gyógyulás esetén 8 napon belüli. A sértett sérülése létrejöhetett az előzményi adatoknak megfelelően, a tanúk által elmondott módon, késsel történő metszéssel. A tanúk szerint a gyanúsított „csapott”, „vágott” a késsel a sértett arca felé és azt el is találta, egy hosszú lefolyású, helyenként mélyebb sérülést okozva. Az arc irányába történő ugyanilyen csapó mozdulat adott esetben 8 napon túl gyógyuló szemsérülést, az arc érző, vagy mozgató idegeinek átmetszését is eredményezhette volna. Mind a szemsérülés, mind az idegsérülés járhatott volna maradandó fogyatékossággal is. Ha az erőteljes csapó mozdulat a közeli nyak területét éri el, egy ott létrejött sérülés járhatott volna adott esetben a nyak oldalsó részén futó nagy nyaki értörzsek sérülésével is, ami életveszélyes sérülésnek felelt volna meg. A jelenleginél súlyosabb sérülés elmaradása a véletlennek köszönhető. A tárgyaláson a szakértő elmondta, hogy ez a bizonyos „Z” alakú metszés létrejöhetett a sértett által elmondottaknak megfelelően, mely szerint nem egyszeri, hanem többszöri metszés volt, illetőleg a vádlott által elmondottaknak megfelelően, hogy dulakodás közben szenvedte el ezt a sérülését. A bíróság a bizonyítékokat értékelve elvetette a vádlott védekezését. A vádlottat először a vádbeli napot követő,
  41. június 3-án hallgatta ki a nyomozó hatóság, amikor a cselekmény elkövetését beismerte, de érdemi vallomást nem tudott tenni. Az ital fogyasztásával kapcsolatban nyilatkozott, illetőleg, hogy valamilyen vitába keveredett a sértettel, és hogy az arcát megvágta egy késsel. Következő vallomásában, mely
  42. szeptember 14-én volt, már egy kerek történetet adott elő, mely szerint a sértett volt az, aki rátámadt a sörözőben, majd több esetben meg is rúgta. Kint a söröző előtt szintén támadólag lépett fel, ezért vette elő a kést, hogy további bántalmazását megakadályozza. A kést csak a kezében tartotta, hogy távol tartsa a sértettet, aki azonban megragadta a kezét, ekkor próbálta a kést kicsavarni, és így szenvedte el a sérülését. Tagadta, hogy ő bárkit megszúrással fenyegetett volna, illetőleg, hogy ő vágott volna a késsel a sértett irányába. A kihallgatott tanúk vallomása több ponton nem áll teljes összhangban egymással az események lefolyásával kapcsolatban. Azt a sörözőben tartózkodó összes vendég kijelentette, hogy a vádlott volt az, aki oda ittas állapotban érkezett, majd az ott lévőkbe belekötött. …, …, … részletesen elmondták a nyomozás során, hogy hogyan inzultálta őket a vádlott, hogyan viselkedett, miket mondott nekik. Ezen tanúk vallomása is a sértetti vallomást támasztja alá. Arra nézve, hogy mi történt a vádlott és a sértett között a sörözőben, némiképpen ellentmondásosak a vallomások. A sértett szerint először a vádlott őt megütötte, majd ő visszaütött. A sértettnek ezen vallomását támasztja alá … vallomása is, mely szerint nem a sértett, hanem a vádlott volt az, aki az első ütést mérte a sértettre. A tanú szerint ezt követően lökte meg a sértett a vádlottat, aki a kocsmaajtón kiesett. Azt, hogy a vádlott lépett fel támadólag már a sörözőn belül alátámasztja a kiszolgáló vallomása is, hogy amikor vele vitatkozott a vádlott próbálta rajta a sértett segíteni, és akkor a vádlott volt az, aki ellökte a sértettet. Ezt követően történt a tanú vallomása szerint, hogy a sértett nekilökte a vádlottat az ajtófélfának, mielőtt távoztak volna a sörözőből. Abban nem egységesek ezen vallomások, hogy a sértett, illetőleg a vádlott részéről ütés volt, vagy lökés, de abban teljesen egybehangzóak a vallomások, hogy nem a sértett kezdeményezte mindezt, hanem a vádlott. A vádlott vallomása szerint őt, miután megütött a sértett, földre került és többször is megrúgta. Ezt szintén cáfolja a tanúk vallomása, hiszen ilyen körülményekről egyikük sem számolt be. Amikor őrizetbe vették a vádlottat orvosi vizsgálatára is sor került, amikor semmilyen sérülést nem talált rajta a vizsgálatot végző orvos. A sörözővel történtekkel kapcsolatban tehát a bíróság a tanúk vallomása alapján állapította meg azt, hogy a vádlott ittas állapotban érkezett, kötözködött a vendégekkel, a kiszolgálóval, majd mikor ezt próbálta megakadályozni a sértett, akkor a vádlott volt az, aki őt megütötte és ezt követően ütött vissza a sértett. A söröző előtt történtekkel kapcsolatban szintén a tanúk vallomása cáfolja a vádlotti előadást. A vádlott e körben arról számolt be, hogy a sértett lépett fel támadólag, ezért vette elő a kést, hogy a további bántalmazását megakadályozza. Egyetlen egy tanú sem látott olyat, hogy a sértett próbálta volna kicsavarni a vádlott kezéből a kést, és így szerezte a sérülését. Mindnyájan arról számoltak be, hogy a vádlott lépett fel támadólag, egy jobb kezében fogott késsel szurkált a sértett felé, azonban ekkor nagyobb távolság volt közöttük, ám egyszer csak azt észlelték, hogy a vádlott megszúrta a sértettet. Tehát a tanúk vallomása alapján nem történhetett meg úgy a sérülés, ahogy azt a vádlott előadta. A sértetti vallomás szerint ”megpróbáltam a kést kiverni a kezéből, de ez nem sikerült, eközben a … húzott egyet a késsel az arcom irányába, meg is vágott”. … vallomása szerint „eközben … kicsit elfordult …tól, de akkor az felé csapott a késsel és megvágta őt”, … vallomása szerint „a … felé hadonászott, és ekkor egy hirtelen mozdulattal a … felé csapott a késsel, melynek során a … megsérült”, … tanú „a … (a sértett) ekkor megfordult valamelyik irányba, talán a kocsma felé, ő már nem akart tovább foglalkozni a …val, de ekkor a … a … fején - ha jól emlékszem bal oldalt, a halánték környékén - ejtett egy vágást, amitől rögtön vérezni kezdett”. … tanú nyomozati vallomása szerint „… egy kezében lévő késsel rögtön a … feje felé vágott”. … tanú „aztán már csak azt láttam, hogy jobb kezével egyet hasított, és a … hirtelen megfogta az arcát, és ebből tudtam, hogy megszúrta őt”. Tehát ezen tanúk vallomása teljes egészében cáfolja, hogy a sértett próbálta volna kicsavarni a vádlott kezéből a kést, hiszen bizonyos távolság volt közöttük, és akkor vágta meg a vádlott a sértett arcát. A többi tanú is arról számolt be, akik mindennek nem voltak közvetlen szemtanúi, csak hallomás alapján, amely lényegében arról szólt, hogy a vádlott megszúrta a sértettet. Tehát e körben is, mármint a söröző előtt történtekkel kapcsolatban is a kihallgatott tanúk a sértetti vallomást támasztják alá, nem pedig azt, amit a vádlott elmondott. A sértett és az ő vallomását alátámasztó tanúk nyilatkozata alapján állapította meg azt a bíróság, hogy ... egy ún. húzó-vágó mozdulatot intézett a sértett feje irányába, amellyel a sértett bal oldalát elérte és az arcát megvágta. A kés méretét szintén cáfolják a tanúk vallomásai. A vádlott egy kis pengehosszúságú késről beszélt, de a tanúk mindnyájan egy legalább 20 cm, de többen ettől hosszabb pengehosszúságú késről nyilatkoztak, amely a vádlottnál volt. E vallomások alapján állapította meg a bíróság, hogy a ...nél lévő kés legalább 20 cm pengehosszúságú volt. Az igazságügyi orvosszakértő a sértett sérüléseinek keletkezésével kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy az keletkezhetett a sértetti vallomás, illetőleg a vádlotti vallomás alapján is. Az igazságügyi szakértői vélemény szerint a sérülést többszöri, tehát kétszeri metszés kellett, hogy okozza. A sértett a nyomozás során nem tett arról említést, hogy őt kétszeri erőbehatás érte volna, de a nyomozás során ez irányú kérdést nem is intéztek felé. A tárgyaláson már első kihallgatása során is azt mondta, hogy ... vádlott nem egy, hanem két vágással okozta a sérülését. Erről a tanúk sem tettek említést, de egy ilyen cselekmény olyan hirtelen lejátszódik, hogy nem feltétlenül kellett mindezt a tanúknak észlelniük. A bíróság a fent írt bizonyítékok alapján azt kizárta, hogy a sértett sérülése a vádlott által elmondottak szerint történhetett, így tehát a sértetti vallomást fogadta el, mely szerint 2 alkalommal „húzta” meg a kést a vádlott a sértett arcán és így szerezte az ún. „Z” alakú, metszett sérülést. Összegezve tehát a tanúk vallomásával alátámasztott sértetti vallomást fogadta el a bíróság a tényállás alapjául, mind a sörözőben történtekkel, mind pedig a söröző előtt történtekkel kapcsolatban. ... vádlott egyfajta jogos védelmi helyzetről nyilatkozott, bár erről szó szerint nem tett említést. Elmondása szerint a sértett lépett fel támadólag, ő a kést csak azért vette elő, hogy védekezzen. Ezt az előadást teljes mértékben cáfolja mind a sértett, mind pedig a tanúk vallomása. A tanúk vallomásából megállapítható, hogy már a sörözőben igen agresszívan viselkedett a vádlott, mindenkibe belekötött, támadólag lépett fel ... sértett ellen is. A tanúk elmondták, hogy már akkor elővette a kést a söröző előtt, amikor még ... a sörözőben volt. A tanúk vallomásából az is megállapítható, hogy mikor ... a söröző elé kiért, akkor a vádlott volt az, aki támadólag lépett fel, egy késsel hadonászva fenyegette a sértettet. A sértett egyáltalán nem támadólag lépett fel a vádlottal szemben, miközben a vádlott a kést a jobb kezében tartotta és azzal hadonászott. A sértett nem bántalmazni akarta a vádlottat, hanem megakadályozni azt, hogy a késsel őt, vagy bárki mást megszúrjon, azonban ezt megakadályoznia nem sikerült, mert a támadólag fellépő vádlott őt az arcán a késsel megvágta. Miután ... volt az, aki támadólag lépett fel, és a nála lévő eszköz kizárja azt, hogy ő jogos védelmi helyzetben lett volna. A bűncselekmény jogi minősítésével kapcsolatban a bíróság a következőket állapította meg, figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság 15.számú irányelvére is: Az igazságügyi orvos szakértői vélemény alapján az állapítható meg, hogy végül is ... a bántalmazás következtében 8 napon belüli sérülést szenvedett. Az is megállapítható, hogy a sértett, illetőleg a tanúk által leírt mozdulattal, amint ... ... arca felé csapott, vágott a késsel, adott esetben 8 napon túl gyógyuló szemsérülést, az arc érző, vagy mozgató idegeinek átmetszését is eredményezhette volna. Amennyiben ez a csapó mozdulat a közeli nyak területét éri járhatott volna életveszélyes sérüléssel is, aminek elmaradása kizárólag a véletlennek köszönhető. Az életveszélyt okozó testi sértés megállapításához szükséges, hogy a szándékos testi sértést megvalósító magatartás indítsa el azt az okfolyamatot, amely közvetlen, vagy közvetett módon életveszélyes sérüléshez vezet. Jelen esetben életveszélyes sérülés nem keletkezett, de annak elmaradása kizárólag a véletlennek köszönhető. Az életveszélyt okozó testi sértés kísérletének a megállapítására akkor van mód, ha az eszköz jellegéből, az elkövetés módjából, a véghezvitel körülményeiből, a célba vett testrész helyéből és az elkövetésnél szerepet játszó egyéb körülményekből egyértelműen és aggálytalanul az állapítható meg, hogy az elkövető az élet kioltására irányuló szándék nélkül ugyan, de testi sértésre irányuló, határozott szándékkal intézett a sértett testi épsége, vagy egészsége ellen támadást. Ennek folytán tudata átfogta az életveszélyes sérülés bekövetkezésének reális lehetőségét, és abba legalábbis belenyugodva cselekedett. Ugyanakkor azonban rajta kívül álló ok hatása folytán az eredmény nem következett be. A vádlott egy legalább 20 cm élhosszúságú késsel, egy hirtelen csapó, vágó, felülről lefelé irányuló mozdulattal ejtett sérülést a sértetten. Annak ellenére, hogy a vádlott többször is megölésről nyilatkozott, az elkövetés módjából, a véghezvitel körülményeiből nem vonható le az a következtetés, hogy neki emberélet kioltására irányuló szándéka lett volna. Ő maga is nyilatkozott, hogy ez esetben szúró mozdulattal támad más személyre. A bíróság álláspontja szerint ő testi sértésre irányuló szándékkal csapott a késsel ... felé. Ha ölési szándék vezette volna, akkor cselekményét nem ily módon hajtja végre, hanem szúró, döfő mozdulattal. Ugyanakkor ... vádlott tudatának át kellett fognia azt, hogy a sértett testi épsége ellen intézett támadás életveszélyes sérülést is okozhatott volna. A vádlott a sértett olyan testrésze irányába intézett késsel támadást, ahol tudvalévő életfontosságú szervek vannak. A nyak oldalsó részén nyaki értörzsek haladnak, amelynek sérülése életveszélyt is eredményezhetett volna. A vádlott a bíróság álláspontja szerint eshetőleges szándékkal cselekedett, látnia kellett, hogy magatartása életveszélyes sérülést is eredményezhet, ennek lehetőségébe azonban belenyugodott. Ugyanakkor csak szerencsén múlott, hogy a késsel nem a sértett nyakát, hanem az arcát vágta meg, tehát az eredmény rajta kívül álló ok hatása folytán nem következett be. Ugyanakkor megállapítható, hogy az elszenvedett sérülés és a bántalmazás között közvetlen okozati összefüggés áll fenn. A bíróság tehát azt állapította meg fenti bizonyítékok alapján, hogy ... vádlott elkövette a Btk. 170.§ /6/ bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő életveszélyt okozó testi sértés bűntettének a Btk. 16.§-a szerinti kísérletét. A bíróság a büntetés kiszabása során enyhítő körülményként értékelte, hogy a vádlott részbeni büntetőjogi felelősségét elismerte, azt, hogy három kiskorú gyermeke van, azt, hogy a cselekmény kísérleti szakaszban maradt, illetőleg a cselekmény óta hosszabb idő eltelt. Súlyosító körülményként értékelte azt, hogy a vádlott büntetett előéletű, testi épség elleni bűncselekmények miatt is többször volt büntetve. A cselekményt önhibájából eredő ittas állapotban követte el, illetőleg a hasonló jellegű testi épség elleni cselekmények országos és helyi elszaporodottságát. ... vádlott a Btk. 137.§ 16.pontja alapján többszörös visszaesőnek minősül. A Btk. 97.§ /1/ bekezdése szerint többek között a többszörös visszaesővel szemben az újabb bűncselekmény büntetési tételének felső határa szabadságvesztés esetén a felével emelkedik. Jelen bűncselekményre a törvény 2-8 évig terjedő szabadságvesztés büntetés kiszabását teszi lehetővé, fenti jogszabályhely alapján tehát a bíróságnak 2-12 évig terjedő szabadságvesztés büntetés kiszabására volt módja. Tekintettel arra azonban, hogy a cselekmény kísérleti szakaszban maradt a bíróság a büntetés középmértékétől enyhébb büntetést szabott ki a vádlottal szemben, ez alkalmas a bíróság álláspontja szerint a Btk. 37.§-ban írt büntetési célok elérésére. A büntetés végrehajtási fokozatának megállapítása a Btk. 42.§ /3/ bekezdésén alapul. A bíróság a Btk. 99.§ /1/ bekezdése alapján a vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámította. Ugyanakkor a vádlott előélete, illetőleg jelen eljárás tárgyát képező cselekménye folytán méltatlan arra, hogy a közügyek gyakorlásában részt vegyen, ezért a bíróság attól a Btk. 62.,63.§-a alapján eltiltotta. A bíróság az eljárást befejezte, ezért a bűnjelként lefoglalt dolgokra az eljárás érdekében már nincs szükség, a bűnjelek lefoglalását ezért a Be. 155.§ /1/ bekezdése alapján megszüntette. A lefoglalt dolgok egy része értéktelen, azokra senki sem tartott igényt, ezért a bíróság e dolgok megsemmisítését rendelte el a Be. 155.§ /8/ bekezdése alapján. A sértettől lefoglalt dolgot, a késtokot, miután az a bűncselekmény elkövetésében szerepet nem játszott, a Be. 155.§ /2/ bekezdése alapján kiadta ... vádlottnak. Miután a bíróság a vádlott büntetőjogi felelősségét megállapította, a Be. 338.§ /1/ bekezdése alapján kötelezte az eljárás során felmerült bűnügyi költség viselésére. Balassagyarmat,
  43. július hó
  44. napján Dr. Csonka Tibor sk. a tanács elnöke, az aláírásban akadályozott Dudásné Rozenberg Aranka és Nemszilaj Katalin ülnökök helyett is

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.