A határozat elvi tartalma: A Kúria a felülvizsgálati eljárásban nem mérlegelheti felül a jogerős ítéletet. Annak megalapozatlansága csak abban az esetben állapítható meg, amennyiben a bíróság kirívóan iratellenes módon, logikailag ellentmondásosan döntött. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.35.166/2012/6.szám A Kúria a dr. Jobbágy Krisztina ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, a dr. Ivanovits Andrea ügyvéd által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen, agrár-támogatási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, a Veszprém Megyei Bíróság
- december
- napján kelt 2.K.21.469/2011/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes által
- sorszámon benyújtott felülvizsgálati kérelme folytán,az alulírott napon, tárgyaláson kívül meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Kúria a Veszprém Megyei Bíróság által hozott 2.K.21.469/2011/
- számú ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 30.000 (azaz harmincezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s: A felperes az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap
- évi egységes területalapú támogatása iránt nyújtott be kérelmet
- május 6-án többek között az ... azonosító számú fizikai blokkban lévő
- sorszámú tábla vonatkozásában. Az első fokon eljáró hatóság a felperes használatában lévő földterületen ellenőrzést végzett, amelynek során megállapította, hogy a
- sorszámú táblán állandó legelő helyett fás és lágyszárú gyomok találhatók. Az első fokú hatóság megállapításait fényképfelvételekkel alátámasztott jegyzőkönyvben rögzítette. Emellett a lefolytatott adategyeztetési eljárás során a felperes a
- november 18-án kelt adategyeztető lapon csökkentette a fenti azonosító számú fizikai blokk egyéb tábláit illetően az igényelt területméreteket. Az alperes az elsőfokú hatóság határozatot
- november 16-án kelt helyben hagyó határozatában megállapította, hogy a támogatásra bejelentett és a támogatásra jogosult területek közötti eltérés miatt túligénylés mutatható ki felperes terhére. A túligénylést pedig az alperesnek a 796/2004/EK rendelet
- cikke alapján támogatáscsökkentéssel kell szankcionálnia. A Veszprém Megyei Bíróság jogszerűnek ítélte az alperes határozatát, ezért
- december 7-én kelt 2.K.21.469/2011/
- számú ítéletével elutasította a felperes közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló keresetét. A Megyei Bíróság ítéleti döntését azzal indokolta, hogy az alperes helytállóan állapította meg a felperes terhére a túligénylést, mivel a hatóság a 73/2009/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: EK rendelet), valamint a halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló
- évi XVII. törvény ( a továbbiakban: Eljárási tv.) rendelkezéseinek megfelelően lefolytatott igazgatási és helyszíni ellenőrzés alapján, megalapozottan jutott arra a következtetésre, hogy a felperes a támogatás igénylésekor nem tett eleget az EK rendelet
- cikk
(4)bekezdése szerinti kötelezettségének. Az alperes a lefolytatott eljárás alapján - a hosszabb időszakon keresztüli folyamatosan ellenőrzés megállapításaira alapozva - helyesen állapította meg a tényállást, amelyet a felperes akkor sem vitatott, - bizonyítva a helyszíni szemléről készült jegyzőkönyvben foglaltak ellenkezőjét -, amikor arra lehetősége lett volna. Az alperes ellenőrzésre vonatkozó eljárását az Eljárási tv. alapján is jogszerűnek ítélte. Ugyanakkor a felperes peres eljárás során állított jogszerű magatartását alátámasztó jogszabályi hivatkozását - az abban szabályozott és a perbelitől eltérő támogatási formára tekintettel - a Megyei Bíróság nem fogadta el. A felperes felülvizsgálati kérelme a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére irányult azzal, hogy a Kúria hozzon a rendelkezésre álló íratok alapján keresetének megfelelő tartalmú ítéleti döntést. Felülvizsgálati kérelmét azzal indokolta, hogy az a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 221. §
(1)bekezdésébe, valamint a 195. §
(1)bekezdésébe, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 39. §
(2)bekezdésbe,
- § -ába, valamint
- §
(1)bekezdés ca) pontjába, végül az Eljárási tv. 52. §
(6)bekezdésébe ütközik. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében részben a felperes jogsértő keresetváltoztatására, részben pedig a felülvizsgálati kérelem megalapozatlanságára hivatkozott, ezért kérte a jogerős ítélet hatályában való fenntartását. A Kúria a Pp. 275. §
(2)bekezdése alapján a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között, a 274. §
(1)bekezdésére tekintettel tárgyaláson kívül vizsgálta felül. A felülvizsgálati kérelem megalapozatlan. A Pp. 275. §
(2)bekezdése értelmében a Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelemben konkrétan megjelölt jogszabálysértésre tekintettel vizsgálja felül. A konkrétan megjelölt eljárási jogsértés azonban akkor vezethet a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére, amennyiben annak az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása volt [Pp. 275. §
(3)bekezdés második fordulata]. A Kúriának a felperes felülvizsgálati kérelme alapján részben abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy a Megyei Bíróság által ítélkezése alapjaként elfogadott, a helyszíni szemléről felvett jegyzőkönyvvel szembeni eljárási jogi kifogások, a jogsértés súlyára tekintettel, a jogerős ítélet megalapozatlanságára vezethetnek-e. Másrészt viszont az a tény, hogy a felperes az Eljárási tv. szerinti eljárási rendben nem kapta kézhez a helyszíni ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet kizárta-e, hogy az abban foglaltakra érdemben és megfelelően reagálni tudjon. A perben - a felperes keresete folytán eljáró Megyei Bíróság azt a jogkérdést bírálta le, hogy az alperes jogszerűen állapított-e meg túligénylést a felperes támogatási iránti kérelme alapján. Ebben a körben a Megyei Bíróság az alperesi hosszabb időszakon keresztül végzett, folyamatos ellenőrzésének összefüggésében, kifejezetten értékelte a 13. parcellával kapcsolatban 2009. augusztus 19-én felvett jegyzőkönyvet, ideértve annak formai hiányosságait is. Értékelte ugyanakkor azt a tényt is, hogy a felperes a peres eljárást megelőző közigazgatási eljárás során a jegyzőkönyv formai hiányosságait, de az abban foglalt ténymegállapításokat sem kifogásolta. Ezért a Megyei Bíróság helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a közokirati minőségű jegyzőkönyv formai hibái az ügy érdemi elbírálására nem voltak kihatással. A felülvizsgálati kérelemben foglaltakkal kapcsolatban rámutat a Kúria arra, hogy a Pp. 275. §
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a tények alapjául szolgáló bizonyítékok újabb mérlegelésére, azaz a jogerős ítélet felülmérlegelésére nem jogosult. A következetesen alkalmazott bírói gyakorlat szerint a bizonyítási eljárás hibáira alapított felülvizsgálati kérelem akkor vezethet sikerre, ha annak előterjesztője igazolja, hogy a bíróság a bizonyítékok egybevetése és értékelése során logikai hibát követett el, illetve iratellenes mérlegelése kirívóan okszerűtlen, vagy iratellenes volt. Jelen ügyben a felülvizsgálati bíróság ilyen eljárási jogszabálysértést nem állapított meg. Ezért a Kúria a jogerős ítélet jogsértését a felülvizsgálati kérelem jegyzőkönyvi hiányosságokra alapított részében nem állapította meg. A felülvizsgálati kérelem értelmében a Megyei Bíróság ítélete sértette az Eljárási tv. 52. §
(6)bekezdésében foglaltakat is. A Megyei Bíróság megalapozottan foglalt állást abban a kérdésben is, hogy a felperesnek - az időbeliségre vonatkozó törvényi szabályok hatósági megsértése mellett is - lehetősége volt eljárási jogai gyakorlására. Az Eljárási tv. közigazgatási eljárás idején hatályos rendelkezései értelmében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szerv folyamatba épített ellenőrzést végez, amelynek célja - többek között - a kérelemben foglalt adatok, tények, körülmények valóságtartalmának igazolása [46. §
(1)-
(2)bekezdések]. A szabályozás értelmében a hatóságnak nagy a szabadsága az ellenőrzés időbeli lebonyolítása és az intézkedések megválasztása tekintetében. Indokolt esetben azonos ellenőrzési céllal ismételt ellenőrzést is foganatosíthat. [47. §
(1)-
(2),
(5)-
(6)bekezdései]. Ugyanakkor a támogatási kérelem szerinti tények és körülmények igazolásának szolgálatában álló hatósági ellenőrzés sikeressége - más hatósági eljárásokhoz hasonlóan - indokolhatja azt, hogy az ellenőrzés részeként alkalmazott helyszíni szemlére a kérelmező távollétében kerüljön sor [50. §
(3)bekezdése]. Erre az esetre kötelezi az Eljárási tv. 52. §
(6)bekezdése a hatóságot arra, hogy az ügyfél részére terhelő megállapításokat tartalmazó jegyzőkönyv egy másolati példányát a jegyzőkönyv lezárásától számított tíz munkanapon belül meg kell küldeni az ügyfél részére, aki arra öt munkanapon belül észrevételt tehet. A perbeli esetben erre csak az első fokú határozat kézbesítését követően került sor, ami azt jelentette, hogy az alperesi hatóság kétséget kizáróan eljárási szabályt vétett. Az Ellenőrzési tv. 52. §
(6)bekezdésében szabályozott hatósági kötelezettség célja az, hogy a kérelmező a távollétében tett és kérelme elbírálását alapvetően befolyásoló megállapításokat észrevételezhesse. Jóllehet az Eljárási tv. hivatkozott rendelkezése a hatóság kötelezettségét és a kérelmező joggyakorlását határidőhöz köti, a jogintézmény célja e határidők elmulasztása esetében is megvalósulhat. Az irtatok tanúsága szerint a felperes a részére 2010. július 15-én megküldött ellenőrzési jegyzőkönyvben foglalt megállapításokra észrevételt tehetett, tehát eljárási jogait gyakorolhatta. A kellően megalapozott és alátámasztott felperesi észrevétel alapját képezhette volna az Ellenőrzési tv. 47. §
(2)bekezdése szerinti megismételt hatósági ellenőrzésnek. A felperes azonban nem tett olyan észrevételt, amely megalapozott aggályokat vetett volna fel az ellenőrzési jegyzőkönyvben foglaltakkal szemben, illetve amely kétséget kizáróan bizonyította volna, hogy a támogatási kérelem tárgyául szolgáló földterületet az EK rendelet szerinti „jó mezőgazdasági és környezeti állapotban„ tartotta - az ellenőrzés idején is. Ezért a Kúria ebben a tekintetben sem látott alapot arra, hogy a felperes felülvizsgálati kérelme - valamint a Pp. 221. §-a alapján megállapítsa a Megyei Bíróság ezzel kapcsolatos helyes mérlegelésének és a jogerős ítéletben elfoglalt álláspontjának jogszerűtlenségét. Az Eljárási tv. 52. §
(6)bekezdése szerinti határidő helyes értelmezése és a perbeli tények helyes értékelése mellett jutott a Megyei Bíróság arra a következtetésre, hogy az eljárási jogok gyakorlásának biztosítása miatt a megsértett határidők nem befolyásolták érdemben a hatóság tényfeltárási kötelezettségének teljesítését [Ket. 50. §] és a hatósági határozatok jogszerűségét. A kifejtettek alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Kúria a Pp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a sikertelen felülvizsgálati kérelmet benyújtó felperest az alperes felülvizsgálati perköltségének megfizetésére. Az összegszerűség tekintetében - az alperes ügyvédi képviseletére tekintettel - a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §-a alapján döntött. A felperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 39. § és 50. §
(1)bekezdése alapján köteles 70.000 forint felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére. Budapest,
- február
- Dr.Kalas Tibor sk. a tanács elnöke, Dr. Hörcherné Dr. Marosi Ildikó sk. előadó bíró . Balogh Zsolt sk. bíró