A határozat elvi tartalma: Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások esetén, ha a megvalósítás helye szerinti településen nincs Helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat, akkor a pontozás során - az ügy összes körülményei alapján - figyelembe vehető más olyan Helyi Kisebbségi Önkormányzat támogató nyilatkozata is, amelynek a beruházás megvalósításában közvetlen érdekeltsége áll fenn. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.IV.35.434/2012/5.szám A Kúria a dr. Jobbágy Krisztina ügyvéd által képviselt felperes neve felperesnek dr. Ivanovits Andrea ügyvéd által képviselt Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Vidékfejlesztési Támogatások Igazgatósága (alperes címe) alperes ellen támogatási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Tatabányai Törvényszék 11.K.21.346/2011/
- számú jogerős ítélete ellen az alperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Tatabányai Törvényszék ítéletét hatályában fenntartja. a 11.K.21.346/2011/
- számú Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Vidékfejlesztési Támogatások Igazgatósága határozatával elutasította a felperes neve állattartó telepek korszerűsítése jogcímen benyújtott támogatási kérelmét. A határozat szerint a támogatási egységek nem felelnek meg a támogatás feltételeinek, a rangsorolás során 61 elért pontszámot lehetett figyelembe venni, a támogatás alsó határa azonban 62 pont. Mivel a felperes a támogatáshoz szükséges minimum pontszámot nem érte el, ezért a hatóság forráshiány miatt a kérelmet elutasította. A felperes kereseti kérelmet terjesztett elő az alperes határozata ellen. Álláspontja szerint az alperes nem pontozta jogszerűen a támogatási kérelmeket, ezért megsértette - többek között - a 27/2007.(IV.17.) FVM rendelet (a továbbiakban: FVM rendelet)
- §
(1)bekezdését, valamint a
- számú mellékletben szereplő feltételeket. Az ügyben eljárt Tatabányai Törvényszék határozatában a felperes keresetének helyt adott, az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. A bíróság az ítéletében kifejtette, hogy a felperes képviselője a tárgyaláson a kereseti kérelmei közül csak azt tartotta fenn, mely a cigány kisebbségi önkormányzat támogató nyilatkozatával kapcsolatos. E szerint a támogató nyilatkozatra adható pontszám maximálisan 3 pont, amelyet az alperes nem értékelt. A Komáromi Cigány Kisebbségi Önkormányzat támogató nyilatkozatának figyelembevételével a felperes kérelmének helyt kellett volna adni. A felperes hivatkozott arra, hogy a megvalósítás helye hátrányos helyzetű térségben van, és ezt az alperes hatóság is elismerte, mert e szempontra a maximálisan adható 6 pontot adta. A megvalósítás helye szerinti településen, Cs. községben nincs Helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat, a legközelebbi ilyen önkormányzat a felperes székhelyén, K. településen van. A felperes ezért a Komáromi Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnökétől szerezte be a nyilatkozatot, és ezt nyújtotta be a pályázata mellé, amelyet az alperes nem vett figyelembe, e szempontra 0 pontot adott. Az elsőfokú bíróság az ítéletében megállapította: a Komáromi Cigány Kisebbségi Önkormányzatnak - mint ahogy azt a támogató nyilatkozat tartalmazza - foglalkoztatás-politikai szempontból érdeke fűződik a csémi területen szarvasmarha telep beruházás elvégzésére. Mivel a jogszabály konkrétan nem írja elő, hogy a megvalósulás helye szerinti önkormányzat nyilatkozatát lehet csak elfogadni, ezért az elsőfokú bíróság úgy döntött, hogy az FVM rendelet
- sz. mellékletének helyes értelmezésével a Komáromi Cigány Kisebbségi Önkormányzat támogató nyilatkozatát figyelembe kellett volna venni. A Tatabányai Törvényszék döntésével szemben az alperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. A felülvizsgálati kérelem szerint törvénysértő a törvényszék azon megállapítása amely szerint nem értelmezték helyesen az FVM rendelet
- számú mellékletét. A felperes támogatási kérelmében Cs. községet jelölte meg a megvalósítás helyeként. Az FVM rendelet jelölt rendelkezése azt tartalmazza, hogy a Helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat, vagy az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat nyilatkozatának a csatolása esetén lehet figyelembe venni a 3 pontot. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal a mezőgazdasági agrárvidék-fejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló
- évi XVII. törvény (a továbbiakban: Tv.)
- §-ának és
- §
(4)bekezdésének eleget téve honlapján közzétette a 170/2009.(XI.16.) MVH közleményt, amelynek melléklete a támogatási kérelemre vonatkozó részletes kitöltési útmutatót tartalmaz. Erre tekintettel a felperesnek tisztában kellett lennie azzal, hogy az értékelési szempontnál milyen támogatói nyilatkozat fogadható el, ha Cs. községben nem működik Helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat. A felülvizsgálati kérelmet benyújtó alperes hivatkozott a Kecskeméti Törvényszéknek 16.K.22.049/2011/
- számú hasonló ügyben hozott döntésére, amelyben a bíróság nem ismerte el a megvalósítás helyén kívüli cigány kisebbségi önkormányzat támogató nyilatkozatának az elfogadhatóságát. Az alperes „a felperes keresetének az elutasítását" kérte, illetve - amennyiben a Kúria a kereset elutasításával nem értene egyet kérte az ítélet hatályon kívül helyezését, az eljáró bíróság új eljárás lefolytatására történő utasítását. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nyújtott be. Ebben kérte az ítélet hatályában való fenntartását. A felperes álláspontja szerint a Tatabányai Törvényszék ítélete nem sérti az FVM rendelet
- §
(1)bekezdését és a
- számú mellékletében foglaltakat, hiszen abban nem szerepel a „megvalósulás helye szerinti" kitétel, de még az alperes által idézett kitöltési útmutatóban sincs ilyen kritérium. Az FVM rendelet
- számú mellékletében mindössze az szerepel, hogy a Helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat, vagy az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat nyilatkozata kell arról, hogy támogatja a beruházást. Ezért a törvényszék helyesen állapította meg, hogy a felperes székhelye szerinti kisebbségi önkormányzat nyilatkozatára is járt volna a plusz 3 pont. A felperes kifejtette, hogy maga a támogató nyilatkozat igazolta, hogy a beruházás foglalkoztatás-politikai szempontból illeszkedik a Komáromi Cigány Kisebbségi Önkormányzat céljaihoz. A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. Az FVM. rendelet
- §
(1)bekezdése szerint a támogatási kérelmeket az MVH a Tv. 32. §
(1)bekezdésének a) pontja szerint rangsor állításával bírálja el, a
- számú melléklet szerinti pontrendszer alapulvételével. A FVM rendelet
- számú melléklete értelmében a rangsor kialakításához szükséges pontozás során 3 pont jár, ha „[a] Helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat vagy Országos Cigány Önkormányzat nyilatkozata arról, hogy támogatja a beruházást." E támogatást nyilatkozat formájában teheti meg. Az ügyben felmerült jogértelmezési kérdés, hogy - az FVM rendelet alkalmazási körében - ha a megvalósítás helye szerinti településen nem működik Helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat, akkor az Országos Cigány Önkormányzat nyilatkozatát kell-e beszerezni, vagy elfogadható-e más településen működő Helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat támogató nyilatkozata is. A Kúria ezzel összefüggésben elsőként azt állapította meg, hogy az FVM rendelet nem szól a megvalósítás helye szerinti Helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzatról. A rendelet céljával lenne ellenetetés, ha azok a települések, ahol nem működik cigány kisebbségi önkormányzat - de az adott településen megvalósítandó, támogatandó beruházás illeszkedik a helyi kisebbségi foglalkoztatáspolitika céljaihoz pusztán ezen az alapon elessenek a támogatástól. Ugyanakkor az is ellentétes lenne a rendelet céljával, ha olyan más településen működő kisebbségi önkormányzat támogató nyilatkozata is elfogadható lenne, amelynek tevékenysége semmilyen összefüggésben nincs a magvalósítandó beruházással. A felülvizsgálati kérelem szerint az MVH honlapján közzétett 170/
- (XI.16.) MVH Közlemény kitöltési útmutatója az FVM rendelet
- mellékletét illetően egyértelmű eligazítást ad: „amennyiben az ügyfél a Helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat támogató nyilatkozatát csatolná, viszont a településen nincs ilyen önkormányzat, akkor az illetékes megyei CKÖ-hoz kell fordulni. Természetesen, ebben az esetben az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat nyilatkozata is elfogadható". Az alperes által hivatkozott Tv.
- §-a értelmében a jogok rendeltetésszerű gyakorlása érdekében az irányítási, valamint a végrehajtási feladatokat ellátó szervek, illetve szervezetek az intézkedésekben való részvételhez kapcsolódó információhoz való egyenlő hozzájutási esélyek biztosítása mellett megadják az ügyfelek részére a vonatkozó nemzeti jogszabályok és közösségi jogi aktusok, valamint egyéb rendelkezések megtartásához szükséges tájékoztatást, és lehetővé teszik számukra az intézkedésekben való részvétel közösségi jogi aktusokon, nemzeti jogszabályokon és egyéb rendelkezéseken alapuló rendjének megismerését. A Tv.
- §
(4)bekezdés pedig a kimondja, hogy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek közzé kell tennie a rendszeresített nyomtatványokat, az ahhoz kapcsolódó eljárási tájékoztatókat, és gondoskodnia kell arról, hogy azok az ügyfelek számára megfelelő időben, az ügyfelek által elérhető helyen álljanak rendelkezésre. A Kúria ezzel kapcsolatban elsőként azt állapítja meg, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak a törvény alapján valóban fennáll a tájékoztatási kötelezettsége. Ugyanakkor az alperes által hivatkozott MVH Közlemény nem jogszabály, így jogokat és kötelezettségeket nem állapíthat meg, jogszabály tartalmát nem módosíthatja. Az MVH Közlemény ezért bármilyen tartalmú is, nem váltja - nem válthatja ki - azt a joghatást mint amit a jogszabály. Megállapítható továbbá, hogy az FVM rendelet
- számú mellékletében a Helyi és az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat szerepel, a Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat nem. Közlemény illetve kitöltési útmutató mint jogértelmezés - nem egészítheti ki a jogszabály szövegét. Az FVM rendelet alapján a rendeletalkotó vagy a helyi jelentőségű, vagy az országos jelentőségű beruházásokhoz kötötte a támogató nyilatkozatot. Jelen ügyben megállapítható, hogy a felperes neve által Cs. községben a szarvasmarha telep korszerűsítése jogcímen igényelt támogatás nyújtásában közvetlenül érdekeltnek tekinthető a Komáromi Cigány Kisebbségi Önkormányzat. Cs. község - ahol önállóan nem működik cigány kisebbségi önkormányzat - 3 km-re található K-tól. A Komáromi Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke támogató nyilatkozatában ismertette, hogy miképpen illeszkedik a megvalósítandó beruházás az önkormányzat céljaihoz, kifejtette, hogy milyen érdeke fűződik a beruházáshoz. Ezt az eljárás során az alperes sem vitatta. A felperes előadása szerint Cs-n - azaz a megvalósítás helyén K. városban élő roma származású munkavállalókat foglalkoztat. Az ügy irataiból és az ügy összes körülményből megállapítható, hogy a Komáromi Cigány Kisebbségi Önkormányzat támogató nyilatkozata a rendeltetésszerű joggyakorlás (lásd a Tv. fentebb idézett
- §-át) keretei között került megfogalmazásra. A Kúria megítélése szerint ugyanis az FVM rendelet
- számú mellékletében a Helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat és az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat támogató nyilatkozatának helyes értelmezése az, hogy ha a megvalósítás helyén nincs Helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat, akkor a pontozás során - az ügy összes körülményei alapján - figyelembe vehető más olyan Helyi Kisebbségi Önkormányzat támogató nyilatkozata is, amelynek a beruházás megvalósításában közvetlen érdekeltsége áll fenn. Mindezt figyelembe véve a Kúria megállapította, hogy megalapozottan jutott a Tatabányai Törvényszék a 11.K.21.346/2011/
- számú ítéletében arra az álláspontra, hogy az FVM rendelet
- mellékletében található a Helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat támogató nyilatkozatáért adható három pontot az új eljárás során figyelembe kell venni. A felülvizsgálati kérelmet benyújtó alperes hivatkozott a Kecskeméti Törvényszéknek egy hasonló ügyben meghozott 16.K.22.049/2011/
- számú döntésére. A Kúria az FVM rendelet
- számú mellékletének értelmezését a fentebb kifejtett módon tartja irányadónak. Megjegyzendő azonban, hogy a Kúria fenti értelmezése a Kecskeméti Törvényszék értelmezésével egybecseng a tekintetben, hogy mindenképpen kell valamilyen reális kapcsolatnak lennie a támogatási nyilatkozatot kiadó kisebbségi önkormányzat érdeke és a támogatással megvalósuló beruházás között. Ez a kapcsolat a Kecskeméti Törvényszék előtt lévő ügyben nem állt fenn, jelen ügyben azonban igen. Így ha a megvalósulás helyén nincs Helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat, úgy esetről-esetre dönthető el, hogy a pályázati rangsor készítésekor a környező település kisebbségi önkormányzata által kiadott támogató nyilatkozatért járó pontok - a beruházás és a kisebbségi önkormányzat érdeke közötti kapcsolat alapján - figyelembe vehetőke. A Kúria a fenti indokok alapján a jogerős döntést a Pp.
- §
(3)bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. A Kúria a Pp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó
- § alapján kötelezte a pervesztes alperest a felülvizsgálati eljárás költségeinek megfizetésére. A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény
- §-a alapján az állam viseli. Budapest,
- június
- Dr. Kozma György sk. a tanács elnöke Dr. Balogh Zsolt sk. előadó bíró Dr. Hörcherné Dr. Marosi Ildikó sk.bíró