A határozat elvi tartalma: EMVA támogatási kérelmek kapcsán csak abban az esetben van a hatóságnak hiánypótlási felhívás kibocsátása iránti kötelezettsége, illetve az ügyfélnek hiánypótlási jogosultsága, amennyiben azt jogszabály kifejezetten lehetővé teszi, és a hiánypótlás nem csak a pontozásnál figyelembe veendő dokumentumot érinti. Az üzleti terv és a pénzügyi terv kizárólag a pontozás szempontjából figyelembe veendő dokumentumok. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.IV.35.395/2012/4.szám A Kúria a dr. Jobbágy Krisztina ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek dr. Ivanovits Andrea ügyvéd által képviselt alperes neve Szerve (1097 Budapest, Soroksári út 22-24.) alperes ellen agrártámogatási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- április
- napján kelt 17.K.34.754/2010/
- számú jogerős ítélete ellen az alperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Fővárosi Törvényszék 17.K.34.754/2010/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezi, és a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 20.000 (húszezer) forint kereseti - és 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A felperes
- november
- napján fiatal mezőgazdasági termelők támogatása iránti kérelmet nyújtott be. A kérelem részét képező üzleti tervet és pénzügyi tervet csak a későbbiekben,
- november
- napján, önkéntes hiánypótlás keretében csatolta. Az alperes elsőfokú hatósága
- március
- napján határozatával a felperes támogatás iránti kérelmét elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú alperesi hatóság 2010.május 25-én kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolásában kifejtette, hogy az önkéntes hiánypótlásra a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló
- évi XVII. törvény (a továbbiakban: Eljárási tv.)
- §
(5)bekezdése, és a perbeli kérelme elbírálása során alkalmazandó Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelő indulásához a
- évtől nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 113/2009.(VIII.29.) FVM rendelet (a továbbiakban: Jogcímrendelet) sem ad lehetőséget. Az alperes értékelte az önkéntesen benyújtott pénzügyi terv minden olyan adatát, amelyek az Eljárási tv. és a Jogcímrendelet pontozhatónak ítélt. Mindazonáltal azonban a felperes nem érte el pályázatával a támogatás megszerzéséhez szükséges ponthatárt. A felperes keresete folytán eljárt Fővárosi Törvényszék
- április
- napján kelt ítéletével az alperes jogerős határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. A Törvényszék a hivatkozott jogszabályok alapján megállapította, hogy az önkéntes hiánypótlás keretében csatolt üzleti terv és annak részét képező pénzügyi terv olyan dokumentum, amely nem kizárólag pontozás szempontjából vehető figyelembe. Az üzleti- és pénzügyi tervre vonatkozó hiánypótlás lehetősége az Eljárási tv.
- §
(1)bekezdésében megfogalmazott általános rendelkezésekből következik, mivel nincs a hiánypótlást kizáró speciális rendelkezés e két dokumentumra vonatkoztatottan. A Törvényszék tehát arra a következtetésre jutott, hogy az Eljárási tv. nem csak az önkéntes hiánypótlást teszi lehetővé, hanem a hatóság által kezdeményezett hiánypótlást is. A Jogcímrendelet ugyanakkor nem köti határidőhöz a dokumentumok pótlását, tehát azok az Eljárási tv. 41. §
(3)bekezdése értelmében a támogatás iránti kérelem benyújtására nyitva álló határidő elteltét követően is pótolhatóak. Ellentmondásosnak és jogszerűtlennek minősítette az alperes azon eljárását, amellyel az üzleti terv bizonyos részeit lepontozta. Nem fogadta el a rangsor változtatására irányuló alperesi hivatkozást sem, és valószínűtlennek minősítette, hogy a felperes
- november 14-én teljesített önkéntes hiánypótlása felborította volna az adott támogatási kérelmekből összeállított alperesi rangsort. A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(4)bekezdése alapján a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a Törvényszék új eljárásra kötelezését, valamint a felperes perköltségben való marasztalását. Az alperes álláspontja szerint szerint a Törvényszék ítélete sérti az Eljárási tv. 32. §
(1)bekezdés c) pontját, 41. §
(5)bekezdését, valamint a Jogcímrendelet 4. §
(1)bekezdés d) pontját és
- pontjában foglaltakat. Álláspontja szerint a Törvényszék jogerős ítéletének vizsgálata során azt a kérdést kell tisztázni, hogy az üzleti terv és az annak részét képező pénzügyi terv csak a pontozás szempontjából figyelembe vehető dokumentumok-e. Utalt egyebekben arra, hogy amennyiben az alperesi hatóság a Törvényszék álláspontját követi, úgy a részpontozás lehetősége kizárt, és az a felperes - és a hasonló helyzetben lévő pályázók - számára még kedvezőtlenebb helyzetet eredményez. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a felülvizsgálati kérelem elutasítását és a Törvényszék ítéletének hatályában történő fenntartását kérte. A Kúria a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között, a felek ilyen irányú kérelme hiányában a 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül vizsgálta felül. A felülvizsgálati kérelem megalapozott. Előjáróban rögzíti a Kúria azt, hogy az EMVA támogatások igénylése esetében az önkéntes hiánypótlás kérdésében a gyakorlat egységesítésének szándékával hozta meg a Kfv.IV.35358/2012/
- számú, valamint a Kfv.IV.35424/2012/
- számú eseti döntéseit, amelyektől a jelen felülvizsgálati kérelem és jogerős ítélet megítélésekor sem látott indokot az eltérésre. A felülvizsgálati kérelem kapcsán a Kúriának lényegében két kérdésben kellett állást foglalnia: az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) finanszírozott támogatások esetében milyen körben van lehetőség hiánypótlási felhívásra és az ügyfél általi - önkéntes hiánypótlásra; - a támogatási kérelem részét képező üzleti terv és pénzügyi terv a „kizárólag a pontozás szempontjából" figyelembe veendő dokumentumok közé tartozik-e. A mezőgazdasági támogatásokkal kapcsolatos eljárásokra - az Eljárási tv. rendelkezései szerinti eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásról szóló
- évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Eljárási tv. [
- §
(2)bekezdése] ugyanakkor eltérést enged a Ket. hiánypótlási felhívás tekintetében „az ügyféltől be nem kérhető adatok és mellékletek körére", emellett az Eljárási tv. IV. fejezete kifejezetten szabályozza a kérelem benyújtásához, az elbírálás módjához, a kérelemhez kapcsolódó hiánypótláshoz, a bizonyítási eljáráshoz, a döntéshez, valamint az ellenőrzéshez kapcsolódó legfontosabb, az EMVA támogatásokhoz kapcsolódó specifikus szabályokat. Szükséges utalni arra, hogy az EMVA támogatások nem jelentenek alanyi jogosultságot a kérelmezők számára. Ezért e támogatások igénybe vétele, a kérelmek elbírálása, bizonyos alapelvi szintű szabályok megtartása mellett, szigorúbb előírások mentén zajlik. A szigorúbb elbírálás követelményét támasztják alá az Eljárási tv. azon eljárási rendelkezései, amelyek szerint a támogatási kérelem benyújtására naptári napban megjelölt határidő, avagy formakényszer írható elő, a határidő eljárási jogi jellege mellett annak elmulasztása nem igazolható, a rendelkezésre álló jogosultsági keret határozza meg az intézkedésben való részvétel lehetőségét. Az Eljárási tv. IV fejezetének rendszertani megközelítéséből következőleg az Eljárási tv. a támogatási kérelmek elbírálására a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályaihoz képest speciális rendelkezéseket fűz. Emellett azonban a támogatási kérelmek elbírálása között is megkülönbözteti az EMVA-támogatás iránti kérelmeket, és azok vonatkozásában további kötöttségeket ír elő. Ilyen specifikum például az Eljárási tv. 39. §
(1)bekezdése szerinti befogadási eljárás, amely során a hatóság a kérelmek formai szempontú vizsgálata alapján dönt abban a kérdésben, hogy az adott kérelem rangsorba állítható-e és érdemi elbírálásra alkalmase. A hiánypótlási felhívás szabályai is speciálisak az EMVA támogatási kérelmek esetében. Az Eljárási tv. módosított 41. §
(5)bekezdése értelmében a végrehajtási jogszabályok kivételt tehetnek ugyan, de az a főszabály érvényesül, amely szerint „a hiánypótlásra azon dokumentumok, illetve adatok esetén, amelyek kizárólag a pontozás szempontjából veendők figyelembe, nincs lehetőség". Az Eljárási tv. rendelkezéseiből az a következtetés adódik, hogy EMVA támogatás iránti kérelem esetében csak abban az esetben van helye hiánypótlási felhívásnak, ahol arra a végrehajtási szintű jogszabályok lehetőséget adnak. A perbeli esetben végrehajtási jogszabályként a Jogcímrendelet a hatóságot nem kötelezi hiánypótlás kibocsátására. Ugyanakkor az 5. §
(5)bekezdése az ügyfélnek „önkéntes" hiánypótlási lehetőséget biztosít az olyan dokumentumok kapcsán, amely a kérelem értékelésekor az ügyfél számára többletpontot jelenthetnek. A kifejtettekből következőleg az EMVA-ból származó források iránti támogatási kérelmeket - formailag a jogszabályi előírásoknak megfelelő tartalommal - legkésőbb a határidő lejáratáig mindenre kiterjedően be kell nyújtani a kifizető hatósághoz. A hatóságot a befogadás vizsgálatakor hiánypótlási felhívás kibocsátása nem terheli, az ügyfél - határidőn túli - hiányos kérelmét nem korrigálhatja. Önkéntes iratpótlásra csak abban a körben és csak azon feltételek esetén van lehetőség, amelyre a Jogcímrendelet 5. §
(5)bekezdése lehetőséget teremt. Az Eljárási tv. 41. §
(5)bekezdése értelmében „kizárólag a pontozás szempontjából" figyelembe veendő dokumentumok azok, amelyek tartalmához, az azokban foglaltak megvalósításához a vonatkozó végrehajtási rendeletek a támogatási kérelem elbírálásán túli - a továbbiakban jogkövetkezményeket nem fűznek. A perben végrehajtási rendeletként alkalmazandó Jogcímrendelet 5. §
(2)bekezdés e) pontja értelmében a támogatás iránti kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani, amelynek tartalmi elemét képezi az üzleti terv. A Jogcímrendelet az üzleti terv több elemét különbözteti meg: ilyen a pénzügyi terv - és annak részeként az SFH betétlap, amelyen be kell mutatni az egyes években megvalósítani tervezett, termékszintre lebontott termelési szerkezetet (EUME méretek, és azok teljesítése) -, illetve részét képezi a kommunikációs terv - amely tartalmazza a kommunikációs eszköz bemutatását, használatának módját, ütemezését és a használatára tervezett nettó összeget. Ezen dokumentumok közül azonban a Jogcímrendelet nem az üzleti tervhez, hanem annak egyes elemeihez fűz - ellenőrzéssel egybekötött - jogkövetkezményeket: ilyen a kommunikációs terv és az SFH betétlap, amelyen a hatóság a vállalt üzemméret teljesítését követi nyomon. A vállalt kötelezettségek nem teljesítése a jogosulatlan támogatással kapcsolatos jogkövetkezményeket (
- §) vonja maga után. A kifejtettek értelmében önmagában az üzleti terv, illetve a pénzügyi terv a kérelem olyan kellékei közé tartoznak, amelyek nem teljesítéséhez egészében jogkövetkezmény nem társul, azok a Jogcímrendelet
- számú melléklete szerint a pontozásos értékelés alapját képezik. Az üzleti terv és annak részeként a pénzügyi terv egészében tehát csak a pontozásnál figyelembe veendő dokumentumok. Mulasztás esetében ezért hiánypótlás kibocsátására, illetve önkéntes hiánypótlásra - a fenti kiegészítéssel - egészében e dokumentumokhoz kapcsolódóan nincs kötelezettség, illetve nincs lehetőség. Ezen indokok mentén a Kúria - az alperes felülvizsgálati kérelmében előadott indokaival egyezően és szemben a Törvényszék ítéleti érvelésével - arra az álláspontra helyezkedett, hogy az üzleti terv és annak részeként a pénzügyi terv a pályázatnak csak a pontozásnál figyelembe vehető dokumentumai. Az ezzel ellentétes ítéleti döntés ezért az Eljárási tv.
- §
(5)bekezdésébe, valamint a Jogcímrendelet 5. §
(2)bekezdés e) pontjába ütközően jogsértő. Ezért a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította. Az alperes sikeres felülvizsgálati kérelmére tekintettel, a Pp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó 78. §
(1)bekezdése alapján a Kúria a felperest kötelezte az alperes 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §-ára tekintettel megállapított összegű perköltségének megfizetésére. Mivel az alperest az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény
- §-a értelmében teljes személyes illetékmentesség illeti, ezért a felülvizsgálati illeték a 6/
- (IV. 26.) IM rendelet
- §-a alapján az állam terhén marad. Budapest,
- szeptember
- Dr.Kozma György sk. a tanács elnöke, Dr. Hörcherné Ildikó sk. előadó bíró, Dr. Balogh Zsolt sk.bíró Dr. Marosi