A határozat elvi tartalma: Az üzemméret számítás jogszabály által meghatározott matematikai műveletének téves értelmezése a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére vezet. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.IV.35.648/2012/5.szám A Kúria a dr. Kovács Tünde ügyvéd által képviselt felperes neve(felperes címe) felperesnek dr. Erdős Dániel főosztályvezető által képviselt alperes neveSzerve (alperes címe) alperes ellen támogatási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Nyíregyházi Törvényszék
- június
- napján kelt 5.K.20.295/2012/
- számú jogerős ítélete ellen az alperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Nyíregyházi Törvényszék 5.K.20.295/2012/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50 000 (ötvenezer) forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 30 000 (harmincezer) forint kereseti és 70 000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A felperes
- december 15-én nyújtott be támogatási kérelmet az állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 27/
- (IV. 17.) FVM rendeletre (a továbbiakban: R.) alapozva. Az alperes elsőfokú hatósága a kérelmet elutasította. A másodfokon eljáró alperes arra hivatkozással hagyta helyben az első fokú döntést, hogy a felperes nem teljesítette az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/
- (IV. 17.) FVM rendelet (a továbbiakban: Jogcímrendelet)
- §-a szerint számított, a támogatás feltételének minősülő mezőgazdasági üzemméret-nagyságot. A felperes keresete alapján eljáró Nyíregyházi Törvényszék (a továbbiakban: Törvényszék) az alperes határozatát – az első fokú határozatra is kiterjedő hatállyal – hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. Indokolása értelmében az alperes hiányosan állapította meg a tényállást, mert nem derül ki a felülvizsgált határozatból, hogy az alperes által elvégzett számítás milyen euró-forint középárfolyam-értéket vett alapul. Megállapította továbbá, hogy az alperes határozatában jogsértően alkalmazta a Jogcímrendelet és az R. számításra vonatkozó rendelkezéseit. Ezért a megismételt eljárásra lényegileg a felperesi számítással egyező útmutatást adott az üzemméret megállapítására. Eszerint a számítás alapjaként a
- júliusi és augusztusi nyitó állatállomány átlagát kell figyelembe venni, amely azután a Jogcímrendelet szerinti SFH értékkel számítandó tovább. A Törvényszék az állomány átlagértékét rendelete elosztandó 100-al, majd a kapott értéket szorozni a 46.247 SFH értékkel. Az így kapott összeg osztandó az 1 EUME SFH alapon számított 1.200 eurós értékével, illetve mindez továbbosztandó az EKB által
- január 1-jén közzétett euró középárfolyam-értékével. A számítás eredménye az EUME üzemmérték, amely a 4 EUME érték meghaladása esetén jogosít a támogatási kérelem elfogadására. A felülvizsgálati kérelemben az alperes az ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérte a Pp.
- §
(4)bekezdése alapján. Felülvizsgálati kérelmét azzal indokolta, hogy a támogatási kérelem előterjesztésekor a nyomtatványok és az azokhoz tartozó, az alperes honlapján elérhető kitöltési útmutatókból a felperes számára egyértelmű volt, hogy az alperes a
- gazdasági évre milyen euró-forint középárfolyamon és milyen logikai rendben számítja a mezőgazdasági üzemméretet, azaz a támogatásra való jogosultság alapját. Kérelmében hivatkozott a Jogcímrendelet
- §
(1)és
(3)bekezdése, valamint a R. 5. §
(1)bekezdés a) pontjára és
- sz. mellékletére. A felperes nem terjesztett elő felülvizsgálati ellenkérelmet. A Kúria a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között, a felek ilyen irányú kérelme hiányában a 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül vizsgálta felül. A felülvizsgálati kérelem megalapozott. A Kúriának a felülvizsgálati kérelem alapján két kérdésben kellett állást foglalni: helytállóak-e a Törvényszék súlyos eljárási jogsértésre alapított megállapításai, illetve a Törvényszék érdemben jogszerűen értelmezte-e a Jogcímrendelet és az R. üzemméret-számítására vonatkozó rendelkezéseit. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 109. §
(1)bekezdése értelmében a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatának egyik indoka lehet a megtámadott határozat jogszabálysértő jellege. A jogszabálysértés jelentheti az anyagi vagy eljárási szabályok megsértését. A Pp. 339. §
(1)bekezdése értelmében „[h]a törvény ettől eltérően nem rendelkezik, a bíróság - az ügy érdemére ki nem ható eljárási szabály megsértésének kivételével - a jogszabálysértő közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezi, és szükség esetén a közigazgatási határozatot hozó szervet új eljárásra kötelezi”. A kialakult és egységes bírói gyakorlat e szabályt úgy értelmezi, hogy önmagában az eljárási jogszabálysértés nem vezethet a felülvizsgált közigazgatási határozat hatályon kívül helyezésére az új eljárás elrendelésével. [1/2011.(V.9.) KK vélemény 2. pont, korábban: KK. 31. sz. állásfoglalás] Erre csak abban az esetben kerülhet sor, amennyiben az eljárási szabálysértés jelentős, és az aktus érdemére is kihat. A Törvényszék ítéleti döntésében azt állapította meg, hogy a felülvizsgált közigazgatási határozatban a közigazgatási szerv – a Ket. 72. §
(1)bekezdés e) pontjában foglaltak megsértésével – elmulasztotta indokolási kötelezettségét, mivel abból nem állapítható meg, hogy az alperes az üzemméret meghatározásánál mely időszakra vonatkozó, milyen mértékű euró-forint középárfolyammal számolt. A Ket. 72. §
(1)bekezdés e) pontja értelmében „[a] határozatnak ha jogszabály további követelményt nem állapít meg - tartalmaznia kell (...) az indokolásban a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat (...)”. A felperes kérelmének elbírálásánál alapvető kérdésnek minősült a Jogcímrendelet 21. §-a szerinti üzemméret európai mértékegységben (EUME) kifejezett értéke. A számítási módot a 21. §
(3)bekezdése határozza meg oly módon, hogy „[a]z SFH értékek alapján megállapított forintösszeget annak az évnek január 1-jén érvényes EKB által közzétett, hivatalos középárfolyamon kell átszámítani euróra, amelyre a gazdálkodási adatok vonatkoznak, majd az így kapott összeget el kell osztani 1 EUME SFH alapon számított értékével. 1 EUME SFH alapon számított értéke 1200 euró”. Ebből következőleg a felperes támogatási kérelmét elbíráló közigazgatási határozat abban az esetben jogszerű, amennyiben a
- január 1-jén érvényes EKB által közzétett, hivatalos euróforint középárfolyamot vette alapul és a Jogcímrendelet szerinti egyéb alapadatok felhasználásával, az előírt számszaki műveleteket végezte el. Az alperes az ügy érdemére is kiható eljárási szabályt akkor vét, amennyiben az elvégzett matematikai művelete visszakereshetetlen alapadatokra támaszkodik, mert azok sem az indokolás adataiból, sem az indokolás egyéb hivatkozásaiból nem azonosíthatók. A perbeli esetben a felülvizsgált határozat indokolása a számításnak csak a felperes és az alperes között jogértelmezési különbözőséget jelentő mozzanatára fókuszál. Az egyéb alapadatok – mint a kérelem szerinti év január 1-jén közzétett középárfolyam, az SFH érték képzése, avagy az SFH érték alkalmazása a konkrét esetben – nem tűnnek ki az indokolásból. E részletkérdések ugyanakkor – a felperes által sem vitatottan - egyértelműen visszakereshetőek a kérelem kitöltését támogató, alperes által hivatalosan és bárki számára elérhetően közzétett közleményből. Az alperes tehát kétségtelenül megsértette az indokolási kötelezettségét előíró eljárási szabályokat, de az nem tette a döntés indokait visszakereshetetlenné, követhetetlenné. Így a jogsértés nem volt olyan súlyú, amely önmagában a döntés érdemére kihatóan, a határozat hatályon kívül helyezésére kellett vezessen. A felülvizsgálati kérelem érdemben is támadja az ítéletet azzal, hogy az nem helyes számítási módot ad útmutatóul, azaz helytelen jogértelmezést tartalmaz és ezen az alapon is jogsértő. A felülvizsgálati kérelemben megjelölt és vitára okot adó jogkérdés kifejezetten a Jogcímrendelet által meghatározott matematikai művelet képezte. Etekintetben a Kúria megállapította, hogy a Törvényszék ítéletében megadott, valamint a felülvizsgálati kérelemben alkalmazott számítási mód között csupán az állatállomány átlagának számítása tekintetében van eltérés, ami azonban az üzemméret európai egységben való megállapítása szempontjából alapvető. Az R.
- melléklete a „telepi állatlétszám számítását” képlethez köti, amelynek alapja az „éves átlagos állatlétszám állategységben”. Azaz a két végrehajtási rendelet rendelkezéseinek együttes értelmezéséből az következik, hogy az üzemméret számításának egyik alapadata, az állatállomány átlaga a tényleges tartás időtartamának a kérelem benyújtása szerinti gazdasági évre történő kivetítéséből számítandó ki. Ezért téves jogértelmezésen alapul a Törvényszék azon művelete, amely a
- júliusi és augusztusi nyitó állatállomány kéthavi átlagát vette figyelembe, és így a számítása alapjául a közel 4000 darabos állományt tette, szemben a jogszabályi előírás szerinti éves szinten számított, 337 darabos átlagos állatlétszámmal. A kifejtettekből az következik, hogy az alperes felülvizsgálati kérelme megalapozottan hivatkozott a jogerős ítélet jogsértésére. Így a Kúria ezért helyt adott az alperes felülvizsgálati kérelmének, a jogerős törvényszéki ítéletet a Pp.
- §
(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyzete és a keresetet érdemben elutasította. Az alperes sikeres felülvizsgálati kérelmére tekintetettel a Kúria a Pp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó 78. §
(1)bekezdése alapján a felperest kötelezte az alperes 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §-ára tekintettel megállapított összegű együttes perköltségének megfizetésére. Ugyancsak pervesztességére tekintettel kötelezte a Kúria a felperest az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény szerinti mértékű kereseti és felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére. Budapest,
- október
- Dr. Kozma György sk. a tanács elnöke, Dr. Hörcherné Dr. Marosi Ildikó sk. előadó bíró, Dr. Balogh Zsolt sk. bíró