A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati eljárásban a Kúria a jogerős ítélet jogszerűségi felülvizsgálatát végzi el. A felülvizsgálat alapja a felülvizsgálatot kezdeményező fél által jogszabályi hivatkozással megjelölt jogsértés, amely azonban olyan ítéleti megállapításhoz kapcsolódhat, amelyet a jogerős ítéletet meghozó bíróságnak a kereseti kérelemhez kötöttség elvére tekintettel módjában állt elbírálni. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.37.324/2012/4.szám A Kúria, mint felülvizsgálati bíróság a dr. Szabó L. Zsolt ügyvéd által képviselt felperes nevefelperesnek, a dr. Klausz Hajnalka jogtanácsos (1052, Budapest, Városház u. 7.) által képviselt alperes neve (1052 Budapest, Városház u. 7.) alperes ellen élelmiszerlánc-felügyeleti bírság tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, a Budapest Környéki Törvényszék
- március
- napján kelt 2.K.27.340/2011/
- sorszámú jogerős ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelme folytán, az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a Budapest Környéki Törvényszék 2.K.27.340/2011/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000 (azaz húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy külön felhívásra fizessen meg az államnak 70.000 (azaz hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s Az első fokon eljárt közigazgatási hatóság - bejelentés alapján megtartott hatósági ellenőrzésekre, és az ott felvett jegyzőkönyvekre alapozottan
- augusztus 18-án kelt határozatában egy millió forint élelmiszerlánc-felügyeleti bírság megfizetésére kötelezte a felperest. A megállapított tényállás szerint ugyanis a felperes illegálisan forgalmazott tanyasi tojásokat, amely termékből a helyszínen 213.750.- Ft-nyi tétel volt fellelhető. Az elsőfokú hatóság határozata értelmében a felperes megsértette az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló
- évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.)
- §
(1)bekezdését, valamint a 22. §
(1)bekezdés a) pontját, ezért az elsőfokú hatóság az Éltv. 63. §
(1)bekezdése szerint alkalmazott bírságszankciót. A bírság összegének megállapításánál a bírságok kiszámításának módjáról és mértékéről szóló 194/2008.(VII.31.) Korm.rendelet (a továbbiakban: R.) rendelkezéseit vette figyelembe. A számítást az R. 11. §
(2)bekezdése szerinti melléklet, és az ottani kettes szorzót vette alapul, a bírság összegét tehát 50.000.- Ft X 2 X 10, összesen 1 millió forintban határozta meg. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú alperesi hatóság
- szeptember 22-én kelt határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta és a felperest terhelő bírság összegét mérsékelve, 750.000.Ft élelmiszerlánc-felügyeleti bírság megfizetésére kötelezte. Az alperes határozatának indokolásában a jogalap tekintetében jogszerűnek minősítette az elsőfokú határozatot, a bírságösszeg megállapításánál azonban figyelembe vette, hogy a felperes az 52/2010.(IV.30.) FVM rendelet alapján utólagosan bár, de bejelentési kötelezettségének eleget tett és ezt igazolta a hatóság előtt. A bírság mértékének meghatározásakor ugyanakkor az elsőfokú határozattól eltérő szorzószámokat alkalmazott, mivel a felperes akadályozta a hatóság képviselőinek munkáját, és figyelembe vette a megtalált tojások nagy számát is. Mivel azonban a szorzószámokat alacsonyabb bírságösszeg figyelembevételével alkalmazta, ezért a bírság összege nominálértéken alacsonyabb volt, mint az elsőfokú hatóság esetében. A felperes keresettel kérte az alperes határozatának bírósági felülvizsgálatát. A perben eljárt Budapest Környéki Törvényszék
- március
- napján kelt ítéletében a felperes keresetét elutasította. A Törvényszék ítéleti megállapításai értelmében a felperes állította, de nem bizonyította, hogy az ellenőrzés során megtalált tojásokat nem forgalmazás céljából tartotta a pincében és utalt arra, hogy a
- augusztus elsejét követően keletkezett iratokat a mérlegelés során mellőzte, tekintettel arra, hogy a jogsértést
- július 20-án állapította meg a hatóság. Az ügy szempontjából lényegtelennek minősítette továbbá azokat a felperesi hivatkozásokat, amely szerint a hatóságnak szabálysértési hatóságként és nem közigazgatási hatóságként kellett volna eljárnia. Összességében a felperes keresetét megalapozatlannak minősítette. A felperes felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához, amelyben elsődlegesen a jogerős törvényszéki ítélet hatályon kívül helyezését kérte azzal, hogy a Kúria hozzon az ügyben a felperes keresetének helyt adó határozatot. Másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a Törvényszék új eljárásra, új határozat meghozatalára kötelezését kérte. Felülvizsgálati kérelmében arra hivatkozott, hogy a jogerős törvényszéki ítélet sérti a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásról szóló
- évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
- §
(1)bekezdésében rögzített súlyosbítási tilalmat, másrészt pedig az ítélet jogsértő volt akkor, amikor a bírói mérlegelésből kizárta a
- augusztus
- után keletkezett iratokat. Ezzel ugyanis a bíró kirekesztette a mérlegelésből a bizonyítási eljárás során dr. F. Zs. állatorvos által tett nyilatkozatot, amelyből megállapítható lett volna, hogy a felperes
- július 8-tól kezdődőn saját állatállományának tartására kívánta az ellenőrzéskor fellelt tanyasi tojásokat felhasználni. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Álláspontja szerint a Törvényszék jogszerűen járt el, mivel a felperes keresetében nem hivatkozott a Ket.
- §
(1)bekezdés megsértésére, ezért ebben a kérdéskörben a Törvényszék nem tudott jogerős ítéletében állást foglalni. A Kúria a Pp. 275. §
(2)bekezdése alapján a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között, a 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül vizsgálta felül. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődleges felülvizsgálati okként arra hivatkozott, hogy a Törvényszék ítélete azért jogsértő, mivel a Ket. 105. §
(1)bekezdésébe ütközően törvénysértő alperesi határozatot nem helyezte hatályon kívül. A Pp. 270. §
(2)bekezdése értelmében a Kúria a jogerős ítéletet vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzést vizsgálja felül a felülvizsgálati kérelem keretei között. A Pp. ezen szabályából következőleg a felülvizsgálati eljárás csak a jogerős ítéletben elbírált kereseti kérelmek törvényességét vizsgálhatja; jelesül azt, hogy a közigazgatási perben a Pp. 335/A. §
(1)bekezdése értelmében tisztázott kereseti kérelmek tárgyában az első fokon eljárt bíróság döntése eljárási és anyagi jogi oldalról megfelel-e a jogszabályoknak. A Pp. rendszerében pedig figyelemmel a
- §-ra - a kereseti kérelemhez kötöttség érvényesül, amelynek értelmében a bíróság a kereseti kérelem alapján, annak kimerítésével, de azon nem túlterjeszkedve köteles határozatát meghozni a perben. A felperes felülvizsgálati kérelmében arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet annak ellenére hagyta hatályban a támadott közigazgatási határozatot, hogy az abban megállapított, - és az alperes által mérsékelt - szankció a Ket.
- §
(1)bekezdésében foglalt súlyosítási tilalom elvébe ütközik. A Kúria a jogerős ítélet meghozatalát megelőző eljárás irataiból megállapította, hogy a Törvényszéknek kereseti kérelem hiányában nem kellett állást foglalnia ebben a kérdésben, mivel a felperes sem keresetlevelében, de a Pp. 335/A. §
(1)bekezdésében rejlő lehetőségek alkalmazásával sem terjesztett a Törvényszék elé ezzel a tartalommal keresetet az alperesi határozat jogszerűtlenségének alátámasztására. A Pp. 272. §
(2)bekezdésének helyes értelmezése mellett a felülvizsgálatot előterjesztő félnek (avagy az arra jogosultnak) meg kell jelölnie a felülvizsgálni kért határozat jogszabálysértését, a jogszabályhely megjelölésével, de az csak olyan anyagi jogi, illetve eljárási kérdéseket érinthet, amelyek tekintetében a bíróság állást foglalt. Nem róható a Törvényszék terhére olyan jogsértés, amely tekintetében kérelem, és hivatalbóli eljárási lehetőség hiányában nem volt módja dönteni. Mivel a felperes keresetében nem hivatkozott arra, hogy az alperes másodfokú határozata a bírság mérséklése körében a Ket. súlyosítási tilalmába ütközik, ezért a Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét megalapozatlanként elutasította. Helyesen hivatkozott tehát az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében erre a tényre, kérve a felperes felülvizsgálati kérelmének elutasítását. A felperes jogsértésként jelölte meg azt is, hogy a Törvényszék a 2011. augusztus 1-ét követően keletkezett iratokat mellőzte a mérlegelése során. Felperes álláspontja szerint így a Törvényszék figyelmen kívül hagyta Dr. F. Zs. állatorvos által igazolt azon tényt, hogy felperes 2011. július 8-tól kezdődően saját állatállományának tartása céljából jogszerűen tartott nagyobb mennyiségű tojást az ellenőrzés helyszínén. A Kúria ezen felülvizsgálati hivatkozást sem tekintette megalapozottnak. Tekintettel arra a körülményre, hogy a bejelentésre indult hatósági eljárásban az alperes az Éltv. 8. §
(1)bekezdésének, valamint 22. §
(1)bekezdésének megsértését állapította meg, amely a tojások jogszerűtlen forgalmazását és nem tárolását rótta a felperes terhére, ezért az állatorvos igazolása bizonyítékként irrelevánsnak minősült. A Törvényszék e tekintetben a bizonyítékok mérlegelésével hozott döntést, felülvizsgálati eljárásban pedig azok felülmérlegelésére nincs lehetőség. A Kúria a Pp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a sikertelen felülvizsgálati kérelmet benyújtó felperest az alperes felülvizsgálati perköltségének megfizetésére. Az összegszerűség tekintetében - az alperes ügyvédi képviseletére tekintettel - a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §-a alapján döntött. A felperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 39. § és 50. §
(1)bekezdése alapján köteles 70.000 forint felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére. Budapest,
- április
- Dr.Kozma György sk. a tanács elnöke, Dr. Ildikó sk. előadó bíró Dr. Balogh Zsolt sk. bíró Hörcherné Dr. Marosi