Bhar.499/2013/5 – Debreceni Ítélőtábla

(3)bekezdés), 2 rb. közokirathamisítás büntettében (Btk. 274. §

(1)bekezdés c) pont), bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében (Btk. 276.§) és magánokirat-hamisítás vétségében (Btk.

1. §). Ezért őt halmazati büntetésül 1.200.000 forint pénzbüntetésre ítélte. Kötelezte az eljárás során felmerült bűnügyi költségből 379.723 forint állam részére történő megfizetésére. A vádlottat az ellene 6 rb. bűnsegédként elkövetett adó- és társadalombiztosítási csalás bűntette (Btk.
2. §

(5)bekezdés), 2 rb. munkaerő-piacialap bevételét biztosító fizetési kötelezettség megszegésének vétsége (Btk. 310/A. §

(4)bekezdés) és 1 rb. közokirathamisítás vétsége (Btk. 274. §

(1)bekezdés c/ pont) miatt emelt vád alól felmentette. Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére, a részbeni felmentés miatt megalapozatlanság okából, bűnösség megállapítása, illetve a büntetés súlyosítása végett, a III. r. vádlott és védője felmentés érdekében jelentett be fellebbezést. A másodfokon eljárt Miskolci Törvényszék

1. július 10-én kihirdetett 7.Bf.414/2012/
2. számú ítéletével a városi bíróság ítéletét a III. r. vádlott vonatkozásában megváltoztatta. A III. r. vádlottat az ellene bűnsegédként, a hitelezők kielégítésének meghiúsításával elkövetett csődbűntett miatt emelt vád alól felmentette, és megállapította, hogy a közokirat-hamisítással kapcsolatos elsőfokú felmentő rendelkezés közokirat-hamisítás bűntettére vonatkozik. A vádlottal szemben kiszabott pénzbüntetést 600 000 forintra enyhítette, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A másodfokon felmerült bűnügyi költségről úgy rendelkezett, hogy az állam terhén marad. A törvényszék határozata ellen Dr. III. r. vádlott felmentés, másodlagosan a büntetés enyhítése, továbbá a bűnügyi költség megfizetése alóli részbeni mentesítés érdekében fellebbezett. Az ügyész az ítéletet tudomásul vette. A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség Bf.42/2010/6-I. számú átiratában a másodfokú ítélet helybenhagyását indítványozta. A Debreceni Ítélőtábla a másodfellebbezést a Be. 393.§-ának

(2)bekezdése alapján nyilvános ülésen bírálta el, melyen a III. r. vádlott nem vett részt. A védő a harmadfokú nyilvános ülésen elsősorban a vádlott felmentését kérte. Másodsorban indítványozta a kiszabott büntetés enyhítését, és a vádlott bűnügyi költség megfizetése alóli mentesítését. Az ügyész az átiratában foglaltakat fenntartotta. A védelmi fellebbezés nem alapos. Az ítélőtábla elsődlegesen megállapította, hogy a Be. 386.§

(1)bekezdése értelmében harmadfokú eljárásnak helye van akkor, ha a másodfokú bíróság ügydöntő határozatának eltérő rendelkezése a büntető anyagi jog szabályát sérti. Ez a feltétel nem a másodfellebbezési jog hatályosságának, hanem az érdemi elbírálásának, alaposságának a kérdése, illetve feltétele. A Be. 386.§

(1)bekezdés c) pontja alapján a másodfokú bírósági ítélet ellen fellebbezésnek van helye a harmadfokú bírósághoz, ha a másodfokú bíróság a büntetőjog szabályainak megsértésével az első fokon elítélt vádlottat felmentette, vagy vele szemben a büntetőeljárást megszüntette. Figyelemmel e feltétel bekövetkezésére, a bűnösség kérdésében történő eltérő döntésre, a vádlotti fellebbezés joghatályosnak tekinthető, és megnyitotta a harmadfokú bírósági eljárást. A Be. 387. §

(2)bekezdése alapján, ha a másodfokú bíróság ítélete több bűncselekményről rendelkezett, a fellebbezés folytán a harmadfokú bíróság az ítélet minden rendelkezését felülbírálja, kivéve a másodfokú bíróság által az elsőfokú bíróság ítéletének felmentő, vagy eljárást megszüntető rendelkezését helyben hagyó részét. Mivel a másodfokon eljárt ügyész nem jelentett be a III. r. vádlott terhére fellebbezést, a harmadfokú eljárásban a felülbírálat kizárólag az ítéleti tényállás II., VI. és VII. tényállási pontjait érinti a III. r. vádlott vonatkozásában. A harmadfokú bíróság a Be. 387.§

(1)bekezdésének megfelelően felülbírálta a fellebbezéssel megtámadott másodfokú ítéletet, és az azt megelőző első- és másodfokú bírósági eljárást. A revízió elvének szem előtt tartásával ellenőrizte, hogy az első- és másodfokú bíróság megtartotta-e az eljárási szabályokat, és vizsgálta a másodfokú ítélet megalapozottságát is. Nem észlelt az első- és másodfokú bírósági eljárásban a Be. 373.§

(1)bekezdésének II. pontjában felsorolt un. abszolút eljárási szabálysértést, amely a bíróságok ítéleteinek hatályon kívül helyezését indokolná. A teljes körű felülbírálat keretében vizsgálta, hogy megvalósult-e bármely egyéb eljárási szabálysértés, azonban ilyet sem tapasztalt. Megállapította az ítélőtábla, hogy az első fokon megállapított, a másodfokú bíróság által helyesbített és kiegészített tényállás megalapozott, ezért határozatát a Be. 388. §

(1)bekezdésében írtaknak megfelelően e tényállásra alapította. Helyes volt a III. r. vádlott felmentése a hitelezők kielégítésének meghiúsításával bűnsegédként elkövetett csődbűntett miatt emelt vád alól. Ugyanakkor helytállóan állapította meg a törvényszék, hogy okszerű a vádlott bűnösségére vont következtetés a 2 rb. közokirat-hamisítás bűntette, a bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége és a magánokirat-hamisítás vétsége vonatkozásában. Helytállóan mutatott rá az első- és a másodfokú bíróság, hogy miért nem fogadható el a III. r. vádlott azon védekezése, hogy az ügyvédként megírt okiratok elkészítése során nem volt tisztában azzal, hogy azok milyen joghatást céloznak, hogy az I. r. vádlottnak azokkal mi a tényleges szándéka. Az első és másodfokon eljárt bíróságok a büntetés kiszabása körében irányadó alanyi és tárgyi, enyhítő és súlyosító körülményeket maradéktalanul feltárták, és azokat megfelelően értékelték. A másodfokú bíróság a részbeni felmentést követően a bűnösség körében maradt bűncselekmények konkrét tárgyi súlyához és a vádlott személyében rejlő csekély társadalomra veszélyességhez igazított büntetést szabott ki a III. r. vádlottal szemben. E büntetés további enyhítése már a büntetési célok megvalósulását veszélyeztetné, ezért az erre irányuló fellebbezés eredményre nem vezethetett. A fellebbezés részbeni eredményességére tekintettel a másodfokú bíróság nem kötelezte a III. r. vádlottat a másodfokú eljárásban keletkezett bűnügyi költségből rá eső rész megfizetésére. Ugyanakkor az elsőfokú bíróság helytállóan indokolta ítéletében, hogy a részbeni felmentések ellenére, mivel az eljárásba bevont szakértők által adott vélemények közvetett módon összefüggtek azokkal a bűncselekményekkel is, amelyek vonatkozásában marasztaló ítélethozatalára került sor, az első fokon felmerült bűnügyi költség rá eső részét a III. r. vádlottnak kell viselnie. A másodfokú ítélet egyéb rendelkezései törvényesek. Mindezekre tekintettel a Debreceni Ítélőtábla a Debreceni Törvényszék ítéletét a Be. 397. §-a alapján helybenhagyta. Debrecen, 2013. szeptember 25. Dr. Elek Balázs sk. . Gömöri Olivér sk. . Háger Tamás sk. a tanács elnöke a tanács tagja, előadó bíró Záradék: A Miskolci Törvényszék 7.Bf.414/2012/8. számú ítélete a Debreceni Ítélőtábla végzésével jogerős és végrehajtható. Debrecen, 2013. szeptember 25. Dr. Elek Balázs sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül tisztviselő