Bfv.521/2013/5 – Kúria

(1)és

(2)bekezdés c) pont, illetve

(4)bekezdés b/1) pont] és zártörés vétsége [Btk. 249. §

(2)bekezdés] miatt halmazati büntetésül 1 év 9 hónap börtönre és 2 évi közügyektől eltiltásra ítélte, egyben elrendelte e bíróság által korábban kiszabott 10 hónapi, felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását is. A másodfokon eljáró Kaposvári Törvényszék a

1. november 29-én jogerős 2.Bf.420/2012/
2. számú ítéletével az elsőfokú bíróság határozatát megváltoztatta, és az I. rendű terhelt cselekményét társtettesként, folytatólagosan elkövetett lopás vétségének [Btk.
3. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés II. fordulat c) pont] minősítette, és a szabadságvesztés mértékét 1 év fogházbüntetésre mérsékelte, míg egyebekben azt helybenhagyta. A bíróság által megállapított tényállás a következő. B.I. I. rendű és J.B. II. rendű terhelt 2011 októberétől

1. január
2. napjáig közösen összesen 5 köbméter tűzifát tulajdonítottak el B.J. sértett tulajdonát képező ingatlanról oly módon, hogy alkalmanként 2-2 darab 10 és 30 centiméter átmérőjű akácfát fűrészeltek ki, majd azokat 2 méteres rönkökre vágva az I. rendű terhelt lakására szállították. Ezzel a cselekményükkel 75.000 forint kárt okoztak a sértettnek, amely nem térült meg. A terheltek az eltulajdonított fából kb. 2 köbmétert eltüzeltek, a többit a rendőrség a nyomozás során lefoglalta. B.I. I. rendű terhelt a lopási cselekményeket rendszeres haszonszerzés végett követte el. A rendőrség által lefoglalt - de helyszínen hagyott - tűzifát a terheltek 2012 márciusáig eltüzelték. A jogerős ítélet ellen a Somogy Megyei Főügyészség B.619/2013/1/I. szám alatt
3. március 20-án - törvényes határidőben - nyújtott be felülvizsgálati indítványt az I. rendű terhelt terhére a Be.
4. §

(1)bekezdés b) pontjára hivatkozással. A főügyészség álláspontja szerint a másodfokú bíróság minősítése a lopási cselekmény tekintetében törvénysértő és téves. A felülvizsgálati indítvány nem vitatja, hogy az üzletszerű elkövetésre tekintettel az érték-egybefoglalás nem merülhet fel, hiszen az egyes szabálysértési értékre elkövetett cselekmények már önmagukban bűncselekményt valósítanak meg. Ugyanakkor viszont a BK 37/

1. döntésre utalva hivatkozik arra, hogy mivel az egyes részcselekmények is bűncselekményt valósítanak meg, azok a folytatólagosság törvényi egységébe tartoznak. A folytatólagos elkövetés törvényi egységet képez az egyes részcselekmények között, ezért az elkövetési értékeket összegezni kell, vagyis a BK 40/
2. vélemény alapján a kisebb értékre elkövetett lopás a Btk.
3. §

(2)bekezdés a)-d) pontjaira tekintettel súlyosabban minősül, ha e rendelkezésben meghatározott módon követik el. Jelen esetben az üzletszerűség, mint minősítő körülmény a teljes elkövetési értékre megállapítható, ezért a lopási cselekmény a Btk. 316. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(2)bekezdés II. fordulatának c) pontjára figyelemmel a

(4)bekezdés b/1) pontja szerint társtettesként, folytatólagosan, kisebb értékre, üzletszerűen elkövetett lopás bűntettének minősül. A másodfokú bíróság részéről ekként törvénysértő büntetés került kiszabásra, ugyanis a helyes szabadságvesztés végrehajtási fokozat nem fogház, hanem a Btk. 43. §

1. a)pontja alapján börtön. Indítványozta, hogy a Kúria ennek megfelelően változtassa meg a másodfokú bíróság határozatát. A Legfőbb Ügyészség a BF.685/2013. számú átiratában felülvizsgálati indítványt változatlan tartalommal fenntartotta. a A Kúria az ügyben nyilvános ülést tartott. A Legfőbb Ügyészség képviselője a felülvizsgálati indítványban írtaknak megfelelően nyilatkozott, míg a terhelt védője a jogerős határozat helybenhagyását indítványozta. A felülvizsgálati indítvány az alábbiak szerint nem alapos. Az elbírálás idején hatályos Btk. (az 1978. évi IV. törvény) 138/A. §-ának
2. a)pontja szerint az érték kisebb, ha ötvenezer forintot meghalad, de kétszázezer forintot nem. A Btké. 28. §

(1)bekezdésének e) pont

1. fordulata szerint nem bűncselekmény, hanem szabálysértés valósul meg, ha a lopást ötvenezer forintot meg nem haladó értékre követik el, míg a
2. április
3. napján hatályba lépett, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló
4. évi II. törvény (a továbbiakban Szabs. tv.)
5. §

(1)bekezdés a) pontjának

1. fordulata szerint tulajdon elleni szabálysértést valósít meg, aki ötvenezer forintot meg nem haladó értékre lopást követ el. Az elsőfokú bíróság ítéletének I. pontja szerint a terheltek az 5 köbméter akácfa több alkalommal - esetenként szabálysértési értékhatárt meg nem haladó értékben - történő eltulajdonításával mindösszesen 75.000 forint kárt okoztak a sértettnek. Az elkövetési értékük folytán tulajdon elleni szabálysértések találkozása esetén vizsgálni kell, hogy az önmagukban szabálysértést képező cselekmények elkövetése üzletszerűen történte, mert amennyiben az üzletszerűség megállapítható, úgy a cselekmények bűncselekménynek, lopás vétségének minősülnek. A Szabs. tv.
2. §-ának

(6)bekezdése szerint nincs helye értékegybefoglalásnak, ha az üzletszerű elkövetés megállapítható. A Btké. 28. §-ának

(2)bekezdése szerint pedig nem szabálysértés, hanem bűncselekmény valósul meg ugyanazon elkövető által elkövetett és együttesen elbírált tulajdon elleni szabálysértés esetén, ha a dolog értéke érték-egybefoglalás folytán meghaladja a lopás kapcsán meghatározott - 50.000 forintnyi - összeget. A törvényi rendelkezéseket értelmezve a Kúria a BKv

1. számú állásfoglalásában már korábban kimondta, hogy az üzletszerűség az érték-egybefoglalást megelőzi, így annak nincs helye, ha az önmagukban szabálysértést megvalósító cselekmények az üzletszerűség folytán vétséggé minősülnek. Az irányadó tényállás szerint az I. rendű terhelt a lopási cselekmény elkövetésével rendszeres haszonszerzésre törekedett. Az üzletszerű elkövetés folytán önmagukban bűncselekményt (vétséget) képező cselekmények folytatólagosság törvényi egységébe is tartoznak. több rendbeli ugyanakkor a A Btk.
2. §-ának

(2)bekezdése szerint nem bűnhalmazat, hanem folytatólagosan elkövetett bűncselekmény az, ha az elkövető ugyanolyan bűncselekményt, egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközökben, többször követ el. A jelen ügyben megvalósult a folytatólagosság törvényi egysége, mivel a terheltek ugyanolyan bűncselekményt, azonos sértett sérelmére és rövid időközökben, többször követték el. A folytatólagosan elkövetett cselekmény egyúttal üzletszerűen megvalósítottként is minősülhet: a folytatólagosság mellett az üzletszerűséget is meg kell állapítani (BKv 37.). A jelen ügyben az üzletszerűség értékelése azonban egyszer már megtörtént, amikor az üzletszerűség alapján váltak a szabálysértési értékhatáron belül maradó részcselekmények bűncselekménnyé, ezért az üzletszerűség meg nem engedhető ismételt, s ezáltal kétszeres értékeléséhez vezetne, ha az indítvány szerint az I. rendű terhelt cselekménye a folytatólagosság egységébe vonása mellett üzletszerűen elkövetettnek is minősülne. Ha a folytatólagosság törvényi egysége úgy jön létre, hogy a szabálysértési értékre elkövetett lopási cselekmények az üzletszerűség folytán válnak bűncselekménnyé, a szabálysértési értékhatárt meghaladó folytatólagosan megvalósított vétséget - a kétszeres értékelés tilalmából fakadóan - az üzletszerűség nem minősíti bűntetté. A fentiekből következően bíróságnak a minősítés helytálló és törvényes a másodfokú kapcsán kifejtett jogi álláspontja, nevezetesen az, hogy - az ügyészi indítvánnyal szemben - az I. rendű terhelt a folytatólagosan, társtettesként elkövetett lopás vétségét [Btk. 316. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. fordulat c) pont] követte el. A kifejtett indokoknak megfelelően a Kúria az I. rendű terhelt terhére bejelentett felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatokat a Be.
2. §-a értelmében az I. rendű terheltet érintően hatályában fenntartotta. A kirendelt védő közreműködésével kapcsolatos bűnügyi költséget a Be.
3. §

(1)bekezdése alapján az állam viseli. A végzés elleni fellebbezést a Be. 3. §

(4)bekezdése, felülvizsgálatot a Be. 416. §

(4)bekezdés b) pontja zárja ki. a Budapest,

1. október
2. Dr. Akácz József s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Zoltán s.k. előadó bíró, Dr. Szabó Judit s.k. bíró A kiadmány hiteléül: írnok BÉ