alaki és anyagi jogerő a jogerős ítélet, végzés bírósági eljárási illeték fizetésére kötelező rendelkezésére is vonatkozik. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.V.35.362/2012/7.szám A Kúria a Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek a dr. Fodor András jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága alperes ellen illetékügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
alperesnek 15 napon belül 5.000 /
az ötezer/ forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg
államnak - külön felhívásra - 50.000 /
az ötvenezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen
ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A Fővárosi Bíróság választási ügyben
illetékfizetési kötelezettséget a bíróság
illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény /a továbbiakban: Itv./ 43.§ /7/ bekezdése alapján állapította meg a felperes terhére, a bíróság nem osztotta kérelmezőnek
t
álláspontját, hogy
Itv. 33.§ /2/ bekezdés 1. pontja alapján a bírósági eljárás illetékmentes, mivel e rendelkezés csak a közigazgatási eljárásra vonatkozik. A Fővárosi Bíróság értesítette
adóhatóságot a felperes által megfizetni rendelt illeték behajtása érdekében, amely miatt
Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága a 2010. augusztus 6-i fizetési felhívásában a felperest felszólította 7.500 Ft bírósági eljárási illeték megfizetésére. A felperes a fizetési felhívás kézhezvételét követően terjesztett elő
adóhatósághoz, amelyben
illeték kérte. kérelmet törlését A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Adóigazgatósága a
adóhatóság tájékoztatta a felperest arról, hogy a végzés elleni fellebbezés illetékköteles, amelynek összeg 3.000 Ft, és amelyet a NAV Magyar Államkincstárnál vezetett adóhatósági eljárási illetékhez kapcsolódó számlára kell megfizetni. A fellebbezés folytán eljárt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága a
eljárási illeték összegének késedelmes, 8 napon túli megfizetése, illetve nem teljes összegben történő megfizetése vagy meg nem fizetése esetén 3.000 Ft mulasztási bírság megfizetésére kötelezi. Döntését
adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény /a továbbiakban: Art./ 37.§ /3/ bekezdése,
Itv. 29.§ /2/, /4/ bekezdései és 73.§ /3/ bekezdése, 73/A.§ /1/ bekezdése alapján hozta meg.
elsőfokú hatóság rögzítette határozatában, hogy hatáskörét
.§ /1/ bekezdése, 72.§ /1/ bekezdése, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről szóló 273/2010.(XII.29.) Korm.rendelet /a továbbiakban: Korm.r./ 1.§ /6/ bekezdése, 10.§ /1/ bekezdése és 18.§-23.§-ai alapján hozta meg, illetékessége a Korm.r. 44.§-49.§-ain alapul. A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2011. augusztus 2. napján kelt határozatával
elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes közigazgatási pert kezdeményezett
illetékügyben meghozott határozatok bíróság általi felülvizsgálata iránt.
elsőfokú bíróság jogerős ítéletével
alperes határozatát -
elsőfokú határozatra is kiterjedően - megváltoztatta, a mulasztási bírság kiszabását mellőzte, egyebekben a keresetet elutasította, a felperest 5.000 Ft le nem rótt kereseti részilleték megfizetésére kötelezve. Indokolása szerint
Itv. 73.§-a, a Korm.r. 48.§-a alapján
elsőfokú adóhatóságnak volt hatásköre és illetékessége arra, hogy a nála előterjesztett, de a másodfokú hatósághoz címzett fellebbezés tekintetében előírja a leróni elmulasztott illetéket, amelyről jogszerűen rendelkezett.
elsőfokú bíróság a mulasztási bírság kiszabását
A felperes felülvizsgálati kérelmében a mulasztási bírságra vonatkozó rendelkezés kivételével a jogerős ítélet, továbbá
első- és másodfokú határozat hatályon kívül helyezését kérte, 1/a.)-f.) pontokba foglaltan kifejtve a jogerős ítélet álláspontja szerinti jogsértő voltát. Előadta, hogy lakcíme a kerületben van, ezért a Korm.r.
elsőfokú hatóság határozata ezért a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény /a továbbiakban: Ket./ 121.§ /1/ bekezdés b.) pontja értelmében semmis, a másodfokú adóhatóságnak a Ket. 98.§ /1/ bekezdése és 105.§ /1/ bekezdése alapján
elsőfokú határozatot meg kellett volna semmisítenie.
elsőfokú bíróság jogi indokok nélkül állapította meg, hogy
elsőfokú hatóság rendelkezett hatáskörrel és illetékességgel. Hangsúlyozta, hogy
elsőfokú adóhatóságnak a fellebbezési illeték kiszabására nem volt hatásköre.
Itv. 73.§ /3/ bekezdése alapján
elsőfokú hatóság a nála indított eljárás esetén rendelkezik hatáskörrel
eljárási illeték megállapítására, fellebbezésének előterjesztésével
onban másodfokú eljárás indult meg, akkor is, ha
t
elsőfokú hatóságnál kellett benyújtani. A fellebbezéssel összefüggő illetékkel, illetve illetékmentességgel kapcsolatos kérdések elbírálására a másodfokú adóhatóságnak volt a Ket. 102.§ /5/ bekezdése és
Fenntartotta a felperes
on álláspontját, hogy a terhére nem lehetett volna fellebbezési eljárási illetéket megállapítani, ugyanis
Itv. 33.§ /2/ bekezdés e.) pontja értelmében tárgyánál fogva illetékmentes a választással kapcsolatos eljárás, és
Itv. 56.§ /1/ bekezdése szerint nem kötelezhető illeték megfizetésére
, aki
Itv. szerint illetékmentességet élvez. Nem kötelezhető ezért kereseti részilleték megfizetésére sem. Helytelenül következtetett arra
elsőfokú bíróság és
adóhatóság, hogy a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása esetén
ügyfelet illetékfizetési kötelezettség terheli.
Itv. 28.§ /1/ bekezdése rendeli el
illetékfizetési kötelezettséget, a /2/ bekezdés pedig meghatározza, hogy mely esetekben kell fizetni illetéket akkor is, ha a közigazgatási hatósági eljárásra valamilyen okból nem kerül sor, illetve
nem eredményes. Ezen felsorolásban pedig nem szerepel a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása.
elsőfokú bíróság megsértette a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./ 125.§ /1/ bekezdését is, mert részére
alperes nyilatkozata mellett nem kézbesítette vissza
általa benyújtott keresetlevelet, ezáltal tárgyalás megtartásának sem lett volna helye.
elsőfokú bíróság a kitűzött tárgyalást hivatalból elhalasztotta és új határnapot tűzött ki. A tárgyalás elhalasztására és korábbi időpontra történő kitűzésére jogszabálysértéssel került sor, mert a Pp. 151.§ /1/ bekezdésében megkívánt fontos okot a végzés nem tartalmazta. A felperes kérte továbbá, hogy a Kúria
Itv. 33.§ /2/ bekezdés e.) pontja és 56.§ /1/ bekezdése alapján fennálló illetékmentességére tekintettel a bírósági jogorvoslati illeték lerovatását mellőzze, illetve a felülvizsgálati eljárási illeték mértékét 10.000 Ft-ban határozza meg.
alperes ellenkérelmében
ítélet hatályában fenntartását kérte. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Öröklés, ajándékozás és visszterhes vagyonátruházás esetén vagyonszerzési illetéket, a közigazgatási hatósági és bírósági eljárásért eljárási illetéket kell fizetni.
Itv.-nek
eljárási illetékekre vonatkozó rendelkezéseit természetes és jogi személyekre egyaránt alkalmazni kell /Itv. 1.§ /1/ bekezdés, 2.§ /5/ bekezdés/.
eljárási illetékkötelezettség
eljárás megindítása iránti kérelem előterjesztésekor keletkezik. A közigazgatási hatósági eljárási illetéket
eljárás kezdeményezésekor
köteles megfizetni, aki
eljárás megindítását kéri /Itv. 3.§ /4/ bekezdés, 31.§ /1/ bekezdés/. A felperes fellebbezést terjesztett elő, jogorvoslati kérelme benyújtásával közigazgatási eljárást kezdeményezett, amely magatartásával
Itv. személyi és tárgyi hatálya alá került.
Itv. 29.§ /4/ bekezdése értelmében végzés elleni fellebbezésért - ha e törvény másként nem rendelkezik - 3.000 Ft illetéket kell fizetni. A felperes
előterjesztett fellebbezése illetékét nem fizette meg, ezért
t terhére
adóhatóságnak
Itv. 73.§ /3/ bekezdésében foglaltak alapján /„
esedékességkor meg nem fizetett eljárási illeték összegét
adóhatóság határozatban közli
ügyféllel"/ elő kellett írnia.
Itv.-nek a közigazgatási hatósági eljárási illetékekről rendelkező V. fejezetében is találhatók illetékmentességi szabályok, míg ugyanis a személyes illetékmentesség meghatározását és
abban részesülők körét
Itv. 4.§-5.§-ai tartalmazzák, addig a 4.§-ban meghatározott tárgyi illetékmentesség /„
illeték tárgyára vonatkozó mentesség esetén nem kell illetéket fizetni"/ eseteit
Itv. több fejezete is szabályozza. A felperes arra hivatkozott, hogy illeték fizetésére nem kötelezhető, mert
Itv. 33.§ /2/ bekezdés 1. pontja szerint illetékmentes a választással, valamint a népszavazással kapcsolatos törvényekből folyó jogok érvényesítésével, kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos eljárás, és a Fővárosi Bíróság végzésében választási üggyel összefüggésben kötelezte illetékfizetésre, amelyből következően
ilyen illeték visszatérítésével kapcsolatos valamennyi eljárás -
adóhatóság és a bíróság előtt - illetékmentes. A Fővárosi Bíróság, a Pp. 227.§-ának /1/ bekezdése, 229.§-ának /1/ bekezdése alapján alaki és anyagi jogerős végzése szerint a bíróság eljárása illetékköteles volt, és a felperest illetékfizetési kötelezettség terheli, amely bírósági jogerős döntéssel szemben annak kötőereje folytán - a felperes illetékmentességre sem a Fővárosi Bíróság nemperes eljárása, sem annak kapcsán indított illeték törlése iránti eljárás folyamán alappal nem hivatkozhat.
.§ /1/ bekezdés a.) pontja szerint
Art. hatálya kiterjed
adóval, a járulékkal,
illetékkel összefüggő, törvényen alapuló kötelező befizetésre (a továbbiakban együtt: adó).
adóhatóság a hatáskörébe tartozó ügyben
illetékességi területén köteles eljárni.
állami adóhatóság illetékessége tekintetében a külön jogszabályban foglalt rendelkezések
irányadók /Art. 71.§ /1/ bekezdés, 73.§/. E külön jogszabály a Korm.r., amelynek 44.§ /1/ bekezdés a.) pontja alapján
eljárásra - ha
Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusa, törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik - a magánszemély lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye, mindezek hiányában utolsó ismert belföldi lakóhelye szerinti megyei (fővárosi) adóigazgatóság, illetve megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve
illetékes. A Korm.r. 48.§-a ugyanakkor
t írja elő, hogy
adóigazgatóságoknál indított eljárás tekintetében
Itv. 73.§ /3/ bekezdése szerinti,
esedékességkor meg nem fizetett eljárási illeték és a mulasztási bírság összegét előíró határozat meghozatalára irányuló eljárásban
adóigazgatóság jár el, amelyiknél
eljárás indult, illetve folyamatban van. A Korm.r. 44.§ /1/ bekezdés a.) pontjában meghatározott, a magánszemély lakóhelyére alapított illetékességi szabály csak akkor alkalmazható, ha „kormányrendelet másként nem rendelkezik", és mivel a Korm.r. 48.§-a a felperes ügyében „másként rendelkezik", ezért vonatkozásában nem a Korm.r. 44.§ /1/ bekezdés a.) pontját, hanem a másként rendelkező szabályt, a Korm.r. 48.§-át kellett ahogyan
t
adóhatóság helytállóan tette - alkalmazni, figyelemmel arra, hogy a felek által nem vitatottan felperes illetékügye a Nemzeti Adóés Vámhivatal Dél-budapesti Adóigazgatóságán indult.
elsőfokú bíróságnak e keresetrészre vonatkozó - a Pp. 221.§ /1/ bekezdésében foglaltaknak megfelelő helytálló jogi indokolását
ítélet 8. oldala tartalmazza.
.§ /1/ bekezdése értelmében, összhangban
19.§ /1/ bekezdésében foglalt hatásköri szabályokkal,
adóhatóság elsőfokon jár el, majd
ügy érdemében hozott első fokú határozattal szemben
adózó fellebbezhet /Art. 136.§ /1/ bekezdés/, amelyet a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság: a felettes szerv bírál el /Art. 138.§ /1/ bekezdés/.
.§-105.§-aiban tételesen meghatározott a felettes szerv jog- és hatásköre, feladata, a felettes szervnek nincs jogszabály alapján biztosított hatásköre arra, hogy
ügyfél által elmulasztott fellebbezési illeték előírásáról rendelkezzék. A felperes ellentétes álláspontja jogszabályi alap nélküli és téves. A felperest
ért, mert illetékköteles fellebbezését illeték megfizetése nélkül nyújtotta be, a hatóság fellebbezési eljárási illeték megfizetésére kötelezte, helytállóan megjelölve határozataiban
alkalmazott jogszabályok körét. A felperes jogorvoslati eljárást kezdeményezett, fellebbezési illetéket nem fizetett meg, és
illeték tárgyát szabályozó Itv. 28.§ /2/ bekezdése nem tartalmaz illetékmentes fellebbezési eljárásra vonatkozóan előírást. A felperes nem bizonyította, hogy a Pp. 125.§ /1/ bekezdésének, 151.§ /1/ bekezdésének sérelmére alapított eljárási kifogások
ügy érdemi elbírálására kihatottak volna.
elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a felperes által megjelölt EBH
alperes felülvizsgálati perköltsége megfizetésére. A felperes felülvizsgálati kérelmét
Itv. 50.§-ának /1/ bekezdése, a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986./VI.26./IM rendelet 13.§-ának /2/ bekezdése alapján kötelezte a Kúria a feljegyzett felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére. , 2013. október 10. Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró, Dr. Kárpáti Magdolna sk.bíró
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.