A határozat elvi tartalma: A felügyeleti szerv csak jogsértés esetén semmisítheti meg az elsőfokú közigazgatási döntést felügyeleti intézkedés keretében. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.769/2012/4.szám A Kúria a Dr. Kincses Andrea jogtanácsos által képviselt székhelyű felperesnek - a Dr. Ádám Gabriella Katalin jogtanácsos által képviselt Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság alperes ellen fogyasztóvédelmi bírság tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Pécsi Törvényszék 7.K.20.529/2012/
- számú,
- július hó 09-én kelt jogerős ítélet ellen az alperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül- meghozta az alábbi í t é l e t e t A Kúria a Pécsi Törvényszék hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, felperesnek 20.000,perköltséget. 7.K.20.529/2012/
- hogy 15 napon belül (Húszezer) forint számú ítéletét fizessen meg a felülvizsgálati A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s: A Baranya Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége
- április 13-án helyszíni hatósági ellenőrzést végzett a felperes által üzemeltetett . szám alatti üzletben. Az ellenőrzés megállapításairól DDF-
- sorszámú ellenőrzési jegyzőkönyvet vették fel, amelyben a próbavásárlás megállapításait rögzítették. Egyfelől a próbavásárlás során vásárolt antenna készülék kapcsán nem tájékoztatták a felügyelőket arról, hogy a jótállási jegy a termék dobozában található, sem arról, hogy milyen módon lehet érvényesíteni a jótállási igényt. A dobozból a jótállási jegyet a pénztáros nem vette ki, így annak érvényesítése elmaradt, nem tüntették fel rajta a vásárlás időpontját, sem a gyártó nevét és címét. Bejelentés alapján az ellenőrzés megállapította, hogy a felperes üzletében egy borosüveget nem váltottak vissza azzal az indokkal, hogy nincsen készleten, azonban a fogyasztó blokkal tudta igazolni, hogy a terméket az üzletben vásárolták. A felügyelők is megkísérelték visszaváltani az üveget, azonban elutasították az igényüket azzal, hogy ilyen bort nem forgalmaznak. Fenti jegyzőkönyvi tartalom alapján indult ellenőrzés BAF557/2/
- ügyiratszám alatt a felperessel szemben. A feltárt hiányosságok alapján a felügyelőség a BAF-00557-2/
- sorszámú határozatában a felperes számára jogsértő magatartás további folytatását megtiltotta. Az alperes HAJ-02703-3/
- számú végzésével felügyeleti eljárás keretében megsemmisítette az elsőfokú határozatot és új eljárás lefolytatására utasította az elsőfokú fogyasztóvédelmi hatóságot azzal, hogy a felügyelőség nem megfelelően értékelte az eset összes körülményeit. A megismételt eljárásban BAF-01205/3/
- számú határozatával a Baranya Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége a felperest 100.000,- Ft fogyasztóvédelmi bírsággal sújtotta és eltiltotta a jogsértő magatartás további folytatásától. Határozata indokolásában a fogyasztóvédelemről szóló
- évi CLV. törvény
- §-ában rögzítettekre hivatkozott. Az elsőfokú határozattal szemben a felperes élt fellebbezéssel, amelynek eredményeként az alperes HAJ-45-3/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolásában megállapította, hogy a megismételt eljárásban az elsőfokú hatóság már helyesen mérlegelte az eset összes körülményeit és a jogsértéssel arányban állapította meg a jogkövetkezményeket is. Az alperes határozatával szemben a felperes keresettel élt, kérte az alperes határozatának az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését és az eljárás megszüntetését. Arra hivatkozott, hogy a felügyeleti intézkedés megtételére jogszabályi lehetőség nem volt, mert nem álltak fenn annak feltételei, az elsőfokú döntés nem volt jogszabálysértő, a hatóság nem jogi kérdésben tévedett, hanem a mérlegelési jogkörében eljárva hozott döntést, ezt a mérlegelést találta helytelennek az alperesi hatóság. A megismételt eljárásban hozott határozat jogszabálysértő, mivel a bírság összegszerűségét anélkül háromszorozta meg, hogy újabb tényezőket figyelembe vett volna, a döntés jogi értékelése szó szerint megegyezik a korábbi határozattal, újabb értékelendő, jogi relevanciával bíró tényező nem merült fel a megismételt eljárásban. A Pécsi Törvényszék ítéletével az alperes határozatát megváltoztatta és a felperes terhére megállapított bírságot törölte. Ítéletének indokolásában elfogadta a felperes azon álláspontját, amely szerint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény (a továbbiakban: a Ket.)
- §-a szerinti felügyeleti eljárás keretében nem volt lehetőség az első ízben meghozott elsőfokú hatósági határozat megsemmisítésére, mert az alperes ilyen jogsértést nem tárt fel, egyértelműen rögzítette a végzésében, hogy a tényállást az elsőfokú hatóság feltárta és az enyhítő, valamint súlyosbító körülmények feltárására is megfelelően sort kerített. Az új eljárás során további súlyosbító körülményeket nem tártak fel, ugyanazokat a körülményeket mérlegelték ismételten, ezért új körülmény feltárása nélkül a felperes terhére súlyosabb jogkövetkezmény megállapítására nem volt lehetőség. Az alperes jogszabályi lehetőség nélkül mérlegelte felül az elsőfokú határozatban tényszerűen rögzített mérlegelést. Összességében az elsőfokú bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy további súlyosbító körülmények hiányában a korábbi mérlegelés jogszabálysértőnek nem tekinthető, így nem indokolja semmi a bírság kiszabását. A jogerős ítélettel szemben az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a Törvényszék ítéletének egészben, vagy részben történő hatályon kívül helyezését kérte azzal, hogy a Kúria a jogszabályoknak megfelelő határozatot hozzon. Másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését és az eljáró bíróság új eljárás lefolytatására történő utasítását kérte. A felülvizsgálati kérelem indokolása szerint a felügyeleti intézkedés keretében megsemmisített elsőfokú határozat nem volt jogszerű, mert a mérlegelés szempontjai nem kerültek teljes mértékben feltüntetésre, kifejtésre, és a Ket.
- §
(2)bekezdésébe foglalt felügyeleti jogkörét azért gyakorolta az alperes, mert a megvalósult jogsértések szankcionálása során nem az eset összes körülményeinek megfelelő mérlegelésével döntött az elsőfokú szerv a jogkövetkezmény alkalmazásáról. Az alperes szerint tehát jogszabályban rögzített kötelezettsége alapján semmisítette meg az elsőfokú jogszabálysértő döntést és utasította új eljárás lefolytatására az elsőfokú szervet. Az új eljárásban meghozott elsőfokú döntés már valamennyi körülményt megfelelően mérlegelte és a bizonyítékok mérlegelésének okszerűsége is kitűnik, a mérlegelés megfelel a fogyasztóvédelmi törvény előírásainak és a Pp. 339/B §-ában rögzítetteknek is. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében az elsőfokú kérelem hatályában történő fenntartását kérte azzal, hogy az alperes felülvizsgálati kérelme megalapozatlan az elsőfokú bíróság ítélete semmilyen tekintetben nem jogszabálysértő. A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmét a Pp. 274. §-ának
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúria mindenekelőtt rögzíti, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, az abból levont jogi következtetéseivel a Kúria maradéktalanul egyetértett. Csupán az alperesi felülvizsgálati kérelemben reflektálva fejti ki a Kúria az alábbiakat: foglaltakra Alaptalanul hivatkozik az alperes felülvizsgálati kérelmében, hogy a Ket. 115. §
(2)bekezdésében foglaltaknak megfelelően gyakorolta a felügyeleti jogkörét, mert a megvalósult jogsértések szankcionálása során nem az eset összes körülményeinek megfelelő mérlegelésével döntött az elsőfokú szerv a jogkövetkezmény alkalmazásáról. Helytállóan mutatott rá az elsőfokú bíróság jogerős ítéletének indokolásában arra, hogy az elsőfokú hatóság mind az alapügyben, mind pedig a megismételt eljárásban teljességgel azonos tényállást állapított meg és az alperesi hatóság szerint is már az első eljárásban teljes körben feltárta az enyhítő, valamint súlyosbító körülményeket. Helytállóan állapította meg tehát az elsőfokú bíróság, hogy az új eljárás során más tényállás megállapítására okot adó körülményt nem tártak fel, további súlyosbító körülmények nem merültek fel, az elsőfokú hatóság teljességgel ugyanazon körülményeket mérlegelte ismételten mint az alapeljárásban, ezért új körülmény, új mérlegelendő tényállási elem hiányában más jogkövetkezmény megállapítására jogszerűen nem juthatott. Osztotta a Kúria az elsőfokú bíróság által kifejtett azon álláspontot is, hogy a felügyeleti eljárásban hozott végzés meghozatalára jogsértő módon került sor, mert az elsőfokú hatóság döntése semmilyen jogszabályt nem sértett, az alkalmazandó szankció tekintetében mérlegelési jogkörében járt el, amelyet az alperesi hatóság jogszerűtlenül mérlegelt felül. Mindezek alapján a Kúria a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a Kúria az alperest a felperes felülvizsgálati perköltségének a megfizetésére. Az alperes személyes illetékmentességére tekintettel a 6/1986. (VI.26.) IM. számú rendelet 13. §
(2)bekezdése és
- §-a alapján a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Budapest,
- évi október hó
- napján. Dr. Kárpáti Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Pál Zoltán sk. bíró, Dr. Fekete Ildikó sk. bíró A kiadmány hiteléül bírósági írnok előadó