A határozat elvi tartalma: Az Unió hivatalos nyelvein közzétett rendeletek tartalmának összevetése. Késztermék. Függöny tarifálása. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.I.35.722/2012/3.szám A Kúria a dr. Sikos Áron Miklós ügyvéd által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nyugat-dunántúli Regionális Vámés Pénzügyőri Főigazgatósága alperes ellen vám ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perben a Szombathelyi Törvényszék
- június
- napján kelt 1.K.20.124/2011/
- számú jogerős ítélete ellen az alperes által
- sorszámon benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon – tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Kúria a Szombathelyi Törvényszék ítéletét hatályában fenntartja. 1.K.20.124/2011/
- számú A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A felperes az általa importált T.Organza Oriana-300 megnevezésű textil vámárút az 5810.92-10-90 vtsz. alatt kérte szabadforgalomba bocsátani. A
- január
- és
- augusztus
- közötti időszakra folytatott utólagos ellenőrzés során az elsőfokú vámhatóság azt állapította meg, hogy a termék valójában készáru, és ezáltal a 6303.92-90-90 Taric kód alá tartozik, magasabb vámtétellel, melynek következtében a felperesnek vám és áfa különbözetet kell utólag megfizetni. A felperes az elsőfokú hatóság határozatai közül nyolcat támadott fellebbezéssel. Az alperes a 1464-1/
- számú határozatával a 91100C1U000206., a 10100C1U
- számú (a 1012249A
- számon elvégzett szabadforgalomba bocsátással kapcsolatban), a 12100C1U001129, a 12100C1U
- és 10100C1U
- számú elsőfokú határozatokat helybenhagyta. (A további elsőfokú döntéseket a 14642/
- számú végzésével megsemmisítette és a tényállás tisztázása érdekében az elsőfokú hatóságot új eljárásra utasította.) A Vegyvizsgáló Intézetnek a határozat indokolásában idézett megállapítása szerint a termék függönydarab, melynek három oldala vágott, egyik oldalán interlock öltéssel szegett és az öltésházba fűzött ólomdarabokkal ellátott fonatolt textilanyaggal készült. Ennek alapján, a Tanácsnak a vám- és a statisztikai nomenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló
- július 23-i 2658/87/EGK rendelet (a továbbiakban: Kombinált Nomenklatúra) I. Melléklet II. Szakasz XI. árú osztály Megjegyzéseinek 7.c) pontja szerint a termék készáru. Ugyanez állapítható meg a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer Magyarázatáról és az Árosztályozási Véleményekről szóló 8002/2008.(II.8.) VPOP tájékoztató (a továbbiakban: HR) XI. Áruosztály Általános rendelkezések II. bekezdése alapján. Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az alperesi határozatot az elsőfokú határozatokra is kiterjedően hatályon kívül helyezte. Az elsőfokú bíróság annak eldöntését, hogy a perbeli vámárú mely vámtarifaszám alá sorolandó, jogkérdésnek tekintette. A Kombinált Nomeklatura magyar majd angol nyelvű szövegének elemzésével és összevetésével először abban a kérdésben foglalt állást, hogy a készáruvá az a termék minősíthető, amelynek több szélét beszegték, vagy sodorták; csak a csomózott rojtnak elégséges csupán a textilárú egyik szélen megjelenni. Az alperes HR besorolásra vonatkozó előadása kapcsán kiemelte, hogy az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata alapján, a jogbiztonság és az ellenőrzés megkönnyítése érdekében az áruk tarifális besorolásának döntő szempontját a Kombinált Nomenklatúra szövegében kell keresni, a HR rendszerben kidolgozott magyarázó megjegyzések jelentősen hozzájárulnak ugyan a különböző vtsz-ek tárgyi hatályának értelmezéséhez, de nincs jogi kötőerejük (C-467/03., C-130/02., C14/
- ítéletek). A vámárú fizikai paramétereinek meghatározására az elsőfokú bíróság igazságügyi szakértői bizonyítást folytatott le. A szakvélemény és a tanúmeghallgatások alapján azt állapította meg, hogy a termék legkevesebb két széle se be nem szegett, se be nem sodrott, illetőleg legkevesebb egy széle nem csomózott rojttal ellátott, ennek következtében nem minősül készterméknek. Az, hogy egy oldalán ólomzsinór van, azaz alperes álláspontja szerint beszegett, azért nem bír jelentőséggel, mert csupán a termék egy szélét érinti, holott a készáruvá minősítés legalább kettőt követel meg. Mindezek következtében a felperes helyes Taric kódot alkalmazott, nem keletkezett vám és áfa pót-befizetési kötelezettsége. Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és elsődlegesen az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalra utasítását, másodlagosan a kereset elutasítását kérte. Elsődleges álláspontja szerint az elsőfokú bíróság megsértette az Európai Unió jogi aktusait, amikor kimondat, hogy a termék nem a 6303, hanem az 5810 vtsz. alá tartozik. A jogi aktusok értelmezésére egyébként is csak az Európai Unió Bírósága lett volna jogosult. Másodlagos kérelmének indokaként arra hivatkozott, hogy a szakértői vélemény csak a termék anyagi minőségének meghatározására lehetett volna irányadó, mivel a tarifális besorolás jogkérdés. Kiemelte, hogy az organza típusú szövetből kétségtelenül több fajta termék is előállítható, azonban az ólomszál alkalmazása egyértelművé tette a termék felhasználási célját. Egyébként a szakértői véleményekből is következik, hogy a függöny két oldala különböző technikával, de szegéllyel van ellátva. Hangsúlyozta, hogy az Európai Bíróság C-261/
- és C348/
- egyesített ügyben hozott ítélete szerint egyetlen nyelvi változat sem élvezhet előnyt a másikkal szemben, a jogalkotó tényleges szándékát kell előtérbe helyezni: az ólomszál hozzáadására pedig kizárólag akkor van szükség a gyártás folyamán, ha a terméket függönyként kívánják felhasználni. A felperes nem terjesztett elő ellenkérelmet. Az alperes felülvizsgálati kérelme nem alapos. A Kúria a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között, az ott megjelölt jogszabályok alapján vizsgálhatja felül (a Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. tv. (a továbbiakban: Pp.) 272.§
(2)bekezdés, 275.§
(2)bekezdés, BH
- KGD
- 262.). Az alperes felülvizsgálati kérelme tartalmában a Pp. 221.§
(1)bekezdésének az elsőfokú bíróság általi megsértésére irányult. Ennek keretei között a Kúria elsődlegesen azt vizsgálta, az elsőfokú bíróság helytállóan hivatkozott-e az ítélet alapjául szolgáló jogszabályokra, ezen belül megfelelően választotta-e meg a jogszabály tartalmának meghatározására alkalmazott eszközt. A Kombinált Nomeklatúra I. Melléklet II. XI. árú osztályhoz tartozó Megjegyzések 7.c) pontja szerint ennek az áruosztálynak az alkalmazásában a „készáru” kifejezés alatt az alábbiakat kell érteni: a beszegett vagy sodrott szélű vagy a bármelyik szélén csomózott rojttal ellátott termékeket, az olyan szövetdarab kivételével, amelynek vágott széleit a rojtosodás megakadályozása érdekében elfércelték vagy más egyszerű módon kezelték. Az irányadó jogszabályi környezet kapcsán a Kúria megállapította, az elsőfokú bíróság a tarifa szám meghatározását jogkérdésnek tekintette, a bírósági felülvizsgálatot ennek megfelelően folytatta le. A besorolás azonban nem végezhető a vámárú paramétereinek meghatározása nélkül, amit az elsőfokú bíróság helytállóan tekintett speciális szakértelmet igénylő, az igazságügyi szakértői bizonyítás lefolytatását megalapozó szakkérdésnek. Az Európai Unió vám tartalmú rendeletei a nyelvek használatára vonatkozó kifejezett kizáró rendelkezést nem tartalmaznak, jellemző az érintett tagállam hivatalos (vagy egyik hivatalos) nyelvének a használata. Ennek következtében nem volt akadálya annak, hogy az elsőfokú bíróság a Kombinált Nomenklatúra magyar nyelvű változatát összevesse az angol nyelvű változattal. A felülvizsgálati kérelemben a nyelvi változatok kapcsán hivatkozott C-261/
- és C-348/
- számú ítéletek határátlépési/menekültügyi tárgyban keletkeztek. Az Uniónak más ítéltekben is megjelenő ítélkezési gyakorlata szerint egy közösségi rendelkezés valamely nyelvi változatának megfogalmazása nem szolgálhat e rendelkezés értelmezésének kizárólagos alapjául, illetve e tekintetben nem élvezhet elsőbbséget más nyelvi változatokkal szemben. Az ilyen megközelítés ugyanis összeegyeztethetetlen lenne a közösségi jog egységes alkalmazásának követelményével. A közösségi szövegek egyes nyelvi változatai közötti eltérés esetén a szóban forgó rendelkezést azon szabályozás általános rendszerére és céljára tekintettel kell értelmezni, amelynek az a részét képezi. Az Európai Unióról szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változatának
- cikke (az EKSz. korábbi
- cikke) értelmében ha egy tagállam bírósága előtt a Szerződések, az uniós intézmények, szervek vagy hivatalok jogi aktusainak érvényessége és értelmezésére vonatkozó kérdés merül fel, és ez a bíróság úgy ítéli meg, hogy ítélete meghozatalához szükség van a kérdés eldöntésére, kérheti az Európai Unió Bíróságát, hogy hozzon ebben a kérdésben döntést. Ha egy tagállam olyan bírósága előtt folyamatban lévő ügyben merül fel ilyen kérdés, amelynek határozatai ellen a nemzeti jog értelmében nincs jogorvoslati lehetőség, e bíróság köteles az Európai Unió Bíróságához fordulni. Az elsőfokú bíróság az egyes nyelvi változatok elemzése során nyelvtani jogszabály értelmezést végzett. Az elsőfokú bíróság már az elsődlegesen értelmezett magyar nyelvű változatból arra következtetett, hogy a beszegésnek és a sodrásnak legalább az árú két szélén meg kell jelenni, az angol nyelvű változat behivatkozásával csak megerősítette ezt. Mivel az egyes nyelvi változatok között nincs ellentmondást, nem merül fel a C-261/
- és C-348/
- számú ítéletben kifejtettek alkalmazásának szükségessége, az előzetes döntéshozatal kezdeményezése sem. Az elsőfokú bíróság a nyelvtani értelmezéssel megfelelő eszközt választott a jogszabály tartalmának meghatározására, és nem mulasztott akkor, amikor nem fordul az Európai Unió Bíróságához. Az alperes felülvizsgálati kérelmében foglaltakkal szemben a kész termékké minősítéshez nem elégséges, hogy az oldalak (legalább két oldal) eldolgozottak legyenek, azoknak – a rojtoktól eltekintve – beszegettnek vagy sodrottnak kell lenni. Az alperesi határozat indokolásában idézett Vegyvizsgáló Intézettől származó termékleírás szerint is „a termék függönydarab, melynek három oldala vágott, egyik oldalán interlock öltéssel szegett és az öltésházba fűzött ólomdarabokkal ellátott fonatolt textilanyaggal készült”. Az igazságügyi szakértői vélemény ezzel egybecsengett, amikor azt állapította meg, hogy az egyik szövetszél a szövéstechnikából eredően nem zárt, hanem fél-forgófonalas erősítéssel kialakított nyitott szegély (környezetében ráma-tűnyomokkal), ami azonban nem minősül beszegésnek. A termék nem tekinthető beszegettnek vagy sodrottnak. Az alkalmazandó jogi norma tartalmát az elsőfokú bíróság okszerűen indokolva állapította meg, a tarifálandó termék paramétereit bizonyítási eljárás során feltárta, azokat összevetette a Kombinált Nomenklatúra irányadó rendelkezésével. Okszerűen indokát adta annak, hogy a felperes által importált T.Organza Oriana 300 megnevezésű vámárú miért nem tartozik az alperes által alkalmazott 6303.92-90-90 vtsz alá. Ítélete mindenben megfelelt a Pp. 221.§
(1)bekezdése által támasztott követelményeknek. Erre figyelemmel a Kúria az első fokú bíróság ítéletét a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felperes javára felülvizsgálati perköltség nem merült fel, így erről a Kúriának rendelkeznie nem kellett. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a pervesztes alperest az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5.§
(1)bekezdés c/ pontja alapján megillető illetékmentességre figyelemmel a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban szóló 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 14.§-a alapján az állam viseli. Budapest,
- november
- Dr. Hajnal Péter sk. a tanács elnöke, Huszárné Éva sk. előadó bíró, Dr. Mudráné sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő dr. Oláh dr. Láng Erzsébet