A határozat elvi tartalma: Az alperesi határozat jogszerűsége nem a büntetőeljárás következménye, hanem kizárólag attól függ, hogy az alperes megtartotta-e az irányadó anyagi és eljárási szabályokat. Büntetőeljárásra tekintettel nem függeszthető fel a közigazgatási per. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.I.35.510/2012/4.szám A Kúria a dr. Pokó Diána egyéni ügyvéd által képviselt felperesnek a vezető tanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága alperes ellen adó ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Kecskeméti Törvényszék
- április
- napján kelt 14.K.20.248/2012/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes által
- sorszámon benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Kúria a Kecskeméti Törvényszék ítéletét hatályában fenntartja. 14.K.20.248/2012/
- Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra – 3.500.000 (hárommillió-ötszázezer) felülvizsgálati eljárási illetéket. – számú külön forint Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A felperes háztartási elektronikai cikkeket, háztartási kisgépeket és egyéb termékeket szerzett be, a kapcsolódó számlák alapján áfa levonási jogot kívánt érvényesíteni. Az elsőfokú adóhatóság
- január-augusztus hónapokra áfa adónemben folytatott ellenőrzés során - egyebek mellett megállapította, hogy a termékek beszerzése értékesítési lánc utolsó tagjaként történt, ahol az árú alap eredete ismeretlen, továbbá a bizonylatok azt sem támasztják alá, hogy a termékeket egyáltalán beraktározták volna. Az elsőfokú adóhatóság az ellenőrzés megállapításairól
- május 6-án készült jegyzőkönyv mellett a büntetőeljárás kezdeményezését javasló jegyzőkönyvet is felvett
- október 20-án. Az elsőfokú adóhatóság 135.896.000 forint adókülönbözetet tárt fel, az adóhiánynak minősülő hányad után adóbírságot szabott ki és késedelmi pótlékot számított fel, illetőleg a
- augusztus hónap átvihető követelésének összegét módosította. Az alperes 3546513780 iktatószámú határozatával helybenhagyta az elsőfokú döntést. Határozatának indokolása szerint a felperes hiába tett feljelentést, adóügyének elbírálása nem függ a büntetőeljárás eredményétől, és nem ad alapot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 32.§
(1)bekezdés szerinti eljárás felfüggesztésre. Az adóbírság adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 171.§
(1)bekezdésén alapuló mellőzésére, illetve csökkentésére sem látott lehetőséget az alperes, mert értékelése szerint a felperes a gazdasági események során nem a tőle várható körültekintéssel járt el. A felperes egyrészt az adóigazgatási eljárás felfüggesztésének elmaradása okán vitatta az alperesi határozat jogszerűségét, másrészt kifogásolta, hogy a javára szolgáló körülményeket a bírság és késedelmi pótlék kiszabása során nem vették figyelembe. Indokolás nélkül hivatkozott arra, hogy a tényállás nem került feltárásra. A tényállás tisztázása körében mutatkozó adatokra, tényekre indítványozta a büntetőeljárás igazságügyi szakértőjének meghallgatását. Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az Art. 120.§
(5)bekezdés, valamint a Ket. 32.§
(3)bekezdés összevetése alapján megállapította, hogy az adóigazgatási eljárásban felperesi indítványra nem kerülhet sor az eljárás felfüggesztésére. A Ket. 32.§
(1)bekezdés szerinti megközelítés pedig azért nem volt alkalmazható, mert a büntetőhatóságok általi döntés nem minősül az adóügy előzetes kérdésének. Ezért nem látott lehetőséget az elsőfokú bíróság a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 152.§
(1)bekezdése alapján a tárgyalás felfüggesztésére sem. Az elsőfokú bíróság értékelése szerint téves a felperes azon hivatkozása, hogy a revízió nem készített a Art. 104.§
(2)bekezdése alapján jegyzőkönyvet a büntetőeljárás kezdeményezéshez, ugyanis a jegyzőkönyv 2011. október 20-án elkészült és ebben a revízió a feltárt tényállást rögzítette. Megállapította, hogy a felperes nem a tőle elvárható körültekintést tanúsított az ügyletek során, ezért a mérséklésnek sem a a késedelmi pótlék, sem az adóbírság esetében volt helye. A felperes büntető eljárás szakértőjének meghallgatására irányuló indítványát azért mellőzte, mert a felperes nem jelölte meg, mely tényekre vonatkozóan kéri. A kereset egyébként sem tartalmazott az alperes által feltárt tények valótlanságára vonatkozó hivatkozást. A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsősorban az alperesi határozat elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését, másodsorban az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalra utasítását kért, mert a jogerős ítélet sérti a Pp. 206.§
(1)bekezdését, és 152.§-át. Előadta, hogy a büntetőeljárásban - annak természetéből adódóan olyan körülmények feltárására került sor, amelyek egyúttal az Art. 95.§
(1)bekezdésében felsorolt körülményekhez okszerűen hozzátartoznak. Erre tekintettel jogsértő, hogy az elsőfokú bíróság elutasította a Pp. 152.§
(1)bekezdésére irányuló kérelmét. Téves továbbá a jogerős ítélet azon indokolása, hogy az Art. 104.§
(2)bekezdése szerinti jegyzőkönyv készült volna, ugyanis a 2011. október 20-án kelt jegyzőkönyv az Art. 104.§
(1)bekezdésén alapult. Ha lett volna ilyen jegyzőkönyv az adóhatóságnak kellett volna kezdeményeznie a büntetőeljárást. Ennek elmaradása is a Ket. 32.§
(1)alkalmazása, az eljárás felfüggesztése mellett szól. A felfüggesztési kérelem elutasítása és a tanúbizonyítási indítvány elutasítása megfosztotta a felperest attól, hogy érdemben támadja a határozat tényállításait. Az alperes a tárgyaláson, szóban előterjesztett ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. A felperes felülvizsgálati kérelme nem alapos. A Kúria a felülvizsgálati eljárásnak a Pp. 272.§
(2)bekezdés és 275.§
(2)bekezdés által megszabott keretei között azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság a Pp. 206.§ és 221.§-ai
(1)bekezdéseinek megfelelően járt el. A jogerős ítélet az iratokkal egyezően tartalmazza, hogy az elsőfokú adóhatóság a 2011. május 6-án felvett, az ellenőrzés megállapításait tartalmazó, az Art. 104.§
(1)bekezdés szerinti jegyzőkönyv mellett az Art. 104.§
(2)bekezdésének megfelelő jegyzőkönyvet is készített 2011. október 20-án. Az pedig, hogy az októberi jegyzőkönyv alapján indult-e meg a büntetőeljárás, a tényállásnak nem releváns része, ebben a körben nem kellett tényállást feltárni. Az elsőfokú adóigazgatási bíróság eljárás-, helytállóan illetőleg a fejtette tárgyalás ki a felperes felfüggesztésével kapcsolatosan kérelmére nézve kapcsolatát. az adóigazgatási és a büntetőeljárás A Pp. 4.§-ának
(1)és
(2)bekezdése értelmében a bíróságot határozatának meghozatalában más hatóság döntése vagy a fegyelmi határozat, illetve az azokban megállapított tényállás nem köti. Ha jogerősen elbírált bűncselekmény vagyoni jogi következményei felől polgári perben kell határozni, a bíróság határozatában nem állapíthatja meg, hogy az elítélt nem követte el a terhére rótt bűncselekményt. A Pp. 324.§-ának
(1)bekezdése szerint a közigazgatási perekben amennyiben a Pp. XX. fejezetének speciális szabályai eltérően nem rendelkeznek - az I -XIV. fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni. A Pp. 152.§-ának
(1)bekezdéséből következően a tárgyalás felfüggesztése csak lehetőség a bíróság számára: a bíróság a tárgyalást felfüggesztheti, ha a per eldöntése olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amelynek tárgyában az eljárás büntetőbírói vagy államigazgatási hatáskörbe tartozik. Az adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata során, a Pp. 339.§-ának
(1)bekezdésének megfelelően, kizárólag a közigazgatási határozatok jogszerűsége vizsgálható felül. A Pp. ezen rendelkezéseiből következően a közigazgatási határozatok tényállási elemei a büntetőeljárásban hozott döntésektől függetlenül fennállnak, vagy éppen alaptalanok. Más az egyes eljárások tárgya, más az alanya és alapvetően más a követendő szempontrendszer. Az alperesi határozat jogszerűsége nem a büntetőeljárás következménye, hanem kizárólag attól függ, hogy az alperes megtartotta-e az irányadó anyagi és eljárási szabályokat. Ennek következtében a büntetőeljárásra, mint előkérdésre alapítottan - főszabály szerint, az adott tényállás függvényében - nem kerülhet sor a per tárgyalásának felfüggesztésére. Ez nem befolyásolja azt a bizonyításra tartozó kérdést, hogy a büntetőeljárás adatai, bizonyítékai felhasználhatók-e, illetőleg miként használhatók fel a közigazgatási perben. Az alperesi határozat tényállása tehát a büntetőeljárás eredményétől függetlenül vitatható. A felperes alaptalanul hivatkozott arra felülvizsgálati kérelmében, hogy a tárgyalás felfüggesztésének jogszabálysértő elmaradása zárta volna el attól, hogy érdemben támadja az alperesi határozat tényállításait. Az elsőfokú bíróság a felperesnek a büntetőeljárás szakértője, mint tanú meghallgatására irányuló bizonyítási indítványát szintén helytállóan mellőzte, mivel a felperes indítványa valóban a bizonyítás lefolytatását akadályozó mértékben hiányos volt. A kereseti indok és a bizonyítási indítvány csak közölte, hogy hiányos az alperesi határozat tényállása, de hogy ez miben nyilvánul meg, mire nézve kell/kellene a bizonyítást lefolytatni, a felperes nem jelölte meg. A jogerős ítélet a tényállás és a bizonyítás kérdésein túl is helytálló volt. Indokolási részében ismertette az általa alkalmazott jogszabályokat. Jogértelmezése logikus, okfejtése közérthető, minden részletre kiterjedő. A jogerős ítélet maradéktalanul megfelelt a mind a Pp. 206.§
(1)bekezdésének, mind a 221.§
(1)bekezdésének. Mindezekre figyelemmel a Kúria az első fokú bíróság ítéletét a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alperes képviseletét nem jogtanácsos látta el, ezért a felülvizsgálati költség körében a Kúria, tekintettel a Pp. 75.§
(2)és 78.§
(2)bekezdéseire, mellőzte a határozathozatalt. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati illeték viselésére a Kúria az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50.§
(1)bekezdése és a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban szóló 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdése alapján kötelezte a felperest. Budapest,
- november
- Dr. Hajnal Péter sk. a tanács elnöke, Huszárné