Bfv.421/2013/5 – Kúria

(1),

(2)bekezdés d) pontja,

(5)bekezdés b) pontja) állapította meg és ezért őt, mint különös visszaesőt halmazati büntetésül 8 hónapi börtönbüntetésre és 1 évi közügyektől eltiltásra ítélte. A Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság a

1. június
2. napján megtartott nyilvános ülésen meghozott 32.Bf.5413/2012/
3. számú ítéletében a kerületi bíróság ítéletét az I.r. terhelt tekintetében annyiban megváltoztatta, hogy a szabadságvesztése mértékét 1 év 6 hónapra, a közügyektől eltiltás tartamát 2 évre súlyosította, egyebekben az tekintetében helybenhagyta. első fokú ítéletet e terhelt A jogerős ítélet tényállása szerint a terheltet a
4. május
5. napján a B-F. Bt. sértett üzletébe hengerzár feltörésével bement, és a B-F. Bt. sérelmére 1.522.500 forint, továbbá a Telekommunikációs Kft. sértett sérelmére 1.400.000 forint értéket eltulajdonított. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen az I.r. terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt. Indítványában a terhelt arra hivatkozott, hogy elmarasztalására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor, mivel a
6. május 15-én megvalósított cselekménye miatt első gyanúsítottkénti meghallgatására 2009 szeptemberében került sor, márpedig addig a cselekményére irányadó 5 éves elévülési idő eltelt. A Legfőbb Ügyészség BF.822/
7. számú átiratában a terhelt felülvizsgálati indítványát alaptalannak jelölte meg. A legfőbb ügyészi álláspont szerint a terhelttel szemben a bűncselekménye miatt az ügyészség
8. május
9. napján, vagyis az 5 éves időtartamú elévülési időn belül elrendelte a nyomozást, ezen aktus pedig az elévülést félbeszakította, így a terhelt által hivatkozott büntethetőségi akadály nem állapítható meg. Minderre tekintettel a megtámadott határozat hatályában fenntartását indítványozta. A Kúria által a Be.420.§

(1)bekezdése szerint tartott nyilvános ülésen az I.r. terhelt védője a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt fenntartotta, és a terhelt álláspontjához csatlakozva a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozat hatályon kívül helyezését és a terhelt ellen indított büntetőeljárás megszüntetését kérte elévülésre figyelemmel. A Legfőbb Ügyészség képviselője felszólalásában az átiratukban kifejtett álláspontot változatlanul fenntartotta. Az I.r. terhelttel szemben az elévülési időn belül elrendelt nyomozás az elévülést félbeszakította, így a terhelt vonatkozásában büntethetőségi akadály megállapításának nem lehet helye. Hivatalból vizsgálandó eljárási szabálysértés hiányában is a megtámadott határozat hatályában fenntartását indítványozta. I.r. terhelt felszólalásában állította, hogy bűncselekményt nem követett el, és kétségbe vonta azt, hogy vele szemben a nyomozást 2009. május 7-én elrendelhették volna, mivel álláspontja szerint a nyomozás elrendelésére L. I. tanúvallomása alapján került sor, L. I.-t tanúként azonban csak 2009. július 7-én hallgatták meg. A terhelt felülvizsgálati indítványa alapján eljárva a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatot a Be.423.§

(4)és

(5)bekezdése értelmében a felülvizsgálati indítványban megjelölt okból, valamint a hivatalból vizsgálandó, a Be.416.§

(1)bekezdés c) pontjában felsorolt eljárási szabálysértések szempontjából bírálta felül. Felülbírálata során a Kúria a megjelölt körbe eső ún. abszolút eljárási szabálysértést nem észlelt, és a terhelt felülvizsgálati indítványát alaptalannak találta. A Be.416.§

(1)bekezdés a) pontja értelmében a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye, ha a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor. A terhelt felülvizsgálati indítványa szempontjából volt vizsgálandó. e felülvizsgálati ok A terhelt elmarasztalására a cselekmény jogerős elbírálása idején hatályos Btk.316.§

(1)bekezdésébe ütköző és a

(2)bekezdés d) pontjára figyelemmel az

(5)bekezdés b) pontja szerint minősülő 2 rb. lopás bűntette miatt került sor. E bűncselekményeket a törvény 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti. A terhelt által hivatkozott büntethetőségi akadály, a büntethetőség elévülése a Btk.33.§

(1)bekezdés

1. b)pontja értelmében a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, vagyis 5 év. A terhelt a jogerős határozat felülvizsgálati eljárásban kötelezően irányadó tényállása szerint cselekményét 2004. május 15. napján követte el. Ezen időpontból kiindulva kellett vizsgálni, hogy a törvényben meghatározott elévülési idő a törvényben meghatározott előfeltételek szerint a jogerős határozat meghozatalát megelőzően eltelt-e. A Btk.34.§
2. a)pontja értelmében a terhelt cselekménye elévülésének kezdő napja az a nap, amikor a törvényi tényállás megvalósult. A Btk.35.§

(1)bekezdése akként rendelkezik, hogy az elévülést félbeszakítja a büntetőügyekben eljáró hatóságoknak az elkövető ellen a bűncselekmény miatt foganatosított büntetőeljárási cselekménye. A félbeszakítás napján az elévülés határideje ismét elkezdődik. Teljes mértékben helytálló ezért a Legfőbb Ügyészségnek a terhelt indítványával szemben kifejtett az az álláspontja, hogy az elévülés határidejének félbeszakadására tekintettel az elévülés bekövetkezése nem állapítható meg. A büntetőügy irataiból megállapítható, hogy nevesítetten a terhelttel szemben is a nyomozás elrendelésére

1. május
2. napján sor került, és ez a terhelttel szemben foganatosított büntetőeljárási cselekmény büntethetősége elévülését félbeszakította, és annak határideje ismételten elkezdődött. Ekként a terhelt büntethetősége elévülésének megállapítása értelmében kizárt. a vonatkozó törvényi rendelkezések A terhelt gyanúsítottkénti meghallgatására az ügyben valóban a cselekmény elkövetésétől számított 5 éven túl került sor, ennek azonban a kifejtettek értelmében nincs jelentősége. Tekintettel arra, hogy a terhelt felszólalásában a nyomozás elrendelésének
3. május 7-i megtörténtét kétségbe vonta, a Kúria rögzíti, hogy a nyomozás elrendelésének időpontját közokirat igazolja, ugyanakkor az a gondolatmenet, amely mentén a terhelt a nyomozás elrendelésének időpontját kétségbe vonta, az iratokból kitűnően téves. A nyomozás során L. I. tanúkénti meghallgatására
4. július
5. napján valóban sor került, de a terhelt meggyanúsításának alapját nem ez a vallomás képezte. Más terhelt ellen folyó eljárásban, ahol az I.r. terhelt tanúként szerepelt, a
6. március
7. napján megtartott bírósági tárgyaláson az ugyancsak tanúként jelenlévő D. H. biztonsági őre az I.r. terheltet, mint a cselekmény elkövetőjét felismerte, és az iratokból kitűnően az e tárgyaláson történtek vezettek a terhelttel szemben a nyomozás elrendelésére. A már elrendelt nyomozás keretén belül került sor a terhelt által hivatkozott L. I. tanúkénti meghallgatására. A kifejtettekből következően az I.r. terhelt felülvizsgálati indítványa alaptalan. A Kúra ezért annak nem adott helyt, és a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatot a Be.426.§-a alapján hatályában fenntartotta. A terhelt kirendelt védője felülvizsgálati eljárásbeli közreműködésével felmerült bűnügyi költséget a Be.429.§

(1)bekezdése értelmében az állam viseli. A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 3.§-ának

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §-a

(4)bekezdésének a b) pontja zárja ki. A Be. 418.§-ának

(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. §

(1)bekezdésének

1. e)vagy
2. g)pontján alapul. A Be. 421.§-ának

(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival, azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti. Budapest, 2013. október 24. Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Kiss Sándor s.k. előadó bíró, Dr. Dósa Ágnes s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Bné