Szegedi Ítélőtábla Bf.I.143/2007/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN A Szegedi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Szegeden,
- évi június hó
- napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta a következő VÉGZÉST: Az emberölés bűntette miatt a vádlott ellen indított büntetőügyben a Csongrád Megyei Bíróság
- évi február hó
- napján kihirdetett 1.B.982/2005/
- számú ítéletét h e l y b e n h a g y j a azzal, hogy helyesen a magánfél polgári jogi igényét tekinti egyéb törvényes útra utasítottnak. Kötelezi a vádlottat a fellebbezési eljárás során felmerült 6.000.- (hatezer) forint bűnügyi költség megfizetésére külön felhívásra az állam javára. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS: Az elsőfokú bíróság a vádlottat emberölés bűntette miatt - mint többszörös visszaesőt - 13 év fegyházra és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett a vádlott által előzetes fogvatartásban töltött idő szabadságvesztésbe történő beszámításáról, az eljárás során lefoglalt bűnjelekről. [Magánfél megnevezése] érdekelt polgári jogi igényét egyéb törvényes útra utasította. Kötelezte a vádlottat az első fokú eljárás során felmerült 255.619.- forint bűnügyi költség megfizetésére, utalt arra, hogy az összbüntetési eljárást a vádlottal szemben hivatalból fogja lefolytatni. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a vádlott és védő jelentettek be fellebbezést, elsődlegesen a tényállás téves megállapítása miatt, bizonyítékok hiánya okából történő felmentés, másodlagosan enyhítés érdekében. A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség az első fokú ítélet helybenhagyását indítványozta. A fellebbezések alaptalanok. A vádlott a fellebbezési eljárásban bizonyítási indítványt terjesztett elő - melyhez a védő is csatlakozott - melyben (
- sz. név), (
- sz. név), (
- sz. név), (
- sz. név), (
- sz. név) és (
- sz. név) tanúkénti meghallgatását kérte. Az iratokból megállapítható, hogy (
- sz. név) kivételével a megjelölt tanúkat az elsőfokú bíróság már kihallgatta, (
- sz. név) - a vádlott testvére - pedig a nyomozás során mentességi jogával élt. A másodfokú eljárásban a bizonyítási eljárás megismétlésére nincs lehetőség, mindezeken túlmenően (
- sz. név) tanút a fellebbezési eljárásban is mentességi jog illeti meg. Abban az esetben pedig, ha vallomást tesz, e vallomástól nem várható olyan bizonyíték, mely eltérő tényállás megállapítását eredményezné. Erre figyelemmel a másodfokú bíróság a bizonyítási indítványt elutasította. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét és az azt megelőző bírósági eljárást a Be.
- §
(1)bekezdése alapján felülbírálva eljárási szabálysértést nem észlelt. A másodfokú bíróság az első fokú ítélet tényállását a Be. 352. §
(1)bekezdés a) pontja alapján az iratok egybehangzó adataira figyelemmel az alábbiak szerint kiegészítette, illetőleg helyesbítette: A vádlott
- február
- napja óta tölti a Makói Városi Bíróság által vele szemben kiszabott 2 évi börtönbüntetését. A másodfokú bíróság a 12 mm szúrcsatornára vonatkozó megállapítást mellőzi az ítélet tényállásából, hiszen nem életszerű, hogy a szívet elérő szúrás csupán 12 mm volt. Erre vonatkozóan a szakértői vélemény a folytonosság megszakadást a különböző rétegekben, részleteiben írja le, a szúrcsatorna hosszát nem összegzi. Egyebekben az első fokú ítélet tényállása hiánytalan, azt az ítélőtábla a fenti kiegészítéssel, illetőleg helyesbítéssel határozatának alapjául elfogadta. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a tényállást támadó és a vádlott felmentését célzó fellebbezések a bizonyítékok mérlegelése ellen irányulnak. Azt sérelmezik, hogy az elsőfokú bíróság olyan tanúk vallomását fogadta el a vádlott védekezésével szemben, akik vele haragos viszonyban vannak, és e tanúk vallomására alapítva a tényállást a vádlott bűnösségét a terhére rótt bűncselekményben megállapította. Bf.I.143/2007/
- Az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást hiánytalanul lefolytatta. Ennek során tudomással bírt a vádlott és a rá nézve terhelően valló tanúk haragos viszonyára. Mindezek ellenére arra az álláspontra helyezkedett, hogy e tanúk vallomását bizonyítékként elfogadta. Ezzel kapcsolatos okfejtése logikus és mindenben megfelel az okiratokban rögzítetteknek. A vádlott és védő hivatkozott arra is, hogy a sértett halálához vezető sérülést jobb kézzel okozták, a vádlott pedig balkezes, így ezen okból sem követhette el a bűncselekményt. E körben utal arra az ítélőtábla, hogy a szakvélemény nem foglalkozik azzal, hogy a sértett sérülését jobb vagy bal kézzel okozták. A tanúk határozott vallomást tettek a vonatkozásban, hogy a vádlott jobb kézzel szúrta meg a sértettet. Egyébként pedig a szúrás helyéből és milyenségéből sem lehet kizárni, hogy azt a vádlott okozhatta jobb kézzel. Az sem zárja ki a jobb kézzel való szúrást, ha a vádlott balkezes. A bizonyítékok mérlegelése az azokat közvetlenül észlelő elsőfokú bíróság feladata. Megalapozott tényállás esetén a másodfokú eljárásban a bizonyítékok eltérő értékelésére nem kerülhet sor. Így a tényállást támadó és kizárólag a bizonyítékok mérlegelése ellen irányuló fellebbezések eredményre nem vezethettek. A megalapozott tényállásból az elsőfokú bíróság helyesen következtetett a vádlott bűnösségére és cselekményét a törvénynek megfelelően minősítette. Az elsőfokú bíróság a bűnösségi körülményeket helyesen állapította meg, az annyiban szorul helyesbítésre, hogy a másodfokú bíróság a többszörös visszaesést mellőzte súlyosító körülményként értékelni. Az elsőfokú bíróság ugyanis a vádlott többszörös visszaesői minőségét már figyelembe vette a büntetés kiszabása során, hiszen a kötelező szabályoknak megfelelően vele szemben fegyházat szabott ki. Ilyen körülmények között a többszörös visszaesés súlyosító körülményként történő értékelése e minőség kétszeres értékelését jelentené. A vádlott többszörös visszaesőként, súlyos, élet elleni bűncselekményt követett el. Az ítélőtábla álláspontja szerint ezen szempontokat figyelembe véve az elsőfokú bíróság által kiszabott fő- és mellékbüntetés arányos, annak lényeges enyhítése nem indokolt. Az első fokú eljárás során [magánfél megnevezése], az elhalt sértett édesanyja polgári jogi igényt terjesztett elő a temetési költségek vonatkozásában. Az elsőfokú bíróság őt érdekeltnek tekintette és azon indokok alapján utasította egyéb törvényes útra a polgári jogi igényt, hogy nem igazolta a temetési költségeket. E vonatkozásban utal arra az ítélőtábla, hogy a Be.
- §
(3)bekezdése értelmében, amennyiben a sértett akár a büntetőeljárás megindítása előtt, akár azt követően meghal, helyébe egyenes ági rokona léphet és gyakorolhatja a Be. 51. §
(2)bekezdésében meghatározott jogokat. A Be. 54. §
(1)bekezdése értelmében magánfél az a sértett, aki a büntetőeljárásban polgári jogi igényt érvényesít. A
(6)bekezdés értelmében, ha a sértett meghalt, az örököse léphet fel magánfélként. Ebből következően tehát [magánfél megnevezése] nem érdekeltként, hanem magánfélként járt el a büntetőeljárásban. Egységes a bírói gyakorlat a tekintetben, hogy a büntetőeljárásban csak a bűncselekménnyel közvetlenül okozott kár érvényesíthető, a sértett eltemetésének költségei ebbe a körbe nem vonhatók (BH.
- évi
- számú jogeset). Ebből következően tehát a magánfél polgári jogi igénye egyéb törvényes útra utasításának helyes indoka az előbbiekben megjelölt ok, mely szerint a temetéssel járó költségeket a büntetőeljárásban a magánfél nem érvényesítheti a vádlottal szemben. Az elsőfokú bíróság az alkalmazott jogszabályhelyeket hiányosan hívta fel, így nem hivatkozott a Btk.
- § és
- §
(1)bekezdésére, noha azt alkalmazta, ezért azt a másodfokú bíróság jelen határozatával pótolta. A kifejtettekből következik, hogy az ítélőtábla a fellebbezéseket alaptalanoknak ítélte, ezért az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 371. §
(1)bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint helybenhagyta. A fellebbezési szakban a vádlott kirendelt védőjének jelenléti díjával 6.000.- forint bűnügyi költség merült fel, melynek megfizetésére a vádlottat a Be. 381. §
(1)bekezdése és a Be. 338. §
(1)bekezdése alapján kötelezte. Szeged,
- évi június hó
- napján Dr. Hegedűs István s.k. a tanács elnöke Bf.I.143/2007/
- Sefta Márta dr. s.k. a tanács tagja, előadó Dr. Harangozó Attila s.k. a tanács tagja A Szegedi Ítélőtábla Bf.I.143/2007/
- számú végzése, illetve a Csongrád Megyei Bíróság 1.B.982/2005/
- számú ítélete
- évi június hó
- napján jogerős és végrehajtható. Szeged,
- évi június hó
- napján Dr. Hegedűs István s.k. a tanács elnöke