Debreceni Ítélőtábla Fkf.III.330/2013/
- szám A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Debrecenben,
- június
- napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő ítéletet: A nyerségvágyból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettének kísérlete és más bűncselekmény miatt vádlott és társa ellen indított büntető ügyben a Debreceni Törvényszék
- április
- napján kihirdetett 4.Fk.273/2012/
- számú ítéletét megváltoztatja a következők szerint: I. r. vádlott fegyházbüntetését, mint visszaesővel szemben kiszabottat 17 (tizenhét) évre, fk. II. r. vádlott fiatalkorúak börtönbüntetését 14 (tizennégy) évre súlyosítja. I. r. vádlottal szemben 3200 (háromezer-kettőszáz) forintra, fk. II. r. vádlottal szemben 8410 (nyolcezer-négyszáztíz) forintra vagyonelkobzást rendel el. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A vádlottak által az első fokú ítélet kihirdetésétől a mai napig előzetes letartóztatásban töltött időt is beszámítja a szabadságvesztés tartamába. A nyilvános ülésen felmerült 22 335 (huszonkettőezer-háromszázharmincöt) Ft bűnügyi költségből I. r. vádlottat 9000 (kilencezer) Ft, fk. II. r. vádlottat 13 335 (tizenháromezerháromszázharmincöt) Ft terheli. Indokolás: A törvényszék ítélete ellen az ügyész mindkét vádlott terhére, a büntetések súlyosítása érdekében jelentett be fellebbezést. I. r., fk. II. r. vádlottak és a védők, valamint a II. r. vádlott törvényes képviselője enyhítés céljából éltek perorvoslattal. Fk. II. r. vádlott védője a másodfokú nyilvános ülésen a perbeszédében vitatta a különös kegyetlenség, mint minősítő körülmény megállapítását, és ennek mellőzésével a büntetés lényeges enyhítését tartotta szükségesnek. A fellebbviteli főügyészség az átiratában az ügyészi fellebbezést mindkét vádlottra fenntartotta, míg a védelmi jogorvoslatok álláspontja szerint nem megalapozottak. Indítványozta a kiszabott szabadságvesztés büntetések súlyosítását, továbbá mindkét vádlott vonatkozásában vagyonelkobzás alkalmazását, egyebekben az elsőfokú határozat helybenhagyását. Az ítélőtábla a többirányú jogorvoslattal megtámadott elsőfokú ítéletet a Be.
- §-ának
(1)bekezdése alapján az azt megelőző bírósági eljárással együtt - a Be. 361. §-ának
(1)bekezdését alkalmazva - nyilvános ülésen bírálta felül. Megállapította, hogy a törvényszék az eljárási szabályokat körültekintően betartotta, e körben a fellebbezések sem tartalmaztak kifogást. A tényállást elsősorban a vádlottak bűncselekmény elkövetését beismerő, a részleteket is feltáró vallomására alapította. E beismerő vallomásokat igazolták a kihallgatott tanúk vallomásai, továbbá az igazságügyi orvos- és elmeorvosszakértők megalapozott szakvéleményei, nem utolsó sorban a becsüs szakértő érték megállapítása. A feltárt bizonyítékokat egyenként és összességében megvizsgálta, azokat minden apró részletre kitérve értékelte. Ezzel az indokolási kötelezettségét is maradéktalanul teljesítette, az e körben kifejtettek helytállóak. Az iratok tartalmára figyelemmel a Be. 352. §-a
(1)bekezdésének a/ pontja értelmében a II. r. vádlott korábbi elítélésére vonatkozó adatok kiegészítése vált szükségessé, miszerint a ... Városi Bíróság
- február
- napján jogerős ítéletének ügyszáma ... Emellett rögzítendő még az, hogy az eltulajdonított Nokia típusú mobiltelefon értéke 8 000 forint, s e részében térült meg S2 sértett kára, illetve a meszelő teljes hossza 104 cm, össztömege 160 gramm volt. E kiegészítésekkel a tényállás mindenben megalapozott, a Be.
- §-ának
(2)bekezdése alapján a másodfokú eljárásban irányadó. Az ítélet indokolásában a
- oldal 8., valamint a
- oldal utolsó bekezdésében az ütések ereje, figyelemmel az igazságügyi orvosszakértői véleményben rögzítettekre és az ez alapján megállapított tényállásban írtakra nem közepes-nagy, hanem közepes és nagy. A törvényszék a vádlottak bűnösségére okszerűen vont következtetést és az elkövetett bűncselekmények jogi minősítése is helyes és törvényes. Az ítélőtábla maradéktalanul osztja az elsőfokú bíróság előre kiterveltség kapcsán kifejtett érvelését. Egyetért az élet elleni bűncselekmény nyereségvágyból és különös kegyetlenséggel elkövetettkénti minősítésével. Ez utóbbi minősítő körülmény kapcsán kell utalni a II. r. vádlott védőjének a másodfokú nyilvános ülésen tett felvetésére, miszerint a sértett az első néhány ütést követően eszméletvesztés következtében nem érezhetett fájdalmat, ezért nem helytálló a különös kegyetlenséggel való elkövetés megállapítása. Az elsőfokú bíróság részletesen foglalkozott e minősítő körülmény vonatkozásában a tárgyi és alanyi feltételekkel, ezért azok megismétlése nélkül csupán arra kell rámutatni, hogy nincs jelentősége - a tárgyi feltételek meglétekor - annak, hogy a bűncselekmény sértettje az eszméletlensége folytán ténylegesen érzett-e fájdalmat. A törvényszék jórészt feltárta a vádlottak javára és terhére szóló bűnösségi körülményeket. Ezeket csupán azzal kell kiegészíteni, hogy további súlyosító hatása van I. r. vádlott esetében annak, hogy a bűncselekményhez általa használt eszköz (fejsze) különösen veszélyes, hiszen az adott módon használva a szándékoltnál többnyire súlyosabb eredmény előidézésére alkalmas. Fk. II. r. vádlott vonatkozásában a terhére kell figyelembe venni a kezdeményező, tippadó szerepét. E vádlottnál mellőzendő a több büntetőeljárás hatálya alatti elkövetésre utalás, minthogy azok jogerős befejezésére vonatkozóan nincs adat. I. r. vádlott előző büntetéséből - amely rablás bűntette és közúti veszélyeztetés bűntette miatti elítélés volt - azt kitöltve
- november
- napján, míg fiatalkorú vádlott-társa testi sértés és vagyon elleni bűncselekmények elkövetése miatt töltötte szabadságvesztés büntetését, amelyből azt szintén kitöltve
- november
- napján szabadult. A most elbírált bűncselekmények elkövetésének időpontja
- január 20., illetve
- napja. Az eltelt igen rövid idő azt mutatja, hogy a vádlottakra korábban kiszabott büntetések teljesen hatástalanok voltak, azok az egyéni megelőzés célját sem érték el. Utalni kell továbbá arra is, hogy országszerte egyre gyakoribbak az idős, védekezésre alig képes emberek sérelmére elkövetett, a brutalitást sem nélkülöző bűncselekmények, továbbá nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a sértett sérülései többszörös testi és pszichés maradandó fogyatékossággal gyógyultak. Mindezek alapján - mert a törvényszék ezen körülmények nyomatékát kevésbé vette figyelembe - az ítélőtábla a büntetések mértékét a rendelkező részben írtak szerint mindkét vádlott tekintetében súlyosította. Ezzel az ítélet belső arányossága is megfelelővé, a bűnösségi körülményekhez, az elkövetésben kifejtett cselekvőségekhez igazodóvá vált. A büntetések súlyosítása szükséges volt nem csak az egyéni, de az általános megelőzés követelményeinek teljesülése érdekében. A törvényszék a vádlottakkal, mint különös visszaesőkkel szemben szabta ki a büntetéseket. Ez azonban részben helyesbítést igényel. A Btk.
- §-a
(2)bekezdésének h/ pontja külön minősítő körülményként tartalmazza az emberölés vonatkozásában a különös visszaesést. A Btk.
- §-ának
- pontja akként fogalmaz, hogy a különös viszsaeső az a visszaeső, aki mindkét alkalommal ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekményt követett el. Az előbb felhívott törvényhely
(5)bekezdésének a/, b/ és c/ pontjai rögzítik azt, hogy a különös visszaesés szempontjából melyek a hasonló jellegű bűncselekmények. Sem ugyanolyan, sem az itt felsorolt hasonló jellegű bűncselekmények egyikéért sem voltak elítélve korábban a vádlottak. Erre figyelemmel az élet elleni bűncselekmény kísérlete vonatkozásában sem I. r., sem pedig fk. II. r. vádlott nem tekintendő különös visszaesőnek. Az I. r. vádlott - figyelemmel korábbi büntetésére, és az abból való szabadulásának időpontjára - a Btk.
- §-ának
- pontja szerinti visszaeső. Fk. II. r. vádlott viszont a terhére megállapított lopás vétsége tekintetében minősül különös visszaesőnek - Btk.
- §
- pont - mely az ítélet rendelkező részében mint a súlyosabb visszaesői minőség tüntetendő fel. E vádlott esetében ezért az elsőfokú ítéletben rögzített különös visszaesést a másodfokú bíróság érintetlenül hagyta. S1 és S2 sértettek a vádlottak cselekményei következtében anyagi kárt szenvedtek, amelynek megtérítését nem kérték, ezért ennek folytán a vádlottak gazdagodtak. A Btk. 77/B. §-a
(1)bekezdésének a/ pontja értelmében vagyonelkobzást kell elrendelni arra a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyonra, amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése során, vagy azzal összefüggésben szerzett. A Btk. 77/C. §-a
(1)bekezdésének a/ pontja szerint a vagyonelkobzást pénzösszegben kifejezve kell elrendelni, ha a vagyon már nem lelhető fel. Tekintettel arra, hogy az elsőfokú bíróság ezen anyagi jogi szabályokat figyelmen kívül hagyta - egyetértve a fellebbviteli főügyészség e körben tett indítványával - az ítélőtábla a tényállásban megállapítottak szerinti gazdagodás mértékére mind I. r., mind pedig fk. II. r. vádlott esetében vagyonelkobzást rendelt el. Az ítélet indokolásában a II. r. vádlott tekintetében a halmazati büntetés kapcsán rögzítendő a Btk. 120. §-ának
(1)bekezdése. Az eddig írtakra figyelemmel az ítélőtábla a törvényszék ítéletét a Be. 372. § -ának
(1)bekezdése alapján megváltoztatta, míg egyéb helyes és törvényes rendelkezéseit a Be. 371. §-ának
(1)bekezdése értelmében helybenhagyta. Az előzetes letartóztatás további beszámítása a kiszabott szabadságvesztések tartamába a Btk. 99. §-ának
(1)és
(2)bekezdésein, míg a másodfokú nyilvános ülésen felmerült bűnügyi költség viseléséről szóló rendelkezés a Be. 381. §-ának
(1)bekezdésén alapul. D e b r e c e n ,
- év június hó
- napja Dr. Elek Margit sk. a tanács elnöke, Dr. Diószegi Attila sk. a tanács elnöke, előadó Dr. Szabó József sk. a tanács tagja Záradék: A Debreceni Törvényszék 4.Fk.273/2012/
- számú ítélete I. r. és fk. II. r. vádlottakra a másodfokú ítéletben írt változtatással jogerőre emelkedett és végrehajtható. D e b r e c e n ,
- év június hó
- napja Dr. Elek Margit sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó.