Gf.40315/2013/5 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.315/2013/

1. A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Batai Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek, a CzakóHáger-Kálmán-Kozslik-Turnyánszki Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen jogalap nélküli gazdagodás iránt indított perében a Budapest Környéki Törvényszék
2. március
3. napján kelt 23.G.20.520/2007/
4. számú ítélete ellen az alperes részéről
5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta az alábbi ítéletet A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését a perköltségre is kiterjedően részben megváltoztatja, a marasztalási összeget 22.999.729 (Huszonkétmilliókilencszázkilencvenkilencezer-hétszázhuszonkilenc) forintról 14.553.781 (Tizennégymillió-ötszázötvenháromezer-hétszáznyolcvanegy) forintra leszállítja, felperest az alperes részére tizenöt napon belül 444.084 (Négyszáznegyvennégyezer-nyolcvannégy) forint elsőfokú perköltség, továbbá az állam javára külön felhívásra 531.000 (Ötszázharmincegyezer) forint le nem rótt kereseti részilleték megfizetésére, az alperest az állam javára külön felhívásra 369.000 (Háromszázhatvankilencezer) forint le nem rótt kereseti részilleték megfizetésére kötelezi, egyebekben helybenhagyja. A Fővárosi Ítélőtábla kötelezi a felperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg az alperesnek 103.000 (Százháromezer) forint + áfa másodfokú perköltséget, továbbá az államnak külön felhívásra 1.085.600 (Egymillió-nyolcvanötezer-hatszáz) forint le nem rótt jogorvoslati részilletéket; kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 754.400 (Hétszázötvennégyezer-négyszáz) forint le nem rótt jogorvoslati részilletéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az alperessel kötött vállalkozási szerződés alapján a felperes
6. évben két takarmánytárolót létesített az alperes ...i telephelyén.
7. évben az alperes egy fermentáló, valamint egy terménytároló létesítésének ... támogatása iránt nyújtott be pályázatot, amely a terménytároló tekintetében volt eredményes, a terménytároló kivitelezési munkáit az alperessel kötött vállalkozási szerződés alapján felperes 2005-ben befejezte, a felek elszámoltak egymással. Az „alperesi cégcsoportba tartozó" ... Kereskedelmi Rt. kölcsönadó és a felperesi társaság, valamint annak tagjai részvételével működő ... Építő Kft. mint kölcsönvevő
8. június 10-i keltezéssel írásba foglalt kölcsönszerződést kötöttek, 15.000.000 forint kölcsön nyújtására, a visszafizetési határidőt
9. december
10. napjában határozták meg. A kölcsönből vásárolt acél alapanyagból a felperes 28 db „keretállást" gyártott, ebből 14 db a fenti terménytároló kivitelezésére az alperessel kötött vállalkozási szerződés teljesítése körében került felhasználásra. A felperes megrendelőként
11. november 15-i keltezéssel írásba foglalt vállalkozási szerződést kötött a ... Építő Kft.-vel mint vállalkozóval az alperes ...i telephelyén egy géptároló-szín alapozási és acélszerkezet szerelési munkáinak kivitelezésére, az engedélyezési terv szerinti műszaki tartalommal, 42.000.000 forint + áfa, azaz bruttó 50.400.000 forint vállalkozói díj ellenében
12. június 30-i befejezési határidővel. Ugyancsak
13. november 15-i keltezéssel a felperes mint megrendelő a ... Betéti Társaság vállalkozóval is vállalkozási szerződést kötött, amelynek tárgyát az alperes ...i telephelyén épülő géptároló-szín alapozási és alvázszerelési kivitelezésének bonyolítása és felelős műszaki vezetése képezte bruttó 1.320.000 forint vállalkozói díjért. A felperes mint fővállalkozó képviseletében ... ügyvezető, valamint a ... Kft. mint alvállalkozó képviseletében ...
14. november 17-i keltezéssel építési naplóbejegyzést írtak alá az alperes géptároló-szín kivitelezéséhez a munkaterület átadás-átvételéről. A naplóbejegyzésben további jelenlévőként feltüntetett ... felperesi képviselő (igazgatósági tag) és ... műszaki ellenőr aláírása a naplóban nem szerepel. A felperes
15. november 21-i keltezéssel vállalkozási szerződés tervezetet készített az alperes ...i telephelyén egy nyitott géptároló épület alapozási, szerkezeti és tetőfedési munkáinak kivitelezésére 56.893.000 forint + áfa vállalkozói díjért. A felperes ügyvezetőjének
16. december 16-i építési naplóbejegyzése szerint az alapozási munkák elkészültek; a munkaterületről ideiglenesen levonulnak; a szerkezet egy része leszállításra került, a munka folytatása az időjárás, valamint építési engedély függvénye. A felperes
17. február 9-én kelt levelében arról tájékoztatta az alperest, hogy az épületszerkezetek felállítását a helyszínen addig nem tudja megkezdeni, amíg az alperes nem adja át a jogerős építési engedélyt és a kivitelezésre nem jön létre írásbeli szerződés, amely problémák megoldását szóban már többször kezdeményezte. Az alperes megbízása alapján a perben nem álló ... Kft.
18. február-március hónapban készítette el az alperesi géptároló-szín engedélyezési tervét. A
19. március 14-i keltezéssel a felperes, az alperes, a ... Építő Kft., valamint a korábban ... Kereskedelmi Rt. elnevezésű ... Kereskedelmi és Szolgáltató Rt. képviselői „megállapodás engedményezésről" megnevezésű okiratot írtak alá. Ebben rögzítették, hogy a ... Rt.-nek kölcsön- és késedelmi kamat címén 17.675.959 forint követelése áll fenn a ... Építő Kft.-vel szemben, amely követelését engedményezi az alperesre; az alperesnek a felperes felé fennálló követelése 17.675.959 forint. A felperes
20. március 14-én .... sorszámon 30.000.000 forint + 20 % áfa, azaz bruttó 36.000.000 forint összegű számlát állított ki alperes felé
21. március 19-i fizetési határidővel, I. szakasz számla megjelöléssel. ..., az alperes műszaki ellenőre
22. április 19-i keltezéssel azzal a megjegyzéssel írta alá a felperes számláját, hogy a földmunka és az alapozás a tételes melléklet szerint elkészült, értéke 10.574.198 forint; helyszíni acélszerkezeti munka nem készült, a leszállított, de át nem vett acélszerkezet a helyszínen van; az elkészült munka fizethető. Az alperes
23. április 20-i levelében azzal küldte vissza a számlát felperesnek, hogy a ténylegesen elvégzett és műszaki ellenőre által leigazolt munkákról kérte számla kiállítását. A felperes
24. április 27-i, majd május 3-i leveleiben sérelmezte az alperes eljárását, különösen azt, hogy az alperes nem tett eleget szóbeli ígéreteinek, továbbá meghiúsította a telephelyére leszállított épületszerkezetek felperes általi elszállítását. A felperes
25. május 9-én birtokvédelmi eljárást indított az alperes ellen amiatt, hogy alperes megakadályozta a telephelyére szállított acélszerkezetek elszállítását. Az építési hatóság
26. május 16-án kelt határozatában engedélyezte alperesnek az ...i telephelyen a géptároló-szín építését.
27. május 16-án a felperes mint kivitelező, valamint az alperes mint beruházó képviselője egyeztetést tartottak a gépszín építkezés munkaterületére szállított acélszerkezet elemeinek felmérése tárgyában. Az erről készült, utóbb az alperes nevében dr. ... igazgatósági elnök által aláírt jegyzőkönyvben egyebek mellett az szerepel, hogy a helyszíni összeszerelés és felállítás megkezdésének feltétele a szerződés aláírása, valamint szóbeli megállapodás szerint 10.000.000 forint átutalása felperes részére. A felperes
28. május 17-én .... sorszám alatt
29. május 22-i fizetési határidővel bruttó 36.000.000 forint vállalkozói díjról I. szakasz számla megjelöléssel újabb számlát állított ki az alperes részére. Alperes a számla résztörlesztéseként
30. május 24-én 10.000.000 forintot átutalt a felperesnek. A felperes
31. június 6-án kelt, alpereshez címzett levelében készre jelentette a géptároló-szín alapozási munkáit, valamint a szerkezet szerelését, és kérte az átadás időpontjának kitűzését. Az alperes
32. június 15-én kelt levelében közölte a felperessel, hogy nem fogadja el a készre jelentést, mert az abban közölt munkák nem készültek el teljes mértékben. Egyúttal alperes visszaküldte az .... számú számlát azzal, hogy kérte, felperes a ténylegesen kifizetett, valamint az engedményezett összegekről állítsa ki számláját úgy, hogy az a
33. május 16-án aláírt jegyzőkönyvnek és az engedményezési megállapodásnak megfelelő összegeket tartalmazza. Ezt követően a felek levélváltások útján egyeztettek, majd
34. július 27-én a felperes mint kivitelező ügyvezetője (...), az alperes mint építtető képviseletében ... együttes képviseleti joggal rendelkező igazgatósági tag - valamint ... műszaki ellenőr személyes egyeztetést tartottak. Ennek során jegyzőkönyvben rögzítve abban állapodtak meg, hogy a kivitelező (felperes) által készített 44.488.378 forint + áfa összegű árajánlat a betonmunka mennyiségi változása miatt 2.224.277 forinttal csökken, így 42.264.101 forint + áfa összegre módosul; a kivitelező ennek figyelembevételével jogosult a végszámla benyújtására. Az alperes igazgatóságának elnöke
35. augusztus 14-én kelt levelében egyebek mellett arról tájékoztatta a felperes ügyvezetőjét, hogy a
36. július 29-én megtartott alapfeltárási munkák nem igazolták azt a felperesi állítást, hogy a tervezettnél nagyobb mennyiségű beton került beépítésre, ugyanakkor bizonyos munkák elmaradása statikai problémákat vethet fel, aminek rendezése még hátravan. Azt is közölte, tekintettel arra, hogy a felperes és az alperes között sem írásban, sem szóban nem jött létre vállalkozási szerződés, a megvalósított önkéntes teljesítés a felperesi ügyvezető cégcsoportja által felvett kölcsönök teljesítését szolgálta. A levél szerint a
37. május 16-i jegyzőkönyvben alperes mindössze arra vállalt kötelezettséget, hogy az engedményezett kötelezettségén túl további 10.000.000 forintot átutal a felperes részére. Az ügy rendezése érdekében azt javasolta felperesnek, hogy a korábban adott kölcsön és kamatai, valamint az átutalt 10.000.000 forint erejéig nyújtsa be teljesítési számláját. A felperes nem fogadta el az alperesi javaslatot. A felperes
38. szeptember 22-én ismételten megküldte alperesnek az .... számú számláját, egyidejűleg .... számon a
39. augusztus 14-i alperesi levélben írt összegű helyesbítő számlát is küldött.
40. szeptember 25-én kelt újabb levelében felperes azt közölte alperessel, hogy a
41. március 14-i engedményezési megállapodás szerinti 17.675.959 forint tartozását pénzügyi rendezésként beszámította a
42. május 17-én kelt .... számú 36.000.000 forint végösszegű számlába. A felperes
43. január 24-én előterjesztett, utóbb módosított keresetében alperest 35.116.148 forint és
44. január 1-től a kifizetésig a törvényes mértékű késedelmi kamat megfizetésére kérte kötelezni elsődlegesen jogalap nélküli gazdagodás, másodlagosan vállalkozói díj címén. A kereseti előadás szerint a felperes miután az alperessel kötött vállalkozási szerződések alapján takarmánytároló, valamint terménytároló kivitelezését végezte az alperes számára, 2005 novemberében az alperes szóbeli megbízása alapján megkezdte a perbeli géptároló-szín szerkezetépítési munkáinak kivitelezését, alvállalkozók bevonásával. A munka megkezdését megelőzően árajánlatot készített, azonban végül a kivitelezési munkák pontos műszaki tartalmára és a teljesítési határidőre vonatkozóan sem szóban, sem írásban nem jött létre megállapodás az alperessel. A géptároló-szín alapozási és szerkezetszerelési munkáinak
45. június 6-i készre jelentését követően kiállított, utóbb az alperes kérésének megfelelően a betonozási munkák mennyiségére tekintettel csökkentett összegű számla ellenértékét az alperes csak részben egyenlítette ki, a számla alapján 10.000.000 forintot fizetett meg, további 17.675.959 forint pedig a
46. március 14i többoldalú engedményezési, illetve tartozásátvállalási megállapodás alapján az alperessel szemben fennálló felperesi kölcsöntartozás beszámításával került kiegyenlítésre. Ugyanakkor a felperes által felkért magánszakértő keresetlevélhez csatolt szakértői véleménye szerint az elvégzett munkák ellenértéke 62.792.107 forint, az alperes így az általa kifizetett, valamint beszámítás útján rendezett, összesen 27.675.959 forint összegű teljesítésére figyelemmel 35.116.148 forint összegű munka értékével gazdagodott, amit jogalap nélküli gazdagodás címén köteles megfizetni. A bírói gyakorlatra utalva a felperes állította, vállalkozási szerződés hiányában végzett építési munka esetén a jogalap nélküli gazdagodás mértékének meghatározásakor a piacon kialakult árakat kell figyelembe venni, ezért az alperesi jogalap nélküli gazdagodás mértékének megállapításakor nincs jelentősége annak, hogy a felhasznált anyagot, vasárut a felperes milyen áron szerezte be, indokolatlanul kifogásolja ezért az alperes az anyagszámlák csatolásának hiányát. Az anyagszámlák egyébként is az épületszerkezet gyártását, szerelését alvállalkozóként végző, a felperes érdekeltségi körébe tartozó ... Kft. nevére kerültek kiállításra. A felperes véleménye szerint a rendelkezésre álló adatok, bizonyítékok, így különösen ... alperesi igazgatósági tag, ... műszaki ellenőr perbeli meghallgatása során tett nyilatkozatai, a csatolt magánszakértői vélemény, a perben beszerezett aggálytalan igazságügyi szakértői vélemény alapján nem lehet kétséges, hogy a kereseti követelés alapjául megjelölt munkák hibátlanul elkészültek, azok értékével az alperes gazdagodott. A felperes továbbá állította, azt, hogy a kivitelezési munkákat alvállalkozó igénybevételével végezte, a csatolt alvállalkozói szerződések, a felek pert megelőző levelezésének tartalma, továbbá a pert megelőzően keletkezett egyéb okiratok - jegyzőkönyvek, számlák, építési naplóbejegyzések, felperesi készre jelentés - mellett az is bizonyítja, hogy a területre leszállított szerkezeti elemeket felperes akarta elszállítani, és ennek megakadályozása miatt felperes indított birtokvédelmi eljárást az alperessel szemben. A felperes vitatta, hogy közte és az alperes között a perbeli munkák kivitelezésére az alperes által állított megállapodás jött volna létre. Alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, annak jogalapját és összegszerűségét is vitatta. Alperes véleménye szerint a jogalap nélküli gazdagodás megfizetésére irányuló kereseti kérelem mindenekelőtt azért megalapozatlan, mert a géptároló-szín perbeli kivitelezési munkáit felperes a felek között létrejött megállapodás alapján végezte. Az alperes állította, hogy 2003-ban és 2004-ben felperes vállalkozási szerződés alapján takarmánytárolók és terménytároló kivitelezési munkáit végezte alperes részére, 2004 májusában a felperes ügyvezetője a kivitelezési munkákhoz szükséges vasáru beszerzésének 15.000.000 forinttal történő megfinanszírozását kérte alperes igazgatóságának elnökétől. A síktároló építéséhez igénybe vehető ... támogatásra kiírt pályázat azonban tiltotta a pályázat befogadása és elbírálása előtt a beruházás megkezdését és azzal összefüggésben bármiféle kifizetés teljesítését, ezért a felperes által igényelt összeg nyújtására úgy került sor, hogy az alperesi cégcsoporthoz tartozó ... Kereskedelmi Rt. a felperes tulajdonosi érdekeltségébe tartozó ... Könnyűfémszerkezet Építő Rt.-vel kötött kölcsönszerződést, és így került sor végül a kölcsön nyújtására. A kölcsön összege a felperesnek a síktároló kivitelezési munkáiért járó vállalkozói díjjal szemben nem volt elszámolható, mert a pályázati kiírás a kompenzálást és az engedményezést is tiltotta. Ugyanakkor a felperes nem számolt el a fentiek szerint részére folyósított alperesi kölcsönnel. A felek ezért abban állapodtak meg, hogy a kölcsönből beszerzett, még fel nem használt vasanyagból felperes elkészíti, az alperes telephelyére szállítja és felállítja a perbeli géptároló-szín fémszerkezetét, ily módon egyenlítve ki az alperessel szembeni kölcsöntartozását, a kölcsön összegét meghaladó összeszerelési költségeket pedig az alperes kifizeti a felperes részére. A felperes e megállapodás alapján kezdte meg vállalkozási szerződés megkötése nélkül a géptároló-szín szerkezetépítésének kivitelezését. A 2006 júniusában létrejött többoldalú megállapodás szerint felperesnek a kölcsön folyósításából eredően a késedelmi kamattal együtt 17.675.959 forint tartozása állt fenn az alperessel szemben, míg a perbeli épületszerkezet építési munkák ellenértékeként 27.675.959 forint+ áfa összegre tarthat igényt. Figyelemmel arra, hogy alperes részéről 10.000.000 forint kifizetésre került, az alperessel szemben fennálló felperesi kölcsöntartozásra figyelemmel a perbeli géptároló-szín kivitelezési munkái ellenértékeként felperest további ellenszolgáltatás már nem illeti meg. Alperes az előadása szerinti megállapodás létrejöttének bizonyítékaként dr. ... igazgatósági elnök személyes meghallgatása során tett nyilatkozatára, ... alperesi felügyelő bizottsági tag tanúvallomására, valamint arra is hivatkozott, megállapodás hiányában nem lett volna jogalapja a felperesi számlák kiállításának. Az alperes véleménye szerint a jogalap nélküli gazdagodás megfizetésére irányuló felperesi követelés vizsgálatakor nem mellőzhető, hogy felperes tényleges ráfordításait az anyagvásárlási számlák csatolásával bizonyítsa. Vitatta a felperes által csatolt magánszakértői véleményt, mert az anélkül készült, hogy a szakértő a perbeli létesítményt megtekintette volna. Egyebekben úgy nyilatkozott, nem vitatja, hogy a felperes végzett munkát, azonban ez nem olyan értékű, mint amit állít. A perben tett nyilatkozatait utóbb részben megváltoztatva alperes azt állította, jogalap nélküli gazdagodás címén a felperes további összeg megfizetésére azért sem tarthat igényt, mert a rendelkezésre álló adatok, így különösen a felperes által csatolt alvállalkozói szerződések alapján nem kétséges, hogy a perbeli munkákat nem a felperes végezte, azok nem a felperes kivitelezésében valósultak meg, így nincs olyan felperesi teljesítmény, amelynek ellenértékére jogalap nélküli gazdagodás címén felperes igényt tarthatna. E körben alperes a ... Építő Kft.
47. december 31-i egyszerűsített éves beszámolójának kiegészítő mellékletében foglaltakra is hivatkozott, amely szerint alperes részére szóbeli egyeztetés és megállapodás alapján a Kft. gyártotta le a terménytároló csarnok komplett acélszerkezetét, és ezzel összefüggésben a kft. kapott 15.000.000 forint kölcsönt. A beruházás azonban a sikertelen pályázat miatt meghiúsult, így a kivitelezésre nem kerül sor, a legyártott szerkezetben a kft. pénze ragadt benn, a szerkezet értékesítése, felhasználása részletekben történt 2005-ben, illetve 2006-ban. Az alperes véleménye szerint felperes kizárólag a perbeli munkák elszámolását bonyolította, gyártási, kivitelezési tevékenységet nem végzett, a jogalap nélküli gazdagodásra alapított keresete önmagában ezért megalapozatlan. Egyebekben alperes a kereset összegszerűségét is vitatta, hangsúlyozva az a felperes által készített árajánlatban foglaltakhoz képest is eltúlzott. Alperes hivatkozott arra is, az utóbb szúrópróbaszerűen elvégzett feltárások bizonyítják, hogy a kivitelezési hibák miatt az építmény nem felel meg a statikai követelményeknek, a szerkezet életveszélyessé vált, mert nem a felperes által állított vasanyag mennyiség és minőség került beépítésre. Az ÉMI által készített magánszakértői véleményt is csatolt, amely a perbeli építmény alapozási és szerkezetépítési munkáinak nettó költségét 28.065.565 forintban, bruttó költségét 33.679.878 forintban találta megállapíthatónak. Az alperes
48. január 13-án viszontkeresetet is előterjesztett, amelyben annak megállapítását kérte, hogy a felperessel olyan tartalmú megállapodás jött létre, amely szerint felperes az alperessel szemben fennálló összesen 17.675.959 forint összegű tartozását teljesíti akként, hogy a vásárolt építőanyagot beépíti a nyitott géptároló- színbe, az összeszerelési munkálatokra pedig további 10.000.000 forint összegű vállalkozási díjat fizet alperes a felperes részére. Viszontkeresetének indokaként lényegében az ellenkérelmében foglaltakat adta elő. Felperes a viszontkereset elutasítását kérte, a kereseti kérelme körében előadottakra tekintettel. Az elsőfokú bíróság széles körű bizonyítást folytatott, meghallgatta a peres felek törvényes képviselőit, tanúkat hallgatott meg, szakértői bizonyítást rendelt el. A perben kirendelt dr. ... igazságügyi építési és ingatlanforgalmi szakértő a dr. ... épületszerkezetek - tartószerkezetek - mélyépítés szakterületen kompetenciával rendelkező igazságügyi szakértő társszakértőkénti bevonásával készített, az alperesi észrevételekre figyelemmel kiegészített szakértői véleményében azt állapította meg, hogy a felperes által végzett munkák
49. évi árakon számolt ellenértéke 42.229.740 forint + 20 % áfa. A szakértői vélemény szerint a vázszerkezet gyártása, összeszerelése, továbbá az alapozás során nem történt hibás teljesítés, az építmény rendeltetésszerű, biztonságos használatra alkalmas, a tapasztalható repedések nem süllyedésre utalnak. A felperes elfogadta az igazságügyi szakértői vélemény megállapításait, az alperes vitatta annak megalapozottságát. Az elsőfokú bíróság a
50. március 14-én meghozott 23.G.20.520/2007/
51. számú ítéletével alperest a felperes részére 22.999.729 forint és
52. január 1-től a kifizetésig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7 %-kal növelt összegének megfelelő mértékű késedelmi kamat, valamint 690.795 forint perköltség megfizetésére kötelezte, a felperes keresetét ezt meghaladóan elutasította, továbbá az alperes viszontkeresetét elutasította. Egyebekben úgy rendelkezett, felperes külön felhívásra 310.535 forint, az alperes 589.465 forint eljárási illetéket tartozik megfizetni az állam részére. Tényként állapította meg, hogy az alperesi géptároló-szín per tárgyát képező kivitelezési munkáit alvállalkozók közreműködésével a felperes végezte. E körben utalt arra, hogy a felperesi munkavégzés tényét kezdetben az alperes sem tette vitássá a perben, az utóbb felhozott alperesi kifogások megalapozottságát pedig a rendelkezésre álló bizonyítékok nem támasztják alá, különös figyelemmel arra, hogy azokból megállapíthatóan a perbeli géptároló-szín építésével összefüggésben alperes mindvégig a felperes törvényes képviselőjével állt kapcsolatban, a
53. május 16-i és július 27-i jegyzőkönyvek szerint is a munkák a felperes kivitelezésében valósultak meg, amit ..., az alperesi társaság tagjának aggálytalan tanúvallomása is alátámaszt. A tanú részletesen és tárgyilagosan hivatkozott a felperesi társaság által végzett munkákról. A továbbiakban az elsőfokú bíróság azt vizsgálta, hogy a géptároló-szín kivitelezésére jött-e létre megállapodás a felek között, illetve a munkák elvégzésére az alperesi ellenkérelem, illetve viszontkereset szerinti megállapodás alapján kerülte sor. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint ellentétes a perben rendelkezésre álló többi bizonyítékkal dr. ... alperesi törvényes képviselő, valamint ... alperesi felügyelő bizottsági tag meghallgatása során tett azon előadása, hogy a felek
54. március 14-i egyeztetésén olyan megállapodás született, amely szerint a felperes 17.675.959 forint tartozása és az alperes által megfizetendő 10.000.000 forint ellenében kerül sor felperes részéről a géptároló-szín perbeli kivitelezési munkáinak elvégzésére. A
55. május 5-i alperesi levél, a
56. május 16-i egyeztetésről felvett jegyzőkönyv alapján ezzel szemben az állapítható meg, hogy a perbeli munkák kivitelezése érdekében a felek között még ekkor sem jött létre megállapodás. A
57. március 14-i megállapodás létrejöttét a
58. május 15-én 36.000.000 forint összegű vállalkozói díjról kiállított felperesi számla mellett az is cáfolja, hogy a 10.000.000 forint átutalására alperes részéről
59. május 24-én azzal a banki átutalásra vezetett megjegyzéssel került sor, hogy az a (
60. május 14-én kiállított) .... számú számla résztörlesztése. Az alperesi előadást cáfolja az is, hogy felperes jóváíró számláját csak
61. szeptember 22-én állította ki. Mindezen bizonyítékokat értékelve az elsőfokú bíróság nem találta megállapíthatónak az alperesi ellenkérelem, illetve viszontkereset szerinti megállapodás létrejöttét, ezért a felperes keresetének megalapozottságát a felek közötti szerződéses és egyéb jogviszony hiányában a Ptk.
62. §-a alapján, a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint vizsgálta. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint jogalap nélküli gazdagodás esetén szerződés hiányában a gazdagodás mértékének meghatározásakor sem az esetleges szerződéstervezet, illetve előzetesen készített költségvetés nem vehető figyelembe, a teljesített szolgáltatás ellenértéke szakértői bizonyítás útján tisztázható. A perben beszerzett, az alperesi észrevételekre tekintettel többször kiegészített igazságügyi szakértői véleményt ítélkezése alapjául elfogadva az elsőfokú bíróság tényként állapította meg, hogy a perbeli géptároló-szín kivitelezése során nem történt hibás teljesítés, az elvégzett felperesi munkák értéke 42.229.740 forint + 20 % áfa, azaz bruttó 50.675.688 forint, az alperes ezzel az értékkel gazdagodott. A már teljesített 27.675.959 forintra figyelemmel az alperes jogalap nélküli gazdagodásának összege 22.999.729 forint, amelyet köteles megfizetni a felperesnek. Az elsőfokú bíróság utalt arra is, a
63. sorszámú végzésben foglalt, mellőzés terhével történt felhívása ellenére alperes a
64. augusztus 10-i kézbesítését követő 30 napon belül nem terjesztett elő további bizonyítási indítványt a hibás teljesítés vonatkozásában, a határidő lejárta után
65. november 10-én előterjesztett bizonyítási indítvány teljesítésére ezért már nem volt jogszabályi lehetőség. A ... tanú meghallgatására irányuló alperesi indítványt az elsőfokú bíróság azért mellőzte, mert a tanú meghallgatását alperes a
66. és
67. évi úgynevezett bekerülési költségekre nézve kérte, ennek tisztázása azonban szakértői bizonyításra tartozik, és szakértői bizonyítás tárgyát képezte. A becsatolt ÉMI szakvéleményt készítő ... tanúkénti meghallgatását az elsőfokú bíróság részben az erre irányuló indítvány elkésettsége miatt, részben azért mellőzte, mert
68. sorszámú beadványában alperes már nem kérte a szakértők tárgyalásra történő idézését. A perköltség viseléséről a Pp.
69. §