← Magyarország

Gf.30126/2013/6 – Pécsi Ítélőtábla

Pécsi Ítélőtábla Gf.IV.30.126/2013/

  1. szám A Pécsi Ítélőtábla a dr. G. B. jogtanácsos által képviselt felperes neve (címe) felperesnek - Dr. Kovács Orsolya Ügyvédi Iroda által képviselt I.rendű alperes neve (címe) I. rendű, II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II. rendű és III.rendű alperes neve (címe) III. rendű alperesek ellen szétválási szerződés Cstv.
  2. § szerinti megtámadása iránt indított perében a Törvényszék
  3. január hó
  4. napján kelt, ...számú ítélete ellen a felperes részéről
  5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta az alábbi ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az állami adóhatóság felhívására 2.500.000,- (kettőmillió-ötszázezer) forint feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével a felperes Cstv.
  6. §

(1)bekezdés a) pontjára, és a Ptk.
  1. §-ára alapított, a felperes tagjai - a II. és III. rendű alperesek-között
  2. augusztus hó
  3. napján létrejött szétválási szerződés hatálytalanságának megállapítása, és az eredeti állapot helyreállítása iránt előterjesztett keresetét elutasította. Kifejtette, hogy az egységes bírósági gyakorlat alapján a felszámolás elrendelése után a Ptk.
  4. §-a szerint nem indítható per, a felperes igénye csak a Cstv.
  5. §-a, mint speciális szabály alapján érvényesíthető. Megállapította ugyanakkor, hogy a szétválási szerződés az I. rendű alperes alapító szerződése, cégalapítás érvénytelenségének megállapítása iránti pert viszont a csődtörvényhez képest a Ctv.
  6. §
(1)bekezdésében meghatározott speciális szabályok alapján, a cégbejegyzés elrendelő végzés közzétételétől számított 6 hónapos jogvesztő határidőn belül lehet indítani, mely határidőt a felperes elmulasztotta, ezért a keresetet érdemben nem vizsgálta. Utalt azonban arra is, hogy érdemben is alaptalan volna a felperes Cstv. 40. §
(1)bekezdés a) pontjára alapított keresete, nem csalárd, hitelezők kijátszására irányuló jogügylet jött létre, mivel a szétválási szerződésében a szétválás előtti tartozásokért fennálló felelősséget az alperesek a Gt.
  1. §-ával összhangban szabályozták, a szétválást követően létrejött jogviszonyokban pedig a kijátszási szándék fel sem merülhet. Megállapította, hogy vagyoncsökkenés sem történt, mert az I. rendű alperes ingatlan és pénzeszköz mellett a felperestől követeléseket is átvett. Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, fellebbezésében elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, a Cstv.
  2. §
(1)bekezdés a) pontja alapján az érvénytelenség megállapítását, és az I. rendű alperes kötelezését kérte 133.747.000,- forint megfizetésére, másodlagosan az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Kifejtette, hogy a Ctv.-hez képest a csődtörvény a speciális szabály, ezért a szétválási szerződéssel szemben a Cstv.
  1. §-a alapján igény előterjeszthető, ellenkező esetben az arra jogosultak nem támadhatnák meg a csalárd jogügyletet. Kifejtette, hogy az alperesek a szétválási szerződést annak tudatában kötötték meg, hogy a felperest fizetésképtelenné teszik, és annak tudatában vállaltak a felperes nevében kötelezettségeket, hogy azokat nem lesznek képesek kielégíteni. Az alperesek fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztettek elő. A fellebbezés nem megalapozott. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, a helyesen megállapított tényállás alapján érdemben helyesen döntött, azonban a másodfokú bíróság nem ért egyet az érdemi döntés jogi indokolásával a fellebbezéssel érintett körben, ezért mellőzi e részben az elsőfokú bíróság ítéletének jogi indokolását, és a döntést az alábbiak szerint indokolja: Felperes keresetében a II. és III. rendű alperes között
  2. augusztus hó
  3. napján létrejött szétválási szerződés hatálytalanságának megállapítását, és az eredeti állapot helyreállítását kérte a Ptk.
  4. §
(1)bekezdése, Cstv. 40. §
(1)bekezdés a) pontja alapján, az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével a felperes keresetét az általa megjelölt mindkét jogcímen alaptalannak találta. Felperes fellebbezésében kizárólag a Cstv. 40. §
(1)bekezdés a) pontjára alapított kereset elutasítását sérelmezte, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a Cstv. 40. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a szétválási szerződés érvénytelenségének megállapítását kérte, ezért a másodfokú bíróság kizárólag e részében bírálta felül Pp. 252. § és 253. §-a alapján az elsőfokú bíróság ítéletét. A Cstv. 40. §
(1)bekezdés a) pontja szerint a hitelező, vagy az adós nevében a felszámoló a felszámolás alatt álló adós által kötött szerződéseket, vagy az adós által tett jognyilatkozatokat támadhatja meg, a Cstv.
  1. §-a nem jelent perindítási lehetőséget olyan jogügyletek tekintetében, amelyben az adós szerződő, vagy nyilatkozó félként nem vesz részt. A felperes által a jelen perben támadott szerződést nem a felszámolás alatt álló adós, hanem az adós gazdasági társaság tagjai kötötték, a jogügylet során a szerződéses nyilatkozatot nem az adós tette, ezért az adós által kötött szerződés, illetve jognyilatkozat hiányában a II.-III. rendű alperes között létrejött szétválási szerződés megtámadása iránt a felperes a Cstv.
  2. §-a alapján keresetet nem terjeszthet elő. Fentiekre tekintettel kellett a felperes Cstv. 40.§-ára alapított keresetét elutasítani, ezért szükségtelen volt a Cstv.
  3. §-a szerinti megtámadhatóság további alaki vagy érdemi feltételeinek vizsgálata. Megjegyzi azonban a másodfokú bíróság, hogy tévesen hivatkozott az elsőfokú bíróság a Ctv.
  4. §
(1)bekezdésére. A Ctv.
  1. §-a a gazdasági társaság bejegyzése alapjául szolgáló létesítő okirat Gt.
  2. §
(4)bekezdésében meghatározott semmisségi okból fennálló érvénytelenségének megállapítása iránti per szabályait tartalmazza. A gazdasági társaság bejegyzése alapjául szolgáló létesítő okirat pedig az I. rendű alperes társasági szerződése, és nem a felperes által a keresettel támadott szétválási szerződés. Fentiekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a fenti módosított indokokkal a Pp. 253.§
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
  1. §-a alapján az eredménytelen fellebbezés folytán a felperes viseli. A felperes fellebbezése alaptalan volt, az alpereseknek a fellebbezési eljárás során költsége nem merült fel, ezért a másodfokú bíróság költség viseléséről nem rendelkezett. P é c s,
  2. november
  3. . Kovács Ildikó s.k. a tanács elnöke, Dr. Gyöngyösiné dr. Antók Éva s.k. előadó bíró, Dr. Berki Csilla s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.