A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.V.35.622/2012/5.szám A Kúria a dr. Fülöp Péter ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Novoth Zoltán György jogtanácsos által képviselt alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
alperesnek 15 napon belül 75.000 (
az hetvenötezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg
államnak - külön felhívásra - 317.500 (
az háromszáztizenhétezer-ötszáz) felhívásra forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen
ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s
Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Megyei Igazgatósága valamennyi adónemre kiterjedő ellenőrzést végzett a felperesnél 2003.,
ellenőrzés lezárását követően
alperes 2007. június 14-én
adózás rendjéről szóló
alperes a
alperes rögzítette határozatában, hogy: „a felülellenőrzés feltételei fennálltak, ugyanis
adózó tulajdonában álló cégek ellenőrzése során megállapítást nyert, hogy a vizsgálattal lezárt időszakban tagi kölcsönt nyújtott, illetve üzletrészt vásárolt. Ezek a körülmények
alapellenőrzés során nem voltak ismertek. A felülellenőrzés elrendelésének a hat hónapos határideje
.§ /3/ bekezdése szerint attól
időponttól számítandó, amikor
új tény, körülmény
adóhatóság tudomására jutott.
új tény, körülmény 2007. február 15-én jutott
adóhatóság tudomására, a felülellenőrzés elrendelésére 2007. június 14-én került sor, a jogszerűség szempontjából nem releváns a fellebbezés
on hivatkozása, hogy
elsőfokú határozat jogerőre emelkedésétől 18 hónap telt el." A 09/14/425/15. számú megbízólevéllel lefolytatott új eljárás eredményeként
Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Központi Hivatal Felülellenőrzési Főosztálya /a továbbiakban: elsőfokú hatóság/ megismételt eljárásban a 2010. január 18. napján kelt határozatával
APEH Megyei Igazgatósága határozatát megváltoztatta, a felperest személyi jövedelemadó /szja/ adónemben 2004. évre 3.175.476 Ft - adóhiánynak minősülő - adókülönbözet, 1.587.738 Ft adóbírság és 1.320.467 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte. Döntését
.§ /1/-/2/ bekezdései, 109.§ /1/-/3/ bekezdései, 97.§ /4/ bekezdése, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény /a továbbiakban: Szja tv./ 4.§ /1/ bekezdése, 28.§ /1/ bekezdése alapján hozta meg. Indokolása szerint
ellenőrzés
adózó terhére, mivel
összegekre a korábbi években vallott jövedelme nem nyújthatott fedezetet, és
adózó olyan jogviszonyt, amelyből e jövedelme származott, nem igazolt. A
adózó terhére.
elsőfokú hatóság határozatában rögzítette, hogy
adózó 2003. évben több alkalommal - összesen 13.480.000 Ft összeget - J. T.-tól kapott kölcsön, aki
összegeket a felperes bankszámlájára utalta. J. T. 2009. október 20-i tanúvallomása szerint lakossági folyószámláról több alkalommal utalt át kölcsönként különböző nagyságrendű összegeket a felperes lakossági folyószámlájára, a kölcsönökről írásos kölcsönszerződés nem készült, szóbeli megegyezés alapján a felperes a kölcsönöket napokon, heteken belül minden esetben készpénzben visszafizette, egymással szemben tartozásuk nincs. A felülellenőrzés a pénzforgalmi mérlegben a kölcsön készpénzben történő visszafizetését szerződés hiányában a kölcsön nyújtásától számított egy hónap múlva vette figyelembe. A határozat tartalmazza továbbá, hogy a felülellenőrzés kronologikus sorrendben vette figyelembe
adózó készpénz bevételeit és kiadásait. A pénzforgalmi mérleg
az a készpénzbevételek mindig a következő készpénzkiadások pénzügyi forrásaként szolgálnak.
ok a bevételek, amelyeket
adózó bankszámlájára utaltak, a táblázatban nem szerepelnek, akkor jelennek meg a bevétel oszlopban, amikor adózó készpénz formájában felveszi, mivel csak ekkor tudja
t a készpénzes kiadások forrásaként felhasználni, ameddig a bankszámlán van,
csak
utalások fedezeteként szolgálhat.
adóhatóság rögzítette továbbá a felperes
on nyilatkozatát is, hogy a családjában két felnőtt és két gyermek van, a vizsgált időszakban a családjában ő volt
egyedüli kereső és rajta kívül még három eltartott él, akiknek jövedelmük nem volt, a feleségével nem adóköteles jövedelemként két gyermek után kaptak családi pótlékot. A családi pótlék összegét a felülellenőrzés a pénzforgalmi mérlegben minden hónap első napján vette figyelembe.
adózó
adózó részéről történő bizonyítás hiánya miatt
elsőfokú hatóság nem fogadta el felperesnek a 2002. évi készpénz megtakarítására tett nyilatkozatát, így a felülellenőrzés által készített pénzforgalmi mérleg szerint
adózó
elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetében
adóhatározatok hatályon kívül helyezését kérte. Vitatta
adóhatározatokat jogalap és összegszerűség vonatkozásában is.
elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint
alperes a döntése alapjául szolgáló tényeket, körülményeket
ügy elbírálásához szükséges mértékben feltárta, a rendelkezésre álló iratokra és
ok együttes értékelésére alapította döntését. Felperesnek a hatósági eljárás során tett nyilatkozataira alaposan és kellő részletességgel kitért, a fellebbezésben foglaltakat teljes körűen és szabályszerű indokolással utasította el. Nem követett el szabálysértést eljárása során, alappal alkalmazta a becslést, maradéktalanul feltárta a tényállást,
t kellően bizonyította.
elsőfokú bíróság
alperes megállapításaival egyetértett és álláspontja szerint
adóhatóság anyagi jogi értelemben is helytálló határozatot hozott, a bizonyítékokat megfelelően értékelte. A felperes
általa megjelölt 30.000.000 Ft tekintetében nem tett eleget a vele szemben, a jogszabály által kötelezettségként előírt hitelt érdemlő igazolás feltételének,
eljárás során beszerzett iratok mind a felperes, mind a házastársa vonatkozásában nem támasztották alá a határozatokban összegzett forrásokon túli összegek rendelkezésre állását a vizsgálat kezdő időpontjában. Alaptalannak értékelte
elsőfokú bíróság
adózó igazolt jövedelemmel nem bíró házastársára, illetve Jónás Tamás nyújtott kölcsönére vonatkozó kifogásokat is, a felperes nem terjesztett elő olyan bizonyítékot, amelyet
alperes határozatában foglalt bizonyítékokon felül értékelhető bizonyítékként figyelembe lehetett volna a per során venni. A felperes felülvizsgálati kérelmében
ítélet hatályon kívül helyezését és keresete teljesítését, illetve
elsőfokú bíróság új határozat hozatalára utasítását kérte. A felülvizsgálati kérelem 1-6. oldalain csak és kizárólag a J. T.tól kapott kölcsön vonatkozásában fejtette ki részletesen álláspontját, vitatta
adóhatóság illetve a bíróság megállapításait. Hangsúlyozta, hogy J. T. vagyonmérlegében bevételként sem 2003-ban, sem 2004-ben nem szerepelnek
adóhatóság által felperes készpénzes kiadásaiként nyilvántartott kölcsön visszafizetések. A revizorok a J. T.-nál lefolytatott ellenőrzés megállapításainak ismeretében
.§-a alapján készpénzes kiadásként nem tüntethették volna fel a kölcsönök visszafizetését a vagyonmérlegében, miután ezek
összegek nem szerepeltek bevételként a másik fél pénzforgalmi mérlegében sem. A felülvizsgálati kérelem 6., illetve utolsó: 7. oldala összefoglalóként tartalmazza, hogy
adóhatóság a tényállást nem tisztázta, a bizonyítási eljárást felületesen folytatta le, a javára szolgáló körülményeket meg sem kísérelte feltárni, megsértve ezzel
.§ /4/, /6/ bekezdéseinek és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény /a továbbiakban: Ket./ 50.§ /1/ bekezdésének rendelkezéseit. A keresetében és
1. számú előkészítő iratában is jelezte, hogy
adóhatározatok indokolása hiányos.
adóhatóság eljárásával megsértette a Ket. 72.§ /1/ bekezdés e.) pontját, továbbá a gondos ügyintézés kötelezettségét, a határozatok ellentétesek
.§ /1/ bekezdésének rendelkezéseivel is.
adóhatóság eljárása, a becslés alkalmazása ellentétes
.§-109.§-inak rendelkezéseivel.
adóhatóság jogszabálysértést követett el
zal, hogy - a fennálló házastársi vagyonközösség ellenére - feleségének a bevételeit nem vizsgálta, a házastársak forrásait elkülönítette, a megélhetési kiadások, hiteltörlesztések teljes összegét felperesi kiadásoknak tekintette. A felülellenőrzés elrendelésének feltételei hiányoznak.
elsőfokú bíróság ítélete mind ezek okán, miután a keresetet elutasította, törvénysértő.
alperes érdemi ellenkérelmében
ítélet hatályában fenntartását kérte. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Közigazgatási perben a bíróság a Pp. XX. fejezetében található speciális szabályok alapján a felülvizsgálni kért határozat jogszerűségéről dönt a kereseti kérelem keretei között /Pp. 215.§/. A jogerős ítélet meghozatalát követően a peres feleknek lehetőségük van rendkívüli jogorvoslat igénybe vételére, ténykérdésben perújítási /Pp. 260.§/, jogkérdésben felülvizsgálati /Pp. 270.§/ kérelmet terjeszthetnek elő. A felülvizsgálati eljárásban a Kúria a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem keretei között, és a megjelölt jogszabályok alapján vizsgálhatja felül /Pp. 272.§ /2/ bekezdés, 275.§ /2/ bekezdés, BH2002. 490., KGD2002. 262./. A felperes felülvizsgálati kérelmében
elsőfokú bíróság által megsértett jogszabályként a Pp. egy jogszabályhelyét sem jelölte meg,
adóhatóság által alkalmazott Art. és Ket. rendelkezésekre hivatkozott. A felperes sem a házastársak forrásainak elszámolása, sem a felülellenőrzés elrendelésének körében a felülvizsgálati kérelmében jogszabályhelyet meg nem jelölt (
t
iraton számozottan és más beadványra történő hivatkozás nem pótolja/, így a Kúriának
elsőfokú bíróság ítéletének e tételekhez kapcsolódó részeit jogszerűség szempontjából nem volt mivel összevetnie.
. január 01-ig hatályban volt 130.§-a szerint
adókötelezettséget érintő jogviszony (szerződés, ügylet) alanyainak ellenőrzése során ugyanazon jogviszonyt
adóhatóság nem minősítheti adózónként eltérően, a jogviszony egyik alanyánál tett megállapításait hivatalból köteles figyelembe venni a jogviszony másik alanyának ellenőrzése során.
alperes - felperes által nem cáfolt - nyilatkozata szerint J. T. adóellenőrzése során a felperessel folytatott kölcsönügyletét
adóhatóság nem minősítette, arra vonatkozóan megállapítást nem tett, így nemlétező megállapítással sem
onosan, sem ellentétesen dönteni nem lehetséges.
.§-ának
on törvényi előírása, hogy „ugyanazon jogviszonyt
adóhatóság nem minősítheti adózónként eltérően" hiányzik J. T. és a felperes adóellenőrzéséből (J. T. esetében ugyanis a felperessel folytatott kölcsönügyletet
adóhatóság nem minősítette), amelyből következően e jogszabályhelyet
alperes nem sérthette meg. A közigazgatási eljárásban a bizonyítási teher szabályait, a bizonyítási eszközök meghatározását
.§-ának /4/-/5/ bekezdései tartalmazzák, amelyek szerint
ellenőrzés során a tényállást
adóhatóság köteles tisztázni és bizonyítani, kivéve, ha törvény a bizonyítást
adózó kötelezettségévé teszi. Bizonyítási eszközök és bizonyítékok különösen:
irat, a szakértői vélemény,
adózó, képviselője, alkalmazottja, illetőleg más adózó nyilatkozata, a tanúvallomás, a helyszíni szemle, más adózók adatai,
elrendelt kapcsolódó vizsgálatok megállapításai,
adatszolgáltatás tartalma, más hatóság nyilvántartásából származó adat. A nem bizonyított tény, körülmény a becslési eljárás során
adózó terhére értékelhető /Art. 97.§ /6/ bekezdés/.
.§-ának /4/ bekezdése szerint
adóhatóság köteles tisztázni és bizonyítani a tényállást.
.§-ának /1/ bekezdése értelmében ha
adóhatóság megállapítása szerint
adózó vagyongyarapodásával és
életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban
adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege,
adóhatóság
adó alapját is becsléssel állapítja meg. Ez esetben - figyelemmel
ismert és adóztatott jövedelmekre is
adóhatóságnak
t kell megbecsülnie, hogy a vagyongyarapodás és
életvitel fedezetéül a magánszemélynek milyen összegű jövedelemre volt szüksége.
.§-ának /1/ bekezdése szerint a becslés olyan bizonyítási módszer, amely a törvényeknek megfelelő, a valós adó, illetve költségvetési támogatás alapját valószínűsíti. Ha
adóhatóság a bizonyítási eljárás során a becslés módszerét alkalmazza, mint ahogyan a felperes ügyében jogszerűen tette, a valós adó alapját valószínűsítenie kell.
.§-ának /2/ bekezdése alapján
adóhatóság köteles bizonyítani, hogy a becslés alkalmazásának a feltételei fennállnak,
onban
.§-ának /3/ bekezdése lehetőséget szabályoz
adózónak ahhoz, hogy a becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést hitelt érdemlő adatokkal igazolja. A vizsgálattal érintett időszakra a felperes-adózó volt köteles igazolni
t, hogy bevallásainak adatai a valósággal egyezőek. Kiadásainak fedezetéről a felperes bír ismerettel, ezért annak bizonyítása, hogy kitől, mikor, miért és mennyi összeget kapott,
t mire fordította, a felperest terhelte.
adóhatóság
általa beszerzett, illetve a felperes által beterjesztett bizonyítékok alapján volt köteles dönteni, a meghozott adóhatározatokkal szembeni jogorvoslat közigazgatási perben biztosított.
adóhatározatok bírósági felülvizsgálata iránti perben is a /Pp. 324.§-ának /1/ bekezdése szerint alkalmazandó/ Pp. 164.§-ának /1/ bekezdése alapján a per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy
okat a bíróság valónak fogadja el. Bizonyítási eszközök különösen a tanúvallomások, a szakértői vélemények, a szemlék,
okiratok és egyéb tárgyi bizonyítékok /Pp. 166.§ /1/ bekezdés/.
elsőfokú bíróság a keresetben foglalt állítások igazolására a Pp. 163.§-ának /1/ bekezdése alkalmazásával bizonyítási eljárást rendelt el, és nem állapított meg
ügy érdemi elbírálására kiható, igazolt eljárási jogszabálysértést.
elsőfokú bíróság a közigazgatási eljárásban
adóhatóságot terhelő bizonyítási kötelezettség és a felperesnek biztosított igazolási lehetőség alapján lefolytatott bizonyítási eljárást, és
eredményeként meghozott alperesi döntést a kereseti kérelem keretei között, a perben lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként jogszerűnek minősítette, és a keresetet elutasította. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a Pp. 275.§-ának /1/ bekezdése alapján a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján dönt. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésének, további bizonyítás felvételének nincs helye.
elsőfokú bíróság értékelte a közigazgatási eljárás teljes anyagát, a felek perbeli nyilatkozatait, beadványaikat, a tanúvallomást, ily módon a bizonyítékokat a Pp. 206.§-ának /1/ bekezdése alapján a maguk összességében értékelte, és meggyőződése szerint bírálva állapította meg, hogy a felperes keresete nem alapos. Jogszabálysértést a megállapított tényállás iratellenessége, a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése megalapozhat, ilyen jogsértést
onban a felülvizsgálati kérelem alapján,
elsőfokú ítélettel és
adóhatározatokkal való tételes átvizsgálás során a Kúria nem állapított meg.
elsőfokú bíróság a Pp. 221.§-ának /1/ bekezdése szerint ítéletében nem iratellenes, precíz és részletes tényállást rögzített, logikusan és okszerűen értékelte a rendelkezésére álló bizonyítékokat, részletesen megindokolta a keresetet elutasító döntését. A felülvizsgálati kérelemben foglaltak felülvéleményezést nem alapoztak meg. Mindezek folytán a Kúria a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályhelyeket nem sértette meg, a Pp. 275.§-ának /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felperes a Pp. 270.§-ának /1/ bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78.§-ának /1/ bekezdése alapján köteles
alperes felülvizsgálati perköltsége megfizetésére. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati illeték viseléséről és mértékéről a Kúria
illetékekről szóló
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.