Mfv.III.10.790/2010/3.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a személyesen eljárt felperesnek a jogtanácsos által képviselt Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság alperes ellen társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Tatabányai Munkaügyi Bíróságon 6.M.1018/
- számon indított és a Tatabányai Munkaügyi Bíróság 6.M.1018/2009/
- számú ítéletével befejezett perében az alperes által a jogerős ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Tatabányai 6.M.1018/2009/
- számú ítéletét hatályon felperes keresetét elutasítja. Munkaügyi Bíróság kívül helyezi és a Az elsőfokú bírósági magyar állam viseli. eljárás és a felülvizsgálati illetékét a I n d o k o l á s Az alperes a
- június 18-án kelt elsőfokú határozatával azért szüntette meg a felperes részére folyósított rendszeres szociális járadékot, mert a Szakértői Intézet (továbbiakban: SZI) elsőfokú bizottságának szakvéleménye szerint a felperes egészségkárosodása 35 %-os, amely nem éri el az egészségkárosodott személyek szociális járadékairól szóló 387/2007.(XII.23.) Korm. rendelet
- §
(1)bekezdésében meghatározott legalább 40 %-os mértéket. A másodfokú nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a
- szeptember 29-én kelt határozatával változatlan indokolással hagyta helyben az elsőfokú határozatot. Az SZI másodfokú bizottságának szakvéleménye alapján azt állapította meg, hogy a felperes egészségkárosodása 33 %-os mértékű. A felperes a társadalombiztosítási határozatok bírósági felülvizsgálata iránt benyújtott keresetében egészségi állapota folyamatos romlására tekintettel az ellátás további folyósítását kérte. A Tatabányai Munkaügyi Bíróság a 6.M.1018/2009/
- számú ítéletével a társadalombiztosítási határozatokat hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra utasította megállapítva, hogy a felperes össz-szervezeti egészségkárosodásának a mértéke a
- szeptember 23-án végzett SZI vizsgálat óta folyamatosan 42 %-ban véleményezhető. Az ítélet indokolásában a bíróság - a perben kirendelt igazságügyi orvosszakértői vélemény alapján - rögzítette, hogy a felperes egészségkárosodása
- október
- napjától 42 %os. A foglalkoztatási és rehabilitációs szakértő szakvéleménye alapján megállapította azt is, hogy a felperes a jelenlegi és az egészségkárosodást megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas. A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását kérte. Álláspontja szerint a munkaügyi bíróság iratellenesen állapította meg az ítélet rendelkező részében, hogy a felperes egészségkárosodása
- szeptember 23tól 42 %-os, mivel a perben kirendelt igazságügyi orvosszakértő szakvéleménye és ezzel egyezően az ítélet indokolása is a
- október 19-ei időpontot tartalmazza. A 40 %-ot meghaladó mértékű egészségkárosodás bekövetkezésének azért van alapvető jelentősége, mert a Pp. 339/A. § és a Legfelsőbb Bíróság KK
- számú állásfoglalása értelmében a közigazgatási határozatok meghozatalát követően történt állapotváltozás a határozatok jogszerűségét nem befolyásolja. Mindezekre figyelemmel a felperes keresetét - az alperes perbeli érvelésének megfelelően - el kellett volna utasítani. A felperes nem terjesztett elő felülvizsgálati ellenkérelmet. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet - a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján - tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem megalapozott. A Pp. 339/A. §-a értelmében a bíróság a közigazgatási határozatot jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a meghozatalakor alkalmazandó szabályok és fennálló tények alapján vizsgálja felül. E rendelkezéssel összhangban a Legfelsőbb Bíróság a KK
- számú állásfoglalásában kifejtette, hogy az igénylő egészségromlása folytán utóbb bekövetkezett változások a társadalombiztosítási határozat jogszerűsége szempontjából nem vehetők figyelembe. A perben beszerzett igazságügyi orvosszakértői vélemény szerint a felperes egészségkárosodása
- október 19-től 42 %-os; arra vonatkozó adatot, hogy a felperes
- szeptember 23-tól folyamatosan 42 %-os mértékű egészségkárosodást szenved el, a peres iratok nem tartalmaznak. A szakértő a véleményében arra is utalt, hogy a felperes állapotában az ORSZSZI vizsgálatai óta rosszabbodás következett be. A fentiekből következően a munkaügyi bíróság a perben lefolytatott bizonyítás adataival ellentétesen állapította meg ítélete rendelkező részében a felperes egészségkárosodásának kezdő időpontját. Az ítélet indokolásában a kezdő időpont helyesen került rögzítésre, a Pp. 339/A. §
(1)bekezdése alkalmazásának mellőzése miatt tévesen döntött azonban a munkaügyi bíróság akként, hogy a társadalombiztosítási határozatok meghozatala után bekövetkezett állapotrosszabbodás miatt helye van a határozatok hatályon kívül helyezésének. A Legfelsőbb Bíróság KK
- számú állásfoglalása értelmében, amennyiben a perben bizonyítást nyer az igénylőnek a társadalombiztosítási határozatok meghozatala után bekövetkezett egészségromlása, a bíróság ítélete indokolásában ezt rögzítheti, lehetővé téve ezzel, hogy a felperes az újabb adatok birtokában igényét a társadalombiztosítási szervek előtt ismételten előterjessze. A fentiek alapján a munkaügyi bíróság akkor járt volna el helyesen, ha a kereset elutasítása mellett ítélete indokolási részében rögzíti a perben kirendelt szakértő felek által vitássá nem tett szakvéleménye szerinti tényeket. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 339/A. §-a megsértése miatt - a Pp.
- §
(4)bekezdése alkalmazásával - hatályon kívül helyezte és - tekintve, hogy az alperesi szervek jogszabálysértés nélkül döntöttek az ellátás megszüntetéséről - a felperes keresetét elutasította. A pernyertes alperes nem igényelt elsőfokú bírósági és felülvizsgálati eljárási költséget, ezért a Legfelsőbb Bíróság e tárgyban mellőzte a határozathozatalt a Pp. 78. §
(2)bekezdése alapján. Az elsőfokú bírósági és a felülvizsgálati eljárás illetékét a Tny.
- §-ára figyelemmel a magyar állam viseli. Budapest,
- május
- Dr. Zanathy János s.k. a tanács elnöke, Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Patassyné dr. Dualszky Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági írnok