← Magyarország

Gf.20257/2013/3 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla Gf.II.20.257/2013/

  1. A Győri Ítélőtábla a dr. Velekei Ildikó ügyvéd által képviselt felperesnek az alperes ellen békéltető testületi ajánlás hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Szombathelyi Törvényszék
  2. július
  3. napján kelt 20.G.40.069/2013/
  4. szám alatti ítéletével szemben a felperes által 7.,
  5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás:
  6. szeptember 18-án "A" fogyasztó "Város"1-en a „Piac hátsó parkolóban" személygépkocsijával parkolási díj fizetése nélkül, nem az útburkolati jellel kijelölt, felfestett parkolóhelyen várakozott. A felperes parkoló-ellenőre jegyzőkönyvet vett fel a díjfizetés nélküli parkolásról és a fizetőparkoló jogosulatlan használata miatt a fogyasztót 1.400.Ft pótdíj megfizetésére kötelezte. A fogyasztó a pótdíjat megfizette, de
  7. november 28-án az alperes békéltető testülethez fordult, kérve a felperes által kiszabott pótdíj mellőzését és a felperes eljárási költség viselésére kötelezését. A békéltető testület előtti eljárásban a felperes nem vetette alá magát a békéltető testület kötelező döntésének. A fogyasztó kérelmének elutasítását amiatt kérte, mert a "Város"1-i vásárcsarnok és környéke elnevezésű parkolót az üzemeltető felperes a parkoló összes bejáratánál kihelyezett „várakozóhely" táblával és alatta fizetésre utaló kiegészítő táblával is ellátta, az ellenőrzés során készített fényképfelvétel tanúsága szerint pedig a fogyasztó jogosulatlanul, parkolási díj fizetése nélkül parkolt. Ezért "Város"1 Megyei Jogú Város Közgyűlésének a fizetőparkolók működésének és igénybevételének rendjéről szóló 21/
  8. (V.10.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: önkormányzati rendelet) 2.§

(1)bekezdése és 4.§
(1)bekezdése alapján várakozási díjat, valamint annak meg nem fizetése miatt pótdíjat köteles fizetni. A felperes által hatályon kívül helyezni kért ajánlásában a békéltető testület alperes kötelezte a felperesi vállalkozást, hogy 15 napon belül fizesse vissza a fogyasztó részére a kiszabott és megfizetett 1.400.Ft pótdíjat, valamint 4.400.Ft költséget. A békéltető testület határozata indokolásában figyelembe vette az esetbeli parkolási ügy miatt eljárást folytató ... Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége
  1. január 10-én kelt, a felperest 70.000.Ft fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére kötelező határozata jogi indokait. A fogyasztóvédelmi felügyelőség eljárása során beszerzett, a ... Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelőségétől származó állásfoglalás szerint a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/
  2. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) 17.§
(1)bekezdés e/ pontja „várakozóhely" szabályozásából kitűnően a megváltott parkolójegy kizárólag a kijelölt várakozóhelyeken való várakozásra jogosít fel. A várakozóhely tábla utáni területen belül kizárólag a burkolati jellel kijelölt várakozóhelyek számítanak kijelölt várakozóhelynek. Az alperesi testület kifejtett álláspontja szerint csak a kijelölt parkolóhelyeken történő fizetés nélküli parkolás alapozhatja meg a felperes pótdíj fizetésére kötelező eljárását. Az egyéb helyen történő parkolás pedig más szabálysértési hatóság eljárását vonhatja maga után, de a KRESZ szabályszegés nem alapozhatja meg a felperes bírságolási jogkörét. A felperes módosított keresetében az alperes békéltető testület ajánlásának hatályon kívül helyezését és az alperes perköltségben marasztalását kérte. Az ajánlás tartalmát amiatt tartotta jogszabálysértőnek, mert az annak alapjául szolgáló fogyasztóvédelmi felügyelőségi határozatot a másodfokú hatóság részben megváltoztatta, a kiszabott fogyasztóvédelmi bírság összegét mérsékelte, illetve módosította a kötelezés tartalmát is. A felperes csatolta a "Város"1-i Járásbíróság előtt folyamatban lévő parkolási jogvitában készült közúti közlekedési igazságügyi szakértői véleményt, amely szerint a közterületen kialakított „várakozóhely" jelzőtáblával megjelölt várakozási területeken az ott parkolóknak burkolati jel hiányában is díjat kell fizetniük a várakozás ellenértékeként. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével a kereset elutasította. A törvényszék ítélete indokolásában azt vizsgálta, hogy a felperes a „fizetési övezeten" belül nem a kijelölt parkolóhelyen történő várakozás esetén is jogosult-e pótdíj kiszabására. A vizsgált kérdésben az elsőfokú bíróság egyetértett a békéltető testület ajánlása indokolásában kifejtettekkel, azzal, hogy csak a kijelölt parkolóhelyeken történő fizetés nélküli parkolás alapozhatja meg a felperes díjbeszedési, pótdíjbeszedési eljárását. A kijelölt parkolóhelyen kívüli parkolás más hatóság szabálysértési eljárását vonhatja maga után. A KRESZ szabályainak megszegése ugyanis nem vonhat maga után pótdíj kiszabását. Az elsőfokú ítélet megváltoztatása és a keresetének helyt adás iránt a felperes terjesztett elő fellebbezést. Jogorvoslati kérelmében kifejtett álláspontja szerint a helyi önkormányzat a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48.§
(5)bekezdésében foglalt felhatalmazása alapján meghozott önkormányzati rendeletében kijelölte "Város"1 közigazgatási területén belül egyes várakozóhelyeket, melyeket fizető parkolóhellyé nyilvánított. A perbeli parkolóhely az önkormányzati rendelet 1. számú melléklete III. díjzónájába tartozik, a parkolóhely bejáratánál jelzőtábla van elhelyezve várakozási övezet megjelöléssel, alatta a fizetésre utaló kiegészítő táblával. A nagy kiterjedésű parkolóhelyen az övezet egyes beálló helyein felfestés található. Az elsőfokú bíróság ítéletében a KRESZ 17.§
(1)bekezdés e/ pontjával és 18.§-ával ellentétesen állapította meg azt, hogy a fizetőparkoló övezeten belül csak a felfestett terület tekinthető kijelölt fizető parkolóhelynek. Az ítéleti álláspont elfogadása esetén a felfestett helyen álló gépjárműnek parkolódíjat kellene fizetnie, míg a nem felfestett helyen parkoló gépjárműnek nem. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság a tényállás megállapításánál és döntése meghozatalánál figyelmen kívül hagyta a tárgyaláson az iratokhoz csatolt álláspontját alátámasztó igazságügyi szakértői véleményt. Az alperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a helyesen megállapított tényállásból érdemben helytálló jogkövetkeztetésre jutva utasította el a békéltető testület ajánlása hatályon kívül helyezése iránti keresetet. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) 34.§
(2),
(4)bekezdései alapján a békéltető testület ajánlása hatályon kívül helyezése iránti perben a bíróságnak azt kell elbírálnia, hogy az ajánlás tartalma megfelel-e a jogszabályoknak. A konkrét esetben a békéltető testületi ajánlás azon megállapítása jogszerűségét kellett megítélni, hogy a felperes által üzemeltett, önkormányzati rendelettel kijelölt várakozási övezetben - az útburkolati jellel ellátott parkolóhelyeken kívül - parkolási díj fizetése nélkül lehet parkolni. A vitás jogkérdés megítélésénél az ítélőtábla álláspontja szerint nem abból kell kiindulni, hogy a várakozási övezeteken belül a fogyasztó útburkolati jellel ellátott kijelölt várakozóhelyen parkolt-e a gépkocsijával, és ilyen módon parkolási díjat kell fizetnie, avagy a kijelölt várakozóhelyen kívüli parkolása esetén szabálysértési hatóság eljárásának van helye. Helyesen azt kell vizsgálni, hogy a fogyasztó gépjárművével a felperes által üzemeltetett olyan várakozási övezetben parkolt-e, amelyet a jogszabályoknak megfelelően jelöltek-e ki és ennek következtében a fogyasztó az övezeten belüli parkolásakor kétségen kívül számolhatott-e azzal, hogy parkolási díjat kell fizetnie. A KRESZ 17.§
(1)bekezdés e/
  1. pontja szerint a „várakozási övezet (zóna)" (112/d. ábra) tábla azt jelzi, hogy az úton a várakozás megengedett vagy - a
  2. és
  3. ábra szerinti kiegészítő táblán feltüntetett módon - a „várakozási övezet (zóna) vége" (112/e. ábra) jelzőtábláig a várakozás feltételekhez kötött. A KRESZ 112/d. ábrája szerint a várakozási övezet (zóna) jelzőtábla fehér alapon kék négyzetben elhelyezett „P" betűt jelent alatta „ZÓNA" felirattal. A várakozási övezet kialakításának feltételeit az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/
  4. (XII.21.) KM rendelet (a továbbiakban: KM rendelet) forgalomszabályozási műszaki szabályzatáról szóló melléklete 35.
  5. pontja határozza meg. A KM rendelet mellékletében körülírt szabályok szerint a várakozási övezeteket - a közúti közlekedésről szóló
  6. évi I. törvény 48.§
(5)bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a helyi önkormányzatok képviselő testülete önkormányzati rendeletben határozhatja meg. A békéltető testület előtti eljárásban a felperes által hivatkozottak szerint a perbeli esetben ez az önkormányzati rendelet "Város"1 Megyei Jogú Város Közgyűlése 21/2012. (V.10.) önkormányzati rendelete, melynek 2.§
(1)bekezdése alapján az önkormányzati rendeletben meghatározott várakozási övezetekben várakozási díjat kell fizetni. A KM rendelet melléklete 35.15. pontja b/ alpontja perben lényeges szabálya szerint a várakozási övezetként kijelölt területnek egybefüggőnek, a szabályozásnak egységesnek, a terület határainak egyértelműnek kell lennie. Ugyanakkor a békéltető testület eljárása iránti kérelemhez a fogyasztó által csatolt fényképfelvételek szerint a szombathelyi piaci parkolónál nem a KRESZ 17.§
(1)bekezdés e/
  1. pontban meghatározott 112/d. ábra szerinti várakozási övezet (zóna) jelzőtábla van kihelyezve esetleges kiegészítő táblával. A fényképfelvétel szerint az üzemeltető „fizetőparkolóhely III. övezet" kiegészítő táblával ellátott KRESZ
  2. ábra szerinti parkolótáblát helyezett ki. Ez a parkolótábla nem azonos a KRESZ 17.§
(1)bekezdés e/
  1. pontja szerinti „várakozási övezet (zóna)" (112/d. ábra) táblával, melyet az üzemeltetőnek az önkormányzati rendelet szabályozása szerint a várakozási övezetekben alkalmaznia kell. Emiatt a KM rendelet melléklete 35.
  2. pontja b/ alpontja szerinti egységes és egyértelmű szabályozás követelményének a felperes által alkalmazott jelzőtábla nem felel meg. Ugyancsak nem felel meg az említett jogszabályok követelményeinek a felperes által az elsőfokú eljárásban csatolt közúti közlekedési igazságügyi szakértői véleményben meghatározott (
  3. oldal) „várakozási terület" és az ahhoz kapcsolódó várakozóhely (KRESZ 17.§
(1)bekezdés e/ pont) jelzőtábla. Mint ahogy a felperes által a fellebbezésben figyelembe venni kért, általa benyújtott igazságügyi szakvélemény kiemeli (8. oldal) "Város"1 -en nincsenek kihelyezve „várakozási övezet (ZÓNA)" jelzőtáblák . Ugyanakkor az önkormányzat rendelete pedig - összhangban a KRESZ 17.§
(1)bekezdés e/
  1. pontjával, valamint a KM rendelet 35.14-
  2. pontjaival - a várakozási övezetben (és az ott lévő várakozóhelyeken) történő parkolás után írja elő várakozási (parkolási) díj fizetését. Tekintve, hogy a felperes által üzemeltetett fizetőparkolóhely kijelölése nem felel meg a részletezett jogszabályok várakozási övezet (zóna) kijelölését előíró szabályainak, az egységes és egyértelmű szabályozás követelményének; az ebből eredő kétség nem róható a járművével kijelölt parkolóhelyen kívül várakozó fogyasztó terhére. A fogyasztó a jogszabályoknak megfelelő, egyértelmű várakozási övezet kijelölése hiányában az útburkolati jellel kijelölt parkolóhelyen kívüli parkolása során nem számíthatott kétségen kívül díjfizetési kötelezettségre. Ezért az elsőfokú bíróság érdemben helyesen állapította meg, hogy a békéltető testület a jogszabályoknak megfelelően határozott, amikor ajánlásában a felperest a pótdíj visszafizetésére kötelezte. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.256/A.§
(1)bekezdés f/ pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta felül és azt a Pp.253.§
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A fellebbezés eredményre nem vezetett, ezért a felperes a Pp.78.§
(1)bekezdése szerint viselni köteles a másodfokú eljárás során felmerült, lerótt fellebbezési illetékből és ügyvédi munkadíjból álló perköltségét. Az alperes a másodfokú eljárás során nyilatkozatot nem tett, emiatt az ítélőtábla az alperes részére másodfokú perköltség megállapítását mellőzte. G y ő r, 2013. november 27. Dr. Szalai György sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül kiadó: Dr. Ferenczy Tamás sk. előadó bíró Dr. Bajnok István sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.