A határozat elvi tartalma: A közérdeklődésre számot tartó hírhez kapcsolódó releváns álláspont közlésének elmaradása sérti a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.II.37.601/2013/5.szám A Kúria a dr. Szepesi István ügyvéd által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa alperes ellen médiaszolgáltatási ügyben kiegyensúlyozottsági panasz tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- július 2-án kelt 20.K.31.220/2013/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 20.K.31.220/2013/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás Az alperes a 471/2013.(III.20.) számú határozatával megállapította, hogy a felperes az elnevezésű médiaszolgáltatásában
- február 5-én 18:30-kor sugárzott „" című műsorszám víz- és szemétdíj csökkentésével foglalkozó hírblokkjában megsértette a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét, ezért kötelezte meghatározott tartalmú közlemény közzétételére vagy a kérelmező által hiányolt álláspont megjelenítésére. A kérelmező, a Jobbik Magyarországért Mozgalom sajtófőnöke kérelmére indult eljárásban az alperes megállapította, hogy a felperes nem tette közzé a Jobbik MTI közlemény keretében ismertetett álláspontját, amely a hírblokkban megjelenített álláspontoktól markánsan különbözött, mert bár egyetértett a díjcsökkentés tényével, annak mértékét nem tekintette elégségesnek. A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt, amelyet az elsőfokú bíróság nem tartott megalapozottnak. Ítéletében kifejtette, hogy az alperes a tényállást tisztázta, indokolási kötelezettségének eleget tett, a vitatott hírműsor részleteit részletesen rögzítette határozatában, döntésének indokolásában jogszabályi rendelkezésekkel alátámasztottan részletezte annak indokait. A felperes nem vitatta, hogy a hírblokkban nem jelenítette meg a Jobbik MTI-ben 16:39-kor közzétett véleményét. A hírblokk anyagának lezárása a sugárzás előtt kb. másfél órával történik meg felperesi állítás szerint, így kellő idő állt rendelkezésre ahhoz, hogy a felperes a Jobbik álláspontját beszerkessze, a kiadott közleményt bevágja, vagy hírbeolvasó azt közzétegye. A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló
- évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 13.§-a, a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló
- évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 12.§
(2)bekezdése a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének körében kötelezettségként írja elő a médiaszolgáltatónak, hogy a szemben álló nézeteket, egy adott kérdéssel összefüggésben megfogalmazott releváns álláspontokat, a közönség számára bemutassa a közérdeklődésre számot tartó hírek kapcsán. A Jobbik álláspontja ilyen releváns álláspontot tükrözött, melyet azonban a felperes nem tett közzé, ezért megsértette a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét. A bíróság szerint az alperes megalapozott, törvényes határozatot hozott, ezért az alaptalan keresetet ítéletével elutasította. A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, melyben kérte annak hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a keresetének helyt adó határozat hozatalát, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását. Álláspontja szerint az alperes az eljárása során megsértette a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 50.§
(1)bekezdését, 72.§
(1)bekezdés e) pontját, mivel a tényállást nem tisztázta, ezért a határozata az érdemi felülvizsgálatra alkalmatlan volt. A jogerős ítélet sérti a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 203.§
(1)bekezdését, 221.§
(1)bekezdését, a Ket. 3.§
(2)bekezdését és az Mttv. 12.§
(1)-
(2)bekezdéseit, mert a bíróság nem vizsgálta megfelelően a hatóság eljárási szabálysértéseit, nem bírálta el a keresetben előterjesztett kérelmeket és érdemben is jogszabálysértő határozatot hozott. Nem került sor annak tisztázására, hogy az Mttv. 181.§
(2)bekezdésében foglalt kötelezettségnek eleget tett-e a kérelmező, határidőben fordult-e a médiaszolgáltatóhoz, továbbá, hogy a Jobbik hiányolt álláspontja mikor került nyilvánosságra, volt-e reális lehetősége a felperesnek - a műsorszerkesztési szempontokat is figyelembe véve - azt közzé tennie, beszerkesztenie. Álláspontja szerint a Jobbik olyan véleményt tett közzé, amely nem a műsorszámhoz szorosan kapcsolódó véleményt fogalmazott meg. A felperes szerkesztői szabadsága körében a kormány által tervezett rezsicsökkentés megvalósíthatóságával foglalkozott, nem volt témája a műsorszámnak az, hogy a kormánypárt tervezett intézkedésén kívül milyen más módokon valósítható meg a rezsicsökkentés. A bíróság ítéleti ténymegállapításával ellentétben kifogásolta azt az alperesi megállapítást, mely szerint a Jobbik véleménye nem került megjelenítésre a műsorszámban. Állította, hogy a Jobbik által hiányolt közleménynek azon része, amely releváns és a témához tartozó véleményt tartalmazta (miszerint a vízdíj csökkentésével egyetért), megjelenítésre került a kifogásolt műsorszámban. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. Hangsúlyozta, hogy annak nincs jelentősége, hogy a felperes a Jobbik különböző témákban kifejtett álláspontjait korábban ismertette-e vagy sem. A tárgyi ügy szempontjából kizárólag az volt a jogsértés, hogy a rezsidíjcsökkentéssel kapcsolatban megfogalmazott Jobbik vélemény nem hangzott el az adott műsorszámban. Az eljárás tárgyát kizárólag egy hírösszeállítás képezte. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274.§
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 272.§
(2)bekezdése és a 275.§
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között, az abban megjelölt jogszabálysértések körében vizsgálta felül és azt állapította meg, hogy a felülvizsgálati kérelem alaptalan. Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy az alperes a tényállást tisztázta, a releváns és a szükséges körben a tényeket feltárta, határozatában rögzítette, a döntését megfelelően, jogszabályi hivatkozásokkal alátámasztottan, részletesen indokolta, így az eljárás során a Ket. 50.§
(1)bekezdésének és 72.§
(1)bekezdésének e) pontjának megsértésére nem került sor, ahogy a Ket. 3.§
(2)bekezdés b) pontját sem sértette meg a hatóság. Ezeknek az eljárási szabályoknak a megsértését az elsőfokú bíróság is vizsgálta és e kérdésben a jogsértés hiányáról helytállóan foglalt állást. A felperes által a felülvizsgálati kérelemben kifogásolt eljárási határidők vizsgálatára sor került, ezt az alperesi határozat
- oldalának harmadik bekezdése részletesen tartalmazza, ezzel kapcsolatban a felperes a keresetében semmilyen kifogást nem terjesztett elő, a határozatban megállapított határidőket nem vitatta. A felperes az MTI közlemény közzétételének időpontját is hiányolta a határozati ténymegállapításokból. Ezzel kapcsolatban a közigazgatási eljárás során a felperes az eljárás során kifogást nem terjesztett elő, először csak a perben a
- számú beadványában hivatkozott ezzel kapcsolatosan jogsértésre. A közigazgatási peres eljárás szabályai szerint a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezésére csak akkor kerülhet sor, ha olyan súlyos eljárási szabálysértés történt, amely a bírósági eljárásban nem orvosolható. Önmagában az a körülmény, hogy az MTI közlemény közzétételének időpontját a határozat nem rögzítette, de a perben tisztázható volt, nem alapozza meg az alperesi határozat hatályon kívül helyezését. Az elsőfokú bíróság a perben ennek a körülménynek a tisztázására bizonyítást vett fel és a felperes által nem cáfolt közlemény közzétételi időpontot elfogadta. Mindezek alapján megállapította, hogy az MTI közlemény olyan időpontban került közzétételre, hogy az abban foglalt Jobbik véleményt a felperes a hírblokkjában beszerkeszthette. A felperes alaptalanul kifogásolta azt a megállapítást is, hogy a hírblokkban nem vitásan nem jelenítette meg a Jobbik véleményét. A per tárgya a
- február 5-én 18:30-kor sugárzott „" műsorszámnak a víz- és szemétdíj csökkentésével foglalkozó hírösszeállítása volt. Csak ezen hírblokk kapcsán kellett vizsgálni, hogy a Jobbik hiányolt álláspontja megjelenítésre került-e. Azt nem kellett ezért vizsgálni, hogy a felperes más műsorszámokban, más hírek kapcsán a Jobbik álláspontját közzétette-e. A víz- és szemétdíj 10%-os csökkentésével kapcsolatos hír kapcsán a Jobbik MTI közleményben közzétett álláspontjában azt fogalmazta meg, hogy annak irányával egyetért, de annak mértékét kifogásolja, a csökkentés arányát nem tekinti elégségesnek. Az alperes ennek a releváns, eltérő véleménynek a közzétételét hiányolta a felperes által sugárzott hírblokkból, nem pedig az MTI közleményben közzétett, egyéb, a Jobbik által javasolt közműcégek állami tulajdonba vételével kapcsolatos indítványának ismertetését. A kifogásolt, hiányzó vélemény a felperes által a hírblokkban tárgyalt témához szorosan kapcsolódott, releváns volt, attól eltérő volt, ezért a felperesnek azt a műsorszámban ismertetnie kellett volna. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság az Mttv. 12.§
(2)bekezdésének és az Smtv. 13.§-ának megsértését helytállóan állapította meg és az alperes határozatát ezért jogszerűen tekintette törvényesnek és megalapozottnak, helyesen döntött a felperes keresetének elutasításáról. A Kúria mindezek alapján a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott szabályokat nem sértette meg, a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A sikertelen felülvizsgálati kérelemmel élő felperes a Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján köteles az alperes jogi képviselettel felmerült felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére, továbbá a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdése szerint a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati illeték viselésére. Budapest,
- október
- Dr. Buzinkay Zoltán sk. a tanács elnöke, Gizella sk. előadó bíró, Dr. Rothermel Erika sk. bíró a kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Márton