Mfv.10672/2012/4 – Kúria

(1), 1992. XXXIII. Tv. 20/B. §

(2), 233/2000. Korm. rend. 1/B. § b)

(1), 356/

1. Korm. rend.
2. §, 356/
3. Korm. rend.
4. § Mfv.I.10.672/2012/
5. A Kúria a dr. Simonka Csaba ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Zentai Ágnes ügyvéd által képviselt alperes ellen vezetői megbízás jogellenes visszavonásának megállapítása és jogkövetkezményei iránt a Fővárosi Munkaügyi Bíróságnál 9.M.844/
6. szám alatt megindított és másodfokon a Fővárosi Törvényszék 51.Mf.630.782/2012/
7. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a
8. október
9. napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a Fővárosi Törvényszék 51.Mf.630.782/2012/
10. számú ítéletét hatályában fenntartja.Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek - tizenöt nap alatt - 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - felhívásra - 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. I n d o k o l á s A felperes
11. július 1-jétől állt határozatlan idejű kinevezéssel az alperes alkalmazásában.
12. augusztus 1-jétől orvosigazgatói teendők ellátásával bízták meg 30.000 Ft/hó vezetői pótlék ellenében. Orvosigazgatói megbízását
13. március 19-étől az alperes főigazgatója visszavonta.A felperes a keresetében kérte a magasabb vezetői munkakör betöltésére kiírt pályázat jogellenességének, majd annak megállapítását is, hogy a magasabb vezetői megbízását jogellenesen vonta vissza az alperes, ezért a bíróság kötelezze magasabb vezetői beosztásában való továbbfoglalkoztatásra, elmaradt vezetői pótléka
14. március 18ától
15. október 26-áig terjedő időtartamra 210.000 forint összegben történő megtérítésére. Hivatkozása szerint
16. január 1-jével a vezetői megbízása határozott időtartamúvá alakult át, és
17. január
18. - február
19. közötti időszakban a fenntartó dönthetett a betöltött vezető beosztású munkakörök vonatkozásában pályázat kiírásáról, a perbeli esetben azonban ez nem történt meg. A pályázat nem felelt meg a Kjt. 20/A. §

(3)bekezdés

1. c)és
2. e)pontjában foglaltaknak, és annak elbírálása sem lehetett jogszerű háromtagú tanács felállításának hiányában. A Fővárosi Munkaügyi Bíróság 9.M.844/2011/17. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította, kötelezte az alperes javára perköltség, az állam javára illeték megfizetésére. A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes közbeszerzési referens munkakörben részmunkaidőre nyert kinevezést határozatlan időtartamra az alpereshez havi 100.000 forint illetménnyel, majd 2008. augusztus 1-jétől az orvosigazgatói pályázat kiírásának elbírálásáig vezetői pótlék ellenében orvosigazgatói teendők ellátásával bízták meg. A felperes kinevezése egyidejűleg akként módosult, hogy 2008. augusztus 1jétől a munkavégzésének helye a kórházi orvos-igazgatóság, beosztása közbeszerzési referens, a munkaideje napi 8 óra, illetve havi 174 óra, illetménye pedig 800.000 forint. A kinevezése 2009. december 1-jei hatállyal annyiban módosult, hogy a munkaköre szakorvos lett, megbízott orvos-igazgató elnevezésű beosztással határozatlan időre. Az alperes 2011. február 11-én írt ki pályázatot szakorvos (orvosigazgatói megbízással) magasabb vezetői munkakör betöltésére 2011. február 16-ai benyújtási, 2011. március 11-ei elbírálási határidővel. A felperes vezetői megbízásának 2011. március 19-étől történő visszavonása indokaként a munkáltató azt jelölte meg, hogy orvosigazgatói teendők ellátásával a végzettségének megfelelő munkakörben történő határozatlan idejű közalkalmazotti foglalkoztatása mellett határozott időre az orvosigazgatói pályázat kiírásának elbírálásáig bízták meg. A pályázati kiírást követően a pályázók alkalmasságának elbírálása az előírt szabályok és határidő betartásával megtörtént. A munkaügyi bíróság a Kjt-nek a felperes vezetői megbízása visszavonásakor hatályos rendelkezései alapján kifejtette, hogy a felperes nem önálló munkakörként, hanem a közbeszerzési referens munkaköre mellett határozott időre, öt évre adható olyan magasabb vezetői beosztást látott el, amelyet a munkáltató bármikor visszavonhatott. Ebből következően az alperes által a szakorvosorvosigazgatói magasabb vezetői munkakör betöltésére kiírt pályázat nem volt jogszabálysértő. Szemben a felperes hivatkozásával az elsőfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a 2010. évi CLXXV. törvény 7. §-ának átmeneti rendelkezéséből nem következik az, hogy 2011. január 1. és február 28. közötti időtartam alatt egyedül a fenntartó dönthetne a vezetői megbízásokra vonatkozó pályázat kiírásától. A pályázati kiírás megfelelt a Kjt. 20/A. §ában írtaknak. Az alperes intézményvezetője a pályázat kiírására való jogát nem gyakorolta rendeltetésellenesen. A felperes vezetői megbízásának visszavonása jogszerű volt tekintettel arra, hogy a szabályosan kiírt orvosigazgatói pályázat elbírálását követően került arra sor. A felperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Törvényszék 51.Mf.630.782/2012/6. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Kötelezte a felperest az alperes javára másodfokú perköltség és fellebbezési illeték megfizetésére. A másodfokú bíróság a felperes orvosigazgatói feladatok ellátására vonatkozó megbízása jogszerűségét a Kjt. rendelkezései mellett annak végrehajtásáról szóló 233/2000. (XII.23.) Korm.rendelet, majd 2009. január 1-jétől a 356/2008. (XII.31.) Korm. rendelet és a 13/2002. (III.28.) EüM rendelet alapján vizsgálta. Megállapította, hogy a felperes orvosigazgató vezető beosztásként végezte az orvosigazgatói feladatait. A 2008. augusztus 1-jei megbízáskor és ezt követően mindvégig az orvosigazgatói megbízás kizárólag pályázat útján volt elnyerhető. A felperes azonban megbízásakor nem rendelkezett az intézményvezető szakmai helyettesének minősülő orvosigazgatói megbízáshoz előírt jogszabályi feltételekkel [13/2002. (III.28.) EüM rendelet 2. §

(1)bekezdés a) pontban foglalt megelőző 10 évben legalább 5 év gyakorló orvosi tevékenysége nem volt]. A másodfokú bíróság hivatalból vizsgálta, hogy az alperes főigazgatója által

1. augusztus 1-jén adott és a felperes által elfogadott megbízás érvényes megállapodás volt-e. A jogszabályok rendelkezéseit értelmezve, valamint a felek nyilatkozatai alapján azt a következtetést vonta le, hogy az orvosigazgató vezetői megbízás legfeljebb 5 évre szóló határozott idejű lehetett a 233/
2. (XII.23.) Korm. rendelet
3. §

(1)bekezdés, 3. §

(3)és

(4)bekezdés alapján. Az alperes azonban az orvosigazgatói feladatok ellátására adott megbízást határozatlan idejűként kezelte, és azt nem tekintette ideiglenes jellegűnek, hiszen

1. december 1-jén ismételten megerősítette a vezetői megbízást, és továbbra sem írt ki pályázatot az évek óta (2005-től) üres orvosigazgatói álláshelyre. Mindebből következően a felperes nem a jogszabály kötelező előírása szerinti pályázat útján töltötte be
2. augusztus 1-jétől
3. március 17-éig az orvosigazgatói beosztást, ezt az alperes a perben maga is elismerte. A
4. december 1-jei kinevezés-módosítás is jogszabályba ütközött, mert bár a 23/
5. (V.7.) EüM rendelettel módosított 13/
6. (III.28.) EüM rendelet már nem írta elő az 5 év gyakorló orvosi tevékenységet a megelőző 10 éven belüli időtartamban, de a kötelező pályáztatásra előírt jogszabályi rendelkezések nem változtak [Kjt.
7. §

(2)bekezdés, 23/B. §, 356/

1. (XII.31.) Korm. rendelet 3-
2. §]. Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság az
3. évi XXII. törvény (régi Mt.)
4. § és
5. § rendelkezései alapján hivatalból megállapította a vezetői megbízás érvénytelenségét. Az alperes intézményvezetőjének nem lehetősége, hanem jogszabályi kötelezettsége volt, hogy a kórházigazgatói álláshelyre pályázatot írjon ki. A munkáltató vezetője csupán felszámolta a folyamatosan fennálló jogszabályellenes helyzetet azzal, hogy jogszerűen pályázatot írt ki az orvosigazgatói beosztás betöltésére. Valós tehát a megbízás visszavonásának azon indoka, hogy a pályázati kiírás
6. február 11-én a jogszabályoknak megfelelően történt, továbbá hogy a felperes megbízása az orvosigazgatói pályázat kiírásának elbírálásáig szólt. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a megbízás visszavonásának jogellenességére a felperes akkor sem hivatkozhatna sikerrel, ha a
7. augusztus 1-jei megbízása nem minősülne érvénytelennek, és csak a pályázat kiírásáig, elbírálásáig kapott volna kórházigazgatói feladatok ellátására megbízást. Ebben az esetben is megállapítható, hogy a pályázat kiírása és elbírálása, amelyre tekintettel történt a megbízás adása, megvalósult. A felperesnek nem volt orvosigazgatói beosztásra szóló érvényes megbízása, de a bírói gyakorlat szerint „a munkáltató által a vezető beosztású közalkalmazott munkakörére kiírt pályázat önmagában nem jogellenes amiatt, hogy betöltött munkakörre szólt" (BH.2002.283.). A pályázat kiírásának jogszerűségével kapcsolatos elsőfokú ítéleti megállapításokkal a másodfokú bíróság is egyetértett. A felperes a felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezésével az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereseti kérelmének megfelelő új határozat meghozatalát, az alperes első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárási költségben történő marasztalását kérte. Másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével „az ügyben eljárt bíróságot" új eljárásra és új határozat hozatalra kérte utasítani. Hivatkozása szerint a
8. augusztus 1-jén hatályos Kjt. 20/B. §

(2)bekezdése értelmében a 20/A. §

(1)bekezdésétől eltérően a miniszter meghatározhatja azt a munkakört, vezetői beosztást, amelyben nem kötelező a pályázat kiírása. Ennek megfelelően a 233/2000. (XII.23.) Korm. rendelet 1/B. §

(1)bekezdés b) pontja alapján a folyamatos szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltató esetén a munkakör betöltésére nem volt szükséges pályázat kiírása a folyamatos ellátás biztonságos megszervezése érdekében. A másodfokú bíróság nem vizsgálta, hogy szükséges volt-e a folyamatos ellátás biztonságos megszervezéséhez a munkakör betöltése, ezért jogszabálysértő az érvénytelen megbízására vonatkozó megállapítás. A másodfokú bíróság megalapozatlanul és indokolási kötelezettségét elmulasztva állapította meg, hogy nem rendelkezett az EüM rendelet 2. §

(1)bekezdés a) pontjában meghatározott feltétellel, mert nem rendelkezett a szükséges 5 év gyakorló orvosi tevékenységgel. Mindebből következően nem helytálló a másodfokú bíróság megállapítása, miszerint érvénytelen a vezetői kinevezése, ezért jogszabálysértő módon alkalmazta a régi Mt.

1. és
2. §-ait figyelemmel arra is, hogy e rendelkezések kétoldalú jognyilatkozatokra vonatkozónak, a kinevezés pedig egyoldalú munkáltatói aktus, továbbá hogy mint közalkalmazott, neki kellett volna munkaügyi jogvitát kezdeményeznie a kinevezés érvénytelenségének megállapítása iránt. A másodfokú bíróság a semmisség megállapításával csorbította a kétfokú eljáráshoz való jogát, mert mint új körülmény elbírálása, a per tárgyában való döntésre alapvetően érdemben kihatott. Ennek ellenére a Pp.
3. §

(3)bekezdésben foglaltakat mellőzve nem utasította új eljárás lefolytatására az elsőfokú bíróságot. Emellett elmulasztotta a Pp. 3. §

(3)bekezdés szerint megadni a szükséges tájékoztatást a bizonyításra szoruló tényekről is. Álláspontja szerint az érvényes,

1. augusztus 1-jétől határozott időre szóló orvosigazgatói munkakör betöltésére történő kinevezése a
2. évi LXI. törvény
3. §

(6)bekezdés alapján

1. január 1jével határozatlan idejűvé alakult át, majd a
2. évi CLXXV. törvény
3. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. b)pontjai alapján 2011. január 1jei hatállyal 5 évre szóló határozott idejű magasabb vezetői megbízássá alakult, és a 7. §

(3)bekezdés értelmében kizárólag a fenntartó dönthetett volna hatályosan a perbeli pályázat kiírásáról

1. január
2. és
3. február
4. között. A másodfokú bíróság azon megállapítására tekintettel, hogy a
5. december 1-jén kelt kinevezés-módosítása szerint a magasabb vezető beosztása határozatlan idejű volt, nem okszerű annak visszavonása arra hivatkozással, hogy a megbízatását határozott időre kapta. Hivatkozása szerint a bíróságok nem vizsgálták a pályázat kiírásának jogszerűségét a Kjt. 20/A. rendelkezéseinek figyelembe vételével. Álláspontja szerint jogszabálysértőek a pályázati feltételek is. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Az eljáró bíróságok a Kjt.
6. augusztus 1-jén és
7. december 1-jén hatályos
8. §

(1)bekezdése jogszerű alkalmazásával állapították meg, hogy a felperes az orvosigazgatói vezetői feladatokat nem önálló munkakörben látta el. Mind a

1. augusztus 1-jei, mind a
2. december 1-jei kinevezésében az orvosigazgatói vezetői feladatokkal történő megbízás mellett szerepel munkaköre megjelölése: az előbbiben közbeszerzési referens, az utóbbiban szakorvos. A mindkét fél által aláírt utolsó hatályos kinevezésmódosítás kifejezetten szakorvos elnevezésű munkakört jelöl meg, és annak
3. oldalán szereplő megjegyzés rovatban „munkakör-változás"ra utalnak. Erre tekintettel a
4. évi LXI. törvény
5. §

(6)bekezdésének rendelkezései a perben nem alkalmazhatók, mert a felperes nem kinevezett vezető volt, azaz nem önálló munkakörben látta el az orvosigazgatói feladatokat. Esetében a 2010. évi CLXXV. törvény 7. §

(3)bekezdésének pedig azért nincs jelentősége, mert nem a fenntartó döntése alapján történt a pályázat kiírása, e törvény 7. §

(3)bekezdése pedig nem tartalmaz kötelező előírást arra nézve, hogy

1. január
2. és
3. február
4. között a fenntartónak a Kjt.
5. §-ának
6. január 1-jétől történő változása folytán kötelező pályázatot kiírnia. Nem értelmezhető a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint e rendelkezés akként sem, hogy a perbeli esetben csak a fenntartó írhatott ki az alperesi orvosigazgatói feladatok ellátására pályázatot. A másodfokú bíróság helytállóan indult ki abból, hogy a felperes az orvosigazgató vezetői megbízatását nem pályázat útján nyerte el, holott azt az általa helyesen hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján mind
7. augusztus 1-jén, mind
8. december 1-jén ezen vezetői feladatokra kiírt pályázat alapján elnyert vezetői megbízással lehetett ellátni. Alaptalan a felperes felülvizsgálati hivatkozása a 233/
9. (XII.23.) Korm. rendelet 1/B. §

(1)bekezdés b) pontjára. A Kjt. 2008. augusztus 1-jén hatályos 20/B. §

(2)bekezdése szerint a miniszter meghatározhatja azt a munkakört, vezetői beosztást, amelyre nem kötelező pályázat kiírása a közalkalmazotti jogviszony létesítéséhez, illetve vezetői beosztásra történő megbízáshoz. A 2008. augusztus 1-jén hatályos 233/2000. (XII.23.) Korm. rendelet a Kjt. 20/B. §

(2)bekezdéséhez kapcsolódóan az 1/B. §

(1)bekezdés b) pontjában nem vezetői beosztásról, hanem munkakörről szól, amikor akként rendelkezik, hogy nem szükséges pályázat kiírása a folyamatos szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltató esetén, ha a munkakör haladéktalan betöltése a folyamatos ellátás biztonságos megszervezéséhez elengedhetetlenül szükséges, és a folyamatos ellátás nyújtásához szükséges személyi feltételek más munkaszervezési eszközökkel nem biztosíthatók. E rendelkezés tehát a felperes vezetői megbízására, mint beosztásra nem volt alkalmazható. Helyes a másodfokú bíróság érvelése, miszerint a felperes orvosigazgatóként történő feladatellátása teljes időtartama alatt e vezetői megbízásra csak sikeres pályázat esetén kerülhetett sor. A perbeli esetben nem vitatottan ez nem történt meg. A felperes

1. augusztus 1-jei vezetői megbízása tartalmazza azt, hogy e feladatellátás az orvosigazgatói pályázat kiírásának elbírálásáig szól. Erre tekintettel volt a felperes megjelölése az orvosigazgatói cím előtt megbízott (mb.). E megjelölés változatlanul, végig a
2. december 1-jét követő kinevezésmódosítást követően is megmaradt. A
3. december 1-jei kinevezésmódosítás
4. oldalán szereplő megjegyzés rovat szerint a módosítás csak a munkakör-változás miatt volt szükséges, a kinevezés egyebekben nem változott, ebből következően az sem, hogy a vezetői megbízás változatlanul az orvosigazgatói pályázat elbírálásáig szól. A felperes vezetői megbízásának visszavonására pedig ezen indokkal került sor, így az jogszerű. A jogvita eldöntése szempontjából ennek, és nem annak volt jelentősége, hogy a pályázat kiírására, annak elbírálásával a felperes vezetői megbízásának visszavonására az érvénytelenség felszámolásával került-e sor. A perben ugyanis a felperes keresete a vezetői megbízás visszavonása jogellenességének megállapítására irányult, melyet a másodfokú bíróság az irányadó jogszabályok helyes értelmezésével elbírált. Alaptalan a felülvizsgálati érvelés, miszerint a bíróságok a pályázatkiírás jogszerűségét nem vizsgálták. A másodfokú bíróság helybenhagyta az e körben érdemben hozott elsőfokú ítéleti megállapítást. A felperesnek azonban a munkáltató által kiírt pályázat jogellenességének a megállapítása iránt munkaügyi perben kereshetőségi joga nem volt figyelemmel arra, hogy ezen igény elbírálása a perben nem álló harmadik személy (nyertes pályázó) szerzett jogát érinthette. A fentiekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
5. §

(3)bekezdés alapján részben módosított indokolással hatályában fenntartotta. Kötelezte a pervesztes felperest az alperes felülvizsgálati eljárási költségének a megfizetésére a Pp. 78. §

(1)bekezdés alapján. Kötelezte továbbá a 6/

1. (VI.26.) IM rendelet
2. §

(2)bekezdés alapján az Itv. 50. §

(1)bekezdésben foglalt minimális felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére. Budapest,

1. október
2. Dr. Hajdu Edit s.k. a tanács elnöke, előadó bíró Dr. Tallián Blanka s.k. bíró, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül:Nné tisztviselő