A határozat elvi tartalma: Ha a felperes munkavállaló első fokon nem terjesztett elő keresetet az 1992. évi XXII. tv. 100. §
(6)bekezdése szerint járó elmaradt munkabér iránt, erre irányuló kérelme a másodfokú eljárásban meg nem engedett keresetfelemelésnek minősül. 1952. III. Tv. 247. §
(6)Mfv.I.10.033/2013/
- A Kúria a dr. Nyitrai Károly ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Medres Szabolcs ügyvéd által képviselt alperes ellen felmondás jogellenességének megállapítása és jogkövetkezményei iránt a Veszprémi Munkaügyi Bíróságnál 1.M.495/
- szám alatt megindított és másodfokon a Veszprémi Törvényszék 3.Mf.20.773/2012/
- számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a Veszprémi Törvényszék 3.Mf.20.773/2012/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. I n d o k o l á s A felperes
- április 1-jétől állt az alperes alkalmazásában karbantartási vezető munkakörben. A munkáltató a jogviszonyát
- november 18-án az Mt. 188/A. §-ára hivatkozással 30 napos felmondási idővel indokolás nélkül szüntette meg.A felperes a keresetében kérte a felmondás jogellenességének megállapítását, valamint az alperes kötelezését a
- novemberi elmaradt munkabére, a felmondási időre járó átlagkeresete, a munkavégzés alóli felmentési időre járó átlagkeresete és 12 havi kárátalány megfizetésére. A Veszprémi Munkaügyi Bíróság 1.M.495/2011/
- számú ítéletében megállapította, hogy az alperes
- november 18-án kelt felmondása jogellenes. Kötelezte az alperest 1.005.212 forint, valamint perköltség és az állam javára illeték megfizetésére. A munkaügyi bíróság megállapította, hogy a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv által vezetőnek minősített munkavállalóval közölt rendes felmondáskor a munkáltatót indokolási kötelezettség terheli. Az alperes által kimutatott 103.000 forint átlagkeresettel számítottan marasztalta az alperest az Mt.
- §
(4)bekezdés szerint öt havi átlagkeresetnek megfelelő átalánykár összegében, valamint
- november 1-jétől november 24-éig terjedő 14 napra elmaradt munkabérként 65.545 forintot ítélt meg, továbbá felmondás időre járó átlagkereset címén 68.667 forintot, munkavégzés alóli felmentés időtartamára 150.000 forintot, valamint két havi végkielégítést 206.000 forint összegben. Az alperes fellebbezése és a felperes csatlakozó fellebbezése folytán eljárt Veszprémi Törvényszék 3.Mf.20.773/2012/
- számú ítéletével az elsőfokú ítélet nem fellebbezett rendelkezéseit nem érintette, fellebbezett részét helybenhagyta. Megállapította, hogy a felek a másodfokú költségeiket maguk viselik. Kötelezte az alperest az állam javára fellebbezési illeték megfizetésére megállapítva, hogy a további illetéket az állam viseli. A másodfokú bíróság a fellebbezés és a csatlakozó fellebbezés keretei között vizsgálta az elsőfokú ítéletet és megállapította, hogy az Mt.
- §
(4)bekezdés helyes alkalmazásával kötelezte az alperest az elsőfokú bíróság az öt havi kárátalány megfizetésére, annak leszállítására és felemelésére nem látott alapot. Álláspontja szerint a felperes a másodfokú eljárásban az Mt. 100. §
(6)bekezdés alapján elmaradt munkabér iránti követelést nem érvényesíthetett a Pp. 247. §
(1)bekezdés értelmében. A felperes a felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítéletnek a keresetfelemelést elutasító rendelkezése hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú ítélet megváltoztatásával az alperes további 599.273 forint és kamatai megfizetésére kötelezését, másodlagosan az elmaradt munkabér tekintetében a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Hivatkozása szerint munkaügyi perben elmaradt munkabér megfizetése iránti követelést a másodfokú eljárásban is elő lehet terjeszteni, ellenkező esetben az elsőfokú ítélet meghozatalát követően esedékessé váló elmaradt munkabér iránti igényt nem lehetne érvényesíteni. A felperes a munkaügyi bíróságtól az elsőfokú határozat meghozatalának napjáig, 2012. április 18-áig igényelhetett elmaradt munkabért, az ezt követő időszakra pedig azért nem, mert az idő előtti lett volna. A Pp. 146. §
(5)bekezdés c) pontja alapján volt lehetősége a keresetfelemelésre a másodfokú eljárásban. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §-ának
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A felperes a keresetében jogszabály megjelöléssel alátámasztottan jogcím szerinti bontásban kérte az alperes marasztalását: az Mt. 92. §
(1)bekezdés c) pontja alapján a felmondási időre járó átlagkereset, az Mt. 95. §
(4)bekezdés b) pontja alapján végkielégítést, az Mt. 93. §
(3)bekezdés alapján a munkavégzés alóli felmentés időtartamára járó munkabért kért, valamint az Mt. 100. §
(4)bekezdés alapján a kárátalány iránt terjesztette elő igényét. Elmaradt munkabért
- november 1-jétől november 24-éig bezárólag az Mt.
- §
(2)bekezdés alapján kért. Az elsőfokú eljárásban a keresetét nem emelte fel és nem változtatta meg. Ezért helytálló a másodfokú bíróság megállapítása, miszerint a felperesnek az alperessel szemben nem volt az Mt. 100. §
(6)bekezdés alapján, azaz a munkaviszony jogellenes megszüntetése jogkövetkezményeként érvényesített munkabér-követelése, amelyet az ítélet jogerőre emelkedése napjáig terjedő időszakra a Pp. 247. §
(1)bekezdés b) pontja alapján felemelhetett volna. A felperes alaptalanul hivatkozott a felülvizsgálati kérelmében a Pp. 146. §
(1)bekezdés alkalmazhatóságára, mert az a felperesnek az elsőfokú eljárásban biztosít a tárgyalás berekesztéséig terjedően a kereset megváltoztatására lehetőséget. A fentiekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdés alapján hatályában fenntartotta. Az alperesnek a felülvizsgálati eljárásban költsége nem merült fel, így az erről szóló határozatot a pert a Kúria a Pp. 79. §
(1)bekezdés alapján mellőzte. A felperest megillető munkavállalói költségkedvezmény folytán a 6/
- (VI.26.) IM rendelet
- §-a szerint a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Budapest,
- október
- Dr. Hajdu Edit s.k. a tanács elnöke, előadó bíró Dr. Tallián Blanka s.k. bíró, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró a kiadmány hiteléül:Nné tisztviselő